Előfizetés

Az újságírók hatékonyabb uniós védelmét sürgetik

Publikálás dátuma
2018.04.19. 17:28
Shutterstock illusztráció
Az Európai Parlament (EP) képviselői strasbourgi plenáris ülésükön hatékonyabb tagállami és uniós szabályok elfogadása mellett foglaltak állást az újságírókvédelme érdekében - közölte az uniós parlament sajtószolgálata csütörtökön.

A képviselők állásfoglalásukban elítélték, hogy egyes uniós politikusok sértő megjegyzéséket tesznek újságírókra, és egyebek mellett hangsúlyozták, hogy minden tagállamnak segítenie kell a médiában dolgozók védelmét és szabad véleménygyakorlását.

Ismételten elítélték Ján Kuciak oknyomozó újságíró és menyasszonya, Martina Kusnirova meggyilkolását és azt javasolták, hogy az uniós parlament újságíró-gyakornoki programját nevezzék el a szlovák újságíróról. Az állásfoglalás szerint aggodalomra ad okot a szervezett bűnözés esetleges megjelenése a szlovák gazdaságban és politikában, valamint felhívták a figyelmet olyan ügyekre, mint az ügyészek politikai kinevezése, vagy az ellenük felhozott korrupciós vádak, amelyek mind a kivizsgálás nélkül maradtak. Emellett felszólították Szlovákiát a bűnüldözés pártatlanságának biztosítására is.

A képviselők az Europol bevonásával zajló független és alapos vizsgálat megindítását sürgették a kettős gyilkosság ügyében és arra kérték a szlovák hatóságokat, hogy segítsék az eljárást az elkövetők felelősségre vonása érdekében. Kitértek az uniós pénzekkel kapcsolatos állítólagos visszaélésekre is, valamint a szervezett bűnözés és szlovák politikusok lehetséges kapcsolatára, amit Ján Kuciak tárt fel a cikkeiben. Ennek kapcsán az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) bevonásával végzett vizsgálatot sürgettek és felszólították az Európai Bizottságot, hogy tegye újra közzé az éves antikorrupciós jelentéseit.(MTI)

„Nyílt vitára van szükség, amely kompromisszumhoz vezet”

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2018.04.19. 16:58
FOTÓ: JOHN MACDOUGALL / AFP
Elengedhetetlen az Európai Unió reformja, ennek mikéntjéről azonban nem mindenben egyezik Emmanuel Macron és Angela Merkel véleménye.

Nem hozott áttörést a francia köztársasági elnök és a német kancellár berlini találkozója. Sok kérdésben egyetértettek ugyan, de sokban nem. Bár már hónapokkal korábban kívántak egyeztetni az Unió jövőjéről, az elhúzódó német kormányalakítás miatt ez csak csütörtökön történt meg.

Merkel kifejtette, a véleménykülönbségek ellenére az év közepéig közös álláspontot akarnak kidolgozni az EU reformjára. „Nyílt vitára van szükség, amely kompromisszumhoz vezet” – fejtette ki. A kancellár utalt arra, hogy csak együtt érhetik el céljaikat. A legfontosabb reformokra az európai menekültügyi politikában, a közös külpolitikában, a gazdasági és valuta-, illetve bankuniót érintő kérdésekben van szükség. Elsősorban ez utóbbiban akad több olyan pont, amelyben nem egyezik Párizs és Berlin véleménye.

Macron a sajtóértekezleten kiemelte, szolidaritást várnak el a tagállamoktól a menekültek befogadása kapcsán. Mint mondta, ez azt jelenti, hogy a tagországoknak el kell fogadniuk a menekültek kvóták szerinti befogadását. Kifejtette, elengedhetetlen a külső szolidaritás is, amely az Európai Unió külső határainak megerősített védelmét jelenti. A francia elnök szerint Európa válaszút előtt áll. „Az európai kaland egy egyedülálló szakaszánál tartunk” – fejtette ki. Hozzátette, a világ kihívásai Európa szuverenitását teszik próbára. Macron sajtóértekezletén, csakúgy mint keddi, az Európai Parlamentben elhangzott beszédében, óva intett a nacionalizmus térnyerésétől.

Az Uniót érintő kérdések mellett szót ejtettek a szíriai válságról is, valamint az EU-nak az Egyesült Államokhoz és Oroszországhoz fűződő viszonyáról. Azért is roppant időszerű a téma, mert jövő héten mindkét vezető politikus Donald Trump amerikai elnöknél vizitál.

Azok, akik átfogó javaslatokat vártak a csütörtöki berlini találkozótól, csalódottan állapíthatták meg, hogy a nagy bejelentések elmaradtak, s elhalasztották az Európa, illetve az eurózóna sorsát is alapjaiban meghatározó reformok bejelentését. Körvonalazódott az is, hogy egyelőre még csak abban sincs egyetértés, a változtatásokhoz szükséges-e az Európai Unió alapszerződésének módosítása, vagy sem.

Angela Merkel azért nem akarja elsietni a reformokat érintő kérdéseket, mert pártjában, a kereszténydemokrata CDU-ban általában kétkedéssel, csekély lelkesedéssel fogadták Macron szeptemberben, illetve kedden hangoztatott átfogó javaslatait. Macron e bírálatokra adott válaszaként értékelhetjük azt a kijelentését, amely szerint most az a fontos, hogy közös célokat fogalmazzanak meg, s nem az, miként jussanak el a célhoz. A francia elnök korábban már több konkrét javaslatot is megfogalmazott, szerinte szükséges a bankunió, az euróövezet közös költségvetése, valamint az eurózónának egy közös pénzügyminiszterre lenne szüksége.

