Előfizetés

Védeni kell a munkatársakat - Menekülés a fojtófogásból

Publikálás dátuma
2018.04.21. 07:00
BÁZIS - Az alapítványiirodában ma még 174-en dolgoznak Fotó: Molnár Ádám
Minden jel arra mutat, hogy a Soros Györgyhöz kötődő alapítványi központ valóban távozik Budapestről. A Fidesz újra kétharmados többséget szerzett a parlamentben, nincs akadálya annak, hogy valóra váltsa fenyegetését.

Védenünk kell a munkatársainkat, kötelességünk garantálni a biztonságukat. Számunkra ez a legfontosabb szempont – nyilatkozta Csontos Csaba, a Nyílt Társadalom Alapítványok budapesti szóvivője. Szeretnénk elkerülni – folytatta –, hogy munkatársainkat bármilyen atrocitás érje, vagy kitegyük őket valamelyik állami erőszakszervezet fellépésének.

A Fidesz – mondta – eddig is tűzzel-vassal küzdött azokkal a civil szervezetekkel szemben, amelyek valamilyen formában támogatásban részesültek a Soros Györgyhöz kötődő alapítványokhoz. A milliárdokat felemésztő Soros-ellenes kormányzati propagandán kívül titkosszolgálati eszközöket is bevetettek ellenük – emlékeztetett a szóvivő.

Orbán szeme száraz maradt
Ha nem hullajtok krokodilkönnyet, talán megértik a hallgatók – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az állami rádiónak adott szokásos pénteki nyilatkozatában azzal kapcsolatban, hogy elköltözik Budapestről a Nyílt Társadalom Alapítványok regionális irodája. Soros György „pénzügyi spekuláns körei” szerinte rossz lóra tettek, és „most éppen bukóban vannak”. A Figyelőben megjelent „Soros-hálózatról” készült lista ügyében a kormányfő arra biztatta a sajtót, hogy fedjen fel minél több hálózatot, együttműködést. Ha valaki nem szégyell pénzt elfogadni külföldiektől, akkor ne szégyellje azt bevallani sem – fogalmazott. (MTI)

A Fidesz újra kétharmados többséget szerzett a parlamentben, nincs akadálya annak, hogy valóra váltsa fenyegetését, és elfogadtassa a civil szervezeteket ellehetetlenítő úgynevezett Stop Soros törvénycsomagot. Nem lehet tudni, hogy mit hoz a jövő, hisz a Fidesz további szigorítást is kilátásba helyezett. Annyi világosan látszik – állapította meg Csontos Csaba –, hogy a kormány „fojtófogást akar alkalmazni” a civil szervezetek ellen.

A szóvivő hivatalosan nem erősítette meg, hogy a Soros nevével fémjelzett budapesti alapítványi iroda áttelepül Berlinbe. A hazai és nemzetközi sajtóban azonban tényként kezelik a költözést. Csontos elmondta: bárhogyan alakul is, „fenntartjuk támogatásunkat a civil szervezetek felé”.

A regionális központként működő alapítványi iroda székhelye az V. kerületi Molnár utcában, egy 8 emeletes bérelt épületben található. A szóvivő tájékoztatása szerint összesen 174-en dolgoznak itt. Az alapítványi programokkal száz munkatárs foglalkozik, közülük mintegy negyvenen külföldiek. A fennmaradó 74 ember adminisztratív, technikai és egyéb feladatokat lát el: közülük majdnem mindenki magyar.

Az iroda regionális és globális programok végrehajtásáért is felelős, ügyelnünk kell rá, hogy ezek integritása se sérüljön – említett egy újabb szempontot Csontos Csaba. A Nyílt Társadalom Alapítványok idehaza évente átlagosan – kisebb-nagyobb eltérésekkel – nagyjából egymilliárd forintot fordítanak civil szervezetek és programjaik támogatására. Visszatért a palettára a kultúra és a művészet támogatása, szeretnék tovább erősíteni a kis helyi közösségeket.

Ha az iroda munkatársait veszély fenyegeti, akkor ugyanez érvényes lehet a támogatásban részesülő civil szervezetekre is. Kérdésünkre, hogy esetükben milyen védelemről lehet szó, Csontos Csaba elmondta: „párbeszédben vagyunk a támogatott szervetekkel, próbáljuk kitalálni, hogyan tudunk segíteni”.

