Ott félnek a menekültektől, ahol nincsenek - De ott nagyon

Publikálás dátuma
2018.04.24. 18:00
A magyar határon húzódó kerítés sokak szemében az idegengyűlölet szimbóluma. Illusztráció: Népszava
Ahol élnek bevándorlók, elfogadják őket, de ahol alig találkozni velük, az emberek meggyőződéssel állítják, képtelenek beilleszkedni. A magyarok háromnegyede még a gondolattól is irtózik, hogy egy "migránssal" akár csak két szót váltson - derül ki az Eurobarometer tavaly ősszel készített felméréséből. 28 ezer ember bevonásával vizsgálták, hogyan viszonyulnak a harmadik országból érkezettekhez az unió polgárai, számol be az Euronews.

Az unió lakosságának mintegy egyharmada, 37%-a érzi azt, hogy valamennyire jól informált a bevándorlással, és a bevándorlók integrációjával kapcsolatosan. Magyarország középen áll a tagállamok között, itt a válaszolók 34 százaléka gondolja magát tájékozottnak. A legmagabiztosabbak a dánok, 73 százalékkal, legelveszettebbnek pedig a bolgárok érzik magukat a témában, 17 százalékkal.

Súlyt ad ennek, hogy a kutatás résztvevőit arra is megkérték, becsüljék meg az egyes országokban élő bevándorlók tényleges számát. A kelet-európai országokban - amely államokban bőven az európai átlag alatt vannak jelen harmadik országból érkezettek, ám komoly kormányzati kampányok riogatnak a jelenlétükkel -, arányukat lényegesen magasabbra becsülték a valóságosnál. Összesen egyébként 37 millió Európai Unión kívül született ember él a tagállamokban, ami az EU összlakosságának 7 százaléka.

Magyarországon a bevándorlók a teljes népesség 2 százalékát adják, ehhez képest a megkérdezettek 8,8 százalékra tippelték ezt a számot. Hatalmasat tévedtek a bolgárok, szlovákok és lengyelek is. Bulgáriában a népesség 1,3 százalékát kitevő bevándorlók arányát 11,3-nak gondolták. Szlovákiában a 0,6-ot hitték 8,3-nak, Lengyelországban pedig az 1,1-et 10 százaléknak. Horvátország kivétel: ott a 11 százalék bevándorlót 11 százaléknak látják. Érdekes még például az olasz adat, ahol a legmagasabb a vélt szám: a bevándorlókról úgy tippelték, a teljes lakosság negyedét teszi ki számuk. Valójában 7 százalékról van szó. A magabiztos dánok 7,6 helyett átlagosan 10,5 százalékot mondtak - az északi és a balti államok megkérdezettjei nem tévedtek nagyot.

Hazánkban, ahol a bevándorlók számát több mint négyszeresen túlbecsülték, a népesség mindössze 7 százaléka kerül napi kapcsolatba velük. A magyarok 53 százaléka ennek ellenére tudni véli, hogy ezeknek az embereknek nem működik a társadalomba való integrálása. Legkevésbé sikeresnek a bolgárok érzik az integrációt, 55 százalékuk gondolja ezt kudarcnak - bár náluk az emberek csupán egyetlen százaléka szokott kapcsolatba kerülni bevándorlókkal. Bulgáriában tehát a lakosság 99 százaléka jóformán nem is lát EU-n kívülről érkezett embereket, és így becsüli a valósnál tízszer magasabbra számukat.

Azok közt az országok közt, ahol kifejezetten magasnak látják a bevándorlók arányát, egy másik csoportot alkot többek között Írország, Portugália, Spanyolország és az Egyesült Királyság. Köztük a lakosság 30-40 százaléka valóban napi szinten találkozik bevándorlókkal. És a sorolt államokból származó megkérdezettek 70-80 százaléka kifejezetten sikeresnek látja a bevándorlók integrációját.

Arra a kérdésre, hogy az emberek mennyire érzik kényelmetlennek, ha kapcsolatba kellene lépniük egy bevándorlóval, a magyarok 73 százaléka úgy felelt, őt kifejezetten zavarná bármiféle ilyen - ezzel Magyarország teljesített idegengyűlöletből EU-szinten a "legjobban". Az országban mindössze 17 százalék az, akit nem zavarna egy ilyen interakció - az EU-átlag 57 százalék. De például - a kormányzati "migránsozás" közben negatív példaként gyakran emlegetett - svédeknél a lakosság 81 százalékának semmi problémája azzal, hogy kapcsolatba kerüljön bevándorlókkal.

