Kétszáznál is több budapesti belvárosi lakásra vagy társasházi közös tulajdonra jegyeztetett volna be elővásárlási jogot a Miniszterelnökség Örökségvédelmi Hatósági Főosztálya, arra hivatkozva, hogy azok világörökségi helyszínen fekszenek. Egy tavaly sebtében elfogadott törvény értelmében az ilyen területen fekvő vagyonelemeket az eladó köteles ugyanolyan feltételekkel felajánlani az államnak, mint egy másik vevőnek, az állam pedig eldönti, hogy kíván-e élni ezzel a joggal vagy sem. A Népszava birtokába került okirat szerint a XI. kerületi földhivatal idén március végén arra hivatkozva utasította vissza az állam elővásárlási jogának bejegyzését, hogy az érintett ingatlanok lakottak, vagy társasházi közös tulajdont képeznek. A felsorolás szerint I. kerületi ingatlanokat tartalmazott a "kívánságlista", vagyis a Vár, a Gellérthegy, Krisztinaváros, a Tabán és a Víziváros egy részén elhelyezkedő lakásokat érintette a kérelem.
Lapunk elsőként írta meg, hogy Tokaj-Hegyalján hatalmas riadalmat okozott, amikor több száz pincetulajdonos értesítést kapott róla: a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény alapján az ingatlanukra bejegyezték a magyar állam elővásárlási jogát. Sokan ezt az ötvenes évek "rekvirálásához" hasonlították, mondván, a magánvagyonok államosításának kísérlete zord időket idéz, megrengeti az emberek biztonságérzetét. A Népszavának később nyilatkozott Latorcai Csaba a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára, s azt mondta, hogy elővásárlási jogot sem lakóházra, sem termőföldre, sem szőlőre nem jegyeztetnek be.
Szavai szerint a törvény célja, hogy hangsúlyosabban érvényesítsék a világörökségi egyezményben megállapított célokat, megakadályozzák, hogy az értékes területeken álló ingatlanok tömegesen külföldiek kezébe kerüljenek, vagy a világörökségi területhez nem méltó célra használják fel azokat. Közölte: január elsején lépett életbe a törvény, azóta több, mint száz adásvétel történt a világörökségi területeken, de az állam egyszer sem élt elővásárlási jogával. Vagyis ha nincs ok, nem avatkoznak közbe.
A G7 gazdasági hírportál viszont érdekes összefüggéseket elemzett az elővásárlási jogbejegyzéssel kapcsolatban, még a választás előtt. A hírportálnak nyilatkozó szakemberek gyanúja szerint a "világörökségi védelem" címszó alatt akár óriási profittal is értékesíthetik bizonyos körök a korábban vásárolt ingatlanaikat. Az eladási árat az eladó és a vevő gyakorlatilag szabadon állapíthatja meg, s ez lehet túlárazott, majd ezen az áron ajánlják fel az államnak az elővásárlási jog gyakorlását. A rendelet szerint az államnak nyolc nap alatt kell eldönteni, hogy él-e az elővásárlási jogával, de ez az idő egy tisztességes vagyonbecsléshez nem elegendő. A szabályozás valós célja így nem a világörökségi területen található ingatlanok állami kézbe vétele, hanem a jó kapcsolatokkal rendelkező személyek közpénzből történő kifizetése lehet – írta a G7 piaci szakági elemzőkre hivatkozva.
Tóth Bertalan MSZP-s képviselő emiatt közérdekű adatigényléssel fordult a különböző tárcákhoz, önkormányzatokhoz, s a válaszokból kiderült: eddig 51, zömmel értékes világörökségi ingatlant kívánt eladni a tulajdonosuk, s jelezte ezt az államnak. Eddig egy esetben tudni konkréten, hogy az állam élni kívánt elővásárlási jogával, s 8,2 millió euróért, azaz több mint 2,5 milliárd forintért megvenné a volt Malév-székházat. A hírportál szerint ezt az ingatlant 2015-ben vásárolta meg az MTVA volt vezérigazgató-helyettese és a TV2-nek különböző műsorokat beszállító Závodszky Zoltán tulajdonában lévő Atrium Estate Ingatlanforgalmazó Kft. A cég másik, 50 százalékos tulajdonosa egy hongkongi vállalat, a Synergonomy Holding Ltd. A hongkongi cégadatbázis szerint a cég végső tulajdonosa egy belize-i offshore cég, a Matador SA. Az állam tehát úgy vásárol meg egy kormányközeli üzletembertől egy ingatlant, hogy a vételár fele adóparadicsomban bejegyzett offshore-cég számláján fog landolni – írták.