A zoom.hu szerint a budapesti iroda munkatársait trenírozták rá, hogyan reagáljanak, ha a rendőrség házkutatást tart, esetleg elvisz embereket. A portál úgy tudja, ezeken a tréningeken – szakemberek bevonásával – nemcsak rendőrségi kihallgatásra, kényszervallatásra is felkészítették a munkatársakat. Csontos Csaba lapunknak nem kívánta kommentálni az értesülést.

Több mint 30 éve Magyarországon
Az alapító Soros György 1984-ben hozta létre a Magyar Soros Alapítványt. Magyarország akkor még a kommunista egypártrendszer uralma alatt állt, de az új alapítvány ösztöndíjakat tudott nyújtani magyarok számára, akik így lehetőséget kaptak külföldi utazásokra és tanulmányokra – olvasható a Nyílt Társadalom Alapítványok honlapján. Az alapítvány ezen kívül könyvtárakat és tudományos kutatásokat is támogatott anyagilag. 1989-ben enyhült a kormányzati kontroll, így az alapítvány már újonnan alakult civil szervezeteket és médiacsoportokat is támogatni tudott. A rendszerváltás után a támogatási tevékenység már az oktatásügyi és egészségügyi reformra is kiterjedt. 


Czene Gábor

Háborús fenyegetés árnyékában a világ

Gál Mária
Publikálás dátuma
2018.04.18. 07:30
A rakétatámadás után folytatódott a „hétköznapi” élet Dúmában. A világ más pontjain azonban nő a háborús fenyegetettség érzése F
Aggasztó, vagy legalábbis annak tűnő a geopolitikai helyzet. De kell-e attól tartani, hogy felforrósodik a hidegháború?

A szíriai háború kapcsán élesedő amerikai-orosz ellentét világszerte aggodalmakat szül. A múlt hét végi szíriai légicsapás, amelyet az amerikai légierő már brit és francia szövetségesekkel együtt hajtott végre újra felélesztette Európában is a világháborús veszélytől való lakossági félelmeket.

Szíriával kapcsolatosan továbbra is „vegyes hírek” érkeznek. Washington, bár közvetve Moszkvát tartja a dúmai vegyifegyver támadás felelősének, egyelőre elhalasztotta az újabb Oroszország elleni szankciókat. Az orosz vezetés pedig egyértelművé tette, hogy számára is vannak „vörös vonalak” Szíriában (ami a nyugat szerint a vegyifegyver használat), amelyet, ha átlépnek az amerikai és vele szövetséges csapatok, Moszkva nem hagyja válasz nélkül. Hogy mi jelenti a vörös vonalat Oroszország számára az nem derült ki.

De mindez növeli a nyugtalanságot és a háborús fenyegetettség érzését, mintegy megerősítve azt az érvelést, miszerint az amerikai-orosz viszony talán még sohasem volt ennyire kiélezett.

Magyarics Tamás történész, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének vezetője szerint azonban ez túlzás. „Történészként ezt nem mondanám, mert az Egyesült Államok és a Szovjetunió szembenállása 1962-ben a kubai rakétaválság idején, ennél sokkal élesebb volt. Most nem ott tart a két ország, hogy akár egy-két hadszíntéri parancsnok elindíthat egy háborút a másik ország ellen. Az viszont tény, hogy a hidegháború óta nem volt ennyire rossz a helyzet”, szögezte le a magyar szakember. Állítása szerint főleg a Szovjetunió összeomlását követő optimista várakozások tükrében tűnik rendkívül rossznak a helyzet. „Az igazság az, hogy az Egyesült Államoknak és Oroszországnak a stratégiai és taktikai érdekei is nagyon sok kérdésben eltérnek egymástól. Vannak átfedések, de nagyon sok helyzetbe egyszerűen bele van kódolva az, hogy a két ország nem fog együttműködni, mert másképpen értelmezik a helyzetet. Ukrajna, a Krím vagy Grúzia/Georgia esetében például az orosz szemlélet egy hagyományos erőegyensúlyi-hatalmit idéz. Ők nem fogadják el azt a nyugati érvelést, hogy adott esetben Ukrajna nyugati integrációja Oroszország biztonságát és jólétét is elősegítené. Úgy látják, hogy abban az esetben, ha Ukrajnát a nyugat magához csatolná távlatilag, akár az EU-, akár a NATO-tagsággal, akkor az Oroszország alapvető biztonsági érdekeit sértené. A nyugat viszont abból az alapállásból indul ki, hogy a NATO terjeszkedése egy olyan win-win helyzetet, egy olyan biztonsági zónát teremt, ami mindenkinek jó, hiszen nincsenek válságövezetek a határmentén. És ez csak egy példa arra, mi minden akadályozza azt, hogy az oroszok és amerikaiak együttműködjenek”.

