Megtorpant béremelkedés

Publikálás dátuma
2018.04.21 07:21
Fotó: Demecs Zsolt
Fotó: /

A várakozásokat némiképp alulmúlva, a januári bővüléshez képest kisebb ütemben emelkedtek a bérek – derül ki a KSH legfrissebb, februári adatokat tartalmazó statisztikájából. Eszerint az év második hónapjában a nettó és a bruttó keresetek azonos mértékben, 11,9 százalékkal emelkedtek a tavaly februárhoz képest, ami bruttó 306 500 és nettó 203 800 forintos átlagkeresetet jelent. Januárban még 13,8 százalékos volt a növekedés, és 310 800 forint a bruttó átlagbér.

A Nemzetgazdasági Minisztérium mégis úgy kommentálta az adatokat, hogy „másfél évtizede nem volt ilyen erős béremelkedés, a mérsékelt inflációnak köszönhető kimagasló, 10,7 százalékos reálbér-emelkedés a magyar családok anyagi helyzetét érdemben javítja, vásárlóerejét pedig nagyban növeli”. A tárca ugyanakkor a január-februári időszakot veszi alapul, amelyet a januári kimagasló növekedés a februárihoz képest felfelé húz, és átlagban 12,9 százalékos bérnövekedést mutat.

Az összkép ugyanakkor továbbra is kedvezőnek mondható, a béremelkedés mögött a minimálbér emelése mellett a munkaerőhiány, valamint az állami szférában zajló bérrendezés áll. Az ING vezető elemzője, Virovácz Péter úgy látja: a nem enyhülő munkaerőhiány, a folytatódó bérrendezések és az állami szféra jutalom-kifizetései a következő hónapokban tovább emelhetik a bérnövekedés ütemét. A versenyszférában átlagosan 12-13 százalékos béremelésre lehet számítani, így idén is elérhető közelségbe kerülhet a kétszámjegyű reálbér-növekedés – tette hozzá.

Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője szerint viszont – részben a magas bázisadatok miatt - lassulás jöhet az év hátralévő részében: a mostani kilátások szerint a bruttó és nettó bérek 10 százalékkal, a reálbérek pedig 8 százalékkal növekedhetnek 2018 egészében.

A makrogazdaság és a monetáris politika szempontjából kiemelten fontos mutató, a versenyszféra rendszeres béreinek növekedése 10,5 százalékra lassult az előző havi 12,8 százalékról – hívta fel a figyelmet Horváth András, a Takarékbank elemzője. Szintén úgy véli: a tavalyi év jóval erősebb bázisa miatt a bérdinamika kissé lassulhat. Az idei évre 10 százalékot elérő éves bérnövekedést vár, ami a várt 2,5 százalékos éves infláció mellett közel 7,5 százalékos reálbér növekedést jelent. A bérnövekedés ugyanakkor nagyobb is lehet amiatt, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani, és erre utalnak a szinte minden szektorban zajló bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások – is. Az egészségügyben, az oktatásban és a rendvédelmi ágazatokban folytatódik az életpályamodellek fejlesztése, a piaci szférában, például az építőiparban mára már átlagosnak számít a napi nettó 15 ezer forintos szakmunkás bérszint, a tömegközlekedési vállalatok sofőrjeinek bruttó 400 ezer forintos az elérhető havibér – sorolta a bérnövekedésre ható tényezőket Horváth András.

