Adóban versenyzünk

Publikálás dátuma
2018.04.21 07:24
Söralátét Matolcsy György még gazdasági miniszterként ígérte a soha meg nem valósult söralátét-méretű szja-bevallást - Népszava
Fotó: /
Alapos reformra szorulna a hazai adórendszer. Nem tudni, hogy az új kormány új gazdasági stratégiájában mit ígér.

Több mint félszáz adónem van hatályban Magyarországon és már régen nem beszél a miniszterelnök sem söralátét-méretű adóbevallásról. Sok elemző úgy véli, mindenképpen csökkenteni kellene az adónemek számát, de ez már kevés.

Az egész rendszer reformra szorul, mert igazságtalan és nem szolgálja a hazai vállalkozások versenyképességét sem – mondta a Népszavának Pitti Zoltán, a Corvinus Egyetem tudományos kutatója. Azért is szükség lenne egy átgondolt, koherens adórendszer kidolgozására, mert az „adóreformok kísértete járja be Európát”, Lengyelországtól Németországon át Franciaországig. A lengyelek például szintén 9 százalékra szállítják le a társasági adót, és lengyel-magyar barátság ide, barátság oda, a működő tőke bevonásában vetélytársak vagyunk. Közvetve azonban érzékelhető lesz majd a világgazdaságban az is, hogy Donald Trump amerikai elnök 35 százalékról egy drámai ugrással 20 százalékra tornázta le a társasági adót, de ebbe a versenybe már Németország és Kína is beszállt.

Söralátét - Matolcsy György még gazdasági miniszterként ígérte a soha meg nem valósult söralátét-méretű szja-bevallást 

Söralátét - Matolcsy György még gazdasági miniszterként ígérte a soha meg nem valósult söralátét-méretű szja-bevallást 

De maradjunk a szomszédságnál. A területre, lakosságra és gazdasági erejét tekintve is a nálunk jóval nagyobb Lengyelországban például a magyar gyakorlatnál sokkal rugalmasabban csökkentik a járulékokat. Ott ugyanis a vállalkozások teljesítményéhez kötik a szociális járulék csökkentést, és nem egy kulcs van, mint Magyarországon. A sávos járulékcsökkentés előnyös a kis- és közepes vállalkozások (kkv) számára, javítja a versenyképességüket. A magyar rendszer nemcsak a társasági adó fűnyíróelv-szerű lefaragásával, de a szociális hozzájárulási adó mérséklésével is elsősorban a nagyvállalatokat támogatja.

A régióban nemcsak az adórendszerek küzdenek egymással a tőkevonzó képesség érdekében, de a bérek is, hogy megtartsák a szakembereket. Lengyelország ebben is előttünk jár. Magyarország tőkevonzó képessége megroppant, holott a 9 százalékos társasági adóval már-már az off shore kategóriába csúsztunk. A nemzetközi gyakorlatban a legalacsonyabb elfogadható társaságiadó-szintet 10 százalékban határozták meg. Az utánunk következő legalacsonyabb hasonló közteherrel rendelkező Írországban ez 12,5 százalék.

Nem a társasági adó mérséklésében kellene versenyezni, hanem az egyéb terhek csökkentésével kellene a hazai vállalkozásokat támogatni - véli Pitti zoltán. Ilyen megoldás lehetne egyebek mellett az iparűzési adó jelenlegi maximum 2 százalékos mértékét leszállítani 1 százalékra. Az így kieső önkormányzati adóbevételt a személyi jövedelemadó (szja) egy részének a visszaosztásával kellene pótolni. Ez a megoldás előnyös lenne a vállalkozásoknak és az önkormányzatok forrásai sem csökkennének.

A kormányzati tervekből annyi már kiszivárgott, hogy ismét felmelegítenék az egyszámjegyű szja bevezetésének ötletét, ami ha megvalósul új helyzetet teremtene. Ez azért is meggondolandó, mert eközben a rezsim a vállalkozások munkáltatói adóterheinek további mérséklését is fontolgatja, miközben az egykulcsos szja feloldásáról továbbra sem beszélnek. Kérdés, hogy a költségvetés elbírná-e két fontos forrásának a megcsapolását.

