A várakozásokat némiképp alulmúlva, a januári bővüléshez képest kisebb ütemben emelkedtek a bérek – derül ki a KSH legfrissebb, februári adatokat tartalmazó statisztikájából. Eszerint az év második hónapjában a nettó és a bruttó keresetek azonos mértékben, 11,9 százalékkal emelkedtek a tavaly februárhoz képest, ami bruttó 306 500 és nettó 203 800 forintos átlagkeresetet jelent. Januárban még 13,8 százalékos volt a növekedés, és 310 800 forint a bruttó átlagbér.
A Nemzetgazdasági Minisztérium mégis úgy kommentálta az adatokat, hogy „másfél évtizede nem volt ilyen erős béremelkedés, a mérsékelt inflációnak köszönhető kimagasló, 10,7 százalékos reálbér-emelkedés a magyar családok anyagi helyzetét érdemben javítja, vásárlóerejét pedig nagyban növeli”. A tárca ugyanakkor a január-februári időszakot veszi alapul, amelyet a januári kimagasló növekedés a februárihoz képest felfelé húz, és átlagban 12,9 százalékos bérnövekedést mutat.
Az összkép ugyanakkor továbbra is kedvezőnek mondható, a béremelkedés mögött a minimálbér emelése mellett a munkaerőhiány, valamint az állami szférában zajló bérrendezés áll. Az ING vezető elemzője, Virovácz Péter úgy látja: a nem enyhülő munkaerőhiány, a folytatódó bérrendezések és az állami szféra jutalom-kifizetései a következő hónapokban tovább emelhetik a bérnövekedés ütemét. A versenyszférában átlagosan 12-13 százalékos béremelésre lehet számítani, így idén is elérhető közelségbe kerülhet a kétszámjegyű reálbér-növekedés – tette hozzá.
Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője szerint viszont – részben a magas bázisadatok miatt - lassulás jöhet az év hátralévő részében: a mostani kilátások szerint a bruttó és nettó bérek 10 százalékkal, a reálbérek pedig 8 százalékkal növekedhetnek 2018 egészében.
A makrogazdaság és a monetáris politika szempontjából kiemelten fontos mutató, a versenyszféra rendszeres béreinek növekedése 10,5 százalékra lassult az előző havi 12,8 százalékról – hívta fel a figyelmet Horváth András, a Takarékbank elemzője. Szintén úgy véli: a tavalyi év jóval erősebb bázisa miatt a bérdinamika kissé lassulhat. Az idei évre 10 százalékot elérő éves bérnövekedést vár, ami a várt 2,5 százalékos éves infláció mellett közel 7,5 százalékos reálbér növekedést jelent. A bérnövekedés ugyanakkor nagyobb is lehet amiatt, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani, és erre utalnak a szinte minden szektorban zajló bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások – is. Az egészségügyben, az oktatásban és a rendvédelmi ágazatokban folytatódik az életpályamodellek fejlesztése, a piaci szférában, például az építőiparban mára már átlagosnak számít a napi nettó 15 ezer forintos szakmunkás bérszint, a tömegközlekedési vállalatok sofőrjeinek bruttó 400 ezer forintos az elérhető havibér – sorolta a bérnövekedésre ható tényezőket Horváth András.
