Magyarország nem tiltakozott a kínai befolyásolás ellen

Publikálás dátuma
2018.04.19 16:45
Orbán Viktor Pekingben, az Egy út, egy övezet gazdasági programot ünnepli Hszi Csing-ping kínai elnökkel. Fotó: Roman PILIPEY /
Fotó: /
27 EU-tagállam nagykövete közösen tiltakozott az erősödő kínai befolyás miatt egy jelentésben, amit egyedül a magyar nagykövet nem írt alá. Mint a 444.hu birtokába került dokumentumból kiderült, eredetileg nem csak tiltakozó jelentésről lett volna szó: az EU megtiltotta volna tagállamainak, hogy a Kínával kötött szerződéseibe a kínai világrend kiépítéséről szóló terminusok kerüljenek. Még a szokásosan partner lengyel kormánnyal is szembe került Magyarország, mikor erélyesen kiállt a kínai befolyásolás mellett.

Az EU külügyi szolgálata február végén figyelmeztette az európai tagállamokat: amikor Kína mostanában kétoldalú szerződéseket köt más országokkal, akkor olyan fordulatokat illeszt a szövegekbe, mint "a közös végzet közössége", illetve "az emberiség közös jövőjének közössége". Az EU diplomatái szerint ezek az elsőre üres fordulatnak tetsző kifejezések valójában a kínai hegemóniát elismerő kijelentések.

A külügyi szolgálat ezt sok oldalon keresztül magyarázta a tagállami kormányoknak. A "közös jövő" kifejezés kínai eredetije például a kínai elnök manifesztumának, a Hszi Csing-ping Gondolatai című művének az egyik szlogenje. A Gondolatokat akkor emelték a kínai alkotmányba, amikor Hszi elnök jogot kapott arra, hogy élete végéig Kína elnöke maradhasson. A szlogen nemzetközi szerződésekbe emelése kínai szempontból a Gondolatok külpolitikai doktrínájának elismertetése a másik féllel.

Mindkét problémás terminusban ott a "közösség" szó is, amit az eredeti változatokban ugyanaz a karakter jelöl, mint amit az EU-ra használnak. Ez az európai diplomaták szerint arról az igényről szól, hogy a Kínához tartozást hasonlóan szoros szövetségként ismertessék el a szerződő felekkel, mint az EU-tagságot. A közös sorsra vagy végzetre utaló eredeti kifejezés a kínaiak által erőltetett kontextusban lényegében azt jelenti, hogy a másik fél elismeri, hogy "elkerülhetetlen, hogy a világ Kína vezetésével épülő szövetségben egyesüljön".

Ezek a figyelmeztetések a magyar vétó áldozatául esett jelentéstervezethez kapcsolódtak. A jelentés figyelmeztette volna Kínát, hogy az Egy út, egy övezet nevű óriási gazdasági program szerződéseivel ne gyengítse a liberális világrendet, ne törekedjen a többi ország megosztására, és a kínai hegemónia előkészítésére. Továbbá az EU előírta volna az európai kormányoknak, hogy a Kínával kötött szerződésekből szedessék ki, vagy a javasolt toldalékokkal egészíttessék ki a gyanús terminusokat.

A terminusokra vonatkozó tiltás mellett érvelt a brit, a francia, az ír, a holland, az osztrák, a spanyol, a svéd és még a lengyel kormány is. A lengyelek állításuk szerint már tapasztalták is, hogy a kínaiak a saját doktrínájukat erősítő szövegeket akarnak beleerőltetni a kétoldalú megállapodásokba. Szerintük ez ellen csak közösen lehetne fellépni, mert a tagállamok egyenként nem tudnak hatékonyan alkudozni Pekinggel.

Egyedül Magyarország szerint tévedés Kína erősödését és nemzetközi befolyásának növekedését problémaként beállítani. Sőt, inkább lehetőséget kellene látni. Az Egy út, egy övezet doktrínát személyesen is dicsérte Orbán Viktor azon a pekingi találkozón, ahol egy sor elnyomó rezsim vezetőjének körében megkoszorúzta a Tienanmen téri kínai állami emlékművét, ugyanott, ahol 1989 június 3-án a kínai vezetés tankokkal fojtotta vérbe az ellene tüntető diákok megmozdulását.

