Enyhülés a két Korea között

Publikálás dátuma
2018.04.24. 07:34
Mun Dzse In dél-koreai elnök Fotó: AFP/Kham

A két Korea közötti feszültség enyhülésének jeleként Dél-Korea már nem sugároz műsort hatalmas hangszórókon Észak-Korea felé. Szöul popzene mellett a dél-koreai kormány álláspontját közvetítette. Most azért hagyják abba, mert pénteken csúcstalálkozó lesz Mun Dzse In dél-koreai elnök és északi kollégája, Kim Dzsong Un között. A katonai feszültséget akarják enyhíteni, hogy „megteremtsék a békés tárgyalások légkörét” – szerepel a szöuli védelmi minisztérium közleményében. Még előtte, helyi idő szerint szombaton Észak-Korea váratlanul bejelentette, felfüggeszti nukleáris, illetve interkontinentális rakétakísérleteit. A lépést elismeréssel, ugyanakkor vegyes érzésekkel fogadták a világban. A phenjani közleményben arról ugyanis nem esett szó, mi lesz a kis- és közép-hatótávolságú rakétakísérletekkel. Ezekkel a lövedékekkel elérhetik Dél-Koreát és Japánt is. A két Korea vezetői a demilitarizált övezetben található Panmindzsonban találkoznak majd. Ez lesz a harmadik Korea-közi csúcs a két ország közötti háború (1950-1953) óta.

Szerző

Visszavonulót fújt Ortega

Publikálás dátuma
2018.04.24. 07:33
A kődobálás (is) célra vezetett Fotó: AFP/Inti Ocon

Célt értek az öt napig tartó, legalább 30 emberéletet követelő tüntetések Nicaraguában. Daniel Ortega elnök ugyanis helyi idő szerint vasárnap bejelentette, hogy visszavonja a tömegek haragját kiváltó törvényt, amely egyebek között csökkentette volna a nyugdíjakat. A latin-amerikai ország vezetője élő televíziós adásban fújt visszavonulót: mint mondta, belátta, hogy a reform „nem valósítható meg”, s „drámai szituációt teremtett” – idézte a baloldali elnök szavait az El País spanyol napilap.

A szerdán megszavazott törvény értelmében mindenki öt százalékkal kevesebb nyugdíjat kapott volna. A Nicaraguai Társdalombiztosítási Rendszer (INSS) fenntartása érdekében pedig a dolgozóknak és a vállalatoknak növelni kellett volna a hozzájárulásukat.

A döntés rég nem látott elégedetlenségi hullámot váltott ki a hatmilliós közép-amerikai országban, amely a nyugati félteke második legszegényebb országa (Haiti után). A főleg nyugdíjasokból és diákokból álló demonstráló tömeg tiltakozásul köveket dobált, és tüzeket gyújtott az ország több pontján. A rendőrség és a sandinista hadsereg az erőszakot gumilövedékekkel, könnygázzal és erőszakkal igyekezett megfékezni. Az elmúlt napokban több televíziócsatornát is lekapcsoltak, a managuai vezetés így próbálta megfékezni, hogy a tüntetési hullám új lendületet kapjon. Az emberek ennek ellenére sem vonultak vissza, ami próbára tette a rendfenntartó erők türelmét.

Az elmúlt napokban helyiek és a nemzetközi közösség tagjai is a hatósági túlkapásokra figyelmeztettek. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma és az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosi Hivatala is felszólította a kormányt, hogy tartsa tiszteletben a tüntetők – akiket a CNN beszámolója szerint a nicaraguai alelnök korábban vérszívó vámpírokhoz hasonlított – véleménynyilvánításhoz fűződő jogát. Az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó eset egy a demonstrációkról tudósító újságírónak a halála volt. Angel Gahonát szombaton, élő adásban lőtték le. A Canal 15 televíziócsatornának nyilatkozó kollégája szerint egy rendőrségi mesterlövész lehetett a gyilkos.