Magyarics szerint az amerikai-orosz viszony legneuralgikusabb pontja Ukrajna, amelyre csak rátevődik Szíria, a Közel-Kelet, Irán megítélése. Az ELTE professzora úgy ítéli meg, hogy pillanatnyilag talán a nukleáris erők csökkentésének a kérdése az a terület, ahol a két nagyhatalom érdekei alapvetően egybeesnek, bár itt vannak viták.

Ha ez az a terület, ahol a legnagyobb az egyetértés, akkor mi várható ott, ahol szinte egyetlen közös pont sincs, merül fel a kérdés. Kívülállókként úgy érezzük, hogy a Szíria kapcsán felszínre került ellentétek sokkal inkább magukban hordozzák a „forrósodás” kockázatát. A szakértő azonban optimista: „Ahogy mondani szokták, jósolni nagyon nehéz, főleg a jövőt illetően, de reméljük, a józan ész győzedelmeskedik”.

Putyint az ellenzék is támogatja
Moszkvában az nem kérdés, hogy az apparátus meg tudja-e állítani Putyint bármiféle háborús kalandban. Nem tudja megállítani, de úgy tűnik, nem is akarja. A márciusi elnökválasztási kampány során még a megmérettetéstől eltiltott legismertebb ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij is egyetértően nyilatkozott arról, hogy Moszkva növeli nukleáris kapacitását. „Oroszországnak nukleáris egyensúlyra van szüksége az Egyesült Államokkal szemben, ezt fenn kell tartania és bővítenie”, szögezte le Navalnij egy a Die Weltnek adott interjújában. Vlagyimir Putyin legismertebb kritikusa úgy fogalmazott, Oroszországnak együtt kell működnie a nyugattal, de ugyanakkor fel is kell készülnie, hiszen Észak-Korea, Pakisztán és az Egyesült Államok folyamatosan növelik nukleáris arzenáljukat. „Lehet, hogy régimódi szemléletnek tűnik, de a kölcsönös megsemmisítés veszélye a nemzetközi biztonság garanciája”, szögezte le Navalnij.

Szíriát illetően már a hidegháború óta létezik egy amerikai-orosz vetélkedés, hangsúlyozza Magyarics Tamás. Nem véletlenül. Az oroszoknak az egyik legfontosabb közel-keleti bázisa az ország, amely hagyományos szovjet majd orosz érdekszféra lett. Itt található az egyetlen orosz haditengerészeti támaszpont a Földközi-tengeren, Oroszországnak pedig évszázadokra visszamenőleg a Földközi-tengerre való kijutás stratégiai cél és érdek. De amint a professzor emlékeztet, jelen esetben nem Szíria maga a kérdés, hanem Damaszkusz ürügyén az, hogy egy iráni-orosz-szíriai együttműködés mennyire érinti a Szaúd-Arábia-Egyesült Államok szövetség alapvető érdekeit.

Történelmi párhuzamok alapján ez esetben is valószínűsíthető, hogy továbbra is proxiháborúk folynak majd a térségben, akárcsak korábban a kliensállamok vívják meg a csatát, nem pedig direkt a két nagyhatalom, állítja Magyarics. „Az amerikaiak és az oroszok/szovjetek eddig is mindig gondosan kerülték egymást. Ahol a szovjetek, majd oroszok jelen voltak, ott az amerikaiak közvetlenül nem, de minden esetben fegyverrel, pénzzel, diplomáciával támogatták a másik felet. Így volt ez Afganisztánban, Vietnamban, Nicaraguában stb... Szíria miatt sem valószínű a közvetlen konfliktus. Állítólag most is a legutóbbi légicsapásnál az amerikaiak, ha nem is pontosan mondták meg, hogy hány órakor és hány perckor lesz légitámadás, de az oroszok tudomására hozták, hogy lesz ilyen."

