Magyarország a NATO gyenge láncszeme

Publikálás dátuma
2018.04.23 07:30
A visszaélések az uniós pénzekkel rontották az ország pozícióját az EU-ban. FOTÓ: AFP/SAUL LOEB
Fotó: /
„Nem értem, hogyan tűrhetik ezt a magyarok – mondja lapunknak Thomas O. Melia, az amerikai külügyminisztérium volt helyettes államtitkára.
A visszaélések az uniós pénzekkel rontották az ország pozícióját az EU-ban. FOTÓ: AFP/SAUL LOEB

A visszaélések az uniós pénzekkel rontották az ország pozícióját az EU-ban. FOTÓ: AFP/SAUL LOEB

A washingtoni körökben a magyar ügyek alapos ismerőjének számító Melia a Népszavának adott nyilatkozatában kérdésesnek nevezte, meddig hajlandóak a NATO-szövetségesek minden aggály nélkül arra, hogy életbevágó katonai titkokat osszanak meg Magyarországgal – hiszen szövetségesként ezt kell tenniük -, „azzal a Magyarországgal, amelyik egyre meghittebb viszonyt ápol Putyin mind agresszívabb Oroszországával”.

A szakértő hangsúlyozta: az Atlanti Szövetség orosz agresszióval találta magát szemben Ukrajnában, és az oroszok újra meg újra fenyegetik a balti államokat, illetve az Oroszország perifériáján található többi országot. Ebben a helyzetben „Magyarország lett a gyenge láncszem a NATO-ban” – fogalmazott Thomas O. Melia.

„Nem értem, hogyan tűrhetik ezt a magyarok, azok után, amit Oroszország művelt Magyarországgal a kommunizmus évei alatt. Megszűnt a történelmi emlékezet?” – tette fel a kérdést.

Az április nyolcadikai magyarországi parlamenti választás kimenetelét a Népszava megkeresésére úgy értékelte: az, hogy a voksok mintegy felével Orbán Viktor és a Fidesz kétharmados többséget szerzett, azt tanúsítja, hogy eredményes volt a választási feltételrendszernek a kormánypárt javára történő áttervezése, különösen a „gerrymandering”, vagyis a választókerületi határok Fidesz-érdekeknek megfelelő átszabása.

Emellett – jegyezte meg – az EBESZ megfigyelő missziója is számos rendellenességet jelzett, beleértve a műsorszóró média nagy részének az elfogultságát, valamint azt, hogy állami forrásokkal éltek vissza a Fidesz-kampány keretében.

A legfontosabb tényező azonban Melia szerint az volt, hogy sikerrel járt a Fidesz megfélemlítő kampánya, a magyar szavazók képzelt ellenséggel való folyamatos riogatása.

„A közel-keleti háborúk hány menekültje lakik ma Magyarországon? És hány magyar menekült talált biztos menedéket, kezdhetett új életet Nagy-Britanniában, az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában a második világháború, illetve 1956 után?” – tette fel a kérdést.

Ezzel arra utalt, hogy Magyarországon gyakorlatilag alig maradnak menekültek – a kormányzat által befogadott, illetve legalábbis papírokkal ellátott 1300 főnek a nagy része is továbbállt Nyugat-Európába. Ezzel szemben a huszadik század megrázkódtatásai során Nyugaton befogadott magyarok száma százezrekben volt mérhető.

Thomas O. Melia nagyon aggasztónak és szomorúnak nevezte a Soros György elleni, általa „bizarrnak” minősített támadások hosszú sorát. Úgy fogalmazott Sorossal kapcsolatban, hogy „Magyarország egyik legsikeresebb fiáról van szó, olyan emberről, aki a vagyonát igen nagylelkű módon megosztotta annak érdekében, hogy Magyarországon és szerte a világban támogassa a szabad és nyílt társadalmat”.

„Az, hogy Orbán Viktor ilyen ádázul fordult szembe korábbi támogatójával, aki finanszírozta tanulmányait az Egyesült Királyságban, sokkal többet mond el Orbánról, mint Sorosról. Az ember kíváncsian figyeli, mostani szövetségesei közül kivel fordul szembe legközelebb” – jegyezte meg Melia. Emlékeztetett arra, hogy Orbán elüldözött a saját környezetéből számos Fidesz-alapítót, illetve más partnereket, „így például Jeszenszky Gézát, a kiváló államférfit és tudóst”. Kitért arra, hogy Orbán Viktor „életre szóló barátjával”, Simicska Lajossal is szakított.

Az Orbán-kormányzat nemzetközi megítélését firtató kérdésre Thomas O. Melia azt válaszolta, hogy Orbán Viktor uralma alatt Magyarország kiközösítetté vált azokban a klubokban, ahová olyan fontos volt belépnie az országnak, nevezetesen a már említett NATO mellett az Európai Unióban is.

„Az, hogy az EU által az évek során Magyarországnak juttatott pénzből oly nagy összegek felhasználását illetően történtek visszaélések, és a pénzeket a fideszes barátoknak és a családtagoknak terelték át, Magyarország EU-n belüli pozíciójának a romlásához vezet” – vélekedett a Népszavának nyilatkozó amerikai szakember.

