Hollande magyaráz, Macron bizonygat

Publikálás dátuma
2018.04.21. 07:31
Francois Hollande emlékiratait dedikálja FOTÓ: AFP/GEORGES GOBET
Francois Hollande, a korábbi, valamint Emmanuel Macron, a jelenlegi francia köztársasági elnök is megszólalt a minap saját mundérjának védelmében.

A szocialista párti Hollande, aki államfőként meglehetősen leszerepelt, és kevesebb, mint egy évvel ezelőtt távozott az Elysée-palotából, a France Inter rádió mikrofonja előtt igyekezett mentegetni saját hivatali öt esztendejének teljesítményét.

Ő, amint letette az elnöki hivatalt, rögtön nekilátott visszaemlékezéseinek a megírásához. „A hatalom tanulságai” című könyvében részint kozmetikázza elfuserált uralmát, részint támad. Szinte meg sem várta utódjának első hónapjait, máris epébe mártotta tollát, bizonyítandó, hogy ha ismét bizalmat kapna, sokkal ügyesebb lenne. Bírálóinak többsége viszont úgy véli, elegánsabb lett volna magába néznie.

Ami viszont Macront illeti, ő szemmel láthatóan szorongatottnak érzi magát. Középpárti álma elszállt, egyensúlyozó mutatványa félresikerült, hajdani szavazói pártját és őt magát is inkább jobboldalinak ítélik. Macron igyekszik magyarázkodni, kisjövedelmű és szorongatott nyugdíjas voksolóit csillapítani.

Egy kis normann faluban, Berdí’huis-ben mondott beszédet ugyanazon a napon, amikor Hollande a rádióban szólt a franciákhoz. Macron arról igyekezett meggyőzni a lakosságot, hogy a sztrájkoló vasutasok haragja enyhíthető, a frissiben megígért reformok - köztük az adózást érintő változtatások és a nyugdíjakat rendező intézkedések - végrehajthatók, az egészségügyi ellátás javulhat, csak türelem kell hozzá.

Egyelőre túl korai lenne felmérni, hogy mennyire lesznek hatásosak a hivatalban levő elnök ígéretei, az viszont jól érzékelhető, hogy Hollande magyarázkodása eleve kudarcot vallott. A korábbi államfő számára különösen fájdalmas, hogy többnyire azok minősítik nevetségesnek a könyvében tetten érhető lázas igyekezetét, akiket pedig megingathatatlan híveinek vélt: a Szocialista Párt követői.

Mindenekelőtt Martine Aubrie illette kíméletlen bírálattal Hollande állításait. Aubrie a mozgalom élén sokáig Hollande egyik elődje volt, de aztán inkább irgalmatlan bírálója lett. Elismerte, nem sok időt vesztegetett azzal, hogy egyáltalán elolvassa a könyvet, csak a rövid hírlapi idézeteket nézte meg, és azokból azt állapította meg, hogy Hollande minden szava „meghökkentően nevetséges és ellentmondásokkal terhes”, az egész visszapillantás a legszürkébb közhelyek gyűjteménye.

A leltár Aubrie szerint arról regél, hogy Hollande „utazgatott, tárgyalt, mérlegelt, különböző megoldások között hezitált”.

A mellesleg a szocialistákkal jobbára rokonszenvező L’Obs - korábbi nevén: Le Nouvel Observateur - című hetilap ennél is kegyetlenebbül fogalmaz: azt írja, Hollande szabadkozik, mert nem szeretné, ha az utókor „semmirekellő volt királyként” emlékezne rá.

Szerző

Moszkva várja a washingtoni meghívót

Publikálás dátuma
2018.04.21. 07:30
Szergej Lavrov FOTÓ: AFP/YURI KADOBNOV
Az amerikai elnök telefonon már világossá tette, hogy szívesen látja Vlagyimir Putyint a Fehér Házban, ezért Moszkvában abból indulnak ki, hogy ez konkrét meghívás formáját is ölti majd.

Erről beszélt Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője a RIA Novosztyi hírügynökség pénteki beszámolója szerint.

Lavrov szerint Donald Trump a múlt hónapban újraválasztott orosz államfővel folytatott telefonbeszélgetése során többször visszatért a meghívás kérdésére, így most az orosz vezetés „nem akar udvariatlan lenni”, de várja a hivatalos invitálást. Ez a megfogalmazás megfigyelők szerint alighanem arra utal, hogy a Kreml szaván kívánja fogni Trumpot, egy olyan nemzetközi helyzetben, amikor több vonatkozásban nagyon kiéleződött a Nyugat és Oroszország szembenállása.

Szergej Szkripalnak, a britekhez átállt volt orosz hírszerző tisztnek és az ő lányának a megmérgezése ugyan még a Trump-Putyin telefonbeszélgetés előtt történt, de azután még némi időbe telt, mire a Nyugat – beleértve az Egyesült Államokat - arra az álláspontra helyezkedett, hogy a merényletkísérletért minden bizonnyal Moszkva volt felelős. Ezt diplomaták tömegének a kölcsönös kiutasítása követte. Ezen túl az Egyesült Államok külön szankciókkal is sújtott orosz személyeket.

