Tizenhárom éves rabló Szerencsen

Publikálás dátuma
2018.04.19. 12:58
Fotó: Shutterstock

Rablás bűntettének kísérlete miatt emelt vádat a Miskolci Járási és Nyomozó Ügyészség egy tizenhárom éves fiú ellen, aki tavaly júniusban Szerencsen elvette egy másik gyerek mobilját. A vádlott a borsodi város központjában sétálgatott, amikor meglátta a vele egykorút, kezében egy ötvenezer forint értékű mobiltelefonnal. Odament hozzá, beszélgetni kezdett, majd rövid idő múlva előrántott a zsebéből egy eldobható „biztonsági” borotvát és azzal fenyegette a fiút, hogy megvágja, ha nem adja át a telefont. A másik erre nem volt hajlandó, ezért a vádlott közölte vele, hogy akkor verekedjenek meg a készülékért. Mivel a sértett ezt sem teljesítette, felszólította, hogy akkor adjon át háromezer forintot.

A másik fiú, hogy szabaduljon a helyzetből, közölte: csak úgy tud pénzt adni, ha hazamegy. A vádlott elkísérte a fiút hazáig, ahol a sértett bement a házba és anyjának elmondta a történteket. A szülő kiment az utcára, de ekkor a fiú elszaladt, a rendőrök nem sokkal ezután elfogták.

Az időközben újabb cselekmény miatt előzetes letartóztatásba kerülő vádlottal szemben az ügyészség javító intézeti nevelés elrendelését indítványozta.

Szerző
Témák
rablás Szerencs

Lemondott az Országos Bírói Tanács három tagja

Publikálás dátuma
2018.04.19. 12:43
Az Országos Bírói Tanács, annak január 30-i alakulóülésén. Fotó: Tóth Gergő
Lemondott az Országos Bírói Tanács (OBT) négy tagja és egy póttagja - közölte az OBT csütörtökön az internetes oldalán.

Dr. Rendeki Ágnes, dr. Demjén Péter, Őzéné dr. Hajdú Mária, dr. Seres Lívia tag és dr. Tóth Gyöngyi póttag bejelentette lemondását az OBT tagságról "a meglévő vezetői és bírói feladataikra, részben családi okra hivatkozással" - írták.

A lemondott tagok munkáját köszöni az OBT, melynek elnöke intézkedett a póttagok behívásáról - olvasható a közleményben. A tanács működése folyamatos, a féléves üléstervben változás nem következett be. Az Országos Bírói Tanács márciusban és áprilisban is havi két egész napos ülést tartott, számos előterjesztést tárgyalt meg, és több bizottsága megkezdte az érdemi munkát - tették hozzá.

Az OBT jelenlegi tagságával január 30-án tartotta alakuló ülését, írja az MTI. Hilbert Edit, a testület elnöke az ülésen kiemelte, az új összetételű tanácsot a változás igénye hozta létre. Átlátható, kiszámítható, nyugodt, stabil bírósági működésre van szükség - fűzte hozzá akkor Hilbert Edit, aki a Budapest Környéki Törvényszék elnöke, az új OBT választott tagja és leghosszabb bírói szolgálati viszonya révén első soros elnöke.

Szerző

Törölte a szabálysértési nyilvántartást a választási szoftver fejlesztője

Publikálás dátuma
2018.04.19. 11:00
Illusztráció: Népszava
Közel 9 milliárdért fejlesztette a használhatatlan Nemzeti Választási Rendszert a 2013-ban államosított IdomSoft Informatikai Zrt. - írja a 24.hu. A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. tulajdonában lévő cég közbeszerzés nélkül nyerte a hatalmas megbízást. Az IdomSoft - amely számos kormányzati informatikai rendszeren dolgozott már - 2018 elején "kommunikációs hiba" miatt törölte a teljes szabálysértési nyilvántartási rendszert.

Az Orbán-kormány idején, 2013-ban államosított IdomSoft Informatikai Zrt. nem kispályás a kormányzati informatika terén. A nevéhez fűződik – a többi közt – az Ügyfélkapu, az okmányirodai hálózat, a személyi adat- és lakcímnyilvántartás, az integrált gépjármű felelősségbiztosítási nyilvántartás és a határellenőrzést szolgáló schengeni információs rendszer létrehozása.

Ám 2018 nem indult jól a  Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. 100 százalékos tulajdonában álló cég számára: a 24.hu információi szerint az IdomSoftnál törölték a szabálysértések minden elektronikusan tárolt adatát. A szabálysértési nyilvántartási rendszer (SZNYR) egész országra kiterjedő adatbázisában szerepeltek a szabálysértést elkövetők, a helyszíni bírságoltak, valamint a szabálysértési eljárás hatálya alatt állók személyes adatai, és az ügyek alapinformációi. A Belügyminisztérium irányítási körébe tartozó IdomSoftnál az SZNYR átalakítása alatt csúszott be egy kommunikációs hiba, ezért nyomták meg a törlés gombot. Az adatok végleges törlése után csak a hagyományos, papíralapú nyilvántartás mentette meg a céget attól, hogy egy óriási botrány közepébe csöppenjen a választás előtt. A BM egyelőre nem válaszolt az esettel kapcsolatban a 24.hu kérdéseire.

