Ingatlanbiznisz a világörökségi védelem árnyékában

Publikálás dátuma
2018.04.25. 07:04
LECSAPTAK - Elővásárlási jogával élve, 2,5 milliárd forintért venné meg az állam a volt Malév-székházat FOTÓ: BÍRÓ CSABA
A földhivatal elutasította az állam elővásárlási bejegyzését értékes budapesti, belvárosi lakásra, de a volt Malév-székházat már megszerezték a világörökségi előjoggal.

Kétszáznál is több budapesti belvárosi lakásra vagy társasházi közös tulajdonra jegyeztetett volna be elővásárlási jogot a Miniszterelnökség Örökségvédelmi Hatósági Főosztálya, arra hivatkozva, hogy azok világörökségi helyszínen fekszenek. Egy tavaly sebtében elfogadott törvény értelmében az ilyen területen fekvő vagyonelemeket az eladó köteles ugyanolyan feltételekkel felajánlani az államnak, mint egy másik vevőnek, az állam pedig eldönti, hogy kíván-e élni ezzel a joggal vagy sem. A Népszava birtokába került okirat szerint a XI. kerületi földhivatal idén március végén arra hivatkozva utasította vissza az állam elővásárlási jogának bejegyzését, hogy az érintett ingatlanok lakottak, vagy társasházi közös tulajdont képeznek. A felsorolás szerint I. kerületi ingatlanokat tartalmazott a "kívánságlista", vagyis a Vár, a Gellérthegy, Krisztinaváros, a Tabán és a Víziváros egy részén elhelyezkedő lakásokat érintette a kérelem.

Lapunk elsőként írta meg, hogy Tokaj-Hegyalján hatalmas riadalmat okozott, amikor több száz pincetulajdonos értesítést kapott róla: a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény alapján az ingatlanukra bejegyezték a magyar állam elővásárlási jogát. Sokan ezt az ötvenes évek "rekvirálásához" hasonlították, mondván, a magánvagyonok államosításának kísérlete zord időket idéz, megrengeti az emberek biztonságérzetét. A Népszavának később nyilatkozott Latorcai Csaba a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára, s azt mondta, hogy elővásárlási jogot sem lakóházra, sem termőföldre, sem szőlőre nem jegyeztetnek be.

Szavai szerint a törvény célja, hogy hangsúlyosabban érvényesítsék a világörökségi egyezményben megállapított célokat, megakadályozzák, hogy az értékes területeken álló ingatlanok tömegesen külföldiek kezébe kerüljenek, vagy a világörökségi területhez nem méltó célra használják fel azokat. Közölte: január elsején lépett életbe a törvény, azóta több, mint száz adásvétel történt a világörökségi területeken, de az állam egyszer sem élt elővásárlási jogával. Vagyis ha nincs ok, nem avatkoznak közbe.

A G7 gazdasági hírportál viszont érdekes összefüggéseket elemzett az elővásárlási jogbejegyzéssel kapcsolatban, még a választás előtt. A hírportálnak nyilatkozó szakemberek gyanúja szerint a "világörökségi védelem" címszó alatt akár óriási profittal is értékesíthetik bizonyos körök a korábban vásárolt ingatlanaikat. Az eladási árat az eladó és a vevő gyakorlatilag szabadon állapíthatja meg, s ez lehet túlárazott, majd ezen az áron ajánlják fel az államnak az elővásárlási jog gyakorlását. A rendelet szerint az államnak nyolc nap alatt kell eldönteni, hogy él-e az elővásárlási jogával, de ez az idő egy tisztességes vagyonbecsléshez nem elegendő. A szabályozás valós célja így nem a világörökségi területen található ingatlanok állami kézbe vétele, hanem a jó kapcsolatokkal rendelkező személyek közpénzből történő kifizetése lehet – írta a G7 piaci szakági elemzőkre hivatkozva.

