Védenünk kell a munkatársainkat, kötelességünk garantálni a biztonságukat. Számunkra ez a legfontosabb szempont – nyilatkozta Csontos Csaba, a Nyílt Társadalom Alapítványok budapesti szóvivője. Szeretnénk elkerülni – folytatta –, hogy munkatársainkat bármilyen atrocitás érje, vagy kitegyük őket valamelyik állami erőszakszervezet fellépésének.
A Fidesz – mondta – eddig is tűzzel-vassal küzdött azokkal a civil szervezetekkel szemben, amelyek valamilyen formában támogatásban részesültek a Soros Györgyhöz kötődő alapítványokhoz. A milliárdokat felemésztő Soros-ellenes kormányzati propagandán kívül titkosszolgálati eszközöket is bevetettek ellenük – emlékeztetett a szóvivő.
Ha nem hullajtok krokodilkönnyet, talán megértik a hallgatók – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az állami rádiónak adott szokásos pénteki nyilatkozatában azzal kapcsolatban, hogy elköltözik Budapestről a Nyílt Társadalom Alapítványok regionális irodája. Soros György „pénzügyi spekuláns körei” szerinte rossz lóra tettek, és „most éppen bukóban vannak”. A Figyelőben megjelent „Soros-hálózatról” készült lista ügyében a kormányfő arra biztatta a sajtót, hogy fedjen fel minél több hálózatot, együttműködést. Ha valaki nem szégyell pénzt elfogadni külföldiektől, akkor ne szégyellje azt bevallani sem – fogalmazott. (MTI)
A Fidesz újra kétharmados többséget szerzett a parlamentben, nincs akadálya annak, hogy valóra váltsa fenyegetését, és elfogadtassa a civil szervezeteket ellehetetlenítő úgynevezett Stop Soros törvénycsomagot. Nem lehet tudni, hogy mit hoz a jövő, hisz a Fidesz további szigorítást is kilátásba helyezett. Annyi világosan látszik – állapította meg Csontos Csaba –, hogy a kormány „fojtófogást akar alkalmazni” a civil szervezetek ellen.
A szóvivő hivatalosan nem erősítette meg, hogy a Soros nevével fémjelzett budapesti alapítványi iroda áttelepül Berlinbe. A hazai és nemzetközi sajtóban azonban tényként kezelik a költözést. Csontos elmondta: bárhogyan alakul is, „fenntartjuk támogatásunkat a civil szervezetek felé”.
A regionális központként működő alapítványi iroda székhelye az V. kerületi Molnár utcában, egy 8 emeletes bérelt épületben található. A szóvivő tájékoztatása szerint összesen 174-en dolgoznak itt. Az alapítványi programokkal száz munkatárs foglalkozik, közülük mintegy negyvenen külföldiek. A fennmaradó 74 ember adminisztratív, technikai és egyéb feladatokat lát el: közülük majdnem mindenki magyar.
Az iroda regionális és globális programok végrehajtásáért is felelős, ügyelnünk kell rá, hogy ezek integritása se sérüljön – említett egy újabb szempontot Csontos Csaba. A Nyílt Társadalom Alapítványok idehaza évente átlagosan – kisebb-nagyobb eltérésekkel – nagyjából egymilliárd forintot fordítanak civil szervezetek és programjaik támogatására. Visszatért a palettára a kultúra és a művészet támogatása, szeretnék tovább erősíteni a kis helyi közösségeket.
Ha az iroda munkatársait veszély fenyegeti, akkor ugyanez érvényes lehet a támogatásban részesülő civil szervezetekre is. Kérdésünkre, hogy esetükben milyen védelemről lehet szó, Csontos Csaba elmondta: „párbeszédben vagyunk a támogatott szervetekkel, próbáljuk kitalálni, hogyan tudunk segíteni”.
A zoom.hu szerint a budapesti iroda munkatársait trenírozták rá, hogyan reagáljanak, ha a rendőrség házkutatást tart, esetleg elvisz embereket. A portál úgy tudja, ezeken a tréningeken – szakemberek bevonásával – nemcsak rendőrségi kihallgatásra, kényszervallatásra is felkészítették a munkatársakat. Csontos Csaba lapunknak nem kívánta kommentálni az értesülést.
Az alapító Soros György 1984-ben hozta létre a Magyar Soros Alapítványt. Magyarország akkor még a kommunista egypártrendszer uralma alatt állt, de az új alapítvány ösztöndíjakat tudott nyújtani magyarok számára, akik így lehetőséget kaptak külföldi utazásokra és tanulmányokra – olvasható a Nyílt Társadalom Alapítványok honlapján. Az alapítvány ezen kívül könyvtárakat és tudományos kutatásokat is támogatott anyagilag. 1989-ben enyhült a kormányzati kontroll, így az alapítvány már újonnan alakult civil szervezeteket és médiacsoportokat is támogatni tudott. A rendszerváltás után a támogatási tevékenység már az oktatásügyi és egészségügyi reformra is kiterjedt.
Czene Gábor
