Előfizetés

Bőnyi rendőrgyilkosság - Győrkös: ártatlan vagyok

Publikálás dátuma
2018.04.25. 14:02
MTI Fotók: Varga György

A 78 éves férfit, aki a hungarista Magyar Nemzeti Arcvonal nevű szervezet alapítója, emberöléssel és lőfegyverrel visszaéléssel vádolja az ügyészség. A vádlott egyelőre nem tett vallomást, viszont azt kérte a bíróságtól, hogy a helyszínen, vagyis bőnyi házában tartsanak tárgyalást.

Ezután a tanácsvezető bíró ismertette a férfi korábbi vallomásait, amelyekben Győrkös István következetesen tagadta, hogy ő lőtte le a rendőr őrnagyot 2016. október 26-án. A nála tartott házkutatáskor csak azután húzta meg véletlenül a ravaszt, hogy őt lövés érte - állította. Ennek azonban a tárgyaláson meghallgatott tanúk vallomásai ellentmondtak, szerintük a vádlott lőtt először, a rendőrök csak viszonozták a tüzet.

A bíróság tanúként hallgatta meg azt a három rendőrt, akiknek feladatuk volt, hogy a rendőr őrnagy vezetésével házkutatást végezzenek a vádlott lakásán.

A rendőrök elmondták, hogy a vádlott nem engedte be őket a házba, arra hivatkozott, hogy előbb az ügyvédjét akarja a helyszínre hívni. Ők közölték vele, hogy a házkutatást ügyvéd jelenléte nélkül is végrehajthatják, mire Győrkös István azt mondta, ha az engedélye nélkül belépnek az udvarára, rájuk uszítja német juhász kutyáját, amelyet nem volt hajlandó megkötni.

Később mégis hátrament a kutyával, de nem tért vissza, ezért a rendőrök úgy döntöttek, hogy bemennek a házba. A bejárathoz közeledve összetalálkoztak a férfi feleségével, aki arra hivatkozva, hogy a férje ideges, nem akarta őket beengedni, azt kérte, várjanak, "különben baj lesz". Az asszony végül aztán mégis bekísérte őket.

A tanúvallomások szerint a vádlott eközben magához vette az egyik szobában egy szekrényben tartott, betárazott és csőre töltött gépkarabélyát. A rendőrök a félhomályos helyiségbe belépve észrevették, hogy a férfi kezében van valami. Az őrnagy megkérdezte, mi van a kezében, a vádlott erre azt felelte: "ugyanaz, ami maguknál!" Ekkor az egyik rendőr felkapcsolta a villanyt és lövések dördültek.

Mindhárom rendőr egybehangzóan azt állította a tárgyaláson, hogy Győrkös István lőtt először, három lövésből álló rövid sorozatot adott le, a rendőrök pedig viszonozták a tüzet, maroklőfegyveikből összesen kilenc lövést adtak le. Nyolcat lőtt az egyikük, egyet pedig a másikuk, míg a villanyt fölkapcsoló rendőrnő és a lelőtt őrnagy nem használta fegyverét.

Bírói kérdésre az egyik rendőr azt mondta: nem látta pontosan, hogy mire lőtt, nem célzott, inkább "csípőből tüzelt" abba az irányba, ahol előzőleg a vádlott állt. A védelem a tanúkat kérdezve vitatta, hogy Győrkös István lőtt volna először, a rendőrök viszont azt mondták, a gépkarabély és a maroklőfegyverek hangját meg tudják különböztetni egymástól.

Pálvölgyi Péter őrnagyot fejlövés érte, életét azonnali orvosi beavatkozással sem lehetett volna megmenteni.

A vádlottat a tűzharcban hasba lőtték, ekkor összecsuklott, de továbbra sem tette le a fegyvert. Kérte, hogy hívjanak mentőt hozzá, de azzal fenyegetőzött, ha meglát egy rendőrt, azt "kinyírja". Csak két órával később, a Terrorelhárítási Központ munkatársainak adta meg magát.

Győrkös István ügyvédjei a tárgyalás szünetében újságíróknak nyilatkozva azt mondták: álláspontjuk szerint nem bizonyított, hogy védencük fegyveréből származott a rendőrtisztet ért lövés. Az ügyben tett tanúvallomások megfogalmazásuk szerint "dinamikusan változnak" és az ügyészség által eddig beszerzett szakértői vélemények is ellentmondásosak.

A bíróság szerda délután és csütörtökön további tanúk meghallgatásával folytatja az ügy tárgyalását.

Az állatok is szeretik az "esőillatot" - Jó, de mitől van? (videó)

Publikálás dátuma
2018.04.25. 13:45
Illusztráció: AFP
Sokan szeretik a frissítő „zuhé” utáni illatot - vette észre az NLCafé az izgalmas magyarázatot a Techly oldalán.
Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

Az 1960-as években egy ausztrál és egy brit kutató felfedezte, hogy az illat egy olyan olajból ered, amely az eső hatására szabadul fel a növényekben. A zivatar előtti magas páratartalom miatt a talaj pórusai megtöltődnek vízzel, ami körbeveszi és a levegőbe „repíti” a keletkező olajat.

A „sárgás” olajat mesterséges körülmények között is elő lehet állítani, és a kutatók egy, 1964-ben, a Nature folyóiratban megjelent tanulmányukban petrichor néven – a petra, azaz kő és az ichor, azaz a görög istenek vére kifejezésből eredően – írnak róla. A következő vizsgálatukkal azt bizonyították be, hogy a petrichor lassítja a csírázást, hogy megakadályozza, hogy a növény kedvezőtlen körülmények között nőjön.

Nemrég a Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatói nagy sebességű kamerákkal felvették a petrichor levegőbe jutását. A videón látszik, hogy amikor egy esőcsepp pórusos felületet ér, az apró légbuborékok úgy csapódnak le, mint a pezsgőspohárban a felfelé lendülő buborékok, hogy aztán a magasban megrepedjenek és elárasszák a levegőt.

Az állatok is szeretik az "esőillatot" - Jó, de mitől van? (videó)

Publikálás dátuma
2018.04.25. 13:45
Illusztráció: AFP
Sokan szeretik a frissítő „zuhé” utáni illatot - vette észre az NLCafé az izgalmas magyarázatot a Techly oldalán.
Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

Az 1960-as években egy ausztrál és egy brit kutató felfedezte, hogy az illat egy olyan olajból ered, amely az eső hatására szabadul fel a növényekben. A zivatar előtti magas páratartalom miatt a talaj pórusai megtöltődnek vízzel, ami körbeveszi és a levegőbe „repíti” a keletkező olajat.

A „sárgás” olajat mesterséges körülmények között is elő lehet állítani, és a kutatók egy, 1964-ben, a Nature folyóiratban megjelent tanulmányukban petrichor néven – a petra, azaz kő és az ichor, azaz a görög istenek vére kifejezésből eredően – írnak róla. A következő vizsgálatukkal azt bizonyították be, hogy a petrichor lassítja a csírázást, hogy megakadályozza, hogy a növény kedvezőtlen körülmények között nőjön.

Nemrég a Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatói nagy sebességű kamerákkal felvették a petrichor levegőbe jutását. A videón látszik, hogy amikor egy esőcsepp pórusos felületet ér, az apró légbuborékok úgy csapódnak le, mint a pezsgőspohárban a felfelé lendülő buborékok, hogy aztán a magasban megrepedjenek és elárasszák a levegőt.