Rövid távon még tovább emelkedhet a nyersolaj nemzetközi ára, ami a hazai benzinkutaknál szintén érezteti majd kedvezőtlen hatását – véli Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázpiaci elemzője. A gáz a hazai cégek számára 5-10 százalékkal drágulhat, a lakossági tarifát viszont egy átláthatatlan politikai kérdésnek tartja.
A kőolaj árának megugrásához a kínálatszűke és a keresletrobbanás vezetett – közölte lapunkkal az elemző. Míg az Európában irányadó Brent típusú nyersolaj hordójáért 2014-ben még 110 dollárt adtak, addig 2016-ban hovatovább 30 dollárért se kellett senkinek. A kurzus 2017-re lassan 50 dollárig kúszott fel, majd meredekebb emelkedésre kapcsolva ez év elejére elérte a 65 dollárt. Ám mintha újabb lépésváltás tanúi lennénk: immár ugyanis 74 dollár körül járunk.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) továbbra is tartja kínálatcsökkenő politikáját – vázolja az okokat Pletser Tamás. Ez a korábbi évtizedek tükrében, amikor egyes kartelltagok előbb-utóbb rendre megsértették az önkorlátozásra vonatkozó kötelezvényt, meglepetés. (A 11 tagú OPEC megegyzéséhez további 11 állam csatlakozott. A külső támogatók közül messze a legfontosabb Oroszország. A kartellben részt vevő „hagyományos” kitermelők az elmúlt évek során rendre megerősítették, illetve meghosszabbították a kartellmegállapodás hatályát.) Mi több: az OPEC összesített napi termelése el sem éri a kvótát. Ennek fő oka, hogy Venezuela mély gazdasági válsága nyomán az illiberális politikát folytató dél-amerikai állam másfél évvel ezelőtti napi 2,5 millió hordós kitermelése mára másfélmillióra esett. A belharcok miatt Líbia se képes napi egymillió hordó feletti teljesítményre. A hagyományos kőolajtermelők ráadásul az árak leesése miatt szinte teljesen leálltak - korábban lendületes – beruházásaikkal. Bár az újkeletű drágulás éleszti a fejlesztési kedvet, ez csak több éves átfutási idővel fordulhat termőre.
Februárban a hazai töltőállomások 9,8 százalékkal több üzemanyagot forgalmaztak, mint egy évvel azelőtt – tette közzé tegnap a KSH. Kimutatásuk szerint ez három éves csúcspont. A benzin és a gázolaj jelenlegi, 369-379 forint körüli átlagára adataink szerint szintén több mint egy éves rekordnak számít. A két egyidejű csúcs látszólag ellentmond a piaci törvényeknek.
Az üzemanyagok iránti igényeket ugyanakkor alapvetően nem az árak, sokkal inkább a gazdasági fejlődés, illetve az elkölthető jövedelem befolyásolja - magyarázza Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője. Az autósok bánatára némi gyógyírt hozhat, hogy a hordónkénti olajár messze jár ama 50 dolláros szinttől, ami alatt literenként 6-13 forinttal nőne az üzemanyagok hazai adóterhelése.
Az amerikai palaolaj-kitemelés most szintén nem járul hozzá az árak letöréséhez. Pedig alapvetően a 2014-2015-ös nagy olajárzuhanáshoz is az vezetett, hogy az Egyesült Államokbeli technológiai fejlődés nyomán addig elérhetetlennek hitt olajkészletek kitermelésére nyílt esély. Bár ez jóval drágább a hagyományos olajbányászatnál, korábbi hírek szerint 50 dolláros olajár felett már megéri a tevékenység. A kitermelés felfutását ugyanakkor számos ok akadályozza. Amellett, hogy a beruházók-hitelnyújtók immár szeretnék learatni egykori befektetésük babérjait, a magas árak hallatán a fúrást segítő szolgáltatók ceruzája is sokkal vastagabban fog. Harmadrészt egyszerűn nem épült ki még az egyre több kitermelt palaolaj (és a vele együtt felszínre törő gáz) elszállításához szükséges vezetékhálózat. Ez az alkalmazkodási folyamat az Erste elemzője szerint még legalább 2-3 évet vesz igénybe. Negyedrészt egyre elérhetetlenebb rétegekből egyre költségesebb a palaolaj-felhozatal, a fejlesztési-hatékonyságjavítási tartalékok apadóban.
Keresleti oldalról a világ szinte minden tájékán erőteljes gazdasági bővülés tapasztalható, ami idén napi 1,3-1,4 millió hordó keresletemelkedésben mutatkozik meg. Habár ennek hajtómotorja továbbra is Ázsia, Kína Pletser Tamás számára bizonytalansági tényező: a Peking által követett liberális gazdaságpolitika alaptulajdonsága lenne a hullámzás, ám a szocialista berendezkedésű állam 25 éve folyamatos gazdasági emelkedést mutat. Előbb-utóbb tehát itt valamiféle visszaesést vár. Pletser Tamás a közlekedésben továbbra sem látja a belsőégésű motor versenyképes kihívóját. A létező elektromosautó-típusokat nem sorolja ide. Sőt, szerinte ennél még az önvezető gépjárművek előbb gyakorolnak érezhető hatást az olajfogyasztásra: ha ugyanis jelentősebb arányban vesznek részt a közlekedésben, sebességükhöz már a többi autósnak is alkalmazkodnia kell.
