Meghalt Szervátiusz Tibor

Publikálás dátuma
2018.04.25 18:46
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Életének 88. évében elhunyt Szervátiusz Tibor. A Kossuth-díjas szobrászművészt, a nemzet művészét az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti.

Szervátiusz Tibor 1930-ban, Kolozsváron született. Első mestere, édesapja művészetéből vette át és fejlesztette tovább a népi fafaragás, a székely népművészet szobrászati elemeit. 1949 és 1955 között a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1977 óta Budapesten élt és alkotott.

Az 1950-es években elsősorban népi témák foglalkoztatták: moldvai, gyimesi csángók, csíki székelyek ihlette modorban fából készítette szobrait. A nyugati modern művészettel való találkozás indította új utakra. Vas- és bronzszobrokat is készített, domináns anyaga a fa és a kő; egyéni szobrászati formanyelvét elsősorban ezek körében alakította ki.

Sokoldalú művészként több stílusban is alkotott az expresszionizmustól a geometrikus absztrakción át a törzsi művészetre emlékeztető szobrokig. Több szoborciklus, számos történelmi ihletésű szobor és jelentős köztéri alkotások kerültek ki műhelyéből. Művészi céljairól így vallott: „Művészetet magyart, de egyetemesen emberit kell teremtenem. Úgy kell a szobrászatban alkalmaznom a század plasztikai törvényeit, hogy általuk ennek a népnek a nyelvén, ennek a népnek a múltját, történelmét, tragédiáit, katartikus élményeit fogalmazzam meg.”

Figurális szobrai erősen kötődnek a természeti-tapasztalati valósághoz, Közép-Európa történelméhez, az emberi humánumhoz. Harmóniaszobrai a népi művészetből kiinduló figurákat, népszokásokat örökítenek meg. Portréi összefoglalások, idolok, „lét-portrék”; szellemi kiválóságaink, történelmi elődeink arcát jelképpé formálják. Több szobrot is készített Petőfi Sándorról, Ady Endréről, Bartók Béláról és Szabó Dezsőről.

Számos kiállítása volt itthon és külföldön. Műveit többek között a Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Kolozsvári Művészeti Múzeum őrzi, illetve magángyűjtemények szerte a világon Európán kívül az USA-ban, Kanadában, Japánban és Ausztráliában is.

Jelentősebb köztéri szobrai: Életfa (1984) Csongrád; Az idő kapujában (1994) Orosháza; Magyar oltár (1996) Budapest, Kőbánya, Szent László tér; 1956-os emlékmű (2001) Budapest, XXII. kerületi Városház tér; Tiszta forrásból (2016) Kecskemét, a Kodály Intézet előtt.

Munkásságáért többek között a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjével (1992), Kossuth-díjjal (2001) és Magyar Örökség díjjal (2003) tüntették ki.

Szervátiusz Tibort az Emberi Erőforrások Minisztériuma a családdal egyetértésben saját halottjának tekinti.

Szerző
2018.04.25 18:46

Az Előretolt Helyőrségtől érkezik a PIM ideiglenes főigazgatója, aki korábban már "kettészakította" az irodalmi elitet

