Magyarország a NATO gyenge láncszeme

Publikálás dátuma
2018.04.23 07:30
A visszaélések az uniós pénzekkel rontották az ország pozícióját az EU-ban. FOTÓ: AFP/SAUL LOEB
Fotó: /
„Nem értem, hogyan tűrhetik ezt a magyarok – mondja lapunknak Thomas O. Melia, az amerikai külügyminisztérium volt helyettes államtitkára.
A visszaélések az uniós pénzekkel rontották az ország pozícióját az EU-ban. FOTÓ: AFP/SAUL LOEB

A visszaélések az uniós pénzekkel rontották az ország pozícióját az EU-ban. FOTÓ: AFP/SAUL LOEB

A washingtoni körökben a magyar ügyek alapos ismerőjének számító Melia a Népszavának adott nyilatkozatában kérdésesnek nevezte, meddig hajlandóak a NATO-szövetségesek minden aggály nélkül arra, hogy életbevágó katonai titkokat osszanak meg Magyarországgal – hiszen szövetségesként ezt kell tenniük -, „azzal a Magyarországgal, amelyik egyre meghittebb viszonyt ápol Putyin mind agresszívabb Oroszországával”.

A szakértő hangsúlyozta: az Atlanti Szövetség orosz agresszióval találta magát szemben Ukrajnában, és az oroszok újra meg újra fenyegetik a balti államokat, illetve az Oroszország perifériáján található többi országot. Ebben a helyzetben „Magyarország lett a gyenge láncszem a NATO-ban” – fogalmazott Thomas O. Melia.

„Nem értem, hogyan tűrhetik ezt a magyarok, azok után, amit Oroszország művelt Magyarországgal a kommunizmus évei alatt. Megszűnt a történelmi emlékezet?” – tette fel a kérdést.

Az április nyolcadikai magyarországi parlamenti választás kimenetelét a Népszava megkeresésére úgy értékelte: az, hogy a voksok mintegy felével Orbán Viktor és a Fidesz kétharmados többséget szerzett, azt tanúsítja, hogy eredményes volt a választási feltételrendszernek a kormánypárt javára történő áttervezése, különösen a „gerrymandering”, vagyis a választókerületi határok Fidesz-érdekeknek megfelelő átszabása.

Emellett – jegyezte meg – az EBESZ megfigyelő missziója is számos rendellenességet jelzett, beleértve a műsorszóró média nagy részének az elfogultságát, valamint azt, hogy állami forrásokkal éltek vissza a Fidesz-kampány keretében.

A legfontosabb tényező azonban Melia szerint az volt, hogy sikerrel járt a Fidesz megfélemlítő kampánya, a magyar szavazók képzelt ellenséggel való folyamatos riogatása.

„A közel-keleti háborúk hány menekültje lakik ma Magyarországon? És hány magyar menekült talált biztos menedéket, kezdhetett új életet Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában a második világháború, illetve 1956 után?” – tette fel a kérdést.

Ezzel arra utalt, hogy Magyarországon gyakorlatilag alig maradnak menekültek – a kormányzat által befogadott, illetve legalábbis papírokkal ellátott 1300 főnek a nagy része is továbbállt Nyugat-Európába. Ezzel szemben a huszadik század megrázkódtatásai során Nyugaton befogadott magyarok száma százezrekben volt mérhető.

Thomas O. Melia nagyon aggasztónak és szomorúnak nevezte a Soros György elleni, általa „bizarrnak” minősített támadások hosszú sorát. Úgy fogalmazott Sorossal kapcsolatban, hogy „Magyarország egyik legsikeresebb fiáról van szó, olyan emberről, aki a vagyonát igen nagylelkű módon megosztotta annak érdekében, hogy Magyarországon és szerte a világban támogassa a szabad és nyílt társadalmat”.

„Az, hogy Orbán Viktor ilyen ádázul fordult szembe korábbi támogatójával, aki finanszírozta tanulmányait az Egyesült Királyságban, sokkal többet mond el Orbánról, mint Sorosról. Az ember kíváncsian figyeli, mostani szövetségesei közül kivel fordul szembe legközelebb” – jegyezte meg Melia. Emlékeztetett arra, hogy Orbán elüldözött a saját környezetéből számos Fidesz-alapítót, illetve más partnereket, „így például Jeszenszky Gézát, a kiváló államférfit és tudóst”. Kitért arra, hogy Orbán Viktor „életre szóló barátjával”, Simicska Lajossal is szakított.

