Ismét közlekedési sztrájk lesz Franciaországban

Jóllehet a lakosság továbbra sem támogatja az ágazati tiltakozásokat, az Air France francia légitársaság dolgozói és a francia vasutasok is folytatják hétfőn és kedden gördülő sztrájkjukat.

Az Air France dolgozóinak újabb sztrájknapján a járatok 75 százaléka fog közlekedni. Ez lesz a tizedik munkabeszüntetés a fizetésemelés érdekében februárban indított tiltakozás során.

A légitársaság vezetőségének vasárnapi tájékoztatása szerint a tengerentúli járatok 65, az európaiaknak 65, a belföldieknek pedig mintegy 85 százaléka indul el hétfőn, a pilótáknak 28, a légikísérőknek 19, a földi személyzetnek 13 százaléka vesz részt a munkabeszüntetésben.

Az Air France pénteken bejelentette: belső konzultációt indít annak érdekében, hogy a dolgozókat egyesével győzze meg a szakszervezetek által elutasított bérmegállapodásról, az április 26-ától május elejéig tartó szavazás negatív eredménye esetére Jean-Marc Janaillac, az Air Franc elnöke kilátásba helyezte lemondását.

Az ágazatban dolgozó 11 szakszervezet béremelésért sztrájkol, és legalább 6 százalékos emelést követel, míg a cégvezetés a fizetések reálértékét megtartó 1 százalékos emelésre látott eredetileg lehetőséget, ezt a múlt héten 2 százalékra módosította az idei évre, és 2019 és 2021 között további 3,6 százalékos emelést javasolt, de a szakszervezetek nem fogadták el az ajánlatot. A menedzsment szerint nem lehet teljesíteni a dolgozók követelését úgy, hogy ne sérüljön a cég hosszú távú növekedési terve. A francia légitársaságnál 2011 óta nem volt béremelés. A légitársaság vezetősége szerint a sztrájk eddig 300 millió eurós veszteséget okozott.

A kormány reformja ellen április eleje óta sztrájkoló vasutasok is munkabeszüntetést tartanak hétfőn és kedden, a szuperexpresszeknek (TGV) 35, a gyorsvonatoknak 40 százaléka fog közlekedni.

Guillaume Pepy, az állami vasúttársaság, az SNCF vezetője szerint a közlekedési helyzet javul az előző munkabeszüntetéshez képest, és "a sztrájk lassan elkopik", miután a vasutasok 80 százaléka már dolgozik. Elsősorban a mozdonyvezetők sztrájkolnak, hétfőn mintegy 60 százalékuk nem veszi fel a munkát, de ez az arány is kevesebb az április eleji 77 százalékhoz képest. Guillaume Pepy szerint "az utasoknak egyszerűen már elegük van".

A 140 ezer embert foglalkoztató, közel 50 milliárd eurós adósságot felhalmozó SNCF reformja és modernizációja Emmanuel Macron államfő egyik legnagyobb feladatának ígérkezik, 1995 óta szinte mindegyik kormány megpróbálkozott vele, de a szakszervezeti tiltakozások nyomán feladta.

Az IFOP közvélemény-kutatóintézetnek legfrissebb, vasárnap közzétett felmérése szerint az 1995-ös nagy sztrájkkal ellentétben a vasutasok megmozdulását ezúttal a lakosság visszafogottan figyeli, és csak a megkérdezetteknek 43 százaléka tartja jogosnak. A hét elején még 46 százalékos volt ez az arány. A felmérés arra is rávilágított, hogy a franciák 61 százaléka azt szeretné, ha a kormány végigvinné a reformot, ez tíz százalékkal több, mint márciusban.

A parlament 577 fős alsóházában a jelen lévő képviselők közül kedden 454-en szavaztak igennel 80 ellenében az állami vasúttársaság (SNCF) reformját előíró törvénytervezetre: Emmanuel Macron Köztársaság Lendületben (LREM) nevű pártjának képviselői mellett a jobboldali Köztársaságiak és a centristák is támogatták a törvénytervezetet, míg a három ellenzéki baloldali frakció, a szocialisták, a kommunisták és a radikális baloldaliak ellene szavaztak, 29 képviselő tartózkodott.

A reform a 2020-tól meghirdetendő vasúti liberalizációra készítené fel az SNCF-et, amikor is a piac fokozatos megnyitása értelmében külföldi vasúttársaságok is működtethetnek vonatokat a francia TGV-k útvonalain.

A kormány legfőbb célja, hogy megszüntesse a vasúti dolgozók kivételezett helyzetét, amely a munkahelyek életre szóló szavatolását és az 50 és 55 év közötti nyugdíjba vonulást teszi lehetővé, miközben a franciák többségére a 62 éves nyugdíjkorhatár vonatkozik. Ez a változás 2020-tól lép életbe a vasúthoz belépő dolgozókra.

Az SNCF közel 50 milliárd eurós adósságáról, amely a becslések szerint 2026-ra 62 milliárd euróra bővülhet, a javaslat nem rendelkezik. Emmanuel Macron államfő egy interjúban azonban azt ígérte, hogy az állam 2020. január 1-jétől fokozatosan átvállalja az elsősorban a szuperexpresszek (TGV) fejlesztéséből származó terhet.