A 444.hu teljes cikke itt olvasható.

Szerző
2018.04.19 16:45

Vesztésre állnak az oroszok

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:56

Fotó: Népszava/
A Magyarországon élő orosz közösség nem felel meg maradéktalanul a nemzetiségek elismeréséről szóló törvényi feltételeknek a Magyar Tudományos Akadémia szerint.    Hivatalossá vált, amit nemrég információnkra hivatkozva írtunk: az Országgyűlés honlapjára kikerült az MTA állásfoglalása, amelyből kiderül, az Akadémia nem támogatja, hogy az oroszok nemzetiségi státuszt kapjanak. Az indoklás szerint a Magyarországon élő oroszok rendelkeznek ugyan a nyelv és kultúra fenntartását szolgáló intézményekkel, a legalább egy évszázados folyamatos, honos népcsoporti jelenlét nehezen bizonyítható: a XX. század folyamán inkább különféle migrációs hullámoknak köszönhető a jelenlétük. A Nemzeti Választási Bizottság nemrég megállapította, hogy összegyűlt legalább ezer érvényes támogató aláírás, ami az oroszok nemzetiséggé nyilvánításához szükséges. A döntő szót a parlament mondja ki, figyelembe véve az MTA tudományos szakvéleményét. „A magyarországi orosz népcsoport 100 éves folyamatos jelenléte nem állapítható meg, ezért a magyarországi orosz közösség honos népcsoporttá nyilvánítását az Akadémia nem javasolja” – hangsúlyozza a Lovász László elnök által jegyzett állásfoglalás. Az MTA indoklása kitér arra, hogy Nagy Péter cár a XVIII. század elején kereskedelmi képviseletet nyitott Tokajban. A magyar-orosz kapcsolatok jeles alakja József nádor felesége, Alexandra Pavlovna, akinek ürömi sírkápolnáját kiemelt emlékhelyként tisztelik a magyarországi oroszok. Mindezek ellenére kétséges a „több évszázadon át tartó, adott településekhez, tájegységekhez köthető, relatíve nagyobb létszámú” orosz jelenlét.
Szerző
2018.09.24 17:56

"Stop Soros": Strasbourghoz fordul a Nyílt Társadalom Alapítvány

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:39
EJEB
Fotó: DPA/ Violetta Kuhn
A törvénycsomag sérti az emberi jogokról szóló egyezmény több pontját is, így Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak miatta.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult a "Stop Soros" törvénycsomag miatt a Nyílt Társadalom Alapítvány (Open Society Foundations) - írja az MTI. A felperes szerint az Országgyűlés által júniusban megszavazott jogszabályok ellentmondanak az Emberi Jogok Európai Egyezményének a szólásszabadságra, illetve az egyesülés és a gyülekezés szabadságára vonatkozó cikkelyeivel.
"Egyetlen dolgot állít csak meg ezzel a törvényhozás, és az a demokrácia"
- írja honlapján a szervezet. Beadványukban az ellen tiltakoznak, hogy az új törvények kriminalizálják és 25 százalékos különadóval lehetetlenítik el a magyar civil szervezetek munkáját. A Nyílt Társadalom Alapítvány úgy véli, hogy ezen rendelkezéseknek szélesebb körre kiterjedő, káros hatásuk lesz, és veszélyes precedenst teremtenek.
Ezzel párhuzamosan a magyar Alkotmánybíróságon is eljárást indított a szervezet, kiemelve, a törvénycsomag egyes elemei az alaptörvényben garantált jogokkal is szembemennek.
Mint közölték, azért volt szükség ezekre a lépésekre, mert "nem szeretnék megvárni a magyar bíróságok válaszát a rendelkezés jelenlegi és folyamatos káros hatása miatt", továbbá azért, mert "a bíróságok vonakodnak a magyar kormánynak nem szívesen tetsző ügyekkel foglalkozni".
Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel.
A "Stop Soros" miatt júliusban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság.
2018.09.24 17:39