Névjegy: Thomas O. Melia
Az amerikai Princeton Egyetem vendégprofesszora, Barack Obama elnök kormányzata alatt a külügyminisztérium vezető tisztségviselőjeként tevékenykedett. A külföldi demokratikus átalakulásokat támogató National Democratic Institute (NDI) képviseletében ő volt a fő szervezője az 1990-es országgyűlési választások nemzetközi megfigyelő csoportjának.

2018.04.23 07:30

EU-s kikötőkbe vinné a tengerből mentett menekülteket az olasz miniszter

Publikálás dátuma
2018.08.19 18:32
A Diciotti egy korábbi képen, Trapani kikötőjében
Fotó: AFP/ Alessandro FUCARINI
Négy napja vesztegel 177 ember egy olasz hajón. A római kormány nem engedi kikötni őket, inkább Máltára irányítaná. A máltaiak szerint viszont olasz kikötőbe kell érniük. Az olaszok ragaszkodnak a menedékkérők szétosztásához, Matteo Salvini pedig inkább visszavinné őket Líbiába,
Az EU-tagállamok kikötőinek megnyitására szólított fel Danilo Toninelli olasz közlekedési miniszter vasárnap, hogy így osszák szét az olasz felségvizeken, Lampedusa szigete mellett négy napja veszteglő 177 menedékkérőt, akiket az olasz parti őrség Diciotti nevű hajója vette fedélzetére Málta közelében. Bár a menedékkérők egy olasz hajó fedélzetén vannak, azt a római kormány ismét nem engedi kikötni. Toninelli, az Öt Csillag Mozgalom olasz kormánypárt politikusa közösségi oldalán azt írta: Olaszország ismét életeket mentett, miközben Málta „minősíthetetlen magatartást tanúsított”, amiért az EU-nak szankciókkal kellene sújtania. A miniszter, aki az olasz kikötők felett is rendelkezik, azt akarja: „az EU cselekedjen és nyissa meg kikötőit a szolidaritás előtt, máskülönben létezése értelmetlen”. Toninelli szerint a menedékkérőket ismét szét kellene osztani az EU-tagállamok között, ahogyan ez június óta már több alkalommal megtörtént, mióta az új római kormány megtagadja a menedékkérőket szállító hajók kikötését. Korábban Spanyolország, Franciaország, Németország is ötven-ötven embert vett át az olaszországi vizekre érkezők közül. A Diciotti július közepén 67 embert vett át a Vos Thalassa olasz teherhajóról. Akkor Matteo Salvini olasz belügyminiszter megtagadta, hogy a menedékkérőket az olasz parti őrség hajója Olaszországban tegye partra. Végül az olasz államfő, Sergio Mattarella engedélyezte, hogy kiszállhassanak. Salvini most szintén egy bejegyzéssel kapcsolódott be a vitába: „Európa vagy úgy dönt, komolyan segíti Olaszországot, vagy kénytelenek leszünk azt tenni, ami végleg megtöri az embercsempészek üzletét. Vagyis visszakísérjük líbiai kikötőbe a tengeren talált embereket.” Michael Farrugia máltai belügyminiszter  a Twitteren: szerinte az olasz kormány mentésként tünteti fel a 177 migráns fedélzetre vételét, miközben ez nem számított mentési műveletnek, ezért az olasz parti őrségnek a nemzetközi konvenciók értelmében az olasz Lampedusára kell vinnie a csoportot. 
2018.08.19 18:32

A választások elleni kibertámadást vizsgál az FBI

Publikálás dátuma
2018.08.19 16:49
Illusztráció: Thinkstock
Fotó: /
Két, demokrata jelölt kampánya ellen is sikeres támadást hajtottak végre, ami erősíti az aggodalmakat a november 6-i félidős választások biztonságáért.
A Reuters hírügynökség saját forrásai szerint az FBI nyomozást folytat egy feltételezett kibertámadás ellen, amelyet egy kaliforniai demokrata politikus ellen követtek el. A hekkerek sikeresen hatoltak be David Min kampányának egyik számítógépére. Min a demokrata jelöltségre pályázott a kaliforniai 45. választókerületben, de alulmaradt a júliusi előválasztáson. A hírt nem kívánta kommentálni Min korábbi kampányfőnöke, és az FBI egyik szóvivője sem tudta megerősíteni.  A támadás híre korábban nem szivárgott ki, de a múlt héten a Rolling Stone magazin hírt adott egy hasonló esetről: Hans Keirstead a 48. választókerületben indult a jelöltségért, de szintén vereséget szenvedett az előválasztáson. Bár Min és Keirstead végül nem nyerték el a jelöltséget, mindketten olyan választókerületben indultak, amelyek kiemelt figyelmet élveznek, mert csatatérnek számítanak: vagyis mind a Demokrata, mind a Republikánus Pártnak van esélye nyerni novemberben.  Egyelőre nem világos kik állnak a támadások mögött és milyen információkhoz fértek hozzá, de a Reuters forrásai szerint önmagában a sikeres behatolás ténye megerősíti a biztonsági szakemberek aggályait: ezek szerint a novemberi, úgynevezett félidős választásokon. November 6-án, az elnöki ciklus felénél újraválasztják a teljes képviselőházat és a szenátus egyharmadát, illetve 36 államban kormányzót is választanak. 
2018.08.19 16:49