Publikálás dátuma
2018.12.17 13:00

Fotó: Facebook/
A liberális elhajlással vádolt Pröhle Gergelynek mennie kellett.
Demeter Szilárd írót, az Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális melléklet korábbi főszerkesztőjét bízta meg a Petőfi Irodalmi Múzeum ideiglenes főigazgatói tisztségének ellátásával Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztere. Demeter az októberben menesztett - a hivatalos indoklás szerint közös megegyezéssel távozó - Prőhle Gergelyt váltja a poszton. A 2017-ben kinevezett korábbi főigazgatót „liberális elhajlással” vádolták az egyik kormánylapban, ezt követően váltotta le Kásler Miklós a múzeum éléről. Prőhle a lapunknak adott, ma megjelent interjúban még nem tudott a pályázat kiírásáról, amelyet hétfő délelőtt jelentettek be az ideiglenes főigazgató megbízásával együtt. Bár az irodalmi múzeum vezetője nem a korábban felmerült, szélsőjobboldali nézeteket valló Takaró Mihály lett (ő visszautasította Kásler felkérését), Demeter Szilárd is a kulturális élet szereplői ellen nyár óta sorozatos támadásokat indító kultúrkörből került ki. Demeter Szilárd, a most kinevezett ideiglenes főigazgató 2008-2014 között Tőkés László európai parlamenti képviselő mellett dolgozott sajtófőnökként, majd irodavezetőként. 2014-től a Századvég Alapítvány kutató-elemzője. Emellett annak az Erdélyi Médiatér Egyesületnek a „nem hivatalos nagykövete”, amely 2017 decemberében mintegy 4,5 millió eurós támogatást kapott a magyar kormánytól. (Az egyesület elnöke Mohácsi László Árpád, Tőkés László fotósa.) Demeter a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) alatt működő, a korábban a Magyar Idők kulturális rovatvezetője, Orbán János Dénes író által vezetett Előretolt Helyőrség Íróakadémia (amely 2017-ben 1,4 milliárd forint támogatást kapott) 2017 novemberében elindított Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális melléklet alapító főszerkesztője volt. Demeter a melléklet indulásakor az Origónak adott interjújában az irodalmi elitet a Nagykörúton kívül és belül eső táborra osztotta: „Felszínes benyomásaim alapján itt az irodalmi életből irodalompolitikát csináltak, szekértáborok feszülnek egymásnak, az írószervezetek osztódással szaporodnak, és százezer forintért egy kanál vízben meg tudnák egymást fojtani a rivális szervezetek. Ezek a hatalmi vagy politikai játszmák nem az irodalomról szólnak, nem az olvasókról, hanem az írókról, arról, hogy ki ossza az ösztöndíjat, ki kapja, kik legyenek az NKA-kuratóriumokban, és így tovább. Ennek bizonyára így kell lennie, de nekem mind pótcselekvéseknek tűnnek. Olyan, mint a politika a politikáról: hóttunalmas.” A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Mediaworks portfólióba tartozó regionális napilapok mellékletének főszerkesztői posztján Demetert 2018 júliusában Szentmártoni János a Magyar Írószövetség elnöke váltotta. Demeter azóta lapigazgatóként a melléklet Kárpát-medencei (Erdély, Felvidék, Délvidék, Kárpátalja) kiterjesztésén dolgozik. (Ezzel szinte egy időben indult el a Magyar Idők kormánypárti napilapban a kulturális élet szereplői elleni aktív támadássorozat.) A 2017-es interjúban elmondott szavait a Petőfi Irodalmi Múzeum élére való kinevezése apropóján is érdemes felidézni, akkor a következőképpen fogalmazott: „Én viszont régi csataló vagyok ezen a terepen, egy évtizede a politikacsinálásból élek különböző feladatkörökben, megedződtem a lövészárkokban. Van egy közmondás, Mikszáth is idézi, valahogy így szól: nem az a legény, aki üt, hanem aki állja. Hát állom, ha ez a feladatom.” A múzeum végleges főigazgatói pályázata nyilvános, annak elbírálása után kerül sor a vezetői tisztség betöltésére - áll az Emmi közleményében.
2018.12.17 13:00

