Esély nélküli generáció: elszegényedéstől félnek a fiatalok

Publikálás dátuma
2018.04.26 07:00
SZIMPÁTIA - Az elmúlt hetek kormányellenes tüntetésein Mészáros Luca és története vált a fiatalok kilátástalan helyzetének szimb
Fotó: /
Dublinban kapott állásajánlatot a hamarosan óvónőként diplomázó Mészáros Luca, aki nagy vitát kiváltó Facebook-posztjában fakadt ki a fiatalok kilátástalan helyzete ellen. Korosztálya a létbizonytalanságtól tart a leginkább.

Itthon egy állami óvodában 120 ezer forintot kapna, Dublinban viszont – átszámítva – akár 880 ezer forintos fizetéssel csábítják „kávéfőzős Lucát”. A 22 éves, hamarosan óvónként diplomázó Mészáros Luca két héttel ezelőtt osztotta meg a Facebookon gondolatait, amelyben részletesen leírta, hogy édesanyja egyedül nevelte őt testvérével, óvónőként pedig semmi esélye sincs arra, hogy anyagi biztonságban éljen. Nem hogy lakást nem tud venni, „még egy kávéfőzőt sem” – írta.

FOTÓ: LUCA/FACEBOOK

FOTÓ: LUCA/FACEBOOK

Külföldre nem akart menni, mert nem akarta itthon hagyni édesanyját és nagyszüleit, azonban mióta kirakta a posztot, több helyről is megkeresték. – Az egyik magyarországi magánóvoda állást ajánlott nekem, itt már gyakornokként többet keresnék, mint egy állami intézményben, nagyjából 160 ezer forintot. A dublini ajánlat még magasabb fizetésről szólna, a szomszédos Egyesült Királyságban ugyanis nagyjából 880 ezer forintnyi fontot fizetnek az óvónőknek. A barátom jégkorongozó, neki is állást ajánlottak – mondta a Népszavának Mészáros Luca, akinek őszig kell eldöntenie, hogy melyik ajánlatot fogadja el.

Elmondása szerint Facebook-bejegyzését követő visszajelzések 80 százaléka pozitív volt, azonban a negatívak rendkívül durvák voltak. – Vagy politikai támadásként értékelték a posztomat vagy azt hangsúlyozták, hogy már a korábbi generációknak is voltak nehézségeik. Mintha csak azt mondanák: ha én is rosszul éltem, akkor éljél te is rosszul – összegezte a leggyakrabban előforduló ellenvéleményeket.

Az együttérzés hiánya azért is meglepő, mert Mészáros Luca esete nem egyedi, a huszonévesek ugyanis hiába kapnak könnyebben munkát, mint a 2008-as válságot követő években, a legtöbb fiatalt továbbra is szegénység fenyegeti. Szülői segítség nélkül pedig szinte lehetetlen, hogy előrébb jussanak.

A legtöbb pályakezdő például nem tud önállóan fenntartani egy lakást, az elszabaduló albérletárak ugyanis ezt lehetetlenné teszik. Budapesten – a Rentingo felmérése szerint – átlagosan 120 ezer forintot kell fizetni egy lakásbérletért, ami Mészáros Luca fizetését például szinte teljes egészében el is vinné. Ráadásul Mészáros Luca várható kező óvónői bére nem sokkal lenne az átlag alatt. A Workania kimutatása szerint ugyanis Budapesten átlagosan nettó 170 ezer forintot, míg Nógrád megyében nettó 110 ezer forintot keresnek a gyermektelen pályakezdők.

Az átlagbérek mellett érdemes a mediánbért is megvizsgálni. Ez azt a bérszintet mutatja, amely alatt éppen annyian vannak, mint felette. A Hvg.hu korábbi cikke rámutatott például, hogy a mediánbér 60-70 ezer forinttal is kevesebb lehet, mint az átlagbér. Az átlagbért keresők ráadásul a nyolcadik jövedelmi tizedben helyezkednek el, azaz jövedelmi szempontból a felső 30 százalékhoz tartoznak.

Mészáros Luca esete is ezt támasztja alá, mert egy állami óvodában erre a 120 ezer forintos fizetésre számíthat két évig, majd ha letelik a gyakornoki időszaka, akkor 160 ezer forintra emelkedne a bére. Ha valaki mással együtt költözik össze, akkor a lakáskiadások feleződnek, így ebben az esetben már maradna nagyjából 60-80 ezer forint egyéb kiadásokra. Ez azonban még mindig csak a vegetálásra elegendő, családalapításra vagy lakásra már nem.