Korábban az amerikai álláspont következetes volt. Ez azonban Donald Trump elnök hivatalba lépésével megszűnt. Trump személye bizonytalansági faktor, s felmerül a kérdés, hogy az amerikai apparátus képes-e meggátolni az elnököt, abban, hogy esetleg meggondolatlan lépéseket tegyen. Magyarics Tamás e téren sem pesszimista. Állítja, Trump valóban kiszámíthatatlan, de bár közel másfél éve van a Fehér Házban eddig nem borított fel semmit. A szakértő szerint Trump retorikája erősebb, mint amit általában a döntései jelentenek. A hétvégi volt a második amerikai légicsapás Szíriában, de mindkettő erősen korlátozott volt. A támadásoknak pedig akkor lenne nagyobb jelentősége, ha azt katonai lépések követnék. De, emlékeztet a szakértő, Trump pontosan ezt zárta ki.

A washingtoni apparátus valóban képes visszafogni az elnököt, az eddigiekben legalábbis ez látszott. „Most azonban e téren változás körvonalazódik”, vélekedik a történész. Két olyan ember került kulcspozícióba, Mike Pompeo, mint külügyminiszter és John Bolton, mint nemzetbiztonsági tanácsadó, akik nagyon keményvonalas álláspontot képviselnek, akár Irán, akár Észak-Korea ügyében. Bolton már mindkét országot konkrétan bombázással fenyegette korábban. E két új tanácsadó Trump mentalitásához közelebb áll, mint Rex Tillerson, aki sokkal megfontoltabban nyilatkozott és ezért összeütközésbe is került az elnökkel. Ugyanakkor én még mindig azt gondolom, hogy az Egyesült Államok Szíria miatt nem fog komoly erőket bevetni, mert az amerikai közvélemény nem nagyon támogatna egy jelentősebb katonai szerepvállalást a Közel-Keleten Irak és Afganisztán után. És Trump nagyon nagy mértékben figyelembe veszi a közvéleményt. Ha a közvélemény-kutatások azt fogják mutatni, hogy a döntő többség nem támogat egy ilyen jelentősebb szerepvállalását, akkor nem valószínű, hogy Trump erre elszánja magát”, szögezte le Magyarics Tamás.

Az amerikai-orosz szembenállás leglátványosabb pontjai
- Az Egyesült Államok kilépése 2002-ben a rakétavédelmi egyezményből
- az Európába telepített amerikai rakétavédelmi rendszer
- Ukrajna és a Krím
- Szíria és az Aszad rezsim
- Irán megítélése
- Moszkva az orosz sportolók doppingbotránya mögött is Amerikát véli felfedezni
- Az amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozás
- Orosz kibertámadások és az internetes befolyásolás álhírek révén
- Szkripál-ügy
- A 2012-es Magnyitszkij-törvény, amely orosz tisztségviselők vagyonának befagyasztásáról és a velük szemben elrendelt utazási tilalomról rendelkezett
- Oroszország betiltotta a gyerekek Egyesült Államokba való örökbeadását

Orbáné a vidék, de elvesztette a fiatalokat

Publikálás dátuma
2018.04.14. 07:28
NEM AKAR TÖBB UNIÓT - Kampányát kizárólag a bevándorlás kérdése uralta FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Narancsszínűre festette a Fidesz Magyarország térképét, de a főváros és az ifjúság elpártolt Orbán Viktortól - írja a BBC budapesti tudósítója.

Az országgyűlési választásról szóló összegzésében Nick Thorpe, a brit közszolgálati BBC budapesti tudósítója azt emeli ki, hogy miniszterelnök kétharmados többséget szerző pártja győzelmet aratott csaknem az összes vidéki választókerületben, míg az ellenzék Budapesten szerezte a legtöbb mandátumot. A Fidesz a fiatalok szavazatának a nagy részét is elveszítette, és a várakozások szerint ezt a gondot azzal próbálja majd orvosolni, hogy az új összetételű kormányban több lesz a fiatal miniszter.

