A beszámoló szerint Angela Merkel ugyan nem aratott nagy sikert a márciusi uniós csúcson azzal a javaslatával, hogy csökkentsék a menekültek befogadásától elzárkózó tagállamok uniós támogatását, de az EB-re és a testület német tagjára, a költségvetésért felelős Günther Oettingerre számíthat a német kancellár.
A bizottság a következő, 2021-2027-es költségvetési periódusban két módon is csökkenteni akarja a kelet-európai tagállamoknak járó pénzeket: nemcsak a jogállami elvekhez, hanem a korrupció elleni sikeres küzdelemhez kötné csaknem valamennyi EU-támogatás odaítélését, és a strukturális és beruházási alapok forrásainak egy részét átirányítaná Kelet-Európából Dél-Európába. A bizottság kétség esetén más költségvetési forrásokból, mindenekelőtt az agártámogatásokból járó támogatásokat is csökkentené - tette hozzá a FAZ, rámutatva, hogy az agrártámogatások és a strukturális és beruházási alapok teszik ki az EU-költségvetés háromnegyedét, nagyjából évi 160 milliárd eurót (50 ezer milliárd forint).
A támogatás csökkentése főként Brüsszel hatásköre lenne. Három döntéshozatali eljárást mérlegelnek: az első szerint egyedül a bizottság határozna a támogatáscsökkentésről, a második szerint a bizottság javaslatot tenne, és meg kellene szereznie hozzá valamennyi tagállam hozzájárulását, a harmadik szerint pedig a bizottság döntene, és a döntést a tagállamok felülbírálhatják, de csak akkor, ha sikerül túlnyomó többséget szervezni ellene.
A bizottság egyes tagjai az első megoldást pártolják, de a testület azzal számol, hogy végül a harmadik megoldást vezetik be. Ennek révén a visegrádi négyek országcsoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) nem tudja blokkoló kisebbségként megakadályozni a többség döntését.
A FAZ kiemelte, hogy a javaslat elfogadásával elsősorban Lengyelország és Magyarország járna rosszul, de Romániának és Bulgáriának is érvágást jelenthet.
Günther Oettinger a jövő héten ismerteti a 2021-2027-es költségvetési időszakról szóló bizottsági elképzeléseket. A brüsszeli tervekről nehéz vita várható, azért is, mert a brit uniós tagság megszüntetése (Brexit) nagy lyukat üt az EU-költségvetésben. A német uniós biztos ezért arra is törekszik, hogy a költségvetésben a jelenlegi 20 százalékról 40 százalékhoz közeli szintre emelkedjék a saját bevételek - tagállami befizetésektől függetlenül keletkező források - aránya. Erre szolgálna egy úgynevezett műanyagadó, amely az egyszer használatos, újra nem hasznosítható műanyaggal készült termékeket - elsősorban a csomagolóanyagokat - terhelné. Brüsszel ezen kívül a szén-dioxid-kibocsátási jogok kereskedelméből is bevételhez kíván jutni, és a vállalkozásokat terhelő adók minimális mértékének összehangolása révén is növelné saját bevételeit - írta a FAZ.
