Az utóbbi évek célellenőrzéseihez képest az idén nagyobb arányban derült fény arra, hogy a munkaadók nem fizetik meg dolgozóiknak a garantált bérminimumot, illetve a minimálbért. Több munkáltató „elfelejtette”, hogy 2018-ban is meg kellett emelni a bérminimumot, mások pedig csak az alacsonyabb összegű minimálbért fizették ki a garantált bérminimum helyett – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztályának jelentéséből. Az idén a minimálbér 8, a garantált szakmunkás bérminimum 12 százalékkal nőtt, az emelés alól azonban számos cég igyekszik kibújni.
A munkaügyi hatóság ezért az idén februárban és márciusban a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal közösen rendkívüli akcióellenőrzés keretében vizsgálta a béremelések megvalósulását. Összesen 1261 vállalkozás 4151 munkavállalóját ellenőrizték, főként a vendéglátásban és a kereskedelemben. A munkáltatók csaknem 80 százalékánál derült ki valamilyen munkaügyi jogsértés, ami a dolgozók csaknem kétharmadát érintette. (A magyar vállalkozói szféra működését jól jellemzi, hogy az adóhatóság által próbavásárlásra kiválasztott „ellenőrzési célpontok” egy részéről a helyszínen derült ki: a vállalkozás időközben megszűnt.)
A minimálbérrel és a garantált bérminimummal kapcsolatos jogsértések a vizsgált munkavállalók 3,5 százalékát érintették. Ez a jelentés szerint az utóbbi évek célellenőrzéseihez képest ugyan magasabb arányt jelent, ám továbbra sem számít jellemző szabálytalanságnak. Kérdés persze, hogy ilyen következtetést le lehet-e vonni az 1,7 millió magyar vállalkozás, és a több mint 4,4 millió magyar munkavállaló töredékét érintő vizsgálatból? Különösen úgy, hogy az ellenőrzés által érintett munkavállalók 11 százalékát feketén foglalkoztatták: azaz nem, hogy a minimálbért vagy a bérminimumot nem fizették meg nekik hivatalosan, de még csak be sem jelentették őket.
A kötelező bérek kifizetése szempontjából nem elhanyagolható az sem, hogy a cégek bő harmada megszegi a nyilvántartási kötelezettségeket, negyedük a munkaidőre vonatkozó előírásokat. Itt tudnak ugyanis a cégek a leginkább trükközni azzal, hogy papíron kevesebb órára jelentik be a dolgozót, és így arányosan kevesebb bért is fizetnek, vagy pedig a magasabb bérért több munkaórát, „rugalmasabb hozzáállást”, rendkívüli munkavégzést várnak el. Pest megyében növekedett is a részmunkaidőre bejelentett, de teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók száma.
A jelentés szerint ezzel együtt nem jellemző a - papíron - más munkakörben történő foglalkoztatás, vagy részmunkaidőre történő munkaszerződés-módosítás. Megjegyzik ugyanakkor, hogy a munkáltatók visszajelzései alapján teljes a bizonytalanság, hogy kinek és milyen esetben jár a bérminimum, mivel nehéz eligazodni a jogszabályok között, különösen a speciális munkakörök esetében. Voltak egyébként olyan cégek is, amelyek e bizonytalanság – na meg a munkaerőhiány elszívó hatása – miatt azon dolgozóiknak is a magasabb összegű bérminimumot fizették meg, akiknek a törvény csak a minimálbéremelést írta elő.
Az idén januártól 180 500 forintra emelt garantált bérminimumot akkor kell megfizetni, ha a dolgozó szaktudást igénylő munkakörben dolgozik. Az állások egy részében törvény írja elő a középfokú végzettséget, ám folyamatosan keletkeznek olyan munkakörök, amelyek még nem szerepelnek a jogszabályban – a fő problémát és egyben a kibúvó lehetőségét ez jelenti. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint ugyanakkor a jogszabály értelmezési nehézsége inkább csak mellébeszélés a cégek részéről. Mert bár igaz, hogy a robotizáció számos olyan új munkakört teremt, amelyet a jogi szabályozás képtelen azonos gyorsasággal lekövetni, ám a munkáltatók is meglehetősen kreatívak az olyan új munkakörök kitalálásában, ahol már nem kell garantált bérminimumot fizetni. Úgy látja: az ellenőrzés során feltártnál jóval nagyobb arányban vannak azok, akik nem kapják meg a nekik járó bért, ám a látencia ezen a téren magas, elég csak a 20 százalék körüli feketegazdaságra gondolni. A munkaügyi ellenőrzéseket ezért a szakszervezeti vezető teljeskörűvé tenné, amihez persze létszámbővítésre is szükség van, hiszen most mintegy 200 munkaügyi ellenőr igyekszik ellenőrzés alatt tartani 1,7 millió vállalkozást és több mint 4,4 millió munkavállalót. Ebben a helyzetben egy esetleges ellenőrzés valószínűtlenségével a cégek is számolnak – jegyezte meg.
Kordás László úgy látja: a visszaélések és trükközések - például amikor az addigi cafeteriát építik be a bérbe, vagyis a dolgozó tényleges jövedelme nem nő - főként az 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató kisvállalkozásoknál jellemzőek (ők teszik ki egyébként a cégek több mint 90 százalékát). Ők tudják ugyanis a legnehezebben kigazdálkodni a kormány kampányhoz igazított, váratlanul nagyléptékű béremeléseit.
A nagyobb, 300 fő feletti vállalatoknál viszont inkább az látszik, hogy a munkaerőhiány miatt egyre inkább a munkaadók keresik a hosszabb távú, 2-3 éves bérmegállapodások lehetőségét: ezzel igyekeznek megtartani az egyre szűkösebb létszámú dolgozói gárdát. Több cég próbálja a béremelések miatt összetorlódott fizetési kategóriákat is ismét széthúzni, ezért most a legnagyobb arányban az átlagbér közeli fizetéseket emelik, sokszor nem is százalékban, hanem forintosítva kötve a bérmegállapodásokat. Kordás László mindezek alapján az idén is kétszámjegyű bérnövekedésre számít a versenyszférában.