Orbán európai legitimációját megerősíti a választás kimentele, és a nacionalista pártok szerte a kontinensen erőt merítenek a Fidesz győzelméből – írja Thorpe.

Orbán politikáját ismertetve a BBC tudósítója kiemeli, hogy a választási kampányt a bevándorlás kérdése uralta, és a kormányfő azt ígérte, hogy megvédi az ország határait, megállítja a muszlim migrációt. Thorpe emlékeztet arra, hogy Magyarország 2015-ben kerítést épített a szerb és a horvát határon.

„Orbán bevallottan euroszkeptikus, aki ellenzi az EU további integrációját. Elutasította, hogy részt vegyen az EU menekültelosztási programjában, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnököt méltatta” - írja Nick Thorpe, és idézi Marine le Pent, a francia Nemzeti Front vezetőjét, aki Orbán választási győzelméhez gratuláló Twitter-üzenetében úgy fogalmazott, „az EU által szorgalmazott tömeges bevándorlás újra elutasításra talált”.

Orbán politikájának lényeges elemeként a brit tudósító megemlíti azt is, hogy a miniszterelnök további adócsökkentést és növekedésbarát politikát ígért, és azzal érvelt, hogy az ellenzék kormányra kerülése veszélyeztetné a növekedést.

A BBC az aktuális helyzet összefoglalásán túl részletes Orbán-portréval is szolgál.

Ebben felidézi, hogy 2015 januárjában a Charlie Hebdo francia szatirikus lap elleni terortámadás után Orbán Viktort egyáltalán nem érdekelte az elkövetők családi háttere, árvaházi neveltetésük, radikalizálódásuk folyamata: számára az első pillanattól fogva világos volt, hogy a bevándorlókat kell hibáztatni. Már akkor úgy fogalmazott az állami tévének nyilatkozva: nem fogja engedni, hogy Magyarország bevándorló országgá váljon. Azóta fáradhatatlanul ezt a szöveget ismétli. Azzal, hogy egyenlőségjelet tesz a migránsok és a terroristák közé, egyszerű magyarázatot és egyszerű megoldást kínál – állapítja meg a BBC.

Az áttekintés kitér a határkerítés megépítésének körülményeire, a tranzitzónák létesítésére, és arra, hogy 2017-ben ezeket a zónákat konténertáborokká alakították át, ahol hónapokon át fogva lehet tartani a menedékkérőket. Tavaly összesen 3700 ember adhatta be a kérvényét, és közülük 1300 kapott valamilyen oltalmazott jogállást, de a legtöbbjük ezután távozott az országból. A menekültek integrálását célzó programokat visszanyesték vagy felszámolták. Orbán üzenete világos: Magyarország nem nyitott a migránsok előtt.

Orbán Viktor politikusi pályájának alakulásáról írva Nick Thorpe kitér arra a beszélgetésre, amely Róna Péter szerint a kilencvenes évek elején zajlott le az Angelika cukrászdában. Orbán kifejtette, miként akarja modern konzervatív párttá átalakítani a Fideszt. Róna figyelmeztette őt annak a veszélyére, hogy elhagyhatják a „modern” jelzőt, amint az első választási gondok jelentkeznek. „Nem fogok beleesni ebbe a csapdába, de ha muszáj, hát legyen” - válaszolt Orbán, amiben Róna annak a bizonyítékát látja, hogy Orbánt csak a hatalom és annak minden áron való megtartása érdekli.

A BBC-tudósító visszatekintése szerint Orbán politikai pályafutásának fordulópontja volt a 2002-es választási vereség volt, amikor azt mondta hívei előtt, hogy a haza nem lehet ellenzékben. Azon az őszön bemutatták őt Habony Árpád kommunikációs szakértőnek, aki megtanította arra, hogyan változtasson az öltözködésén, hogyan alakítsa ki új imázsát, hogyan beszéljen úgy, mint egy átlag magyar – írja Thorpe egy „kormányközeli forrásra” hivatkozva. Mint megjegyzi, Habony továbbra is Orbán kommunikációs guruja, bár semmilyen hivatalos kormányzati szerepe nincs. A színfalak mögött pedig Orbán – akkor még - barátja, Simicska Lajos olyan pénzügyi birodalmat alakított ki, amely aztán visszasegítette a Fideszt a hatalomba. Többszáz kilométer autópályát építettek, nagyrészt EU-forrásból, és a pénz áramlott Simicskához, illetve a párthoz.

