Tényleg Borsodba tart a BMW?

Publikálás dátuma
2018.04.23. 07:24
Még nem tudni, jön-e a BMW, de Miskolc és a telephelyet adó Hernádnémeti már 85:15 arányban megosztozott az iparűzésiadó-bevétel

Hírbe hozták a napokban a BMW-gyárat Miskolc térségével, noha az egyik helyi hírportál, a boon.hu rögtön jelezte: az elmúlt tíz évben számtalan alkalommal felmerült már a borsodi város neve egy-egy autógyár lehetséges helyszíneként, aztán ezek hol Brazíliába, hol a szomszédos Szlovákiába települtek.

Az újbóli remények alapjául - miszerint ezúttal a BMW vette volna célba térséget - egy március 26-án keltezett kormányrendelet szolgál, amely szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánították a Miskolchoz közeli Hernádnémeti közigazgatási területén létrehozandó ipari telephely kialakításával és munkahelyteremtő beruházásokkal kapcsolatos hatósági ügyeket. Ez azt jelenti, hogy adott esetben a határidők lerövidítésével és az adminisztrációs terhek csökkentésével hozhatnak gyorsabb döntéseket. A Miskolccal közös projektben a felekkel titoktartási szerződést írattak alá.

A Népszava megtudta: idén március másodikán a miskolci közgyűlésben zárt ülésen döntöttek arról, hogy létrehoznak egy Hernádnémetivel közös ipari parkot, s előre elosztották az ott folyó tevékenységből majdan befolyó forintokat is. Eszerint 85 százalékban Miskolc, 15 százalékban a borsodi falu részesülne az iparűzési adóbevételekből, a projektekre közösen pályáznának. Egyelőre egy 80 hektáros terület kialakításáról van szó, a földek zöme most még magántulajdonban van. Az ügyet belülről ismerő, lapunkat tájékoztató egyik ellenzéki képviselő elmondta: őket is váratlanul érte az előterjesztés, amelyet az ülés előtt fél órával kaptak meg.

Azért is furcsállották Hernádnémeti bevonását egy ilyen együttműködésbe, mert Orbán Viktor épp nemrég jelentette be Miskolcon, hogy a Modern Városom Program keretében ezer hektáros ipari parkot alakítanak majd ki, ott pedig bőven elférne bármilyen autógyár - Kecskeméten például a Mercedes 300 hektáron húzta fel az üzemet. Ezt a nagyságrendet ismerve a hernádnémeti tervezett 80 hektár akár még szűkös is lehet. A zárt ülésen az is felvetődött, hogy miért nem Miskolc a tervezett helyszín az egyelőre ismeretlen profilú beruházáshoz? Ezt Kriza Ákos fideszes polgármester azzal indokolta, hogy itt talajmechanikai problémák vetődnének fel. - Komoly statikai alap leginkább egy atomerőműhöz kell, az autógyártás ezt nem igényli - vetette fel informátorunk. Érdekes az is, hogy a legutóbbi, áprilisi közgyűlés előterjesztései között szerepelt a miskolci ipari parki terület bővítése, de a napirendi pontot végül a polgármester indoklás nélkül visszavonta.

Kérdés, hogy ha Miskolc térségébe autógyár települ, azt hogyan töltenék fel szakmunkásokkal, mérnökökkel, a szakképzett munkaerő hiánya ugyanis erre a térségre is jellemző. A szomszédos Szlovákiában pedig eleve magasabbak a bérek, így onnan is nehéz lenne átcsábítani dolgozókat.

Magyarországon jelenleg az Audi Győrben, a Mercedes-Benz Kecskeméten és a Suzuki Esztergomban gyárt autókat. Ezen kívül Szentgotthárdon Opel motorok készülnek. Autóipari háttériparral viszont jól ellátott az ország, legutóbb éppen két, a BMW-nek is szállító cég jelent meg termékeivel.

Szerző

Maradtak a bolti gondok

Publikálás dátuma
2018.04.23. 07:22
A munkavállalók gyakori cserélődése miatt is több a szabályszegés. FOTÓ: NÉMETH ANDRÁS PÉTER
A két éve tartó nagymértékű központi béremelések ellenére sem enyhül a kiskereskedelem munkaerőhiánya. Az unió is aggódik.