Tóth Bertalan MSZP-s képviselő emiatt közérdekű adatigényléssel fordult a különböző tárcákhoz, önkormányzatokhoz, s a válaszokból kiderült: eddig 51, zömmel értékes világörökségi ingatlant kívánt eladni a tulajdonosuk, s jelezte ezt az államnak. Eddig egy esetben tudni konkréten, hogy az állam élni kívánt elővásárlási jogával, s 8,2 millió euróért, azaz több mint 2,5 milliárd forintért megvenné a volt Malév-székházat. A hírportál szerint ezt az ingatlant 2015-ben vásárolta meg az MTVA volt vezérigazgató-helyettese és a TV2-nek különböző műsorokat beszállító Závodszky Zoltán tulajdonában lévő Atrium Estate Ingatlanforgalmazó Kft. A cég másik, 50 százalékos tulajdonosa egy hongkongi vállalat, a Synergonomy Holding Ltd. A hongkongi cégadatbázis szerint a cég végső tulajdonosa egy belize-i offshore cég, a Matador SA. Az állam tehát úgy vásárol meg egy kormányközeli üzletembertől egy ingatlant, hogy a vételár fele adóparadicsomban bejegyzett offshore-cég számláján fog landolni – írták.

Szerző

Akadálypálya a parlamentig

Publikálás dátuma
2018.04.25. 07:02
Fotó: Molnár Ádám
Nem sikerült megegyezni az ellenzéki pártoknak és a Fidesznek a parlamenti tisztségek elosztásáról. Egyelőre a kormányalakítás kapcsán is több a kérdés mint a válasz.

– Huszonhét pontból álló feladatsoron megyünk végig, ebbe beletartozik a parlament vezető-tisztségviselőinek kijelölése, illetve a parlament bizottságainak összetétele is – tájékoztatta lapunkat Varju László, aki a DK képviselőjeként vett részt az országgyűlés alakuló ülésének előkészítő tárgyalásán.

A politikus szerint az ellenzék folytatja azt az egységes és "kreatívnak" bizonyuló egyeztetési módot, amelyet először hétfőn gyakoroltak. Ennek ugyanakkor ellentmondott Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke, aki úgy fogalmazott a tegnapi tárgyalásról: "Mi jobban kijöttünk az ellenzékkel, mint ők egymással". A Fidesz delegációjának vezetője szerint ellenzéki kérésre tették át ma délután egy órára az egyeztetést, a kormánypártok ugyanis szerinte az ellenzék számarányához képest méltányos javaslatot tettek a struktúrára és a tisztségek elosztására. – Jó esély van arra, hogy szerdán megállapodás jöjjön létre – mondta Gulyás.

Farkas Gergely másképp látja, szerinte a tárgyalások tovább is elhúzódhatnak. A Jobbik frakcióvezető-helyettese lapunknak azt mondta, megállapodtak a többi párttal, hogy csak a végleges egyezséget közlik a nyilvánossággal.

Miközben az ellenzék és a kormányoldal az alakuló ülést próbálta előkészíteni, kedden tovább folytatódtak a találgatások a május 8-án felálló új kormány összetételéről is. Kiderült, hogy Fazekas Sándor nem vállal miniszterséget az új kabinetben. Az eddigi agrárminiszter a kormánylap Magyar Időknek jelentette be, hogy utódját már kijelölték, személyéről hamarosan a miniszterelnök ad tájékoztatást. Az már hétfőn biztossá vált, hogy Balog Zoltán távozik az Emberi Erőforrás Minisztérium éléről. Az Origónak adott interjúban ugyanis azt mondta, tett néhány javaslatot Orbán Viktor kormányfőnek az Emmi átalakítására, de a kormányfő ezeket nem támogatta, ő pedig ebben a struktúrában nem kívánta folytatni a munkát. A miniszterelnök ezért a Fidesz pártalapítványának, a Polgári Magyarországért Alapítványnak a vezetését bízta rá, ennek egyébként jelenleg is Balog az elnöke.