A Fidesz 2010-es győzelme után – olvasható a BBC visszatekintésben – Orbán első útja Brüsszelbe vezetett, ahol időt akart kérni a túlzott deficit kezeléséhez, de hidegzuhanyként érte, hogy ezt elutasították, és ez keserűséggel töltötte őt el a „brüsszeli bürokraták” iránt. Kormányának pénzre volt szüksége, az államhoz terelték a magánnyugdíjalapokat, új adókat vetettek ki banki tranzakciókra, a külföldi tulajdonú energetikai vállalatokra. A kétharmados többséggel Orbán megállíthatatlan volt, új alaptörvényt hozott, szavazati jogot adott a határon túli magyaroknak, új médiatörvényt alkotott, a bírálókat eltávolították a közszolgálatból, az állami vállalatoktól, az iskolákból, sőt, a kórházakból is.

Nick Thorpe szerint bírálói is elismerik, hogy Orbán „újra munkára fogta az országot”. Sok magyar kétségkívül jobban él mint négy évvel ezelőtt, nagy gondot jelent viszont a munkaerő kivándorlása.

„Vannak corrupcióról szóló állítások” - fogalmaz a BBC tudósítója, és ismerteti a minszterelnök vejének Elios-ügyét, kitérve az OLAF-vizsgálatra is.

A BBC részletesen leírja Orbán Viktor és Soros György konfliktusát, ír az orosz kapcsolat kérdéseiről, illetve az EU-hoz fűződő viszonyról. Orbán szerint – olvasható az áttekintésben – európai identitás, ellentétben a német és a francia állításokkal, nem létezik, létezik viszont identitása a közép-európai térségnek, amely „két medve”, Oroszország és Németország között fekszik.

A BBC írása idézi Bencsik Andrást, a miniszterelnökhöz hűséges újságírót, aki, mint állítja, azt csodálja Orbán Viktorban, hogy „meg tudja mondani a jövőt”, mint egy sakknagymester, 25 lépésre tud előre gondolkodni.

Megszólaltatja viszont Nick Thorpe Csintalan Sándort is, akit az immár Orbán fő ellenségének számító Simicska Lajos barátjaként mutat be. Csintalan azt mondja, Orbán csak egyre több autokrácia mellett tudja megőrizni a hatalmát. „Az ilyen rendszert nem lehet konszolidálni, mert csak a félelem és a feudális viszonyrendszer tartja egyben” - jegyzi meg.

A BBC budapesti tudósítója abban összegzi a terjedelmes Orbán-portrét, hogy a miniszterelnök „személyisége rányomja a bélyegét Európa térképére. Szerte a világban csodálják őt azok, akik meg akarják védeni a nemzeti szuverenitást a globalizációtól”.

Alig múlt el néhány nap a magyar parlamenti választás után, és már meg is születtek az első külföldi reagálások e választások közvetlen „utóéletére”. A egyik ilyen „utóéleti” fejlemény az, hogy az Európai Parlament polgári szabadságjogokkal foglalkozó bizottsága, a LIBE által készített jelentés eljárás megindítását javasolja a magyar kormány ellen az uniós alapszerződés hetedik cikke alapján, mert megítélése szerint az országban rendszerszintű fenyegetés éri a demokráciát, a jogállamot és az alapvető jogokat. Erről sorra beszámol a mértékadó nemzetközi sajtó számos orgánuma.

A Politico amerikai hírportál európai kiadása megjegyzi: az eljárásnak akár az is lehet a végeredménye, hogy Magyarország elveszíti szavazati jogát az unióban. Ez ugyan nem valószínű, hiszen ilyen döntést az összes többi tagállamnak meg kellene szavaznia, de már önmagában az eljárás megindításáról szóló döntés is ártana Magyarország nemzetközi megítélésének. A Politico úgy fogamaz: Orbán Viktor kormányát a bel- és külföldi bírálók azzal vádolják, hogy az autokrácia útjára viszi az országot, és olyan nem-demokratikus gyakorlatot vezet be – mint amilyen például az állami médiában de facto érvényesülő cenzúra -, amit utoljára a kommunizmusban lehetett tapasztalni. 

