Bosszúspirál Irakban

Publikálás dátuma
2018.04.23 07:31
A menekülttáborokban élő IS-családtagok nem optimisták jövőjüket illetően, de nincs hová menniük Fotó: Kertész Melinda
Miközben a terrorcsoport utolsó alvó sejtjeit támadja a hadsereg, a futószalagon folyó terrorista perekben IS-családtagokat is ítélnek halálra Irakban.

Gyorsított eljárásban születnek az ítéletek Irakban az Iszlám Állam (IS) elfogott tagjai, támogatói és családtagjaik esetében. Az AFP hírügynökség bagdadi kormányzati forrásokból múlt héten arról értesült, hogy eddig több mint 300 halálos és ugyancsak többszáz életfogytiglani ítéletet mondtak ki a direkt erre a célra létrehozott két bíróságon. A halálra ítéltek közül mintegy 100 külföldi állampolgár, zömében Törökországból vagy valamely volt szovjet államból származnak. Híradások szerint azonban a halálraítélt nők között van egy német állampolgár is, az életfogytiglanra ítélet nők között pedig egy francia.

A Human Right Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet szerint az eljárások kifogásolhatók. Belkis Wille szóvivő a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a halálos ítéletek alapjául szolgáló vallomások túlnyomó többségét kínzással csikarták ki, a bíróságok alapvető emberi jogokat sértenek.

Irak különben is előkelő, negyedik helyen áll a halálos ítéleteket végrehajtó országok között és egyike azoknak, ahol az akasztást is alkalmazzák kivégzési formaként. A bagdadi belügyminisztérium eddig 11 akasztásról számolt be a terroristaperek során.

Az Iszlám Állammal való iraki leszámolás a Szaddám Husszein bukása óta tartó bosszúspirál, a síita-szunnita szemebenállás része, amelyből a bagdadi hatalom ezúttal sem tudott kilépni. A most zajlóterrorista perek során a vádlottak padjára kerültek sok esetben az IS harcosok családtagjai is terrorizmus pártolása jogcímen, ami egyben azt is jelenti, hogy ártatlan emberekre is halálos ítéletet mondhatnak ki.

Tény, hogy a Moszul környéki szunnita lakosság kezdetben lelkesen támogatta az IS-t, a 2014-es hatalomátvételét ünnepelték, sok esetben segítették a terroristákat. Ám nőknek és gyermekeknek nemigen lehetett választási lehetősége. Közülük sokan a harcok során vagy után önként vonultak menekülttáborokba, vagy mert tartottak a kormányerőket segítő síita milíciák bosszújától, vagy mert már meg is tapasztalták azok zaklatását.

A belső iraki menekülttáborok fenntartásában az Európai Bizottság alárendeltségébe tartozó Polgári Védelmi és Humanitárius Segélyszolgálat is támogatja az iraki kormányt. Kertész Melinda, a kolozsvári Transindex újságírója idén év elején járt egy olyan iraki körúton, amely során európai újságírókat vitt helyszínre az uniós támogató. Ninive tartományban több olyan táborban is voltak, ahol dzsihádisták családtagjai éltek. Az európai újságírók már akkor azzal szembesültek, hogy senki sem tud választ adni arra a kérdésre, hogy hosszútávon mi lesz ezeknek a nőknek és gyerekeknek a sorsa. A táboroki lakói sem voltak optimisták, sokan közülük tartottak a síita kormányzat megtorlásától.

A kolozsvári újságírót most arról kérdeztük, helyszíni tapasztalata nyomán, hogy látja, mennyire volt választási lehetősége a családtagoknak. Kertész úgy véli, túl kevés időt töltött a helyszínen ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket levonhasson, arra is kevés volt az a néhány hét, hogy a menekültek megnyíljanak. A megismert egyedi esetek alapján viszont úgy gondolja, bizonyos esetekben nem adatott meg nekik „a választás luxusa”.

Vélhetően mindkét eset fennáll. Voltak, akik meggyőződésből, de bizony nagyon sok esetben szükségből támogatták a terrorcsoporthoz szegődött családtagjaikat ezek a nők. „A dzsihádisták 2014-től egész településeket kontrolláltak, így akár létfontosságú is lehetett az, hogy a családok – családfők – betagolódjanak az IS-hadseregbe. Például így biztosították az élelmet a család számára, de akár a család biztonságát is. Kevesen nyíltak meg a táborlakók közül, de sikerült hosszabban beszélgetnem egy nővel a Hajj Ali menekülttáborban. Ő nyíltan elmondta, hogy a fivére IS-katona volt és tulajdonképpen a terrorcsoport biztosította a megélhetésüket, adott nekik pénzt, élelmet. Az IS legyőzését követően a férfiakat elhurcolták a kormányerők mellett harcoló milíciák. Az otthon maradt családtagokat pedig folyamatosan zaklatták. Ő és még sok sorstársa ezért volt kénytelen elmenekülni. A táborba önként jelentkezett sógornőjével és annak gyerekeivel, mert úgy gondolta, hogy ott biztonságban lehetnek, biztosított a szállás, élelem és egészségügyi szolgáltatásban is részesülnek. Voltak olyan családok is, akik elmenekültek egy másik településre, de mivel nem tudták fenntartani magukat, beköltöztek a táborba”.