Pitti Zoltán inkább arra hajlik, hogy aki az eredményéből új beruházásba fog, azaz a nyereségét visszaforgatja, annak kellene adókedvezményeket adni. A jelenlegi lagymatag szabályozáshoz képest sokkal nagyobb mértékben kellene támogatni a kutatás-fejlesztést, és ösztönözni kellene az ilyen befektetéseket.

A szociális hozzájárulási adó visszanyesésével is csínján kell bánni, hiszen abból finanszírozza az állam az egészségügyi ellátást, a nyugdíjakat. Pitti Zoltán szerint a járulékfizetés felső határát vissza kellene állítani, így a nyugdíjkasszát sem terhelnék milliós nyugdíj-kifizetések.

Mindenképpen változtatni kellene az igazságtalan egykulcsos szja rendszeren is, egy enyhén progresszív adózás bevezetésével. Jelenleg az alacsony jövedelműek, akik a közszolgáltatásokból sokkal kevesebbet vesznek igénybe, arányaiban ugyanannyit fizetnek, mint a magas jövedelműek. Ráadásul a szerényebb jövedelműektől elvette az Orbán-kormány az adójóváírás nyújtotta könnyítést is. Ez a több százezer ember a különböző adókedvezményeket sem igen tudja igénybe venni. A családtámogatási juttatások egyre inkább a magasabb jövedelműek helyzetét javítják. Nem sérülne az alaptörvényben rögzített egykulcsos adó elve, ha a kormány a magasabb jövedelműeknél szolidaritási járulékot alkalmazna és abból segítené az alacsonyabb jövedelműeket - véli Pitti Zoltán.

Reformálmok
A hazai adóreformot nehezíti, hogy a kormány jóvoltából, a nemzeti szuverenitásra hivatkozással a nemzetközi gyakorlattal ellentétes módon alakítjuk a közteherviselési rendszerünket. Így marad a GDP arányos adóterhelés magas szintje és a közszolgáltatások alacsony minősége, a jogalkotás gyenge színvonala, a szabályozás kiszámíthatatlansága, a tulajdoni semlegesség figyelmen kívül hagyása, a különadók burjánzása, a protekcionista kedvezményi rendszer és az adóeljárási szabályok bürokratikus jellege. Kevéssé valószínű hogy teljesül, de fontos lenne, hogy megszűnjön a „saláta- törvénykezés”, a visszamenőleges hatályú szabályozás, és az egyéni képviselői indítványokból, előzetes szakmai konzultációk nélkül meghozott jogszabályok száma is – sorolta Pitti Zoltán.