A két politikus megállapodott abban, hogy június végén újabb találkozón egyeztetnek a konkrét reformjavaslatokról.

Saját ortodox egyházat akar Ukrajna

Publikálás dátuma
2018.04.19. 14:37
Filaret pátriárka, a kijevi patriarkátus vezetője. Illusztráció: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Az ukrán parlament támogatásáról biztosította csütörtökön Petro Porosenko ukrán elnök arra irányuló kezdeményezését, hogy indítsák el a hivatalos eljárást egy Moszkvától független, saját, egységes ukrán ortodox egyház megteremtésére - írja az MTI. A támogatók között van a kijevi patriarkátus minden püspöke és az ukrán autokefál ortodox egyház is. A törekvés egyszerre vallási és politikai, célja az orosz befolyás csökkentése.

A határozati javaslatot a 450 fős törvényhozás 268 képviselője szavazta meg. Minden frakció támogatta, kivéve a Viktor Janukovics menesztett oroszbarát exállamfő egykori híveiből álló Ellenzéki Blokkot.

Porosenko kedden jelentette be, hogy aláírta azt a hivatalos megkeresést, amelyben I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökomenikus pátriárkát arra kéri,  nyilvánítsa az ukrán ortodox egyházat autokefállá, azaz Moszkvától független, egységes nemzeti ortodox egyházzá. Az államfő ehhez kérte a törvényhozás támogatását. A kijevi patriarkátus minden püspöke aláírta az egyházi hierarchia azonos tartalmú megkeresését - tájékoztatta Porosenko a frakciókat a szavazás előtt -, amelyet saját levelével együtt kész eljuttatni a konstantinápolyi pátriárkához. A kezdeményezéshez csatlakozott az országban működő három ortodox felekezetből még egy: az ukrán autokefál ortodox egyház, a moszkvai patriarkátus viszont határozottan elutasította a kezdeményezést.

Az elnök szerint még soha ilyen közel nem került Ukrajna ahhoz, hogy saját önálló ortodox egyháza legyen. Reményét fejezte ki, hogy az ukrán egyház még idén, a Kijevi Nagyfejedelemség (Kijevi Rusz) megkeresztelésének 1030. évfordulóján megkapja az autokefál státust. Leszögezte ugyanakkor, hogy az egységes ortodox ukrán egyház nem válik állami egyházzá, a hívők továbbra is szabadon választhatják meg, mely egyházhoz csatlakoznak.

Jelenleg Ukrajnában alapvetően két patriarkátusra - a moszkvaira és a kijevire - kettészakadt ortodox egyház működik, valamint egy jóval kisebb, a hívek kevesebb mint három százalékát tömörítő felekezet ukrán autokefál ortodox egyház elnevezés alatt. A moszkvai nem ismeri el a két másik függetlenségét, mindkettőt szakadárnak tekinti.

Autokefáliát elvileg zsinat adhat, vagy magas rangú püspök, azaz pátriárka. Ezt az adott egyház vezetőinek és azon ország államfőjének kell hivatalosan kérvényeznie, amelyben működik. Az ortodox kereszténységben nem létezik a római katolikus egyház pápájához hasonló személyiség, aki a teljes egyházi szervezet csúcsán állna, a gyakorlatban viszont a konstantinápolyi ökomenikus pátriárka tölt be hasonló szerepet. Az autokefál egyházak vezetői nem tartoznak hierarchikusan másik egyházi autoritás alá.

A kijevi patriarkátust 1992. június 25-26-án hozták létre az ukrán fővárosban tartott helyi zsinaton Filaret pátriárka vezetésével, akit ezért az orosz ortodox egyházban átokkal sújtottak. A kijevi patriarkátus ugyanakkor mára Ukrajna legnépesebb egyháza lett, a hívő lakosság csaknem 40 százaléka tartozik hozzá, míg a moszkvai patriarkátus a második helyen áll, kevesebb mint 30 százalékos aránnyal.

A két patriarkátus egymástól való függetlenné válása nemcsak egyházi, de politikai kérdés is Ukrajnában. A Majdan-tüntetések nyomán 2014-ben Oroszországba menekült Janukovics exállamfő a moszkvai patriarkátus híve, elnöksége idején ez az egyház lényegesen nagyobb állami támogatást kapott, mint a kijevi. Míg a moszkvai patriarchátus hívei zömében Oroszországhoz húzó Nyugat-ellenesek, addig a kijevi patriarchátus híveinek nagy része politikai nézeteit tekintve az orosz befolyást ellenzők körébe tartozik. Tavaly decemberben ismét fellángolt a vita a két patriarkátus között: az orosz ortodox egyház felszólította az ukrán ortodox egyház kijevi patriarkátusát, hogy térjen vissza a moszkvai patriarkátus irányítása alá. Filaret azonban azt üzente Moszkvának, hogy ez sohasem fog megtörténni.

Az utóbbi időben a kijevi patriarkátus hívei több ízben vádolták meg a moszkvai patriarkátus papjait, hogy az orosz titkosszolgálatoknak dolgoznak, és támogatják a Donyec-medencei szeparatizmust.