Szerző
2018.04.21 07:21

Nyakló nélkül tankolunk, soha ennyi üzemanyag nem fogyott

Publikálás dátuma
2018.08.18 09:00

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Bár ezt az autósok biztosan másként látják, nemzetközi összehasonlításban Magyarországon olcsónak számít a gázolaj. Erre rátehet még egy lapáttal a forint gyengülése is, a fuvarozók inkább itthon tankolnak.
Az első félév során 8,2 százalékkal rekordszintre, közel 1,8 milliárd literre ugrott a márkás hazai kutak üzemanyagforgalma az előző év hasonló időszakához képest – derül ki a nagy olajcégeket összefogó Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) friss adatsorából. Ezen belül a gázolaj mennyisége is most először ugrott egymilliárd liter fölé; ez egyszersmind jelentős, 9,8 százalékos forgalomugrás, ami a 2015-ös utáni második legmagasabb érték. Benzinből 676 millió liter fogyott, ami ugyan még messze áll a 2007-es csúcstól, mégis tisztes, 5,6 százalékos bővülés: eme érték szintén csak a 2016-osat haladja meg. A prémiumüzemanyagok népszerűsége szintén egyre nő: a benziné 23 százalékkal 43 millió literre emelkedett, ami már közelíti a teljes forgalom tizedét. A felturbósított dízel iránti igények ugyan csak 6,4 százalékkal fokozódtak, aránya viszont tényleg csak egy hajszállal áll a 10 százalék alatt. A márkás kutak forgalomnövekedési adata ezúttal meghaladja az összes hazai töltőállomásnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) ugyane időszakra nyilvántartott, lapunk által már korábban bemutatott 6,8 százalékát.
Az emelkedés mértéke a MÁSZ-t is meglepte – közölte kérdésünkre Grád Ottó főtitkár. Korábban azt feltételezték, hogy a fél év alatt mért körülbelül 10 százalékos áremelkedés némileg visszavetheti a lényegében öt éve tartó növekedés ütemét. Ám a jelek szerint a gazdaság és a jövedelmek bővülése az üzemanyagok iránti igényeket az áremelkedés dacára se vetette vissza. Ebben szerepet játszhat a forintgyengülés is: a fuvarozók eurós bevételeikből a gyengébb forint miatt Magyarországon több gázolajat tankolhatnak, mint a környező államokban. (Mint arról korábban beszámoltunk, a Cargopedia nyilvántartása szerint jelenleg a térség nyolc állama közül Ukrajna, Románia és Ausztria után Magyarországon a negyedik legolcsóbb a dízel.) Azt, hogy a közlekedők kimutatásunk szerint egyre szívesebben fordítják kormányukat márkás kutak felé, Grád Ottó úgyszintén a javuló gazdasági körülményekkel, a minőség fokozódó megbecsülésével magyarázta.
2018.08.18 09:00
Frissítve: 2018.08.19 10:58

Hiába várta a kormány, elmaradt a felminősítésünk

Publikálás dátuma
2018.08.18 08:07

Fotó: Shutterstock/
Csalódást okozott okozott a Standard & Poor's azzal, hogy pénteken - magyar idő szerint - éjjel megerősítette Magyarország hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló államadósság-kötelezettségeinek “BBB mínusz/A-3” szintű, befektetési ajánlású besorolását.
Most már nem csak a kormány, de az elemzők többsége is felminősítést várt. Tévedtek. A nemzetközi pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) Londonban jelentette be, hogy a magyar szuverén osztályzatra változatlan pozitív kilátás érvényes. Emlékeztetőül az S&P 2016-ban minősítette fel Magyarországot, s ezzel a befektetésre ajánlott kategóriába emelte. Egy éve, tavaly augusztusában alakult ki a mostanáig, s egy fél évig biztosan még továbbra is fennmaradó a további felminősítés távlati lehetőségére utaló pozitív kilátás. A cég az idei évre összeállított hivatalos menetrendje alapján 2018-ban már nem veszi napirendre a magyar államadósság-osztályzatok felülvizsgálatát, így a magyar szuverén osztályzat módosítása az S&P Global Ratings részéről legközelebb 2019-ben válhat esedékessé. Mi okozta a csalódást? Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki feltehetően a jegybank vezetésének legtapasztaltabb tagja hiszen már az előző elnököt, Simor Andrást is szolgálta, az elmúlt héten úgy nyilatkozott: Magyarország már megérett az újabb felminősítésre, amire akár már a jövő héten (vagyis tegnap) is sor kerülhet. Kiemelte, hogy az ország külső sérülékenységének mérséklődése és a növekedési kép javulása már az elmúlt évek pozitív döntései­ben is meghatározó szereppel bírtak. magyar szuverén osztályzat legutóbbi két felminősítését – köztük Magyarország visszaemelését a befektetési ajánlású kategóriába – úgy hajtotta végre, hogy előtte nem javította pozitívra a besorolás kilátását. Nagy Márton abban a tekintetben tévedett, hogy alábecsülte a magyar gazdaság sérülékenységét. Az elmúlt hetek forint árfolyamának cikk-cakkja azt bizonyítja, hogy a feltörekvő országok történései - lásd a török lira megroggyanása - magával rántja a magyar fizetőeszközt is. Jól érzékelték az S&P-nél egy olyan gazdaság, amelyből - nem csak az alacsony kamat miatt - menekül a külföldi tőke, hogy biztonságos piacokra találjon, egyenlőre jobb, ha vár a felminősítésre.    
Szerző
2018.08.18 08:07