Úgy tudni, három utódot ajánlott maga helyett a távozó humán miniszter a kormányfőnek: Palkovics László oktatásért felelős államtitkárt, Kásler Miklóst, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatóját, illetve Novák Katalint. Lapunknak Kásler a kérdésre, hogy miniszterjelöltje-e az új kormánynak csak annyit mondott: az ő neve rendre föl szokott merülni, de jelen pillanatban nem mondhat semmit. Várjuk ki végét!– tette hozzá.

Balog Zoltán ajánlott személyei mellett a Kórházszövetség most zajló konferenciáján résztvevők között erősen tartja magát az a verzió is, hogy az említetteken kívül számolni kell még Lázár János leköszönő miniszterelnökséget vezető miniszter esetleges megbízásával is.

Ha mellette döntene a kormányfő, Novák Katalin akkor sem maradna feladat nélkül, mert az új kormányzati struktúrában a tárcák fölött továbbra is működnének az úgynevezett kormányzati kabinetek. Az elmúlt ciklusban ebből kettő volt – a gazdasági, és a stratégiai. Ezek a különböző tárcák és a kormány közötti döntés-előkészítő és olykor ügydöntő fórumok is voltak. A jövőben ezekből kettő helyett négyet, a gazdasági-, a humán-, a stratégiai-, és a külgazdasági kabinetet működtetnének. Úgy tudjuk, a humán kérdésekkel foglalkozót vezetné Novák Katalin, akinek ezen belül is kiemelt feladata lenne a család- és ifjúsági ügyekkel kapcsolatos döntések előkészítése, felügyelete.

Volt aki úgy fogalmazott: valójában senki nem tud semmit, nagyon valószínű, hogy a miniszterelnök fejében van csak meg a struktúra és az ehhez tartozó miniszteri lista. Orbán Viktortól egyébként sem áll távol, hogy egy-egy névvel manipulálja az embereit.

Az atv.hu információi szerint Gulyás Gergely lehet a kormánykommunikáció arca, ő állhat majd a mikrofon mögött a megújult kormányinfókon, ezzel "új szín, új hang" jelenik majd meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kormányinfók intézménye sem szűnik meg.

Botka háttérben marad
Nem vállal szerepet a megújulás előtt álló MSZP-ben Botka László – erősítették meg lapunknak Szeged polgármesterének környezetéből a b1.blog információját. Botka a szocialisták Csongrád megyei elnöki posztjára sem jelölteti magát, pedig ezt a pozíciót 2000 óta ő töltötte be a pártban. Információnk szerint az MSZP-ből a szegedi polgármester egyelőre nem lép ki.

Jöhet az ellenzéki kerekasztal

Az MSZP-Párbeszéd legfontosabb javaslata az LMP által kezdeményezett egyeztetésen az ellenzéki kerekasztal létrehozása volt. A javaslatot a szocialisták korábbi frakcióülésén többek között Burány Sándor vetette fel. Az MSZP-s politikus, – aki a Párbeszéd-frakciójában fog dolgozni az országgyűlésben – kérdésünkre elmondta: a kerekasztalnak a teljes ellenzék részvételével kellene megalakulnia. – Az Orbán-rendszer lebontásra érdekében szerveződnék és nyilván nem a szakpolitikai elképzelésinket kellene összehangolni, hiszen ezekben úgysem lenne egyetértés – mondta Burány.

A parlamenti képviselő kérdésünkre konkrét példát is említett, arra vonatkozóan, hogy mit érhet el a tervezett kerekasztal. – A Horn-kormány, annak idején 72 százalékos többsége birtokában önkorlátozást alkalmazott. Előírta, hogy egy új alkotmány előkészítésének szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához, vagyis magának az alkotmányozásnak az érdemi előkészítéséhez az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges. Orbán Viktornak esze ágában sincs korlátoznia magát, de erélyes ellenzéki fellépéssel, azaz ha összekötjük a parlamenten belüli és kívüli ellenzéket, a kettő együtt már talán kifejthet akkora nyomást, amely meghátrálásra kényszeríthetné a hatalmat – fogalmazott Burány.