Az Orbán-kormányzat nemzetközi megítélését firtató kérdésre Thomas O. Melia azt válaszolta, hogy Orbán Viktor uralma alatt Magyarország kiközösítetté vált azokban a klubokban, ahová olyan fontos volt belépnie az országnak, nevezetesen a már említett NATO mellett az Európai Unióban is.

„Az, hogy az EU által az évek során Magyarországnak juttatott pénzből oly nagy összegek felhasználását illetően történtek visszaélések, és a pénzeket a fideszes barátoknak és a családtagoknak terelték át, Magyarország EU-n belüli pozíciójának a romlásához vezet” – vélekedett a Népszavának nyilatkozó amerikai szakember.

Névjegy: Thomas O. Melia
Az amerikai Princeton Egyetem vendégprofesszora, Barack Obama elnök kormányzata alatt a külügyminisztérium vezető tisztségviselőjeként tevékenykedett. A külföldi demokratikus átalakulásokat támogató National Democratic Institute (NDI) képviseletében ő volt a fő szervezője az 1990-es országgyűlési választások nemzetközi megfigyelő csoportjának.

2018.04.23 07:30

Velencei Bizottság: hatályon kívül kell helyezni a "Stop Soros" törvénycsomagot

Publikálás dátuma
2018.12.14 20:16
Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
A civil szervezeteket ellehetetlenítő jogszabály sérti a szólásszabadságot és az egyesülési szabadságot - közölte állásfoglalásában a szervezet.
Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala és a Velencei Bizottság jogi szakértői az állásfoglalásukról nyilvánosságra hozott sajtónyilatkozat szerint elismerték: az államok adókat vethetnek ki bevételeik növelése céljából, valamint adók vethetők ki olyan tevékenységek visszaszorítására és büntetésére, amelyek - noha jogszerűek - nem tekinthetők közérdeknek. A szakértők hangsúlyozták azonban, hogy az adóztatást nem szabad az - Emberi Jogok Európai Egyezményében, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában és más nemzetközi jogi normák által szavatolt - egyesülési és véleménynyilvánítási szabadság gyakorlásától való elriasztásra használni.
A szakértők hangsúlyozták, komoly kétségeik vannak a törvény 253. szakaszában foglalt célkitűzések legitimitásával kapcsolatban. Az adó nem csupán kormányzati tevékenységet finanszíroz, hanem "elriaszt" a migrációval összefüggő legitim egyesületi tevékenység végzésétől. E mellett különadó korlátozza a nem kormányzati szervezetek abbéli szabadságát, hogy meghatározzák céljaikat és tevékenységüket, illetve korlátozza abbéli képességüket, hogy közérdeklődésre számot tartó ügyeket karoljanak fel.
A szakértők hangsúlyos problémának minősítették a törvényben szereplő jelentéstételi kötelezettséget a külföldi támogatásokról, és ennek összekapcsolását a büntetőtörvénykönyv 353A cikkével, amely bevezeti az illegális bevándorlás elősegítésének büntetőjogi fogalmát is. Ezenkívül a jelentéstételi kötelezettségek - beleértve az adományozó szervezet nevét, vagy személyazonosságát, - olyan "túlzott állami ellenőrzési" környezetet teremthetnek, amely nem járul hozzá az egyesülési szabadság fenntartásához - hangsúlyozzák. A szakértők úgy vélték, a törvény 253. szakaszát túl homályosan fogalmazták meg. A törvény 253. szakaszában említett hivatkozások, mint a migráció elősegítésére irányuló közvetett célok, médiakampányok, vagy a hálózatok építése és működtetése, nem tartalmaznak világos útmutatást arra vonatkozóan, hogy egy szervezet mikor tartozik az adó hatálya alá. Következésképpen a törvény 253. szakasza "indokolatlan beavatkozást" jelent az egyesülési és szólásszabadságra nézve az érintett civil szervezeteket érintően. Az adó kivetése "indokolatlanul zavaró" hatással lesz az alapvető emberi jogok gyakorlására, és az ezeket védelmező egyénekre és szervezetekre. El fogja tántorítani a lehetséges adományozókat attól, hogy támogassák az ilyen civil szervezeteket, és gátolják a civil társadalmat legitim emberi jogi tevékenységekben. Mindezen okok miatt a rendelkezést hatályon kívül kell helyezni - húzták alá.
2018.12.14 20:16