A 2018-as választás informatikai rendszerének kiépítésére sem egy sikertörténet. A cég két éven keresztül fejlesztett rendszere helyett már a választás reggelén a régi szoftvert kellett beüzemelni. A Nemzeti Választási Iroda az ország alapvető nemzetbiztonsági érdekeire hivatkozva mellőzte a közbeszerzést, mikor az elmúlt két évben több címen is szerződtette a céget. A 24.hu kérdésére kiadott lista szerint negyedéves megrendelésekkel a Nemzeti Választási Rendszer a választásra történő továbbfejlesztéséért 2017-ben bruttó 870 milliót, az időközi választásokat, a helyi, a területi és országos népszavazást támogató informatikai rendszer kialakítására pedig két év alatt 8 milliárd forintot fizettek ki a cégnek.

Az NVI vezetője, Pálffy Ilona a választás napján azzal magyarázta a választás.hu összeomlását, majd a lebutított változatban történt visszatérést, hogy a nagy látogatottság miatt akadozni kezdett a szoftver. Pálffy két nappal később viszont már azt állította, hogy csak a tájékoztatási rendszerrel, azaz a választási portállal volt baj, és ezt helyettesítették egy tartalékportál beindításával. Furcsa azonban, hogy az NVI a tartalékportálról 9 napig nem bírt visszaállni az eredeti, a korábbi választások adatait is tartalmazó portálra. Április 17. délutánjáig kizárólag a leegyszerűsített oldal volt elérhető.

A teljes cikk itt olvasható.

Helyreigazítás

"A „nepszava.hu" portálon a http://nepszava.hu/cikk/1157896-torolte-a-szabalysertesi- nyilvantartast-a-valasztasi-szoftver-fejlesztoje URL címen 2018. április 19-én 09:00 időpontban „Törölte a szabálysértési nyilvántartást a választási szoftver fejlesztője" címmel közzétett cikkünk címében valótlanul állítottuk, hogy „Törölte a szabálysértési nyilvántartást a választási szoftver fejlesztője". Cikkünkben ugyancsak valótlanul állítottuk, hogy „Az IdomSoft - amely számos kormányzati informatikai rendszeren dolgozott már-2018 elején "kommunikációs hiba" miatt törölte a teljes szabálysértési nyilvántartási rendszert", és azt is, hogy „az IdomSoftnál törölték a szabálysértések minden elektronikusan tárolt adatát". Valótlan állításainkkal szemben a valóság az, hogy az adatbázisból nem történt törlés.
Valótlanul állítottuk, hogy a Nemzeti Választási Iroda az IdomSoft Zrt.-nek fizetett ki közel 9 milliárd forintot a 2018-as választás informatikai rendszerének kiépítésére. A valóság ezzel a valótlan állításunkkal szemben az, hogy a 2018-as választás informatikai rendszerét (valasztas.hu), nem az IdomSoft Zrt. építette ki, valamint a Nemzeti Választási Iroda a 2018-as választások kapcsán nem fizetett ki az IdomSoft Zrt.-nek közel 9 milliárd forintot.
Ugyancsak valótlanul állítottuk, hogy az IdomSoft Zrt. nevéhez fűződik az Ügyfélkapu és az okmányirodái hálózat létrehozása. A valóság mindkét valótlan állításunkkal szemben az, hogy IdomSoft Zrt. nevéhez nem köthető sem az Ügyfélkapu, sem az okmányirodái hálózat létrehozása.
Ugyancsak valótlanul állítottuk, hogy „negyedéves megrendelésekkel a Nemzeti Választási Rendszer a választásra történő továbbfejlesztéséért 2017-ben bruttó 870 milliót, az időközi választásokat, a helyi, a területi és országos népszavazást támogató informatikai rendszer kialakítására pedig két év alatt 8 milliárd forintot fizettek ki a cégnek".
A valóság ezekkel az állításokkal szemben az, hogy az IdomSoft Zrt. számára a „Nemzeti Választási Rendszer továbbfejlesztése a 2018. évi választásokra, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó szolgáltatások nyújtása" címen, a valótlanul állított bruttó 870 millió forinttal ellentétben, 2017-ben nettó 102 milliót fizettek ki.
A valóság a cikkben megfogalmazott állításokkal szemben az, hogy „az időközi választásokat, a helyi, a területi és országos népszavazást támogató informatikai rendszer kialakítása a Nemzeti Választási Rendszer továbbfejlesztésével" szerződés alapján pedig, a valótlanul állított két év és 8 milliárd forinttal ellentétben, négy év alatt nettó 593 millió forintot fizettek ki.
Valótlan állításainkért valamennyi érintett elnézését kérjük."

Szerző
Frissítve: 2018.05.04. 14:26