Megtorpant béremelkedés

Publikálás dátuma
2018.04.21 07:21
Fotó: Demecs Zsolt
Fotó: /

A várakozásokat némiképp alulmúlva, a januári bővüléshez képest kisebb ütemben emelkedtek a bérek – derül ki a KSH legfrissebb, februári adatokat tartalmazó statisztikájából. Eszerint az év második hónapjában a nettó és a bruttó keresetek azonos mértékben, 11,9 százalékkal emelkedtek a tavaly februárhoz képest, ami bruttó 306 500 és nettó 203 800 forintos átlagkeresetet jelent. Januárban még 13,8 százalékos volt a növekedés, és 310 800 forint a bruttó átlagbér.

A Nemzetgazdasági Minisztérium mégis úgy kommentálta az adatokat, hogy „másfél évtizede nem volt ilyen erős béremelkedés, a mérsékelt inflációnak köszönhető kimagasló, 10,7 százalékos reálbér-emelkedés a magyar családok anyagi helyzetét érdemben javítja, vásárlóerejét pedig nagyban növeli”. A tárca ugyanakkor a január-februári időszakot veszi alapul, amelyet a januári kimagasló növekedés a februárihoz képest felfelé húz, és átlagban 12,9 százalékos bérnövekedést mutat.

Az összkép ugyanakkor továbbra is kedvezőnek mondható, a béremelkedés mögött a minimálbér emelése mellett a munkaerőhiány, valamint az állami szférában zajló bérrendezés áll. Az ING vezető elemzője, Virovácz Péter úgy látja: a nem enyhülő munkaerőhiány, a folytatódó bérrendezések és az állami szféra jutalom-kifizetései a következő hónapokban tovább emelhetik a bérnövekedés ütemét. A versenyszférában átlagosan 12-13 százalékos béremelésre lehet számítani, így idén is elérhető közelségbe kerülhet a kétszámjegyű reálbér-növekedés – tette hozzá.

Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője szerint viszont – részben a magas bázisadatok miatt - lassulás jöhet az év hátralévő részében: a mostani kilátások szerint a bruttó és nettó bérek 10 százalékkal, a reálbérek pedig 8 százalékkal növekedhetnek 2018 egészében.

A makrogazdaság és a monetáris politika szempontjából kiemelten fontos mutató, a versenyszféra rendszeres béreinek növekedése 10,5 százalékra lassult az előző havi 12,8 százalékról – hívta fel a figyelmet Horváth András, a Takarékbank elemzője. Szintén úgy véli: a tavalyi év jóval erősebb bázisa miatt a bérdinamika kissé lassulhat. Az idei évre 10 százalékot elérő éves bérnövekedést vár, ami a várt 2,5 százalékos éves infláció mellett közel 7,5 százalékos reálbér növekedést jelent. A bérnövekedés ugyanakkor nagyobb is lehet amiatt, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani, és erre utalnak a szinte minden szektorban zajló bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások – is. Az egészségügyben, az oktatásban és a rendvédelmi ágazatokban folytatódik az életpályamodellek fejlesztése, a piaci szférában, például az építőiparban mára már átlagosnak számít a napi nettó 15 ezer forintos szakmunkás bérszint, a tömegközlekedési vállalatok sofőrjeinek bruttó 400 ezer forintos az elérhető havibér – sorolta a bérnövekedésre ható tényezőket Horváth András.

Szerző
2018.04.21 07:21

Üzleti modell még nincs, de plusz 21 milliárdot pumpálnak a zalaegerszegi tesztpályába

Publikálás dátuma
2018.12.14 21:40
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A járműipari beruházás összesen 45 milliárdba kerülhet, önvezető autókat tesztelhetnek a még épülő pályán.
Két részletben még 21, 5 milliárdos tőkemelésről döntött a kormány a zalaegerszegi járműipari tesztpálya beruházásért felelős cégbeno lvasható a Magyar Közlönyben közzétett kormányhatározatban, melyet az MTI is idéz.
Az Autóipari Próbapálya Zala Kft. tavaly 15 milliárdos tőkeinjekciót kapott, hogy a felépítse az önvezető autók tesztelésére is alkalmas komplexumot, a teljes kormányzati ráfordítás összege pedig elérheti a 45 milliárd forintot.
A kormányhatározat szerint Palkovicsnak a pénzügyminiszter bevonásával 2019. február 15-ig ki kell dolgoznia és bemutatnia a kormánynak a zalaegerszegi járműipari tesztpálya piaci jellegű működésének modelljét,
vagyis, két és fél hónapjuk maradt arra, hogy kitalálják, hogyan lesz piacképes és nyereséges a több tízmilliárdos felemésztő beruházás.
Az önvezető autók tesztelésére alkalmas zalaegerszegi járműipari tesztpálya alapkövét 2017-ben tették le, a létesítmény első három modulját  az idei év végén adják át. Ezek között lesz a fogadóépület, amelyben rendezvények tarthatók, a műszaki épület, amely a tesztpályahasználók bázisa lesz, továbbá a dinamikai felület és a kezelhetőségi pálya a vezethetőségi próbákhoz. Átadják a Smart City zóna első részét is, amelyen parkolót és logisztikai udvart alakítottak ki a vezetéstámogató asszisztensek teszteléséhez, valamint egy olyan felületet, amely a fékek ellenőrzésére alkalmas. 
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban elmondta, hogy Európában is egyedülálló módon a zalaegerszegi pályán nemcsak városi és közúti tesztkörnyezetben lehet majd vizsgálni a járműveket. Ausztriával és Szlovéniával megállapodva határon átnyúló tesztutakat is biztosítanak a fejlesztőknek, így a határt keresztező infrastruktúrában is tesztelhetik az autókat. Mint a miniszter hozzátette, 150, a világon vezetőnek számító autógyártóval, alkatrészbeszállítóval vagy informatikai céggel folynak tárgyalások a zalaegerszegi tesztpálya igénybevételéről. A tesztpálya maga ugyanakkor 2020 elejére készül el teljesen. 
2018.12.14 21:40

323,72 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.12.14 21:02
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock/
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben péntek este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése szerény mértékben, 323,72 forintra emelkedett este negyed nyolc körül a reggel hét óra körül jegyzett 323,64 forintról. Az euró pénteken 323,42 forint és 324,26 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 286,59 forintról 287,20 forintra, a dolláré pedig 284,89 forintról 286,47 forintra emelkedett. Az euró a reggeli 1,1361 dollár után este 1,1300 dolláron állt. 
Szerző
2018.12.14 21:02