A sztrájk hétfői és keddi ötödik szakasza után, legközelebb szombaton és vasárnap terveznek a szakszervezetek munkabeszüntetést.

Szerző
2018.04.22 17:44

A Hasogdzsi-gyilkosság miatt állítja le teljes szaúdi fegyverexportját Németország

Publikálás dátuma
2018.11.19 17:38

Fotó: AFP/ BANDAR AL-JALOUD
Még azokat a megrendeléseket sem teljesíthetik a német hadiipari vállalatok, melyekre már megkapták az engedélyt a kormánytól.
Nem ad el több hadiipari eszközt Németország Szaúd-Arábiának, és a már megkötött szerződések teljesítését is leállítják - írja a Spiegel. Mindez a bejelentést tevő pénzügyminiszter szerint a Hasogdzsi-gyilkosságra válasz. Dzsamál Hasogdzsi újságírót október elején az Ankarában lévő szaúdi konzulátuson gyilkolták meg, az üggyel kapcsolatban - szintén hétfőn - Németország belépési tilalmat rendel el tizennyolc szaúdi állampolgárral szemben.
Nem tudni, pontosan, hogy milyen nagyságrendű, már jóváhagyott szállítmányt érint a döntés, mint ahogy azt sem, pontosan milyen eszközökkel védi ki a német szövetségi kormány azok teljesítésére vonatkozó kötelezettségét. A legsúlyosabban érintett a Lürssen hajógyár lehet, mely 20 hajót szállítana Szaúd-Arábiának, melyből kettő már kész, és 300-an dolgoznak további nyolc darabon.
Jelenleg még az sem világos, mikor kerülhet feloldásra a mostani tiltás. Az viszont igen, hogy a szövetségi kormány hasonló lépéseket vár az Európai Unió többi tagországától is.

A CIA szerint a trónörökös rendelte a gyilkosságot, de az Egyesült Államok félti kapcsolatait

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) értékelése szerint a Hasogdzsi-gyilkosságot Szalmán koronaherceg rendelte el az MTI összefoglalása szerint. Donald Trump amerikai elnök erre úgy reagált: "nagyon korai". Majd egy későbbi televíziós interjúban a szaúdi-amerikai stratégiai kapcsolatok megtartása mellett érvelve úgy fogalmazott Trump: "van egy szövetségesünk, és ragaszkodom hozzá, mert sok tekintetben nagyon is jó".

2018.11.19 17:38

Távgyógyítás után a távavatás: Putyin és Erdogan együtt szentelte fel a gázvezetéket

Publikálás dátuma
2018.11.19 16:47

Fotó: AFP/ Mikhael Klimentyev
A Török Áramlat utolsó szakasza került a helyére, a török és orosz elnök élő közvetítésben figyelte a munka lezárását. A párhuzamos csövek évente több mint 30 milliárd köbmétert szállítanak majd.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn egy isztambuli ceremónia keretében avatta fel  a Török Áramlat földgázvezeték utolsó fekete-tengeri szakaszát.Az orosz és a török államfő  videón  keresztül kapcsolódott ahhoz a külső helyszínhez a Fekete-tenger török partjainál, ahol a Pioneering Spirit nevű hajó a vezeték utolsó métereit is a vízbe eresztette – írja az MTI.    Erdogan a kongresszusi központban tartott rendezvényen bejelentette: a vezeték a 2019-es tesztek után áll majd készen az üzembe helyezésre. Egyúttal hangsúlyozta: tiszteletben kell tartani, hogy az egyes országok adottságaikhoz mérten mely  államokból fedezik földgázszükségleteiket. Mint fogalmazott: Törökország számára Oroszország olyan megbízható barát, amellyel hosszú távon együtt tud működni. A két fél célja az, hogy a kereskedelmi forgalmat 100 milliárd dollárra növelje - tette hozzá.
Putyin szerint a projekt  jelzi, hogy milyen szinten áll az orosz-török együttműködés. Az orosz elnök hangoztatta: a vezeték Törökországot a földgáz fontos központjává teszi. Az ukrán tranzit elkerülését célzó Török Áramlat megépítéséről Oroszország és Törökország 2016 októberében kötött kormányközi megállapodást. A vezeték két ága közül az egyik Törökországot, a másik pedig a tervek szerint Törökországon keresztül Délkelet- és Közép-Európa országait, köztük Magyarországot látná el orosz földgázzal.  Törökországban a Török Áramlat egyebek mellett hozzájárul Isztambul, Bursa és Izmir nagyvárosának energiaellátásához is. A Gazprom orosz gázipari cég által lefektetett fekete-tengeri szakasz több mint 900 kilométer hosszú. A Pioneering Spirit 2017. június 23-a óta naponta átlagosan 5 kilométer vezetéket tudott a tengerfenékre helyezni. A Török Áramlat két ága egyenként évi 15,75 milliárd köbméteres kapacitású lesz.
Putyin isztambuli látogatása során külön is tárgyal Erdogannal. A témák között a kétoldalú kapcsolatok, valamint a térségbeli helyzetet érintő kérdések, a többi között a szíriai válság rendezésének ügyei is szerepelnek. A felek minden bizonnyal egyeztetnek az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban kialakult helyzetről. 
2018.11.19 16:47
Frissítve: 2018.11.19 17:36