Budaházy-ügy: hatályon kívül az elsőfokú ítélet

Publikálás dátuma
2018.04.19 12:59
Budaházy György a Fővárosi Ítélőtáblán 2018. április 19-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Fotó: /
Hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és új eljárásra utasított a terrorcselekménnyel és más bűncselekményekkel vádolt Budaházy György és társai ügyében  csütörtökön - írja az MTI.

A vád szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos cselekményekkel próbálta megváltoztatni a kormány politikáját és félelmet kelteni a lakosság egyes csoportjaiban.

A vádlottak Molotov-koktélos támadást intéztek Hiller István szocialista oktatási miniszter, Kóka János szabaddemokrata frakcióvezető, továbbá kormánypárti országgyűlési képviselők otthona, valamint Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő miniszter vidéki ingatlana és MSZP-, valamint SZDSZ-pártirodák ellen. Ezen kívül brutálisan bántalmazták Csintalan Sándor HírTV-s műsorvezetőt, korábbi vezető szocialista politikust, Molotov-koktélos támadást intéztek egy jegyiroda és melegbárok ellen, és megkíséreltek kifosztani egy bankautomatát is.

A Fővárosi Törvényszék 2016 nyarán első fokon tizenhárom év fegyházra ítélte terrorcselekmény, testi sértés, kényszerítés miatt Budaházy Györgyöt, aki több évet töltött előzetes letartóztatásban. A 17 vádlott közül 15-öt terrorcselekmény miatt 5-13 év letöltendő szabadságvesztéssel sújtottak.

Az elsőfokú ítélet ellen a vádlottak és védőik felmentésért, enyhítésért, az ügyész súlyosításért fellebbezett.

Csütörtökön a hatályon kívül helyező végzés szóbeli indoklásában Lassó Gábor, a bírói tanács elnöke kifejtette: a hatályon kívül helyezést abszolút és relatív okok egyaránt szükségessé tették, érdemi felülbírálatra a másodfoknak nem volt lehetősége. A másodfokú eljárásban Budaházy György védője, Szikinger István felvetette a nyilvánosság kizárásának problémáját az elsőfokú perben.

Az ügyvéd érvelésével egyetértve Lassó Gábor abszolút hatályon kívül helyezési okként említette, hogy első fokon esetenként törvényellenesen zárták ki a nyilvánosságot. Előfordult, hogy a tanács elnöke magyarázat nélkül nyilvánította zárttá a tárgyalást, és ez a törvénysértés önmagában is érdemi felülbírálatra alkalmatlanná teszi az elsőfokú döntést. Emellett relatív hatályon kívül helyezési okok is felmerültek, amelyek összességében szintén az eljárás megismétlését teszik szükségessé. Ilyen például, hogy az elsőfokú bíróság nem teljesítette indoklási kötelezettségét, valamint a döntése megalapozatlan, súlyos ellentmondásokat tartalmaz. Elmaradt számos bizonyíték mérlegelése, vádlotti észrevételek értékelése, bizonyos esetekben nem voltak adatok Budaházy György felbujtói magatartására, esetenként még tényállást sem állapított meg az elsőfokú bíróság. Mindezek a mulasztások másodfokon nem pótolhatók - fejtette ki a táblabíróság tanácselnöke.

A tábla kifogásolta azt is, hogy az elsőfokú eljárásban sérültek a védelem jogai. Előfordult például, hogy egy tárgyalási jegyzőkönyvhöz csak egy-két év elteltével juthattak hozzá az érintettek, ami megakadályozhatta a védői, vádlotti jogok gyakorlását. A jegyzőkönyvek biztosítása pedig a bíróság kötelezettsége. Súlyosan sérült a tisztességes eljáráshoz való jog - szögezte le Lassó Gábor.

A tábla a megismételt eljárásban előírta az elsőfokú bíróságnak az eljárási szabályok tiszteletben tartása mellett egyes bizonyítékok értékelését, tanúk újbóli meghallgatását, de leszögezte azt is: csak a legszükségesebb körben kell megismételni az eljárást.

Lassó Gábor elmondta, a több mint fél évtizeden át tartó elsőfokú pernek jóformán csak az első három évében folyt érdemi bizonyítás, utána már egyes eljárási cselekmények megismétlésével, jegyzőkönyvek felolvasásával, iratok ismertetésével telt az idő. (Ezt a bírói tanács többszöri megváltozása miatti törvényi kötelezettség tette elkerülhetetlenné. Az elsőfokú ítéletet kihirdető tanácsvezető bíró több hónapot késlekedett a határozat írásba foglalásával, majd távozott a bírói karból.)