Európában is „dübörög a gazdaság”, bár egyes német intézetek már az évekkel későbbi visszaesés lehetőségére figyelmeztetnek. A német gazdaság erősen függ a kínaitól, a magyar pedig a némettől. A jelenleg erős hazai gazdaság ugyanakkor szerinte még egy 100 dolláros olajárat se sínylene meg látványosan, bár a stressztűrőképességet nagyban befolyásolja az emelkedés üteme.
Mindazonáltal az elemző az egyre szaporodó 100 dolláros előrejelzéseket kissé túlzónak tartja. A 80 dollár szerinte ugyanakkor belátható közelségben van: a befektetőcég 2019-re is ezt az árszintet jósolja.
Míg az amerikai gázárak összeomlottak, Európában 2014 óta erősen élénkül a kereslet. Pletser Tamás ennek tudja be a mostani, megawattóránként 20 eurós itteni árat, ami három éves rekord. Szerinte ugyanakkor ez az árszint tartósan már nem nő tovább. Jelentősen befolyásolja az európai keresletet Németország, ahol 2022-ig az atom-, később pedig valószínűleg az azok helyettesítésére alkalmas szénerőműveket is bezárják. A helyükbe települő megújulóenergiás egységek egyenletes működését ugyanakkor hagyományos erőművek biztosítják, amelyek várhatóan gázzal üzemelnek majd. Ezt erősíthetik úgy az orosz vezetéképítési tervek (Északi és Török Áramlat), mint az egyre szaporodó – például az Egyesült Államokban vagy a Közel-Keleten előállított – cseppfolyós gázt lefejtő állomások. Mindez Magyarországon az ipari fogyasztók számára 5-10 százalékos gázáremelkedésként jelenhet meg – jósolja a szakember.
A lakossági gáztarifát ugyanakkor politikai kérdésnek tekinti – mint ahogy számára a díj belső szerkezete is átláthatatlan -, így e tekintetben nem kívánt becslésekbe bocsátkozni. Mindazonáltal átlátható és költségkövető díjakat tartana kívánatosnak. Az általa alaposabban ismert Mol példája azt mutatja, hogy míg a lakossági tarifán az állam semmiféle megtérülést nem engedélyez, a társaságon belüli pénzügyi egyensúly érdekében más üzletágakat éppenséggel túltámogat. Ilyen például a nem lakossági gáz szállításának 7-8 százalékos garantált megtérülése, amit az állam részéről a mai 1-2 százalékos banki kamatok mellett kifejezett nagyvonalúnak tart.
Állami lett az oroszlányi távhőcég
FORRÁS: OSZTAVHO.HU
Az állami NKM Nemzeti Közművek megvásárolja a szocialista irányítású Oroszlány távfűtőművét – derül ki az állami csoport tegnapi közleményéből. Az ügylettel az eddig az országos lakossági gázszolgáltatással, illetve Dél-Magyarországon lakossági áramszolgáltatással foglalkozó NKM belépett a hazai távhőpiacra. Az Oroszlányi Szolgáltató nyilvántartott eszközértéke 3,7 milliárd forint; lapunk értesülései szerint ennek megfelelően a vételár is milliárdos. Úgy tudjuk, a megállapodást több éves előkészítés előzte meg. Az NKM elődje már 2016-ban átvilágított 15 nagy hazai távhőcéget. Elsőként a szegedi rendszert szemelték ki maguknak, sőt Hódmezővásárhellyel még szándéknyilatkozatot is aláírtak. A tárgyalások ugyanakkor – főleg az ár miatt - rendre zátonyra futottak. (Igaz, a dél-magyarországi áramszolgáltató tavalyi megvásárlásával együtt a Kecskeméti Termostar Hőszolgáltató kisebbségi része is hozzájuk került.) Oroszlány szocialista vezetése tehát az első, amellyel sikerült megállapodni először a közös vagyonértékelési szempontokról, majd a vételárban is. Ismereteink szerint az ügyletet valójában már április 8. előtt nyélbe ütötték, ám a bejelentéssel megvárták a választásokat. A helyi távhő díja országos összevetésben kifejezetten alacsony: az (azóta megszüntetett) Népszabadságban négy éve, a rezsicsökkentések, illetve díjbefagyasztás után közölt, hatvan település tarifáit összevető tanulmányban 139 ezer forintos éves költséggel az oroszlányi távhő a hatodik legolcsóbb: a zirci érték 215 ezer forint. Értesüléseink szerint az NKM tovább folytatja a tárgyalásokat a többi kiszemelt hazai távhőcéggel is.
Az ügylet révén az NKM elsőként kínálhat egyszerre földgáz-, villamosenergia- és távhőszolgáltatást egy területen – hangsúlyozta közleményükben Kóbor György, az NKM Nemzeti Közművek elnök-vezérigazgatója. Az adásvétel tárgya az Oroszlányi Szolgáltató Zrt. részvénycsomagja, beleértve a társaság eszközeit és tudásbázisát, a korszerűsített hőközpontokat és a 2015-ben átadott öt kilométeres, földben vezetett, jó szigetelésű szállítóvezetéket, ami a hőtermelőt köti össze a szolgáltatóval. A közel 50 főt foglalkoztató társaság Oroszlányban és Bokodon összesen 5170 háztartást, valamint megközelítőleg 145 egyéb intézményt lát el távhővel és meleg vízzel. Az NKM saját forrásaiból fedezte a - hatósági engedélyek után záródó - ügyletet, tulajdonosi segítség nélkül – szögezik le. Megjegyzendő: a meleg vizet az állami MVM tulajdonában lévő, három éve bezárt, szénalapú Vértesi Erőmű területén az MVM Oroszlányi Erőműfejlesztő Zrt. állítja elő gázkazánokban.