Van olyan európai parlamenti képviselő – írja a Politico – aki szerint a jelentés szövegét még módosítani kellene, abban ki kellene domborítani azt a politikai logikát, amely alapján a Fidesz-kormány megteremtette a félelem és a gyűlölködés légkörét minden olyasmivel szemben, amit ellenségesnek ítél. 

A Bloomberg hírportál idézi a LIBE-jelentést előkészítő munkacsoport vezetőjét, Judith Sargentini holland zöldpárti képviselőt, aki szerint „a figyelmeztetések ideje lejárt”. A Bloomberg kitér arra is, hogy az Európai Bizottság tavaly már megindította a hetedik cikk szerinti eljárást a lengyel kormánnyal szemben, amely nagyban másolja Orbán politikáját. A két kormány ugyanakkor kölcsönösen megígérte, hogy megvédik egymást az uniós elmarasztalástól.

A liberális New York Timestól a Washington Poston át az erősen konzervatív Fox News hírcsatornáig az amerikai média több szereplője vette át az AP hírügynökség beszámolóját a LIBE-jelentésről, amely az alapvető szabadságjogok magyarországi sérelmei mellett a bírói függetlenség és a sajtószabadság aláásását emeli ki.

Az EUObserver  mű brüsszeli uniós hírportál áttekintésében a magyar kormány bűnlajstromának kiemelt elemei közt az alkotmánybíróság jogainak csonkítása, a bíróságok feletti ellenőrzés erősítése, a véleménynyilvánítás szabadságának a korlátozása, a médiatanács elfogultsága, a lapok állami hirdetések útján történő finanszírozása, valamint az egyetemi szabadság, illetve a migránsok jogainak fenyegetése szerepe.

Ami pedig a kétharmados eredmény hazai „utóéleti” fejleményének tekinthető, az a Figyelő hetilap által közölt feketelista Soros György úgynevezett „zsoldosairól”. Ez a téma is végigfutott a nemzetközi médián. Az AP hírügynökség, amelynek ez a tudósítása vezető amerikai médiaoldalakon, így például a New York Timesban kapott helyet, azt írja: a Figyelő korábban nagy tiszteletnek örvendő üzleti magazin volt, amely szégyentelenül kormánypárti irányvonalra tért át, miután a lapot 2016 decemberében megszerezte Schmidt Mária történész, Orbán szövetségese.

A Figyelő által közölt lista előzményeként az AP cikke felidézi, hogy Orbán a múlt hónapban kijelentette: a kormány név szerint ismeri a Sorosnak dolgozó mintegy kétezer embert, akik a kormányfő szerint bevándorlóországgá akarják tenni Magyarországot.

Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége, valamint a kanadai és a svéd nagykövet támogatásáról biztosította a listán felsoroltakat. „A civil társadalom azokat a polgárokat jelenti, akik jobbá akarják tenni országukat. Az Egyesült Államok elítéli a Figyelő azon próbálkozását, hogy megfélemlítse ezeket a polgárokat” – idézi az AP az amerikai nagykövetség Twitter-bejegyzését.

Saját beszámolót közöl a Figyelő feketelistájáról a Huffington Post amerikai portál német nyelvű kiadása. A cikk szerint a lista közzététele megmutatja, milyen gyorsan morzsolódik le Magyarországon a jogállam. Az eset – írja a Huffington Post – a bíráló hangok ellen államilag szervezett hecckampány legújabb csúcspontját jelenti. Ez a cikk is utal Schmidt Mária tulajdonosi voltára, és ennek alapján valószínűsíti, hogy a lista megjelentetését közvetlenül a magyar kormány ösztönözhette. A Huffington Post idézi Fekete-Győr Andrást, a Momentum elnökét, aki szerint Magyarországon annyira erős lett a kormányzati propagandagépezet, hogy már autoriter államról lehet beszélni, és minden demokratikus intézményt az Orbán-párt emberei szálltak meg.