Középpontban a demográfia
Orbán Viktor miniszterelnök ígérete szerint a kormány demográfiai kérdésekkel akar kiemelten foglalkozni ebben a ciklusban, azonban az eddigi intézkedéseik rendre csak azokon segítettek, akik amúgy is jobb anyagi helyzetben voltak, valamint akiknek már van gyerekük.
Az adókedvezmények rendszere például kifejezetten a jól keresőknek segített, míg a családi pótlék több mint 8 éve tartó befagyasztása a legszegényebbeknek ártott. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tervei szerint a diák-, illetve lakáshitel-tartozások elengedésének már bevezetett intézkedésein túl további anyagi segítséget adnának a korosztálynak, de ennek részletei egyelőre nem ismertek.
A dokumentum szerint a kormány a család és a munka összeegyeztetését is segítené: a jelenlegi 50 ezer férőhelyről 90 ezerre emelnék a bölcsődei kapacitásokat, és elterjesztenék az atipikus foglalkoztatási formákat, például a távmunkát, illetve a rugalmas- és részmunkaidős pozíciókat. Magyarországon ugyanis a gyerek nevelése mellett részmunkaidőben dolgozó nők aránya mindössze 10,2 százalék volt 2016-ban, miközben az unió átlaga ennek közel a négyszerese, 39,1 százalék.

Még nehezebb helyzetbe kerül pályakezdőként az a fiatal, aki az anyagi helyzete miatt csak diákhitellel tudott fizetni a felsőfokú oktatásért, vagy az egyetemi évek kiadásaiért. A diákhitelt törlesztőknek ugyanis – attól függően, hogy hány éve fizetik vissza a felvett hitelt – a fizetésük 4-9 százalékát kell befizetniük, ráadásul ezt az összeget a bruttó bérük alapján számolják ki. Ez azt jelenti, hogy a fizetésből megmaradt 60-80 ezer forintból lejön 10 ezer forint, további 10 ezer forintot elvisz a buszbérlet, 15-20 ezer forintot a rezsi, így összesen nagyjából havi 20-40 ezer forint jut étkezésre, ruházkodásra és szórakozásra.

Ahhoz is magasabb jövedelem kell tehát, hogy egy fiatal lakástakarék-szerződést kössön, az 5 és 20 ezer forint közötti befizetéseket ugyanis havi 120 ezer forintból nem lehet kitermelni. A saját lakás tehát sokaknak álom marad, egyre többen pedig még albérletbe sem tudnak elköltözni otthonról.

A lakástakarékok ráadásul ugyan kedvező konstrukciót kínálnak, ám a legrövidebb, négy éves futamidő alatt legfeljebb másfél millió forintnyi önerő gyűlik össze. Ez kiegészítésnek kiváló lehet, ám önmagában ezzel senki sem tud lakáshitelhez jutni. A lakás értékének ugyanis legalább 20 százalékát – vidéken inkább 30 százalékát – önerőből kell kifizetni, azaz egy 20-25 millió forintos ingatlan esetében legalább 4 milliót kell letenni az asztalra.

Családi segítség vagy örökség nélkül tehát lehetetlen saját lakáshoz jutni átlagfizetésből. A fiatalok helyzetét tovább nehezíti, hogy olyan „albérletspirálba” kerülnek, amely miatt havonta nagyjából ugyanannyi pénzt – vagy akár többet – fizetnek bérleti díjra, mint mások a lakástörlesztőre, ám önerő nélkül örökké albérletben ragadnak. Félretenni nem tudnak, egyik hónapról a másikra élnek, azaz egy esetleges munkanélküli időszak anyagi ellehetetlenüléssel fenyeget.

Egy 2016-os felmérés adatai egyébként azt mutatták, hogy érdemes továbbtanulni, a diplomával rendelkezőknek ugyanis kevésbé kell tartaniuk a munkanélküliségtől. A 2016-os kutatás szerint a fiatalok negyede megtapasztalta már a munkanélküliséget, közülük legnagyobb arányban a szakmunkások, akiknek mindössze 58 százalékuk mondta, hogy még soha sem volt állás nélkül.

