Bosszúspirál Irakban

Publikálás dátuma
2018.04.23 07:31
A menekülttáborokban élő IS-családtagok nem optimisták jövőjüket illetően, de nincs hová menniük Fotó: Kertész Melinda
Fotó: /
Miközben a terrorcsoport utolsó alvó sejtjeit támadja a hadsereg, a futószalagon folyó terrorista perekben IS-családtagokat is ítélnek halálra Irakban.

Gyorsított eljárásban születnek az ítéletek Irakban az Iszlám Állam (IS) elfogott tagjai, támogatói és családtagjaik esetében. Az AFP hírügynökség bagdadi kormányzati forrásokból múlt héten arról értesült, hogy eddig több mint 300 halálos és ugyancsak többszáz életfogytiglani ítéletet mondtak ki a direkt erre a célra létrehozott két bíróságon. A halálra ítéltek közül mintegy 100 külföldi állampolgár, zömében Törökországból vagy valamely volt szovjet államból származnak. Híradások szerint azonban a halálraítélt nők között van egy német állampolgár is, az életfogytiglanra ítélet nők között pedig egy francia.

A Human Right Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet szerint az eljárások kifogásolhatók. Belkis Wille szóvivő a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a halálos ítéletek alapjául szolgáló vallomások túlnyomó többségét kínzással csikarták ki, a bíróságok alapvető emberi jogokat sértenek.

Irak különben is előkelő, negyedik helyen áll a halálos ítéleteket végrehajtó országok között és egyike azoknak, ahol az akasztást is alkalmazzák kivégzési formaként. A bagdadi belügyminisztérium eddig 11 akasztásról számolt be a terroristaperek során.

Az Iszlám Állammal való iraki leszámolás a Szaddám Husszein bukása óta tartó bosszúspirál, a síita-szunnita szemebenállás része, amelyből a bagdadi hatalom ezúttal sem tudott kilépni. A most zajlóterrorista perek során a vádlottak padjára kerültek sok esetben az IS harcosok családtagjai is terrorizmus pártolása jogcímen, ami egyben azt is jelenti, hogy ártatlan emberekre is halálos ítéletet mondhatnak ki.

Tény, hogy a Moszul környéki szunnita lakosság kezdetben lelkesen támogatta az IS-t, a 2014-es hatalomátvételét ünnepelték, sok esetben segítették a terroristákat. Ám nőknek és gyermekeknek nemigen lehetett választási lehetősége. Közülük sokan a harcok során vagy után önként vonultak menekülttáborokba, vagy mert tartottak a kormányerőket segítő síita milíciák bosszújától, vagy mert már meg is tapasztalták azok zaklatását.

A belső iraki menekülttáborok fenntartásában az Európai Bizottság alárendeltségébe tartozó Polgári Védelmi és Humanitárius Segélyszolgálat is támogatja az iraki kormányt. Kertész Melinda, a kolozsvári Transindex újságírója idén év elején járt egy olyan iraki körúton, amely során európai újságírókat vitt helyszínre az uniós támogató. Ninive tartományban több olyan táborban is voltak, ahol dzsihádisták családtagjai éltek. Az európai újságírók már akkor azzal szembesültek, hogy senki sem tud választ adni arra a kérdésre, hogy hosszútávon mi lesz ezeknek a nőknek és gyerekeknek a sorsa. A táboroki lakói sem voltak optimisták, sokan közülük tartottak a síita kormányzat megtorlásától.

A kolozsvári újságírót most arról kérdeztük, helyszíni tapasztalata nyomán, hogy látja, mennyire volt választási lehetősége a családtagoknak. Kertész úgy véli, túl kevés időt töltött a helyszínen ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket levonhasson, arra is kevés volt az a néhány hét, hogy a menekültek megnyíljanak. A megismert egyedi esetek alapján viszont úgy gondolja, bizonyos esetekben nem adatott meg nekik „a választás luxusa”.

