Fényhozók a szegénysoron

Publikálás dátuma
2018.04.20 07:07
Illusztráció - Fotó: Vajda József
Fotó: /

Vannak olyan mélyszegénységben élő, főként roma családok Magyarországon, akiknek otthonaiba húsz éve nincs bevezetve a villany, este gyertyákkal világítanak. Itt tartunk a XXI. században – hangzott el a Friedrich Ebert Alapítvány és a Corvinus Egyetem csütörtöki konferenciáján, amit a Szegénység és Társadalmi Igazságosság folyóirat „Romák egy paradigmaváltás és káosz időszakában” kiadványa megjelenésének alkalmából rendeztek. A kiadványban külföldi és hazai egyetemi oktatók, civil szervezetek képviselői, valamint roma aktivisták fogalmazták meg gondolataikat azzal kapcsolatban, milyen változásokra lenne szükség egy valóban új és sokszínű Szociális Európa kialakulásához.

A szerzők szerint a civil szervezeteknek kulcsfontosságú szerepük van az egyenlőség erősítésében, a diszkrimináció visszaszorításában, a szegények életkörülményeinek javításában, hiszen - miközben sokszor olyan feladatokat látnak el, melyek elvégzése az állam feladata lenne -, felhívják a társadalom figyelmét a létező problémákra. Pozitív példaként említették a Fényhozó Műhely alapítványt, melynek munkatársai a Csongrád megyei Bakson dolgoznak azért, hogy a vezetékes áram nélküli otthonaikban legalább világítani tudjanak a mélyszegénységben élő családok. Egy adományprogram keretében napelemeket szerelnek fel a házakra, ami termel annyi energiát, hogy éjszaka legalább egy szobában világosság legyen. A programra már ötven család jelentkezett, eddig 13 esetben tudtak segíteni. A Műszaki Egyetem segítségével további 30 napelemet tudtak beszerezni, ezeket is hamarosan felszerelik.

– Szeretnénk segíteni a házak szigetelésében, a tetők javításában is, mert ezek a családok hiába fűtenek télen, nehéz melegen tartani a lakást – mondta a Fényhozók egyik munkatársa, Búza Károly. Hozzátette: már ha van mivel fűteniük. Találkozott olyan családdal, akik a padlásgerendákat fűrészelték szét, hogy a lakószobában fűteni tudjanak.

– Miközben az Európai Unió folyamatosan a Szociális Európát emlegeti, bő kézzel támogatja azokat a kormányokat, amelyek a társadalmi különbségek, hátrányok növelésére fordítják az EU-s forrásokat. Amíg ez nem változik, bármit mondanak, az csak üres maszlag – erről már Setét Jenő roma aktivista, az Ide tartozunk Egyesület elnöke beszélt. Mint mondta, az elmúlt harminc évben mindössze két alkalommal reménykedett abban, hogy lesz változás: az 1989-es rendszerváltáskor és a 2004-es EU-csatlakozáskor. – Azt hittük, hogy egy igazságosabb, szolidárisabb társadalom jöhet létre. Hát nem jött össze.

Setét Jenő szerint a helyzet 2010 óta csak rosszabb lett, a kormány szociális programjai a szegényeket nem, csak a tehetősebbeket segítik. A romák esetében pedig különösen aggasztónak tartja, hogy egyre inkább kiszorulnak a „nemzet” fogalmából. – Abból, hogy egy ország politikusai nyíltan összemossák a romaügyeket a migránshelyzettel, az következik, hogy a romákat nem tekintik a nemzet részének. Ez elfogadhatatlan, az ilyen beszédet meg kell állítani – fogalmazott az aktivista. Hozzátette, a kirekesztés már az iskolában elkezdődik: szerinte a kormány közpénz-milliárdokat fordít arra, hogy a roma gyerekeket elkülönítve oktassa és 16 évesen kivezesse az oktatási rendszerből.

Andrew Ryder, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szerint olyan korban élünk, amikor a „népszerűbb” politikusok egyre inkább diktátorokhoz hasonlítanak. – Olyan időket élünk, amikor az államilag támogatott rasszizmus egyre terjed, amikor a civil társadalom támadás alatt áll. Csak remélni tudjuk, hogy hamarosan bekövetkezik egy szemléletváltás, amit a Szociális Európa segíthet elő. Most ez eléggé utópisztikusnak tűnik, pedig nem kellene, hogy az legyen – mondta.

Mindennek érdekében civil szervezetek és aktivisták egy nyolc pontból álló kiáltványt is megfogalmaztak, amelyben felsorolják azokat a lépéseket, amelyeket szükséges lenne megtenni egy igazi Szociális Európa létrehozása érdekében.