Szerző

Jogerős: ki kell adni a a kórházi fertőzések adatait

Publikálás dátuma
2018.04.24. 16:31
Shutterstock illusztráció
Jogerősen pert nyert a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az Emberi Erőforrások Minisztériumával (EMMI) szemben. Az Ítélőtábla kimondta: nyilvánosságra kell hozni a kórházi fertőzések adatait kórházankénti bontásban, azaz végre évekre lebontva, intézményenként lehet megismerni, melyik magyar kórház hogy áll a kórházi fertőzésekkel.

A TASZ régóta igyekezett elérni, hogy ezek a számok nyilvánosak legyenek, de az ÁNTSZ és az egészségügyért felelős EMMI a legváltozatosabb indokokkal igyekezett őket titokban tartani. Most 15 napjuk van arra, hogy megküldjék a számokat a jogvédő szervezetnek.

A kórházi fertőzésekről eddig is minden évben készültek jelentések, ezek azonban túlságosan általánosak és a laikusok számára teljesen érthetetlenek voltak. A gyakorlatot szakmai szervezetek és a TASZ is élesen kritizálta, átlátható, érthető, a nyilvánosság számára is értelmezhető adatsorokat követelve. Abban is szakmai egyetértés van, hogy azok az igazán releváns adatok, amik intézményekre, kórokozókra és évekre lebontva mutatják meg, hogy áll Magyarország a fertőzésekkel. Csak így tudhatjuk meg, hogy pontosan hol és milyen betegségekkel szemben kell fellépni.

Az állami szervek világossá tették: nem hajlandók nyilvánosságra hozni ezeket a számokat. Korábbi állásfoglalásuk szerint „a részletes adatok közlése veszélyeket hordozhat magában és félrevezetheti a pácienseket”. Hozzátették: a társadalom nem elég érett rá, hogy az adatokat megismerje. A TASZ ezt az érvet a kezdettől jogellenesnek tartotta, és pert indított az adatok megismeréséért.

A TASZ közérdekűadat-igénylését már nem is a fenti érvekre hivatkozva tagadta meg az EMMI, hanem azért, mert álláspontjuk szerint a kért adatok döntés-előkészítő jellegűek.

Az Ítélőtábla részletes ítéletben mondta ki, hogy csak akkor lehet az adatok döntés-előkészítő jellegére hivatkozni, ha pontosan megjelölik, milyen döntést készítenek elő az adatok, miképpen, és mikor fogják azt meghozni.

„A közérdekű adatok kiadását az állami szervek előszeretettel tagadják meg arra hivatkozva, hogy az adatok döntés-előkészítőek. Reméljük, hogy ez az ítélet ahhoz is hozzájárul, hogy a jövőben kevesebb ilyen, minden alapot nélkülöző, az adatok kiadását megtagadó döntés szülessen” – nyilatkozta Asbóth Márton, a TASZ Magánszféraprojektjének vezetője.

A bíróság azt is kimondta, hogy az adatok nyilvánosságához fűződő közérdek egyértelműen előrébb való, mint azok zártan kezelése.

„Amint megkapjuk az adatokat, nyilvánosságra hozzuk őket, és elvégezzük azt a munkát is, ami az ÁNTSZ és az EMMI feladata lett volna: az adatok értelmezését, összefoglalását, vizualizálását” – tette hozzá Asbóth Márton.

Szerző

Egy volt fideszes polgármester ellen nyomoznak gyerekbántalmazás miatt

Gyermekbántalmazási ügybe keveredett Putnoki Zsolt, a Budapest XIII. Kerületi Ének-zenei és Testnevelési Általános Iskola igazgatója, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újkenéz korábbi fideszes polgármestere- írja a 24.hu. A portálnak nyilatkozó tanárok és szülők is azt állítják, hogy Putnoki több gyereket megütött, köztük egy kislányt, illetve hogy a bántalmazásokat minden esetben roma gyerekek szenvedték el. Nevüket vállalva azonban a szülők és a tanárok közül sem mert senki nyilatkozni, mert többek elmondása szerint az igazgató megfélemlítette őket. A rendőrség kiskorú veszélyeztetése miatt nyomozást rendelt el – de ezt megelőzően feljelentést tett az igazgató is egy 13 éves fiú ellen.

2018. április 13-án kettesben maradt Putnoki Zsolt egy 13 éves roma kisfiúval az igazgatói irodában. Ez biztos, ahogyan az is, hogy a szobában a konfliktus tettlegességig fajult - írja a 24.hu. A kisfiúnak fel kellett mennie az igazgatóhoz, az intézményvezető pedig azt kérte a gyerektől, hogy pakolja ki a táskáját. Nem először fordult ez elő, Putnoki máskor is utasította már erre, ahogyan arra is, hogy pakolja ki a zsebeit vagy vegye le a pulóverét. A gyerek viszont ezúttal nem volt hajlandó erre, mire az igazgató megpofozta – ezt mesélik a szülők és a pedagógusok is a gyerek beszámolója alapján egybehangzóan.

A teljes cikk itt olvasható. 

Szerző