Meghalt Szervátiusz Tibor

Publikálás dátuma
2018.04.25 18:46
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Életének 88. évében elhunyt Szervátiusz Tibor. A Kossuth-díjas szobrászművészt, a nemzet művészét az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti.

Szervátiusz Tibor 1930-ban, Kolozsváron született. Első mestere, édesapja művészetéből vette át és fejlesztette tovább a népi fafaragás, a székely népművészet szobrászati elemeit. 1949 és 1955 között a kolozsvári Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1977 óta Budapesten élt és alkotott.

Az 1950-es években elsősorban népi témák foglalkoztatták: moldvai, gyimesi csángók, csíki székelyek ihlette modorban fából készítette szobrait. A nyugati modern művészettel való találkozás indította új utakra. Vas- és bronzszobrokat is készített, domináns anyaga a fa és a kő; egyéni szobrászati formanyelvét elsősorban ezek körében alakította ki.

Sokoldalú művészként több stílusban is alkotott az expresszionizmustól a geometrikus absztrakción át a törzsi művészetre emlékeztető szobrokig. Több szoborciklus, számos történelmi ihletésű szobor és jelentős köztéri alkotások kerültek ki műhelyéből. Művészi céljairól így vallott: „Művészetet magyart, de egyetemesen emberit kell teremtenem. Úgy kell a szobrászatban alkalmaznom a század plasztikai törvényeit, hogy általuk ennek a népnek a nyelvén, ennek a népnek a múltját, történelmét, tragédiáit, katartikus élményeit fogalmazzam meg.”

Figurális szobrai erősen kötődnek a természeti-tapasztalati valósághoz, Közép-Európa történelméhez, az emberi humánumhoz. Harmóniaszobrai a népi művészetből kiinduló figurákat, népszokásokat örökítenek meg. Portréi összefoglalások, idolok, „lét-portrék”; szellemi kiválóságaink, történelmi elődeink arcát jelképpé formálják. Több szobrot is készített Petőfi Sándorról, Ady Endréről, Bartók Béláról és Szabó Dezsőről.

Számos kiállítása volt itthon és külföldön. Műveit többek között a Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Kolozsvári Művészeti Múzeum őrzi, illetve magángyűjtemények szerte a világon Európán kívül az USA-ban, Kanadában, Japánban és Ausztráliában is.

Jelentősebb köztéri szobrai: Életfa (1984) Csongrád; Az idő kapujában (1994) Orosháza; Magyar oltár (1996) Budapest, Kőbánya, Szent László tér; 1956-os emlékmű (2001) Budapest, XXII. kerületi Városház tér; Tiszta forrásból (2016) Kecskemét, a Kodály Intézet előtt.

Munkásságáért többek között a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjével (1992), Kossuth-díjjal (2001) és Magyar Örökség díjjal (2003) tüntették ki.

Szervátiusz Tibort az Emberi Erőforrások Minisztériuma a családdal egyetértésben saját halottjának tekinti.

