Lemondott a diplomahamisítási botrányba keveredett konzervatív elnök

Bejelentette lemondását Cristina Cifuentes, a madridi autonóm regionális kormány diplomahamisítási botrányba keveredett, konzervatív néppárti elnöke, miután szerdán megjelent a sajtóban egy bolti biztonsági kamera felvétele arról, hogy 2011-ben lopáson érték - informál az MTI.

A politikus rendkívüli sajtótájékoztatóján elmondta: már korábban eldöntötte, hogy a diplomaügy miatt lemond, és azt eredetileg május 2-án akarta megtenni, de a közzétett felvétel miatt előrehozta a bejelentést. "Akaratlan hibának" nevezte a hét évvel ezelőtt történteket, és felidézte, hogy az eset egyébként a nyilvánosság előtt már ismert volt, azzal akkoriban is foglalkozott a sajtó.

Szerző

Lesújtó jelentés a magyar médiahelyzetről (is)

Publikálás dátuma
2018.04.25. 14:06
Illusztráció/AFP fotó
A világ egyetlen másik régiójában sem fenyegeti olyan veszély a sajtószabadságot, mint Európában – derül ki a Riporterek Határok Nélkül (RSF) szervezet jelentéséből.

Az RSF dokumentuma emlékeztet arra, hogy a média egyre erőteljesebben van kitéve „a kormányzatok és vezetők médiaellenes hecckampányának”.

A világ 180 országát vizsgáló jelentés szerint a sajtószabadság tekintetében Magyarország a nem éppen előkelő 73. helyen áll, ezzel két további helyet rontott 2017-hez képest, pedig az akkori 71. helyezés is már kritikusan alacsonynak számított. Az Európai Unió tagországai közül még van ennél is lejjebb: Bulgária a 111. helyen áll. Ám így sem lehetünk büszkék. Olyan államok előznek meg bennünket, mint Szenegál, Tonga, Botswana. Lengyelország is előttünk áll 58. helyével, Horvátország szintén: a 69. helyet foglalja el. Mindent elmond a magyar sajtószabadság helyzetéről, hogy Szerbiában, ahol a sajtó nagyrészt a kormányzati támogatásokból él, alig lemaradva mögöttünk a 76. helyet foglalja el.

A jelentés megállapítja, hogy 2017-ben az Orbán Viktorhoz közel álló üzletemberek újabb médiumokat kaparintottak meg és elűzték a külföldi befektetőket. A dokumentum emlékeztet arra, hogy megszerezték a vidéki napilapokat is. Ugyanakkor – mint az RSF írja – a magyar médiahelyzet ettől függetlenül nem maradt egysíkú, egyes lapok rendszeresen számoltak be a kormányzat korrupciós ügyeiről. A jelentés utal arra, hogy a kormányhoz közeli média migránsellenes és Soros György magyar származású amerikai üzletember ellen uszít. A jelentés szerint a kormány célkeresztjében két médium áll: az RTL Klub, valamint az Index portálja.

Skandinávia különösen békés vidéknek számít a sajtószabadság tekintetében, mivel Norvégia az első, Svédország a második, Finnország pedig a negyedik. Közéjük ékelődik Hollandia harmadik helyével.

A jelentés nem csak Magyarországgal szemben kritikus. Bírálatokat fogalmaz meg a lengyel, a szlovák és a cseh médiahelyzettel kapcsolatban is. Katja Gloger, az RSF elnökségének szóvivője kifejtette, a populisták előretörésének időszakában újságírók ellen uszítani olyan, mintha valaki a tűzzel játszana. „Sajnos ezt a jelenséget mind többször megtapasztalhatjuk az Európai Unió államaiban is” - közölte. Négy európai ország – Málta, Csehország, Szlovákia és Szerbia – még nagyobbat esett a médiahelyzet tekintetben Magyarországnál is, bár Pozsony 27. és Prága 34. helyétől fényévek választanak el. Katja Gloger emlékeztet rá, hogy ezekben az országokban a tulajdonviszonyok révén nehezítik meg a kritikus híradást. Málta esetében valóban súlyos visszaesés tapasztalható: tavaly még a 18. helyen állt, most azonban a 65.

Szerző

Szétbombázott szíriai iskola látványával sokkolnak

Publikálás dátuma
2018.04.25. 11:09
Fotó: Mikhail Voskresenskiy / Sputnik /AFP
Ha lehet ezt mondani, "hasznos" sokkolásról van szó, ugyanis még a legegyüttérzőbb emberektől is távol vannak azok a szörnyűségek, amik miatt "migránsok" kopogtatnak a jóléti Európa kapuján, és amely jelenséget egyes európai vezetők a legaljasabb politikai manipulációra használnak fel, megtévesztve amúgy jóérzésű emberek sokaságát. Távol vannak a szörnyűségek, mert képeken, tévéképernyőn, tudósításokban, interneten, vagyis eszközökön kereresztül találkoznak azokkal, ami egészen más, mint "testközelből" szembesülni vele, mi történik a világban embertársainkkal, asszonyokkal, gyerekekekkel.

Hatásosra sikerült egy szétbombázott szíriai iskola installációja Brüsszelben, az Európai Bizottság székháza előtt. Körülbelül 3 millió szíriai gyermek nem jár iskolába a hét éve húzódó háború miatt. A 2011 után születettek úgy nőnek fel, hogy csak a háborút ismerik.

A Save the Children nevű nemzetközi gyermekvédelmi szervezet egyik vezetője, a korábbi dán miniszterelnök, Helle Thorning-Schmidt arról mesél, hogy milyen megrendítő volt találkozni azzal a 14 éves fiúval, aki arról ábrándozik, hogy iskolába járhasson. Ahelyett, hogy tanulna, nap mint nap a földekre jár ki dolgozni egy menekülttáborból, ahol a családjával tengődik. A gyerekek iskoláztatása azért fontos, mert ők jelentik Szíria jövőjét, magyarázza az aktivista.

A nemzetközi közösséget gyakorlatilag megbénítja az ellentét, hogy Aszad elnökkel vagy nélküle kell-e történnie a tartós rendezést hozó politikai átmenetnek.

Az EU humanitárius segítségnyújtásért felelős biztosa, Hrisztosz Sztilianidesz szerint a Szíria-konferencia jó alkalom arra, hogy a nemzetközi közösség átgondolja, rövid és hosszú távon milyen válaszok adhatók a szíriai válságra. A szíriai emberek szenvedésének csak a politikai megoldás vethet véget, tette hozzá a biztos.

A konferencia záró napján, szerdán a 85 ország és szervezet arról egyeztet, miként lehetne újraindítani a patthelyzetre jutott béketárgyalásokat.( forrás: Euronews)

Szerző