Minden zenévé válik - Eötvös Péter 75

Publikálás dátuma
2018.12.17 11:00
OPERÁI: Három novér, Angyalok Amerikában, Szerelemrol és más démonokról, A balkon, Lady Sarashina, Az ördög tragédiája, Paradise
Fotó: / KÁLLAI MÁRTON
Eötvös Péter hetvenöt éves. A zeneszerző, karmester, mentor a nemzetközi kortárs muzsika meghatározó alakja.
Mikor határozta el, hogy zeneszerző lesz? 4-5 éves koromban, amikor le tudtam kottázni azt, amit kigondoltam, és le is tudtam játszani a zongorán. Zeneszerzőként végzett Budapesten, mégis karmesternek tanulni ment Kölnbe. Mi vonzza a karmesterségben?    Amit a szerző elgondol, azt a karmester realizálja és fordítva is, a karmesteri tapasztalattal jobban tudok zenekarra komponálni. Mennyire ismerhette az ötvenes-hatvanas években egy a zene iránt komolyan érdeklődő magyar ember, vagy akár egy zeneakadémista zeneszerző-növendék a világban zajló folyamatokat? A nyugati zene elöl hivatalosan el voltunk zárva, de ami tiltva van, az iránt sokkal nagyobb az érdeklődés. Létezett a '60-as években egy avantgárd művészeti kör Budapesten, amelyben képzőművészek, építészek, irodalmárok és zenészek vettek részt. Ezek privát kapcsolatok révén be tudták szerezni a legfrissebb nyugati kulturális információkat. Milyen irányban tágult a horizontja, amikor kikerült nyugatra?  Leginkább esztétikailag. A pesti akadémiai szellem a tradícióra épített, a nyugati iskolák jövőorientáltak voltak. Sokszor említettem már, hogy itthon egy virágból csak annyit láttunk meg, ami a föld felett volt. Kölnben, Stockhausen mellett előbb a virág gyökerét tanulmányoztuk és abból következtettük, hogy miért olyan a föld feletti része. Szóval a teljességet.  Korán Stockhausen együttesének tagja lett, majd a Pierre Boulez alapította párizsi Ensemble InterContemporain zeneigazgatója volt. Hogyan hatottak ezek a zeneszerzők Önre?  Stockhausen minden művében közreműködtem karmesterként, vagy zenészként. A párizsi együttessel pedig a 13 év alatt több száz új művet mutattam be. Minden zenei tapasztalatomat ettől a két mentoromtól kaptam. Stockhausentől a zeneszerzés, Bouleztől pedig a vezénylés technikáját sajátítottam el. Mindkettővel egész a halálukig munkakapcsolatban maradtam.  Teljes estés operát viszonylag későn, 1998-ban komponált először. Miért várt ilyen sokáig? 1973-ban és 1975-ben már írtam két kamaraoperát, de a karmesteri feladatok teljesen kitöltötték minden időmet. A 80-as években kaptam Kent Naganótól felkérést egy operára és erre hosszú ideig készültem, úgy, hogy például két szezonban vezényeltem Lyonban a Don Giovannit és közben tanulmányoztam annak a dramaturgiáját a saját operámhoz. Mi volt az inspiráló erő?  Egész életemben a színpad inspirált. A fiatalkori budapesti színházi és filmzenék tapasztalatából szereztem bátorságot, hogy újból színpadra állítsam a zenémet. Szükséges-e speciális zenei nyelv kialakítása az operához? Az operák zenei nyelve lényegesen más, mint a szimfonikus zene. Minden történet más hangzásvilágot igényel. Ehhez hozzájönnek a különböző nyelven komponált operák, mivel az opera alapvetően nemzetközi műfaj. A különböző nyelvek ritmusa, hangsúlyozása, logikája, kultúrája mind más és más zenei megoldást igényel. A Három nővér az egyik leggyakrabban játszott kortárs opera, számított ekkora sikerre? Nem, de a siker rögtön a bemutatón jelentkezett. Létezik-e valamilyen könnyen felismerhető Eötvös-stílus, van-e valamilyen kompozíciós vezérelve? A zeném mindig dialógusban van a hallgatóval és a nézővel. Én elmesélem a zenét. Ez a fiatalkori színházi tapasztalataimból ered, annak a folytatása. Egyszer azt nyilatkozta: „A nyelvezetem ugyanaz, hozzám kötődik. A stílus más, az a tárgyhoz". Milyen ez a nyelvezet?  Sajátos hangzásvilágom van, amit leginkább az írók nyelvi világához hasonlíthatok, akik bár különböző témákról írnak, de a nyelvezetüket rögtön felismerjük. Mi az az erő, ami komponálásra készteti?  Bennem mindig zeng valami, csak alkalom kell, hogy más is hallja. Olyan ez mint amikor a növények a napfény hatására kibontakoznak.    A Goethe-érmet augusztusban kapta meg, az indoklásban az szerepelt: „Eötvös Péter magyar zeneszerző és karmester saját szerzeményeivel és kortársai műveinek interpretációival a hidegháború idején és a berlini fal leomlása után is a közös európai zenekultúra élharcosa volt, és ma is ennek a kultúrának a meghatározó alakja". Ma már tudjuk, a CIA a negyvenes évektől kezdve komoly pénzt, munkát, fektetett a kortárs, avantgard művészek, művészetek támogatásába, gyakorlatilag fegyvernek tekintette őket a kommunizmus elleni harcban. Lehetett a CIA jelenlétből valamit érezni?  Érdekes, ezt most hallom először, de el tudom képzelni, hogy ez így volt.  Visszatekintve nem hiszem, hogy bármit másként csináltam volna, ha ezt tudom.  Milyen céllal hozta létre az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítványt? Fő célom a fiatal zeneszerző és karmester generáció közötti kapcsolat megerősítése, hogy együtt dolgozzanak és ismerjék egymás feladatkörét. Ezen felül pedig, hogy tovább adjam azt a hatalmas tudást, amelyet én kaptam az ötven éves pályám során.  Alapítványként, támogatásokból működik. Kis létszámú csoportokat fogadunk, és professzorként nemzetközileg jelentős zeneszerzőket hívunk meg. Tevékenyen vett részt zeneszerzőként és előadóként egy új zenei világ kialakításában. Hogyan látja, mi az, ami az elmúlt évtizedek kísérletezéseiből életerősnek bizonyult? A "klasszikus" zenei hangzásvilág az utóbbi évtizedekben két irányban változott: az egyik a komplexitás, a másik a szimplicitás irányában alakította ki a nyelvezetét. Mindkettő nagyon színes és formailag is érdekes lett. A közönség az igényeinek megfelelően választhat. Ha végigtekint pályáján, mi volt az, amivel Eötvös Péter részt vett az új zenei világ megszületésében?  Három területen voltam egyenlő módon nagyon aktív: zeneszerzőként főként a 10 operámmal és számos koncertművemmel, amelyeket az egész világon játszanak. Karmesterként a 20.-21. század zenéjét szintén az egész világon autentikus módon, a zeneszerzőkkel való személyes kapcsolaton keresztül tudtam átadni a zenekaroknak, ugyanúgy, ahogy ez a korábbi századokban is történt. Tanárként sok száz növendékem indult el a zenei pályán és került vezető pozícióba. A zenén kívül mi foglalkoztatja még? Lényegében minden foglalkoztat, mert valahogy minden zenévé válik. A zene az egyik nyelv, amelyen az ember beszél és zenél.   

Névjegy

2019-ben az egész világon portrékoncertek formájában ünneplik Eötvös Péter 75. születésnapját. 2021-ben Berlinben lesz az új operája bemutatója. 1944.január 2-án született Székelyudvarhelyen. Tizennégy éves korában Kodály Zoltán javaslatára felvették a Zeneművészeti Főiskolára. Pályáját a Vígszínház zenei vezetőjeként kezdte, színházi és filmzenéket komponált. Több külföldi és magyar vezető szimfonikus zenekar vendégkarmestere volt. Műveit világszerte játsszák. 

2018.12.17 11:00
Frissítve: 2018.12.17 11:00