A tábla minden vádlott kényszerintézkedését megszüntette. Ezzel kapcsolatban a tanácselnök arra mutatott rá, hogy bár az elsőfokú ítéletben súlyos bűncselekmények szerepeltek, azt hatályon kívül kellett helyezni, ugyanakkor tetemes az időmúlás, a vádlottak pedig az eltelt évek alatt soha nem próbálták kivonni magukat az eljárás alól, nem próbáltak szökni, elrejtőzni.

A vádlottak másodfokú tárgyalása a Fővárosi Ítélőtáblán idén februárban kezdődött.

Szerző
2018.04.19 12:59

Tovább dagad Mészáros médiagömböce

Publikálás dátuma
2018.08.21 13:15

Fotó: MTI-Népszava/
Három megyei napilappal bővül Orbán kedvenc oligarchájának a portfóliója.
A Mediaworks után Heinrich Pecina másik médiacégét is bekebelezi Mészáros Lőrinc érdekeltsége: úgyhogy az Inform Média Lapkiadó Kft.-t is bekebelezi a Mediaworks Hungary Zrt., írja a Zoom.hu. A fúzió várhatóan ősszel zajlik le. (A napilapok tartalmában látható jelei vannak a készülő átvételnek, a horoszkóp már egy ideje a Mediaworks kiadványoktól érkezik, illetve több dizájnelemet is átvettek a lapok. Ami pedig a tartalmat illeti, a kormányt támogató, az ellenzéket lejárató propagandacikkek ugyanabban a formában, ráadásul egy időben jelentek meg a kiadványokban. Ezek alapján csak idő kérdése volt, hogy Mészáros mikor kebelezi be a keleti végeket )
20-50 ezer
példányt vásárolnak naponta az olvasók a megyei napilapokból, ezért is volt sokkal fontosabb a megyei napilappiac megszerzése a kormánypárt számára. A 18 megyei napilapból 13-at a Mészáros Lőrinc-féle Mediaworks birtokol, valamint öt lapon Andy Vajna és a Népszabadságot bezárató Heinrich Pecina osztozik. (Utóbbi kitétel rövidesen múlt idő).
Az Informnak jelenleg három napilapja van, az Észak-Magyarország (BAZ megye), a Kelet-Magyarország (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) és a Hajdú-bihari Napló (Hajdú-Bihar megye). Ezeknek megfelelően három megyei hírportál is a portfólióhoz tartozik, a Boon, a Haon és a Szon.      Egyébként Mészáros Lőrinc bólintása nélkül Pecina senkinek nem értékesíthette volna médiaportfólióját, ugyanis hitelezőként a szintén az oligarcha tulajdonában álló MKB Bank bocsátotta rendelkezésére Pecinának azt az összeget, amiért az Inform Médiát megvásárolta. Következésképp a cégre az MKB Bank zálogjogot jegyeztetett be - ez pedig annyit jelent, hogy a pénzintézet engedélye nélkül a kiadó nem adható tovább újabb tulajdonosnak.
2018.08.21 13:15

Szél Bernadett lemondott a társelnökségről és a frakció vezetéséről

Publikálás dátuma
2018.08.21 12:56

Fotó: Népszava/ Vajda József
A pártot egyelőre egy személyben a másik társelnök, Keresztes László Lóránt vezeti.
Marad képviselő és az LMP képviselőcsoportjának tagja, de nem vezeti tovább a frakciót, és a társelnökségről is lemond Szél Bernadett. Aki lényegében nem hajlandó egy fegyelmi harcokba süllyedt pártot tovább irányítani. Emlékeztetőül: magának szélnek is fegyelmit adott a párt etikai bizottsága, és egy féloldalas határozattal eltiltotta attól, hogy bárminemű párttisztségért induljon három éven, miközben abban semmi kivetnivalót nem talált, hogy kitöltse társelnöki mandátumát. Mivel az LMP másfél évente tart tisztújítást, rögvest megindultak a találgatások arról, miszerint az etikai bizottság így akarja elejét venni annak, hogy Széllel futhasson rá a párt a 2022-es parlamenti választásokra. Hogy leköszönése után a párt választ-e társelnököt, vagy átáll az elnöki rendszerre, az egyelőre kérdéses. Ahogy az sem eldöntött, ki vezeti majd a frakciót. Információink szerint két név van a kalapban: az egyik a "talpon maradt" Keresztes László Lóránté, a másik Ungár Péteré. 
2018.08.21 12:56
Frissítve: 2018.08.21 13:21