Szerző
2018.04.25 18:46

Magyarország beteg és csodálatos

Publikálás dátuma
2018.08.20 20:36

Fotó: Népszava/ Vajda József
Bár az internetadó bevezetésének terve „nagyobb sikert” aratott, az Erzsébet hídnál egy Tankcsapda-koncert is tömegeket mozgat.
Ha valaki az Erzsébet hídi tüntetések valamelyikén időnként fiesztára gondolt, hát most magára vessen: kósza fantáziáit elcsípte a gondolatrendőrség. Persze inkább valószínű, hogy a helyszín magától értetődő: az államalapítás háromnapos ünnepére színpad épült Szent Gellért szobra alatt. Az idő jó, és nem rossz a hely – épp csak a stadionhangzást nem lehet visszaadni a Duna-partján −, de ingyenes koncerteknek ne hallgasd vájt füllel a hangzását.  „Isten éltessen, Magyarország!” − szólt az idei szlogen. Augusztus 20-a előestéjén nem csak az 1018 éves magyar államiságot lehetett ünnepelni, a Tankcsapda alapító-énekese, Lukács László ötvenéves, a majdnem harmincéves zenekar erre építette fel Fél évszázad címmel futó turnéját. A fővárosban május 4-én volt már egy nagy buli – Budapesten amúgy nem játszik túl gyakran a banda −, most viszont az AWS és a Zanzibár koncertje után olyan tömeg gyűlt össze az ingyenes „ráadásra”, amekkorát talán Magyarország egyik, ha nem a legnépszerűbb rock and roll zenekara sem látott még. Rajongók, ismerkedők, egyszerűen szórakozni vágyók a rakpartról, a Magyar ízek utcájából jövet-menet, ahol minden második portéka megkapta a „kézműves” jelzőt. A szorongók persze gondolhattak Genovára, de még az ég sem szakadt le. Egy majdnem harmincéves zenekar történetéhez hozzátartozik, hogy a régi hívek egy része ragaszkodik a kezdeti hangzásvilághoz, egykori élményeihez. A rajongók egykor karon ülő gyermekei felnőttek, hozták karon ülő gyermekeiket, ám Lukácsék korosztályának morózusabbik része sem állíthatja, hogy tinizenekar vált volna a kedvencükből. Persze így is akadtak ortodox tankerek, akik a bandát számon kérték a közösségi oldalán, miért lépnek fel állami ünnepen, ami felesleges kérdésnek tűnik: egy muzsikus zenélni szeret, augusztus 20-a amúgy sem pártpolitikai rendezvény. A bálványosi nyári egyetem – ahol a Tankcsapda is többször fellépett – sem csupán a miniszterelnökről szól, a legnagyobb erdélyi fesztiválként bejáratott koncerthelyszín. Persze az ottani fellépőknek sem garancia, hogy egyszer ne szülessen róluk nemzetféltő házmesteri feljelentés a „szókimondó szövegeik”, vagy a „züllött, liberális életvitel propagálása” miatt. Mindenki megkapta a magáét – a másfél órás best of koncerten az első, Baj van! című albumtól a legújabb dalokig a Tankcsapda egy becsületes, nem hakni koncertet adott, pirotechnikával megfűszerezve. Meglehet, csak nekem új, de meglepő volt tapasztalni, hogy a tapsgép után feltalálták a pogógépet is: a nyolcvanas években, főként a punkok körében divatosnak számító baráti lökdösődés lámpák parancsára is indult. A Tankcsapda acélosságáért aggódók is megnyugodhattak, Lukácsék előadták a 2012-es, Mi a f… van? című nótájukat is: „Magyarország, mi a f.. van veled, mondd csak! Beteg vagy, vedd észre, felment a lázad. Semmi okom nincs rá, hogy pezsgőt bontsak, mer' amit látok, meg amit hallok: az gyalázat.” Szóval kiállták a „bátorságpróbát” – bár e dal szövege Elvis Costello, Elton John vagy Morrissey Margaret Thatcherhöz címzett dalaihoz képest sehol sincs a politikai karcosságot tekintve. Ilyesfajta „kockázatokkal” nem kellett szembenéznie a Ghymes alapítójának, Szarka Tamásnak, akit arra kértek fel, hogy a budapesti tűzijátékhoz írjon zenét. Az István király dicsérete című mű több dala először 20-a délelőtt hangzott el először a Kossuth téren a tisztavatáshoz és a köztársasági elnök beszédéhez kapcsolódva. Szarka korábban Tokody Ilonával is koncertezett, idén a miskolci operafesztiválon Miklósa Erikával is láthattuk-hallhattuk, így csak a Szarka Tamás munkásságát kevésbé ismerőknek lehetett meglepetés, hogy utóbbi kiváló szoprán a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, a Honvéd férfikar és Szarka Tamás zenekara kíséretében egyik főszereplője lett a produkciónak. Szarka Tamásról persze azt is tudni kell, hogy klasszikus képzettségű hegedűsként mélyült el a népzene világában, költőként pedig sok dalszövege irodalmi értékű. Az útitárs című szerzemény Miklósa Erika szöveg nélküli, angyali énekével, az erőteljes kórussal és a rézfúvósok karakteres játékával rendkívül hatásos szerzeménynek, jó kezdésnek bizonyult. A szám fő dallamának felvezető része egyébként erősen emlékeztet egy közismert ladinó (spanyol zsidó) dallamra. E dal a XVI. században honosodott meg az európai keresztény kultúrában – még ma is hallható könnyűzenei istentiszteleteken −, Smetana is feldolgozta a Moldvában, de az izraeli himnusz, a hatikvá (a remény) is erre a dallamra íródott. Szarka Tamás persze erősen „megbolondította” kortárs klasszikus motívumokkal. A Szent István intelmeiből a zeneszerzői szándék az irgalmasságot és az alázatot emelte ki. Az Intelem az irgalomról balkáni felhangú, Szarka remek hegedűjátékát megmutató nóta. „Légy irgalmas minden erőszakot szenvedőhöz, légy kegyes a külföldiekhez is” – áll Szent Asztriknak tulajdonított Intelmek utolsó fejezetében, sőt: „Ha a királyt istentelenség és kegyetlenség szennyezi, hiába tart igényt a király névre, zsarnoknak kell nevezni.” Bár az ószövetségi és újszövetségi idézetekben gazdag, Imre hercegnek címzett irodalmi alkotás kifejezetten a királyt inti attól, hogy tartózkodjon a bűnöktől, Szarka Tamás olvasatában egészen másról esett szó: „Bűnösnek folyjanak a könnyei, a reményt mégis csak hagyd meg neki” – éneklik a fülbemászó refrénben. Csörgő Anikó ifjúságnak szánt, honismereti könyvének címe, a Csodaország, Magyarország köszönt vissza az utoljára bemutatott dalban. A Csodaország slágeresnek szánt, kiforratlan dal, élvezeti értékét nemcsak a hosszú napon állás, vagy a hangosítás csorbította. „Magyarország, hát akkor hajolj most hozzánk, mosolyod hegyekből fonták, a gyermekek a neved szépen tudják” – nos, nemcsak e lapos, képzavartól sem mentes sorok miatt hittem úgy, hogy rosszul hallok. Persze, ha este a tűzijáték rakétái épp akkor robbantak, amikor ez újra felhangzott, talán mindegy is.  
2018.08.20 20:36