Vélhetően mindkét eset fennáll. Voltak, akik meggyőződésből, de bizony nagyon sok esetben szükségből támogatták a terrorcsoporthoz szegődött családtagjaikat ezek a nők. „A dzsihádisták 2014-től egész településeket kontrolláltak, így akár létfontosságú is lehetett az, hogy a családok – családfők – betagolódjanak az IS-hadseregbe. Például így biztosították az élelmet a család számára, de akár a család biztonságát is. Kevesen nyíltak meg a táborlakók közül, de sikerült hosszabban beszélgetnem egy nővel a Hajj Ali menekülttáborban. Ő nyíltan elmondta, hogy a fivére IS-katona volt és tulajdonképpen a terrorcsoport biztosította a megélhetésüket, adott nekik pénzt, élelmet. Az IS legyőzését követően a férfiakat elhurcolták a kormányerők mellett harcoló milíciák. Az otthon maradt családtagokat pedig folyamatosan zaklatták. Ő és még sok sorstársa ezért volt kénytelen elmenekülni. A táborba önként jelentkezett sógornőjével és annak gyerekeivel, mert úgy gondolta, hogy ott biztonságban lehetnek, biztosított a szállás, élelem és egészségügyi szolgáltatásban is részesülnek. Voltak olyan családok is, akik elmenekültek egy másik településre, de mivel nem tudták fenntartani magukat, beköltöztek a táborba”.

Miközben folynak a perek a menekülttáborok továbbra is tömve vannak Irakban és máig nem egyértelmű mi a hatóságok szándéka az IS táborba menekült családtagjait illetően. Bagdad meglátása szerint ők egyszerre jelentettek potenciális veszélyt és szorulnak segítségre. Kertész Melinda ugyanakkor azt tapasztalta a helyszínen, hogy az „IS-családok” januárban inkább örültek annak, hogy a menekülttáborban lakhatnak, ahol nem különböztetik meg őket a többi menekülttől, és nem kell attól tartaniuk, hogy a terrorcsoporttal való kapcsolatuk miatt bántalmazzák őket, ahogy a milícia tette. Legtöbben nem tudták hol van a rokonuk, egyáltalán életben van-e, de volt olyan is, aki értesült arról, hogy hozzátartozóját fogva tartják valamely börtönben, de nem közölték mivel vádolják. Találkozott olyan nővel, aki havonta látogatta férjét a börtönben, ami eléggé megerőltető volt számára anyagilag: minden utazása előtt eladott valamit személyes holmijából, hogy ki tudja fizetni az utazási költséget. Így, nyilván, ügyvédre sem futotta, belenyugodott, hogy nem tud segíteni a férjén. Úgy fogalmazott, „akinek van pénze, az ki tud jönni a börtönből”.

Irak a Szaddám-rezsim megbuktatása óta a közel-kelet egyik potenciális tűzfészke, a szunnita-síita szembenállás szimbóluma, a burjánzó korrupció pedig nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy egyben a terrorizmus melegágya maradjon. A most zajló bosszúhadjárat azt sejteti, még sokáig az is marad.

Jogszerű halál?
A Moszul melletti Teil Keifben a harcosok, Bagdadban inkább a külföldi állampolgárok és nők kerülnek a bíróság elé. Egy ügyészségi közlemény szerint január óta 95 külföldi dzsihádistát ítéltek halálra a fővárosban, 187-t életfogytiglani börtönbüntetésre. Tel Keifben a 815 eddig tárgyalt esetben 212 halálos, 150 életfogytiglan ítélet született. A kommüniké azt hangsúlyozza, hogy a nyilvános tárgyalások jogszerűek, a vádlottak emberi jogai biztosítva vannak, ezt bizonyítja az is, hogy 112 felmentő ítélet is született.

2018.04.23 07:31

Megújítják a CEU amerikai akkreditációját

Publikálás dátuma
2019.01.16 20:32

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A CEU felsőoktatási akkreditációját végző értékelő bizottság elnöke szerint a Magyarországról elüldözött intézmény a "felsőoktatás egyik sikertörténete".
Ron Daniels, a Johns Hopkins Egyetem és a CEU felsőoktatási akkreditációját végző Middle States Commission on Higher Education értékelő bizottságának elnöke azt javasolja, hogy újítsák meg a CEU amerikai felsőoktatási akkreditációját – írja a CEU közleményére hivatkozva az atv.hu.