Szerző

Komoly érvágásra készül Brüsszel

Publikálás dátuma
2018.04.24. 07:32
Jean-Claude Juncker tudja, hogy nagy küzdelem várható, már időben nekivetkőzik Fotó: AFP/Patrick Hertzog
A fejletlenebb régiók és országok felzárkóztatására szánt uniós támogatások gyökeres reformját javasolhatja az Európai Bizottság. Ez is szerepel az új költségvetés tervezetében.

A sajtónak megszellőztetett változtatások komoly érvágást jelentenének Magyarország, valamint a többi közép- és kelet-európai tagállam számára, amelyek mostanáig a közösségi források legnagyobb nettó haszonélvezői voltak.

A jogszabályokat kezdeményező brüsszeli testület május 2-án fogadja el az unió 2021-2027 közötti költségvetésére vonatkozó előterjesztését. A tervezet egyebek között tartalmazni fogja a kohéziós politika radikális átalakítását célzó elképzeléseket. Ha ezeket változatlan formában hagyja jóvá a 28 európai biztos, akkor 2020 után a régiónkbéli országoknak jóval kevesebb fejlesztési pénz jutna, mint a jelenlegi költségvetési időszakban. Úgy tudjuk azonban, hogy jövő szerdáig még változhatnak a javaslatok, amelyeket — megfigyelők szerint — épp azért szivárogtattak ki újságíróknak, hogy felmérjék az érintett kormányok reakcióit.

Günther Oettinger költségvetési biztos már korábban világossá tette, hogy a kohézióra fordítható támogatásokat legalább 5-10 százalékkal csökkenteni kell a Brexit miatt keletkező bevételi lyuk miatt. Ugyanakkor új és meglepő elem lehet a bizottsági előterjesztésben, hogy a felzárkóztatási forrásokból több tízmilliárd eurót átirányítanának a válság által sújtott déli térségek fejlesztésére. Így Magyarország, Lengyelország és a többi régiós tagállam rovására Görögország, Olaszország, Spanyolország és Franciaország egyes elmaradott területei az eddiginél nagyobb arányban részesülhetnek a közösségi juttatásokból.

Tüntetés - Szombaton az Európai Ügyészséghez csatlakozást követelték Fotó: Molnár Ádám

Tüntetés - Szombaton az Európai Ügyészséghez csatlakozást követelték Fotó: Molnár Ádám

Hírek szerint megszűnne a támogatásoknak az egy főre jutó GDP alapján történő elosztása. Bizottsági vélemény szerint a jövőben egyéb fejlettségi mutatókat is figyelembe vennének a jogosultság meghatározásánál. Ezek közé tartoznának például az oktatás vagy a környezetvédelem szükségletei, továbbá a fiatalok munkanélküliségi rátája. Úgy tűnik, hogy az uniós testület magávé tette Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök ötletét is, amely szerint a menekültek nagy számának otthont adó városokat és térségeket a jövőben kiemelt költségvetési támogatásban kell részesíteni.

A bizottsági javaslat állítólag politikai feltételektől is függővé tenné a pénzosztást. Régóta vita tárgya Brüsszelben, hogy az EU-források folyósítását kell-e vagy lehet-e a jogállamiság tiszteletben tartásához kötni. Jean-Claude Juncker elnök többször elutasította a felvetést, és első alelnöke, Frans Timmermans is a megvalósítás nehézségeit ecsetelte nyilvános megszólalásaiban. Egyelőre nem világos, hogy az Európai Bizottság végül milyen javaslatot tesz le az asztalra. Az biztos, hogy Vera Jourová igazságügyekért felelős biztos néhány hónapja azt a feladatot kapta kollégáitól, hogy még a költségvetési javaslat megszületése előtt dolgozza ki az igazságszolgáltatás függetlenségének a definícióját. Lapunk érdeklődésére a politikus munkatársai nem kívántak részletekkel szolgálni.

A költségvetési javaslat megszületését várhatóan minden eddiginél élesebb viták kísérik majd. A hosszútávú büdzséről — és benne a kohéziós politika jövőjéről — a tagállamoknak egyhangú döntést kell hozniuk az Európai Parlament jóváhagyásával. Ez a leghamarabb jövő tavasszal történhet meg, de bennfentesek inkább az év második felét valószínűsítik, amikor már - az európai parlamenti választások után - megalakul az új uniós képviselőtestület.