Megnyílt a Magyar ízek utcája

Publikálás dátuma
2018.08.18 16:16

Fotó: MTI/ Bruzák Noémi
A Szent István-napi ünnepségek részeként a háromnapos gasztronómiai eseményt a Budai alsó rakpart Várkert Bazár előtti részén rendezik. Idén a fűszereké a főszerep, és meg lehet kóstolni Magyarország tortáját, valamint a Szent István-napi kenyérverseny győztes cipóit is.
"Évről évre százezres nagyságrendben látogatják a Magyar ízek utcáját, idén százötven kiállító, élelmiszer-termelő és -előállító, illetve vendéglátós települt ki portékáival a helyszínre, több kilométer mennyiségű kolbász fogy majd el a következő három napban" - mondta Novotny Antal, a rendezvény főszervezője az MTI-nek. A Magyar ízek utcáját kilenc évvel ezelőtt a magyar gasztrokultúra sokszínűségének bemutatására hozták létre. Idén számos fűszerkészítő és termelő mutatkozik be, és a vendéglátósok is készítenek egy-egy erősebben fűszeres ételt. "Ha az ember végigsétál egy fesztiválon, a legintenzívebben az illatok fogják meg, ettől kapunk kedvet ahhoz, hogy valamit megkóstoljunk, az illatokhoz pedig a fűszerek adják a legtöbbet. A magyar konyha különleges fűszerei közül találkozni lehet például a lestyánnal, a csomborral, a rozmaringgal, a tárkonnyal és természetesen a fűszerpaprika termelői közül is többet elhívtunk" - mondta a főszervező. Novotny Antal hangsúlyozta, hogy az érdeklődők a rendezvényen kóstolhatják meg először Magyarország tortáját, a Komáromi kisleányt, valamint cukormentes tortáját, a Három kívánságot. Idén 12. alkalommal hirdették meg a Magyarország tortája versenyt, amelynek célja, hogy az államalapító Szent István előtt a magyar cukrászszakma egy tortával tisztelegjen. A legjobbakat szakmai zsűri választotta ki.
Beleharaphatnak a látogatók a Szent István-napi kenyérverseny három győztes cipójába is. A magyar pékek három kategóriában - innovatív, teljes kiőrlésű és fehér búzakenyér - versenyeztek. A Szent István-napi fehérkenyér a Várhegyi Deres lett, az innovatív kategória legjobbja egy mézalmás rozskenyér, a teljes kiőrlésűek között pedig a Hajsza névre keresztelt kenyér győzött, amely tönkölyből, rozsból és zablisztből készült. A Magyar ízek utcájában bemutatják egy-egy tájegység ételét is határon innen és túlról: a Felvidékről érkező csapat mátyusföldi káposztalevest, Csángóföld képviselői szőlőleveles töltikét, a kárpátaljaiak borscslevest és szilvalekváros fánkot készítenek. Meg lehet kóstolni roma ételkülönlegességet, a cigánykáposztát bodaggal, az alföldiek pedig pásztor ételeket és hagyományos karcagi birkapörköltet főznek. A rendezvényt számos koncert kíséri szombaton és vasárnap a Várkert Bazár előtti színpadon. A fellépők között van Kovácsovics Fruzsina, a Pénzügyőr Zenekar, Dj Izil, a Lóci Játszik, a Mörk, a Jetlag, Antonia Vai, az NB, az Alma zenekar, a Készenléti Rendőrség Zenekara, a Soulwave és az Anna and the Barbies.
Szerző
2018.08.18 16:16