Miközben folynak a perek a menekülttáborok továbbra is tömve vannak Irakban és máig nem egyértelmű mi a hatóságok szándéka az IS táborba menekült családtagjait illetően. Bagdad meglátása szerint ők egyszerre jelentettek potenciális veszélyt és szorulnak segítségre. Kertész Melinda ugyanakkor azt tapasztalta a helyszínen, hogy az „IS-családok” januárban inkább örültek annak, hogy a menekülttáborban lakhatnak, ahol nem különböztetik meg őket a többi menekülttől, és nem kell attól tartaniuk, hogy a terrorcsoporttal való kapcsolatuk miatt bántalmazzák őket, ahogy a milícia tette. Legtöbben nem tudták hol van a rokonuk, egyáltalán életben van-e, de volt olyan is, aki értesült arról, hogy hozzátartozóját fogva tartják valamely börtönben, de nem közölték mivel vádolják. Találkozott olyan nővel, aki havonta látogatta férjét a börtönben, ami eléggé megerőltető volt számára anyagilag: minden utazása előtt eladott valamit személyes holmijából, hogy ki tudja fizetni az utazási költséget. Így, nyilván, ügyvédre sem futotta, belenyugodott, hogy nem tud segíteni a férjén. Úgy fogalmazott, „akinek van pénze, az ki tud jönni a börtönből”.

Irak a Szaddám-rezsim megbuktatása óta a közel-kelet egyik potenciális tűzfészke, a szunnita-síita szembenállás szimbóluma, a burjánzó korrupció pedig nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy egyben a terrorizmus melegágya maradjon. A most zajló bosszúhadjárat azt sejteti, még sokáig az is marad.

Jogszerű halál?
A Moszul melletti Teil Keifben a harcosok, Bagdadban inkább a külföldi állampolgárok és nők kerülnek a bíróság elé. Egy ügyészségi közlemény szerint január óta 95 külföldi dzsihádistát ítéltek halálra a fővárosban, 187-t életfogytiglani börtönbüntetésre. Tel Keifben a 815 eddig tárgyalt esetben 212 halálos, 150 életfogytiglan ítélet született. A kommüniké azt hangsúlyozza, hogy a nyilvános tárgyalások jogszerűek, a vádlottak emberi jogai biztosítva vannak, ezt bizonyítja az is, hogy 112 felmentő ítélet is született.

Brexit: az EP-választás lett a kulcskérdés

Publikálás dátuma
2019.03.22 07:37
May március 22-én, Brüsszelben
Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
Az EU-csúcson kétlépcsős megközelítésről állapodtak meg. A hosszú halasztáshoz a szigetországnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon.
Kétlépcsős megközelítésről született megállapodás az európai uniós vezetők csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozóján az Egyesült Királyság unióból való kilépési dátumának elhalasztása ügyében, attól függően, hogy jóváhagyja-e a brit parlament jövő héten a kiválási szerződést.
A találkozón elfogadott zárónyilatkozat értelmében a jelenlegi 2019. március 29. helyett 2019. május 22. lenne az új határidő, amennyiben a londoni alsóház jövő héten rábólint a távozás feltételeit rögzítő, kétszer már leszavazott megállapodást. Újabb elutasítás esetén a szigetország április 12-ig továbbra is az Európai Unió tagja maradna, de eddig jeleznie kellene, hogy mik a szándékai a továbbiakban.
Ez lényegében azt jelenti, hogy ha az ország hajlandó részt venni a májusi EP-választáson, akkor jöhetne egy hosszabb kiterjesztés, amelynek időtartamáról később egyeznének meg, ha viszont nem, akkor megállapodás híján rendezetlenül válna ki az Egyesült Királyság.
A csúcson jóváhagyták emellett azokat a jogilag kötelező erejű biztosítékokat, amelyeket a brit belpolitikai konfliktus alapját képező, úgynevezett ír-északír pótmegoldás ügyében fogadott el márciusban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Theresa May.
A huszonhetek leszögezték, hogy nem tárgyalható újra a kiválás feltételrendszerét rögzítő egyezség. Kiemelték, minden egyoldalú vállalásnak, nyilatkozatnak vagy egyébnek összhangban kell lennie ezen dokumentum szövegével és szellemével egyaránt. Végezetül felszólítottak a felkészülési munka folytatására minden forgatókönyv, köztük a kemény, vagyis a megállapodás nélküli Brexit esetére is. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról számolt be, hogy a javaslatról egyhangúlag egyeztek meg szűk körű, éjszakába nyúló ülésükön a huszonhetek vezetői, és ezt később Theresa May is elfogadta. A Lisszaboni Szerződés 50. cikke értelmében a tagországok - beleértve Nagy-Britanniát - egyhangú döntéssel állapodhatnak meg a hosszabbításról.
"Április 12-ig minden lehetőség nyitva marad: a rendezett és a rendezetlen kiválás, a hosszú halasztás, illetve a kilépési szándék visszavonása"
- mondta Tusk. Hozzátette, a hosszú halasztáshoz a szigetországnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon.