Szerző
Témák
adózás
2018.04.21 07:24

Nyakló nélkül tankolunk, soha ennyi üzemanyag nem fogyott

Publikálás dátuma
2018.08.18 09:00

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Bár ezt az autósok biztosan másként látják, nemzetközi összehasonlításban Magyarországon olcsónak számít a gázolaj. Erre rátehet még egy lapáttal a forint gyengülése is, a fuvarozók inkább itthon tankolnak.
Az első félév során 8,2 százalékkal rekordszintre, közel 1,8 milliárd literre ugrott a márkás hazai kutak üzemanyagforgalma az előző év hasonló időszakához képest – derül ki a nagy olajcégeket összefogó Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) friss adatsorából. Ezen belül a gázolaj mennyisége is most először ugrott egymilliárd liter fölé; ez egyszersmind jelentős, 9,8 százalékos forgalomugrás, ami a 2015-ös utáni második legmagasabb érték. Benzinből 676 millió liter fogyott, ami ugyan még messze áll a 2007-es csúcstól, mégis tisztes, 5,6 százalékos bővülés: eme érték szintén csak a 2016-osat haladja meg. A prémiumüzemanyagok népszerűsége szintén egyre nő: a benziné 23 százalékkal 43 millió literre emelkedett, ami már közelíti a teljes forgalom tizedét. A felturbósított dízel iránti igények ugyan csak 6,4 százalékkal fokozódtak, aránya viszont tényleg csak egy hajszállal áll a 10 százalék alatt. A márkás kutak forgalomnövekedési adata ezúttal meghaladja az összes hazai töltőállomásnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) ugyane időszakra nyilvántartott, lapunk által már korábban bemutatott 6,8 százalékát.
Az emelkedés mértéke a MÁSZ-t is meglepte – közölte kérdésünkre Grád Ottó főtitkár. Korábban azt feltételezték, hogy a fél év alatt mért körülbelül 10 százalékos áremelkedés némileg visszavetheti a lényegében öt éve tartó növekedés ütemét. Ám a jelek szerint a gazdaság és a jövedelmek bővülése az üzemanyagok iránti igényeket az áremelkedés dacára se vetette vissza. Ebben szerepet játszhat a forintgyengülés is: a fuvarozók eurós bevételeikből a gyengébb forint miatt Magyarországon több gázolajat tankolhatnak, mint a környező államokban. (Mint arról korábban beszámoltunk, a Cargopedia nyilvántartása szerint jelenleg a térség nyolc állama közül Ukrajna, Románia és Ausztria után Magyarországon a negyedik legolcsóbb a dízel.) Azt, hogy a közlekedők kimutatásunk szerint egyre szívesebben fordítják kormányukat márkás kutak felé, Grád Ottó úgyszintén a javuló gazdasági körülményekkel, a minőség fokozódó megbecsülésével magyarázta.
2018.08.18 09:00
Frissítve: 2018.08.19 10:58

Hiába várta a kormány, elmaradt a felminősítésünk

Publikálás dátuma
2018.08.18 08:07

Fotó: Shutterstock/
Csalódást okozott okozott a Standard & Poor's azzal, hogy pénteken - magyar idő szerint - éjjel megerősítette Magyarország hosszú és rövid futamidejű, devizában és forintban fennálló államadósság-kötelezettségeinek “BBB mínusz/A-3” szintű, befektetési ajánlású besorolását.
Most már nem csak a kormány, de az elemzők többsége is felminősítést várt. Tévedtek. A nemzetközi pénzügyi szolgáltató csoport globális minősítési részlege (S&P Global Ratings) Londonban jelentette be, hogy a magyar szuverén osztályzatra változatlan pozitív kilátás érvényes. Emlékeztetőül az S&P 2016-ban minősítette fel Magyarországot, s ezzel a befektetésre ajánlott kategóriába emelte. Egy éve, tavaly augusztusában alakult ki a mostanáig, s egy fél évig biztosan még továbbra is fennmaradó a további felminősítés távlati lehetőségére utaló pozitív kilátás. A cég az idei évre összeállított hivatalos menetrendje alapján 2018-ban már nem veszi napirendre a magyar államadósság-osztályzatok felülvizsgálatát, így a magyar szuverén osztályzat módosítása az S&P Global Ratings részéről legközelebb 2019-ben válhat esedékessé. Mi okozta a csalódást? Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki feltehetően a jegybank vezetésének legtapasztaltabb tagja hiszen már az előző elnököt, Simor Andrást is szolgálta, az elmúlt héten úgy nyilatkozott: Magyarország már megérett az újabb felminősítésre, amire akár már a jövő héten (vagyis tegnap) is sor kerülhet. Kiemelte, hogy az ország külső sérülékenységének mérséklődése és a növekedési kép javulása már az elmúlt évek pozitív döntései­ben is meghatározó szereppel bírtak. magyar szuverén osztályzat legutóbbi két felminősítését – köztük Magyarország visszaemelését a befektetési ajánlású kategóriába – úgy hajtotta végre, hogy előtte nem javította pozitívra a besorolás kilátását. Nagy Márton abban a tekintetben tévedett, hogy alábecsülte a magyar gazdaság sérülékenységét. Az elmúlt hetek forint árfolyamának cikk-cakkja azt bizonyítja, hogy a feltörekvő országok történései - lásd a török lira megroggyanása - magával rántja a magyar fizetőeszközt is. Jól érzékelték az S&P-nél egy olyan gazdaság, amelyből - nem csak az alacsony kamat miatt - menekül a külföldi tőke, hogy biztonságos piacokra találjon, egyenlőre jobb, ha vár a felminősítésre.    
Szerző
2018.08.18 08:07