Varju László, a DK alelnöke lapunknak azt mondta, nem szeretné kommentálni a szocialisták javaslatát, amíg le nem zárul a tárgyalási folyamat, Farkas Gergely úgy fogalmazott a jövő hét második felében esedékes frakcióülésen vitatják meg a kérdést.

Szerző

Csak nyerni tud Rogán helikoptereztetője

Publikálás dátuma
2018.04.25. 07:00
Fotó: Szalmás Péter
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ után a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. is feltűnően nagyvonalú a minisztert lagziba reptető tulajdonosi körrel.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) fél év alatt se tudta lebonyolítani a budaörsi reptér üzemeltetési pályázatát, ezért a társaság meghosszabbította az eredetileg csak 180 napra megbízott Aeroglobe Kft. mandátumát. A propagandaminiszter Rogán Antalt helikoptereztető cég tulajdonosának érdekeltségébe tartozó társaság így az év végéig biztosan működtetheti a repteret.

A budaörsi repülőteret évtizedeken át a Magyar Repülő Szövetség (MRSZ) üzemeltette, ám tavaly viharos körülmények között adta azt át. Az MRSZ nyakig úszott az adósságban, és gyakorlatilag csődbe ment a vagyonkezelő felé felhalmozott bő 53 milliós tartozása miatt. Az MRSZ ugyanakkor azzal árnyalta a képet, hogy a reptérre költött ráfordításaikat nem vették számításba. Mindenesetre az MNV tavaly augusztusban haladéktalanul új üzemeltetőt választott: 180 napra bérleti szerződést kötött az Aeroglobe Kft.-vel. A társaságról a HVG írta meg, hogy a Jakab-család érdekeltségében van: övék az a Fly-Coop Kft. is, amely 2016 augusztusában Rogán Antalt helikopterrel repítette egy nyírségi celeb-lakodalomba.

Az akkor 180 napra kötött szerződés már hónapokkal ezelőtt lejárt, az Aeroglobe mégis a kifutópályán maradhatott. Mint azt az MNV-től megtudtuk, azért, mert 2018 végégig meghosszabbították ideiglenes szerződésüket. Ennek pedig az a magyarázata, hogy a repülőtér működtetési pályázatának előkészítése elhúzódik, mert ez az MNV szerint "hosszadalmas folyamat", így inkább meghosszabbították az Aeroglobe Kft. szerződését. Megkérdeztük az MNV-t, milyen eljárást alkalmaztak, volt-e verseny, milyen érvek szóltak az Aeroglobe tavalyi kiválasztása mellett, de nem kaptunk választ.

Nem ez az egyetlen jele annak, hogy az állam meglehetősen nagyvonalú az Aeroglobe és a Fly-Coop tulajdonosaival. Mint arról nemrégiben írtunk, a Rogánt reptető Fly-Coop feltűnően gáláns, évi 300 millió forintos rendelkezési állási díjat is tartalmazó szerződést kötött az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal (ÁEEK). Azt már korábban tudni lehetett, hogy a Fly-Coop tavaly decemberben elnyerte az ÁEEK 571 millió forintos tenderét. Ez alapján vállalták: folyamatosan rendelkezésre áll két olyan repülőgép, amely két órán belül fel tud szállni, hogy donorszervet, orvoscsoportot szállítson. A repülésekért óradíját fizetnek, de emellett havonta 25 millió forintot rendelkezésre állási díjként utalnak. Ezt az átalánydíjat pedig akkor is megkapja a Fly-Coop, ha gépei egy percet sem töltenek a levegőben. Ha a kft. feladatot is kap, akkor óradíjat számlázhat a fuvarozás időtartamára: a tender szerint 200 órát kell teljesítenie évente. A cég havi átalánydíja azért is figyelemre méltó, mert az OVSZ-nél 2018-ig nem volt szükség rendelkezésre állásra, anélkül is meg tudták oldani a sürgős légi szállításokat.

Szerző