May: London mindent megtesz a megállapodásért

Theresa May brit miniszterelnök az Európai Tanács csütörtöki ülését követően kijelentette, péntek reggel visszatér Londonba és azonnal nekikezd a munkának, hogy rábírja a brit parlament képviselőit a rendezett Brexithez szükséges megállapodás elfogadására. May sajtótájékoztatóján üdvözölte az Európai Tanács döntését a brit uniós kilépés dátumának meghosszabbításáról, és reményét fejezte ki, hogy minden akadály elhárulhat a megállapodás parlamenti elfogadása elől. Aláhúzta,
szerinte helytelen lépés lenne a kiválás határidejének április 12-ét meghaladó meghosszabbítása, éppen az EP-választás miatt.
Ez esetben a szigetország kénytelen lenne részt venni a választáson, pedig nem akar: az Egyesült Királyság ki fog lépni az Európai Unióból - tette hozzá May.

A szavazókra hivatkoznak, pedig ők nem akarják a Brexitet

Több mint kétmillióan írták alá péntek hajnalig azt a minap megjelent hivatalos petíciót, amely a brit EU-tagság megszűnéséhez (Brexit) vezető folyamat leállítását követeli. Az aláírások száma egyetlen nap alatt csaknem másfél millióval gyarapodott, mivel csütörtök délelőtt még 700 ezer környékén járt. Egy olyan hivatalos petícióról van szó, ami a brit kormány és a parlament erre fenntartott honlapján szerepel - és ez a honlap az óriási forgalom hatására sokszor elérhetetlenné is vált idő közben.
A petíció megfogalmazói szerint a brit kormány rendre azt állítja, hogy a kilépés az Európai Unióból "a nép akarata". Ezt az állítást azonban meg kell cáfolni, annak bizonyításával, hogy milyen erőteljes a támogatottsága Nagy-Britannia további EU-tagságának, és mivel nem biztos az újabb népszavazás kiírása a brit EU-tagságról, a bennmaradást pártolók szavazzanak a petíció aláírásával.

A brit kormány mindazonáltal nem zavartatja magát: már a rendezetlen Brexithez szükséges készületeket is elkezdte.  A brit törvények alapján a parlamentben tárgyalási időt kell biztosítani minden olyan közérdekű petíciónak, amelyet legalább 100 ezer brit állampolgár hitelesen aláír, de a képviselőknek elegendő csak véleményt nyilvánítaniuk a kérdésben, az 50. cikkely aktiválásának visszavonására a petíció önmagában nem kötelezi sem a parlamentet, sem a kormányt. London ugyanakkor saját jogán visszavonhatja a cikkely aktiválásáról szóló értesítést. Ez a lépés a Brexit-folyamat végét jelentené.

Világos döntés született - villáminterjú Manfred Weberrel

Publikálás dátuma
2019.03.22 06:00

Fotó: AFP/ FREDERICK FLORIN
Az Európai Néppárt frakcióvezetőjét az uniós vezetők csúcstalálkozójának színhelyén kérdeztük arról az ellentmondásról, ami az EPP szerdai döntését övezi.
Orbán Viktor azt mondta, a Fideszt nem lehet sem felfüggeszteni, sem kizárni, a Fidesz önmagát függesztette fel. Ön viszont azt nyilatkozza, hogy a néppárt felfüggesztette a Fideszt. Mi az igazság?  A felfüggesztés azt jelenti, hogy minden jogodat elveszíted a párt testületeiben. Ez volt a politikai gyűlés világos döntése. 13 tagpártunk kérte, hogy tegyük világossá a külvilág számára: az EPP az értékek pártja. Nem tudom befolyásolni azt, hogy ezt ki hogyan kommunikálja. Mindenki úgy magyarázza, ahogy akarja. Az én üzenetem világos és egyértelmű. Azt várom Frans Timmermanstól (a szocialisták vezető jelöltjétől — a szerk.) hogy Romániával vagy Máltával szemben hasonlóan járjon el. Aggasztó fejlemények vannak Európában, ezért is van szükségünk egy kötelező erejű jogállamisági mechanizmusra. Orbán Viktor kinevezett egy háromtagú bizottságot, amely szerinte az EPP-s “bölcsek tanácsával” tárgyalna a párt jövőjéről. Ön szerint van a két csapatnak tárgyalnivalója egymással? Ezt a kijelentést nem szeretném kommentálni. A párt állásfoglalása világosan fogalmaz. 
Frissítve: 2019.03.22 06:22