Szintén kiéleződött a konfliktus a Közel-Keleten. Szíriában a nyugatiak állításai szerint az orosz támogatást élvező Bassár el-Aszad elnök hadserege vegyi fegyvert vetett be a felkelők kezén levő Dúmában. Az oroszok szerint a vegyi támadásról szóló állításokat a brit titkosszolgálat eszkábálta össze. Az amerikaiak, britek és franciák azonban – kitartva állításaik mellett – úgymond megtorlásként légicsapásokat mértek szír kormányzati célpontokra,

Mivel Szíriában orosz erők is tartózkodnak, orosz és amerikai illetékesek kénytelenek voltak olyan értelemben nyugtatgatni a világot, hogy a légicsapások során nem merült fel a közvetlen amerikai-orosz katonai összetűzés veszélye, ami minden bizonnyal igaz, mégis olyan légkört jelez a Nyugat és Oroszország kapcsolataiban, ami aligha kedvez egy amerikai-orosz csúcstalálkozó kitűzésének. Lavrov szavai azt jelzik, hogy ebben az helyzetben Moszkva alig leplezett módon sürgeti a szóban elhangzott amerikai meghívás írásos megerősítését.

Szergej Lavrov kitért arra: a Szíria ellen végrehajtott légicsapások „eloszlattak minden erkölcsi aggályt” Moszkvában azt illetően, hogy szabad-e Oroszországnak S-300-as típusú légvédelmi rakétarendszert szállítania Szíriának. Az orosz külügyminiszter ugyanakkor ezt a keménykedő kijelentését megnyugtatónak szánt csomagolásba burkolta: elmondta, hogy a Szíria elleni akció előtt Oroszország világosan az amerikaiak tudomására hozta, milyen célpontok megtámadása jelentené Moszkva számára azt, hogy az Egyesült Államok megengedhetetlen módon átlépte a tűréshatár „vörös vonalát”. A légicsapások során az amerikaiak nem mentek túl ezen a határon – mondta Lavrov, és ez szerinte azt igazolja, hogy Putyin és Trump egyaránt ügyel a két ország közötti fegyveres összecsapás elkerülésére.

Végezetül az orosz külügyminiszter arról is beszélt a RIA-Novosztyi beszámolója szerint, hogy Moszkva nem ajánl fel helyszínt a tervezett amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó megrendezésére.

Szerző

Dízel-botrány: előzetes letartóztatás a Porsche-nál

Publikálás dátuma
2018.04.20. 19:01
Rendőrök a Porsche egy stuttgarti épületénél, 2018. április 18. Fotó: Sina Schuldt / DPA
Előzetes letartóztatásba helyezték a német Volkswagen csoporthoz (VW) tartozó Porsche autógyártó társaság egy vezető menedzserét a VW dízelbotrányával összefüggésben - számol be német lapok alapján az MTI.

A motorok fejlesztéséért felelős vezetőt, Jörg Kernert helyezték előzetes letartóztatásba elmenekülés és bizonyítékok eltüntetésének veszélye miatt, értesült a Bild. A társaság igazgatótanácsának elnöke, Oliver Blume tájékoztatta az ügyről a munkatársakat, pénteki levele szerint a stuttgarti ügyészség az igazgatóság egy tagja, egy vezető menedzsere és egy volt - jelenleg a szintén a VW-hez tartozó Audinál dolgozó - munkatársa ellen folytat eljárást, és a vezető menedzsert helyezték előzetes letartóztatásba.

Az ügyészség dízelüzemű autók károsanyag-kibocsátásával kapcsolatos manipuláció és jogsértő reklám gyanúja miatt indította a nyomozást, és szerdán 30 ügyész és 160 rendőr mozgósításával házkutatást tartott a társaság székhelyén és több németországi telephelyén, összesen 10 helyszínen.

Ezzel kapcsolatban Oliver Blume körlevelében kiemelte, hogy a Porsche nem fejleszt és nem gyárt dízelmotorokat, így dízelmotorok működtetésére szolgáló szoftverekkel sem foglalkozik. Hozzátette, hogy az ügyészség szerint a három gyanúsított tudott arról, hogy Porsche-gyártmányokba beépített dízelmotorokat olyan berendezésekkel szereltek fel, amelyek használata tilos volt. A társaság visszautasítja a gyanúsítást.

Szerdán az Audi ingolstadti központjában és egy telephelyén is tartottak házkutatást. A vállalat egy szóvivője közölte, hogy az eljárás nem a cég ellen irányul. Az Audi dízelmotorokat szállít egyes Porsche típusokhoz. A luxus sportautókat és városi terepjárókat gyártó társasággal szemben már 2016-ban felmerült a károsanyag-kibocsátást szabályozó berendezés manipulációjának gyanúja, és azóta több tízezer gyártmányt hívtak vissza átalakításra.

A dízelbotrány 2015 szeptemberében kezdődött, amikor az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) megvádolta a VW-t, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű jármű kipufogógáz-tisztító berendezésébe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást. Az ügy világszerte a VW mintegy 11 millió gépjárművét érinti, ezek közül 8,5 milliót az EU-ban adtak el.

A VW a világ legnagyobb gépjárműgyártója, tavaly 10,74 millió gyártmányt értékesített, ami 4,3 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A névadó Volkswagen, az Audi, a Skoda és a Seat típusú személyautók mellett olyan luxusmárkák gyártója, mint a Bentley, a Bugatti, a Lamborghini, a Porsche, illetve a Ducati sportmotorkerékpár. Saját márkájú haszonjárművei mellett a Scania és a MAN tehergépjárműveket is a VW gyártja.

Szerző