A legfrissebb KSH-adatsor szerint egyébként a munkanélküliségi ráta már csak 3,8 százalékos, a fiatalok körében ugyanakkor még mindig 11 százalékos. Az állás nélküliek egyötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki. A 30 év alattiak több mint fele ráadásul alig rendelkezik megtakarításokkal, így munkanélküliség esetén legfeljebb egy hónapig tudna megélni kizárólag saját erőből. Fél évig csak a fiatalok 30 százaléka bírná jövedelem nélkül. Sokat elárul mindenesetre, hogy a fiatalok szerint egy jó állás megszerzéséhez nem csak szaktudás és szakmai gyakorlat kell, 83 százalékuk szerint ugyanis a jó kapcsolati rendszer is elengedhetetlen.

A fiatalok egy jelentős részének tehát csak a kivándorlás marad az egyetlen esély arra, hogy elkerülje a nélkülözést. A külföldi munkavállalás azonban már olyan méreteket öltött, hogy itthon munkaerőhiányt okoz, összesen ugyanis – a Portfolio.hu számításai szerint – több mint 500 ezren hagyták el Magyarországot, ami miatt minden hetedik magyar gyerek már külföldön születik.

Ifjúkori aggodalmak
Két évvel ezelőtt készült egy ifjúságkutatás arról, hogy mitől tartanak leginkább a magyar fiatalok: a lista élén az elszegényedés áll.
  • A felmérés szerint a 15–29 évesek 43 százaléka az anyagi nehézségeket, a létbizonytalanságot látja a legnagyobb problémának
  • 38 százalékuk a bizonytalanság és a kiszámíthatatlan jövő miatt aggódik
  • 19 százalékuk a céltalanságtól tart
  • Félelem az alkoholfüggőségtől
  • Drogproblémák
  • Munkanélküliségtől való félelem

Szerző
2018.04.26 07:00

Velencei Bizottság: hatályon kívül kell helyezni a "Stop Soros" törvénycsomagot

Publikálás dátuma
2018.12.14 20:16
Fotó: Tóth Gergő
Fotó: /
A civil szervezeteket ellehetetlenítő jogszabály sérti a szólásszabadságot és az egyesülési szabadságot - közölte állásfoglalásában a szervezet.
Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala és a Velencei Bizottság jogi szakértői az állásfoglalásukról nyilvánosságra hozott sajtónyilatkozat szerint elismerték: az államok adókat vethetnek ki bevételeik növelése céljából, valamint adók vethetők ki olyan tevékenységek visszaszorítására és büntetésére, amelyek - noha jogszerűek - nem tekinthetők közérdeknek. A szakértők hangsúlyozták azonban, hogy az adóztatást nem szabad az - Emberi Jogok Európai Egyezményében, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában és más nemzetközi jogi normák által szavatolt - egyesülési és véleménynyilvánítási szabadság gyakorlásától való elriasztásra használni.
A szakértők hangsúlyozták, komoly kétségeik vannak a törvény 253. szakaszában foglalt célkitűzések legitimitásával kapcsolatban. Az adó nem csupán kormányzati tevékenységet finanszíroz, hanem "elriaszt" a migrációval összefüggő legitim egyesületi tevékenység végzésétől. E mellett különadó korlátozza a nem kormányzati szervezetek abbéli szabadságát, hogy meghatározzák céljaikat és tevékenységüket, illetve korlátozza abbéli képességüket, hogy közérdeklődésre számot tartó ügyeket karoljanak fel.
A szakértők hangsúlyos problémának minősítették a törvényben szereplő jelentéstételi kötelezettséget a külföldi támogatásokról, és ennek összekapcsolását a büntetőtörvénykönyv 353A cikkével, amely bevezeti az illegális bevándorlás elősegítésének büntetőjogi fogalmát is. Ezenkívül a jelentéstételi kötelezettségek - beleértve az adományozó szervezet nevét, vagy személyazonosságát, - olyan "túlzott állami ellenőrzési" környezetet teremthetnek, amely nem járul hozzá az egyesülési szabadság fenntartásához - hangsúlyozzák. A szakértők úgy vélték, a törvény 253. szakaszát túl homályosan fogalmazták meg. A törvény 253. szakaszában említett hivatkozások, mint a migráció elősegítésére irányuló közvetett célok, médiakampányok, vagy a hálózatok építése és működtetése, nem tartalmaznak világos útmutatást arra vonatkozóan, hogy egy szervezet mikor tartozik az adó hatálya alá. Következésképpen a törvény 253. szakasza "indokolatlan beavatkozást" jelent az egyesülési és szólásszabadságra nézve az érintett civil szervezeteket érintően. Az adó kivetése "indokolatlanul zavaró" hatással lesz az alapvető emberi jogok gyakorlására, és az ezeket védelmező egyénekre és szervezetekre. El fogja tántorítani a lehetséges adományozókat attól, hogy támogassák az ilyen civil szervezeteket, és gátolják a civil társadalmat legitim emberi jogi tevékenységekben. Mindezen okok miatt a rendelkezést hatályon kívül kell helyezni - húzták alá.
2018.12.14 20:16