Daniels gratulált az intézménynek, hogy a bizottság vizsgálata alapján „sikeresen megfelel a Middle States Commission on Higher Education akkreditációs feltételeinek és tagsági követelményeinek”. Daniels szerint „a CEU a felsőoktatás egyik sikertörténete,” és részletezte, hogy melyek azok a területek, amelyekben kiemelkedően teljesít. A bizottság elismerte a CEU elkötelezettségét egy átfogó oktatási program fejlesztése és a tanulásközpontú oktatás iránt, amelyek mind hozzájárultak ahhoz, hogy 2018-ban a CEU a QS ranglistáján a világ 51-100 legjobb egyeteme között szerepel történelem, filozófia, politikatudomány, szociálpolitika és szociológia tantárgyakban, és a 200 legjobb között közgazdaságtan és jogtudomány terén.


„A CEU egyenrangú a világ legjobb egyetemeivel”
-jegyezte meg a Magyarországról Bécsbe költöző egyetemről Ron Daniels.
2019.01.16 20:32

Túlélte a bizalmatlansági szavazást Theresa May

Publikálás dátuma
2019.01.16 20:19

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
A brit parlament 325-306-os szavazati aránnyal nem vonta meg a bizalmat a kormánytól. May az ellenzékkel is egyeztetne, mielőtt folytatná a Brexittel kapcsolatos brüsszeli tárgyalásokat.
A többség arra számított, hogy elbukik a Theresa May elleni bizalmatlansági indítvány, és nem is kellett csalódniuk: az ellenzék által kezdeményezett voksoláson 325-306 arányban May támogatói kerültek többségbe. Kérdés, hogyan folytatódnak a Brexit-tárgyalások, mindenesetre a miniszterelnöknő a szavazás után személyes konzultációt javasolt az összes ellenzéki párt vezetőjének a brit EU-tagság megszűnésének folyamatáról. A kormányfő hozzátette: kész már szerda este elkezdeni ezeket a négyszemközti megbeszéléseket - számol be róla az MTI.

May kijelentette:
olyan megoldásokat kell találni, amelyekhez elégséges támogatást lehet biztosítani az alsóházban.
Hozzátette: hétfőn terjeszti a ház elé javaslatait a Brexit-folyamat további menetére. A legnagyobb ellenzéki párt, a Munkáspárt, amelynek vezére, Jeremy Corbyn szerdán „zombikormánynak” nevezte az ország vezetését, azért szerette volna megvonni a bizalmat a kormánytól, mert nem tudtak olyan megállapodást kötni az Európai Unióval, amelyik megnyugtatóan rendezné az Egyesült Királyság kilépését az EU-ból, ugyanakkor biztosítja az ország függetlenségét is az európai közösségtől. Corbyn a szavazás után azt mondta: a tárgyalások feltétele a Labour részéről az, hogy a kormány zárja ki a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét.

Ha Corbyn bizalmatlansági indítványát az alsóház megszavazta volna, akkor a Konzervatív Pártnak, vagy bármely más parlamenti frakciónak, a parlamenti törvény alapján 14 napja lett volna arra, hogy egy általa működőképesnek tartott kormányt vagy kormánykoalíciót összeállítson, és erről újabb bizalmi szavazást kellett volna tartani. Ha a kormányalakítással próbálkozó párt a második bizalmi szavazáson nem tud többséget szerezni az alsóházban, parlamenti választásokat kell kiírni.

Ez a szabály felülírja a brit választási törvényt, amely öt évben rögzíti a parlamenti választások közötti időt. Nagy-Britanniában legutóbb 2017-ben tartottak választásokat, vagyis a következő választás 2022-ben esedékes. Theresa May már decemberben bejelentette, hogy nem ő kívánja a 2022-es parlamenti választások kampányát megvívni a Konzervatív Párt élén, de azt egyelőre nem árulta el, hogy mikorra tervezi távozását.

A Munkáspárt egyébként legnagyobb ellenzéki erőként bármikor ismét beterjeszthet bizalmatlansági indítványt May kormánya ellen.
2019.01.16 20:19
Frissítve: 2019.01.16 21:51