Szerző
2018.04.20 07:07

Cáfolja a kormány érvelését gender-ügyben a CEU rektorhelyettese

Publikálás dátuma
2018.08.14 10:45

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A tavaly végzett felmérésük eredményét ismertette a Facebook-oldalán Fodor Éva.
„Karrier lehetőségek társadalmi nemek tudománya diplomával” – címmel tett közzé egy bejegyzést a Facebook-oldalán Fodor Éva, a CEU rektorhelyettese – szúrta ki a hvg.hu. Fodor Éva a posztban kiemelte: a CEU „Társadalmi Nemek Tudománya” tanszéke elvégzése után a hallgatók előtt számos álláslehetőség áll, a tanszéken szerzett analitikus, kommunikációs és probléma megoldó képességüket sokfelé kamatoztathatják. Hozzátette, hogy a megszerzett tudásra igényt tartanak nemzetközi nagyvállalatok, melyek szem előtt tartják a diverzitás „gender mainstreaming” kérdését, alapítványok és államigazgatási szervek, melyek EU-s vagy más követelményeknek igyekeznek megfelelni.  Mint írta, a legtöbb diák továbbtanul, hiszen az interdiszciplináris „gender studies” sokféle Ph.D. szak elvégzésére felkészít. A tavalyi esztendőben végzett felmérésük 398 volt diák adataira alapul.  
„Volt diákjaink 42%-a oktatási-kutatási területen dolgozik. Itt elsősorban PhD hallgatókról, illetve későbbi tanárokról, kutatókról van szó. Végzett MA-s diákjaink tanulnak például a Princetoni egyetemen, Berlinben, New York-ban, Oxford-ban, de Ljubljanában, Prágában vagy Tallinban is. Diákjaink több mint 22%-a nagyvállalatoknál helyezkedik el a magánszférában. Ezek közül néhány munkáltató példaként: Air France KLM, Citibank, IBM, KPMG, Media Plot, The Coca-Cola Company, Genesis Healthcare, Argyll Business Centers, stb.”
– hangsúlyozta a rektorhelyettes.
Nemrég derült ki, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy napot adott az ELTE és a Central European University (CEU) vezetésének arra, hogy – augusztusban – véleményezzék a legújabb rendelet-tervezetüket, amely a társadalmi nemek (ismertebb nevén: gender) képzés megszüntetéséről szól. Az ügyben megszólalt Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes: az ATV-nek azt nyilatkozta, hogy mivel „senki nem akar genderológust foglalkoztatni”, nincs szükség a szakra, ráadásul a „társadalmi nem” fogalma szerinte „éppen olyan képtelenség, mintha valaki „társadalmi korról” beszélne és „szabad akaratából eldöntené, hogy most öt éves”, kilencven éves korában. A hvg.hu kérdésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma korábban közölte: a „társadalmi nemek tanulmánya” mesterszakon végzettek iránti igény a magyar munkaerőpiacon nem mutatható ki, a szak gazdasági szempontból nem racionális, „így joggal feltételezhetjük, hogy nem a munkaerőpiac igényeire reagálva hozták létre, és nem azért, hogy gyorsan és közvetlenül hasznosítható tudást kapjanak a hallgatók”.
2018.08.14 10:45
Frissítve: 2018.08.14 11:10

A Magyar Rektori Konferencia sem támogatja a genderszak betiltását

Publikálás dátuma
2018.08.14 08:31
Az ELTE lágymányosi campusa, mely a Társadalomtudományi Karnak is otthont ad
Fotó: / Németh András Péter
Elküldték az Emmi-nek az előterjesztéssel kapcsolatos véleményüket, a kormányzati döntésig további nyilatkozatot nem tesznek.
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) nem támogatja, hogy a két érintett egyetemen, a CEU-n és az ELTE-n előzetes szakmai egyeztetések nélkül megszűnjön a „genderképzésként” ismert társadalmi nemek tanulmánya mesterszak – derül ki a testület 168 órának küldött közleményéből.
„A Magyar Rektori Konferencia a rendelkezésre álló rövid határidőn belül elküldte az előterjesztéssel kapcsolatos véleményét az Emmi részére. A elküldött véleményben az MRK nem támogatta a társadalmi nemek tanulmánya szak előzetes szakmai egyeztetések nélküli törlését a mesterképzési szakok jegyzékéből. Az MRK a kormányzati döntésig az üggyel kapcsolatos további nyilatkozatot nem tesz”
– írta az MRK. Nemrég derült ki, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy napot adott az ELTE és a Central European University (CEU) vezetésének arra, hogy – augusztusban – véleményezzék a legújabb rendelet-tervezetüket, amely a társadalmi nemek (ismertebb nevén: gender) képzés megszüntetéséről szól.   Az ELTE úgy véli, a szak rendeleti úton történő megszüntetése minden előzetes vizsgálat, konzultáció nélkül alaptörvény ellenes lehet, az egyetem szakmailag indokolatlannak tartja a szak megszüntetését. A CEU már korábban jelezte, hogy elkötelezettek a tanszabadság mellett, és elutasítják az oktatás tartalmát érintő mindennemű cenzúrát. A kutatók szerint „talán a közös fellépésre lenne szükség” – az erről szóló cikkünket itt találja. Megszólalt ugyanakkor Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes is, ő az ATV-nek azt nyilatkozta, hogy mivel „senki nem akar genderológust foglalkoztatni”, nincs szükség a szakra, ráadásul a „társadalmi nem” fogalma szerinte „éppen olyan képtelenség, mintha valaki „társadalmi korról” beszélne és „szabad akaratából eldöntené, hogy most öt éves”, kilencven éves korában. 
2018.08.14 08:31
Frissítve: 2018.08.14 08:31