A legnagyobb áruházláncok álláshirdetéseikben - ahol általában nagyobb a magasabb fizetés esélye - ugyanúgy keresnek bolti dolgozókat, mint korábban. Ez azt jelzi, hogy bár kezelik a munkaerőpiaci helyzetet valamilyen módon, a munkáshiány nem enyhült. Nyilván vannak az áruházak között különbségek, de szembetűnő, hogy a különböző munkaerő közvetítő cégek portáljain megszaporodtak a magyar láncok (CBA, COOP, Reál) álláshirdetései is – írta a Blokkk.com szakportál.

Tavaly óta mintegy 17 százalékkal magasabb, átlagosan 214 ezer forintos bruttó béreket fizetnek a kiskereskedelmi fizikai dolgozóknak, de ma már ez is kevés. Van olyan lánc, s ez mutatja az ágazat több részre szakadását, amelyik ugyanezekben a munkakörökben, például árufeltöltőknek, pénztárosoknak már átlagosan bruttó 300 ezer forintos bruttó bért ajánl. Az átlag bruttó bérek 2016-ben még csak 154 ezer forint volt, tavaly pedig már elérte a 183 ezer forintot.

Az átlag azonban jelentős különbségeket takar. A legmagasabb havi bruttó 230 ezer forint, míg a középmezőny a 190-220 ezer forint közötti sávban mozog. A bérkülönbségek pedig megmaradtak, így a minimálbér emelések ezt a fajta különbséget nem mérsékelték, mivel a munkaerőhiány a kötelező béremelések fölötti szinten is tovább tornázták fölfelé a béreket.

A folyamatos béremelések ellenére a szakemberhiány mégsem csökkent érdemben, mert más ágazatokban is emelkedtek a jövedelmek. Bár pontos adatok nincsenek, tízeres létszámhiányról beszélnek szakmai körökben.

Uniós gond a kiskereskedelem
Egy sor kiskereskedelmi bevált gyakorlatot tesz közzé az Európai Bizottság (EB), amelyekkel segíteni kívánja a tagállamokat. A kiskereskedelem az uniós gazdaság egyik legnagyobb ágazata, csaknem minden tizedik ember a több mint 3,6 millió kiskereskedelmi vállalat valamelyikénél dolgozik és az uniós háztartások költségvetésük mintegy egyharmadát kiskereskedelmi üzletekben költik el.
A bizottság arra ösztönzi a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, hogy a kiskereskedelmi egységek létrehozásának megkönnyítése, az üzletek napi működését érintő korlátozások enyhítése, valamint a városközpontok vitalitásának ösztönzésére kidolgozott és bemutatott jó gyakorlatokat tekintsék át, hogy egy nyitottabb, integráltabb és versenyképesebb kiskereskedelmi ágazat jöhessen létre.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara (MKIK) elnöke a héten egyebek mellett kijelentette, fel kell gyorsítani a béremeléseket, akár annak árán is, hogy a munkaadók, a munkavállalók és a kormány képviselői által 2016- őszén kötött megállapodást újratárgyalják. A kormányzat már jelezte, elképzelhető, hogy jövőre további kötelező béremelésekre kerül sor. Ágazati szakértők szerint azonban a kereskedelemben már most is feszített a bérhelyzet, főleg a kisboltokban jelenleg is csak rendkívül nehezen képesek kigazdálkodni a kötelező béremelések miatt megnövekedett terheket. Az elmúlt 5 évben nagyjából 50 százalékkal emelkedtek a kiskereskedelemben a bérek, de a forgalombővülés ettől jócskán elmarad. Nem lesz honnan előteremteni a többlet bérekre a forrásokat - panaszolják a kisboltok tulajdonosai. Főleg a kistelepülések kisboltjainak egy részében kénytelenek leépíteni még a szakemberhiány közepette is alkalmazotti létszámot, ugyanis ezeken a helyeken már eddig is csak a minimálbért fizették a dolgozóknak, s ennek emelése is stagnáló forgalom és bevétel mellett történt. Egy újabb kötelező emelés, érdemi szociális hozzájárulási adó csökkentése nélkül, sok üzlet végét is jelentheti, vagy az ügyeskedés, a feketén foglalkoztatás, a zsebbe fizetés felé terelhet jó néhány kereskedőt.