Hírek és álhírek az uniós csúcson

Publikálás dátuma
2018.12.14 19:04

Fotó: MTI/ Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Viharosra sikeredett miniszterelnöki csúcsnak nevezte Orbán Viktor az uniós vezetők brüsszeli találkozójának második napját. Facebook-videójában közölte, hogy Magyarországot a migráció miatt több tagállam is megtámadta, de a rohamot sikerült visszaverni. A vitát közelről ismerő EU-források azonban egyetlen támadást sem tudtak felidézni a Népszavának, és szerintük a magyar kormányfő felszólalása egyáltalán nem volt harcias. Az uniós vezetők pénteken összesen 45 percet szenteltek a migráció témájának, ennek során elsősorban a közös menekültügyi rendszer reformjáról cseréltek véleményt. Az állam- és kormányfők elfogadtak egy határozatot a félretájékoztatás elleni harc szükségességéről is. Sajtótájékoztatóján Jean-Claude Juncker kiemelte: az álhírek forrásai nem mindig azok, akiket annak gondolunk, hanem egyes tagállami vezetők. 
“Például Orbán Viktor, aki szerint én vagyok felelős a Brexit miatt, meg a migránsok. Ez a valódi álhír!”
- mondta.
A tagállamok jó ideje nem tudnak közös nevezőre jutni a menekültügyet átfogóan szabályozó, hét rendelet-, illetve irányelv-tervezetből álló csomagról. Néhányan — például Magyarország — azt szorgalmazzák, hogy a jogszabályokról egyszerre egyezzenek meg a tagállamok, míg mások szerint itt lenne az ideje elfogadni a már kitárgyalt dossziékat, és csak a maradékról vitatkozni. A pakk legkényesebb eleme a dublini rendelet reformja, amely mostanáig tartalmazta a menedékkérők EU-n belüli elosztását is. Bár az utóbbi időben az Európai Bizottság és Németország is hajlandóságot mutatott arra, hogy bizonyos feltételek mellett lemondjanak a “kötelező kvótákról”, a magyar kormány kételkedik ebben, és az EU-n kívüli menekülttáborok létesítését erőlteti. Charles Michel belga kormányfő a vitában arról beszélt, hogy ha nem sikerül megállapodni a jogszabály-csomagról, akkor veszélybe kerül a schengeni rendszer. Jean-Claude Juncker megegyezést sürgetett az európai határőrségre vonatkozó friss javaslatokról, amelyeket több kormány, köztük a magyar, akadályoz.
- Kezdem elveszíteni a türelmemet. Ez álságos viselkedés: miközben a külső határokat védő országok a közös határőrség megerősítését szorgalmazzák, néhányuk még megfontolni sem hajlandó az előterjesztésünket
- mondta az Európai Bizottság elnöke az ülés után tartott sajtótájékoztatóján.
A soros EU-elnök Ausztria kancellárja, Sebastian Kurz is kifogásolta, hogy egyes tagállamok ellenállása miatt nem sikerült megállapodni az Európai Határ- és Parti Őrség (EHPŐ) létszámának a jelentős emeléséről. Ugyanakkor kiemelte: az EHPŐ megerősített mandátumot kap a nemzetközi védelemre nem szoruló személyek visszatoloncolásában és a harmadik országokkal folytatott együttműködésben. A csúcsról kiadott záróközlemény leszögezi: az illegális határátlépések száma a 2015-ös menekülthullám előtti szintre csökkent, és ez a tendencia folytatódik. Ez annak köszönhető, hogy az unió és a tagállamok hatékony intézkedéseket tettek a külső határok védelmében, a csempészet visszaszorítása és a származási valamint tranzitországokkal történő együttműködés szorosabbra fűzése érdekében. A csúcstalálkozó résztvevői tárgyaltak az EU következő hosszútávú költségvetéséről is, és leszögezték, hogy arról 2019 őszén kell megállapodni. Ezzel gyakorlatilag kizárták annak a lehetőségét, hogy még a jövő májusi európai parlamenti választások előtt tető alá hozzák az egyezséget. Döntöttek az eurózóna pénzügyi válságkezelési potenciáljának a megerősítéséről is.
2018.12.14 19:04
Frissítve: 2018.12.14 20:40