Hírek és álhírek az uniós csúcson

Publikálás dátuma
2018.12.14 19:04

Fotó: MTI/ Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Viharosra sikeredett miniszterelnöki csúcsnak nevezte Orbán Viktor az uniós vezetők brüsszeli találkozójának második napját. Facebook-videójában közölte, hogy Magyarországot a migráció miatt több tagállam is megtámadta, de a rohamot sikerült visszaverni. A vitát közelről ismerő EU-források azonban egyetlen támadást sem tudtak felidézni a Népszavának, és szerintük a magyar kormányfő felszólalása egyáltalán nem volt harcias. Az uniós vezetők pénteken összesen 45 percet szenteltek a migráció témájának, ennek során elsősorban a közös menekültügyi rendszer reformjáról cseréltek véleményt. Az állam- és kormányfők elfogadtak egy határozatot a félretájékoztatás elleni harc szükségességéről is. Sajtótájékoztatóján Jean-Claude Juncker kiemelte: az álhírek forrásai nem mindig azok, akiket annak gondolunk, hanem egyes tagállami vezetők. 
“Például Orbán Viktor, aki szerint én vagyok felelős a Brexit miatt, meg a migránsok. Ez a valódi álhír!”
- mondta.
A tagállamok jó ideje nem tudnak közös nevezőre jutni a menekültügyet átfogóan szabályozó, hét rendelet-, illetve irányelv-tervezetből álló csomagról. Néhányan — például Magyarország — azt szorgalmazzák, hogy a jogszabályokról egyszerre egyezzenek meg a tagállamok, míg mások szerint itt lenne az ideje elfogadni a már kitárgyalt dossziékat, és csak a maradékról vitatkozni. A pakk legkényesebb eleme a dublini rendelet reformja, amely mostanáig tartalmazta a menedékkérők EU-n belüli elosztását is. Bár az utóbbi időben az Európai Bizottság és Németország is hajlandóságot mutatott arra, hogy bizonyos feltételek mellett lemondjanak a “kötelező kvótákról”, a magyar kormány kételkedik ebben, és az EU-n kívüli menekülttáborok létesítését erőlteti. Charles Michel belga kormányfő a vitában arról beszélt, hogy ha nem sikerül megállapodni a jogszabály-csomagról, akkor veszélybe kerül a schengeni rendszer. Jean-Claude Juncker megegyezést sürgetett az európai határőrségre vonatkozó friss javaslatokról, amelyeket több kormány, köztük a magyar, akadályoz.
- Kezdem elveszíteni a türelmemet. Ez álságos viselkedés: miközben a külső határokat védő országok a közös határőrség megerősítését szorgalmazzák, néhányuk még megfontolni sem hajlandó az előterjesztésünket
- mondta az Európai Bizottság elnöke az ülés után tartott sajtótájékoztatóján.
A soros EU-elnök Ausztria kancellárja, Sebastian Kurz is kifogásolta, hogy egyes tagállamok ellenállása miatt nem sikerült megállapodni az Európai Határ- és Parti Őrség (EHPŐ) létszámának a jelentős emeléséről. Ugyanakkor kiemelte: az EHPŐ megerősített mandátumot kap a nemzetközi védelemre nem szoruló személyek visszatoloncolásában és a harmadik országokkal folytatott együttműködésben. A csúcsról kiadott záróközlemény leszögezi: az illegális határátlépések száma a 2015-ös menekülthullám előtti szintre csökkent, és ez a tendencia folytatódik. Ez annak köszönhető, hogy az unió és a tagállamok hatékony intézkedéseket tettek a külső határok védelmében, a csempészet visszaszorítása és a származási valamint tranzitországokkal történő együttműködés szorosabbra fűzése érdekében. A csúcstalálkozó résztvevői tárgyaltak az EU következő hosszútávú költségvetéséről is, és leszögezték, hogy arról 2019 őszén kell megállapodni. Ezzel gyakorlatilag kizárták annak a lehetőségét, hogy még a jövő májusi európai parlamenti választások előtt tető alá hozzák az egyezséget. Döntöttek az eurózóna pénzügyi válságkezelési potenciáljának a megerősítéséről is.
2018.12.14 19:04
Frissítve: 2018.12.14 20:40