A kiskereskedelem gondjai nem most kezdődtek, de az utóbbi időben nem is enyhültek. Az elmúlt 10 évben a 165 ezerről mintegy 35 ezerrel esett vissza a kiskereskedelmi üzletek száma – nyilatkozta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi kamara (OKSZ) főtitkára. Ez a folyamat jelenleg is tart. Igaz, nem magyar jelenség, mert Európában is megfigyelhető, hogy egy bizonyos lélekszám alatt a településeken nem lehet fenntartani szolgáltatást, vagy kiskereskedelmi boltot.

Tízből kilenc hibázott
Munkavédelem A közelmúltban a kiszemelt kiskereskedelmi egységeket járták végig a munkavédelmi felügyelők és valamilyen módon a vizsgált 1013 munkáltató közül 893 esetében találtak munkavédelmi, illetve munkaegészségügyi hiányosságokat - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkafelügyeleti főosztályának a tárca honlapján közzétett jelentésében. Az ellenőrzött 12 836 munkavállaló közül 4730 dolgozónál találtak szabálytalanságot. A legtöbb hiányosság a raktározás, a kézi- és gépi anyagmozgatás területén, illetve a daraboló, keverő- és dagasztógépek használata során adódott. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a zárható ajtóval ellátott hűtőkamrákat továbbra sem lehet belülről kinyitni, miközben a hűtőkamrába nem szereltek vészcsengőt vagy a meghibásodott vészcsengőket nem javították.

Szerző

Bérlakások - A belvárosban a legnagyobb a kereslet

Publikálás dátuma
2018.04.22. 10:25
FOTÓ: Shutterstock
A közlemény szerint a nagyobb vagy kedvezőtlen beosztású lakásoknál előfordul, hogy a négyzetméterre vetített bérleti díj a 2000 forintot sem éri el, míg a kis méretű, 40 négyzetméter alatti, galériázott garzonoknál az átlagos bérleti díj négyzetméterenként többnyire 4000-4500 forint közelében mozog. Ráadásul a rezsi és a közös költségek a Rentingo.com számításai szerint átlagosan négyzetméterenként további közel 700 forintos kiadást jelentenek havonta.

Hozzátették, a bérleti díjat leginkább az befolyásolja, hogy az adott lakás melyik kerületben található, milyen az ingatlan állapota, felszereltsége, illetve, hogy a lakásban található szobák külön bejáratúak-e, vagy egymásból nyílnak. 

A Rentingo.com adatai szerint idén a január-márciusi időszakban a budapesti bérlakáspiacon a legnagyobb kereslet a pesti oldalon az V., a VII., a VIII., a XIII, és a XIV. kerületben, a budai oldalon pedig a II. és a XI. kerületben volt, az itt található 34-60 négyzetméteres, egy, másfél vagy két külön bejáratú szobával rendelkező, téglaépítésű, bútorozott lakások iránt.

Az I., az V., a VI. és a VII. kerületekben továbbra is az Airbnb-szolgáltatás a leggyakoribb, vagyis az ingatlanokat pár napra adják ki, aminek hatására ezekben a kerületekben a szűkebb kínálat miatt jelentősen emelkedtek a lakásbérleti díjak, így a hosszú távú bérlés ezekben a kerületekben sokak számára megfizethetetlenné vált.

Ugyanakkor lakásbérlésre továbbra is a belvárosban van a legnagyobb igény, hiszen a bérlők többsége a felsőoktatási intézményekhez és a belvárosi munkahelyekhez közel szeretne lakni, így a bérlők ma már kénytelenek a szűkebb belváros közelében lévő kerületekben lakást keresni. Ezek a kerületek - mint például a VIII., a XIII. és a XIV. - még közel vannak a belvároshoz és a főbb intézményekhez, valamint jó tömegközlekedéssel is rendelkeznek.

Szerző