Keveset hozott a voksvadászat

Publikálás dátuma
2018.04.26 07:31

Fotó: /
A látványos támogatáspolitika ellenére csökkent a határon túliak szavazókedve. Ezzel megdőlt a kilóra megvett külhoni választó mítosza. A „kudarc” átírhatja Orbán Viktor nemzetpolitikáját.

Nem váltották be a hozzájuk fűzött kormányzati reményeket a határon túliak, 2014-hez képest ugyanis 11 százalékkal csökkent a szavazati kedv a határon túli magyarok körében. Négy évvel ezelőtt, amikor első alkalommal szavazhattak a könnyített honosítás során állampolgárságot nyert külhoni magyarok is, 81 százalékos, idén április 8-án viszont már csak 70 százalékos volt a részvételi arány. 2014-ben 195 338 külhoni szavazópolgár szerepelt a névjegyzékben és 158 654 élt is a lehetőséggel. Idén 378 449 fő szerepelt a választói névjegyzékben, 267 233 levélszavazat érkezett be, az érvényes szavazatok száma pedig 225 471 volt.

Két területen mutatkozott „javulás”: csökkent négy százalékkal -20-ról 16-ra - az érvénytelen szavazatok száma és növekedett a Fidesz támogatottsága. 2014-ben a levélszavazatok 95,49, idén 96,24 százaléka érkezett a Fidesz javára. A magas érvénytelenségi százalék az idén is az azonosító nyilatkozat hiányából, hibás kitöltéséből vagy abból adódott, hogy a boríték nem volt lezárva. Az érvénytelen szavazólapok száma igen csekély volt, 471 darab mindösszesen.

A számok azt mutatják, hiába a hangzatos kormánypropaganda, a számítás nem jött be. Nem elsősorban azért, mert az idei országgyűlési választáson a levélszavazatok nem eredményeztek konkrét mandátumot a Fidesznek, ez pusztán az igen sajátos magyar választási rendszer kiszámíthatatlanságának köszönhető, ugyanígy megtörténhetett volna, amit előzetesen hangoztattak, hogy 2 akár 3 mandátum is lehet az eredmény. A számok azt mutatják, hogy minden politikai szemfényvesztés, propaganda és kiemelt támogatás ellenére igen alacsony maradt a választási hajlandóság. A szomszédos országokban 1890 ezer magyar él, de szavazati joguk van az „amerikásoknak”, a nyugati emigráció kettős állampolgárainak is. A 267 233 leadott voks arányát becsülni tudjuk, mivel a nyugati diaszpórában élő honosítottak számát nem ismerjük, de 15 százalék körül mozog.

Erkölcsi kötelesség a Fideszre szavazni?
- Április elején az Echo tévé vendégeként Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszter a következőt nyilatkozta: "Ezek az emberek pontosan tudják, hogy a magyar nemzet a nemzetük, ez az ország a hazájuk, és azt is tudják, hogy nekik mi az erkölcsi kötelességük és mi a józan érdekük április 8-án. Tehát én biztos vagyok abban, hogy jóval 90 százalék fölött lesz a külhoni magyaroknál a Fidesz-KDNP-nek a támogatottsága. És abban is biztos vagyok, hogy ez mandátum tekintetében is több lesz, mint ami négy évvel ezelőtt volt.”

Ha a legnagyobb potenciállal rendelkező területet, Erdélyt nézzük, ott sem kiugró a teljesítmény, pedig az idei voksoláson már a Kárpát-medence legnagyobb magyar pártja, az RMDSZ is teljes erőbedobással „segítette” a regisztrációt és a voksolást, a szavazatok begyűjtését egyaránt. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a választás után azt nyilatkozta, mintegy 180-190 ezer erdélyi szavazattal számolnak. A szociológusok számításai szerint azonban ez a szám alacsonyabb. Pontosan tudni azért nem lehet, mert a Nemzeti Választási Iroda értesítési cím szerint regisztrálja a választókat és a beérkezett voksokat, és mivel szép számmal – a regisztráltak egyharmada - vannak olyanok, akik e-maiben kérték a visszajelzést vagy akár országukon kívüli értesítési címre, így teljes bizonyosság nem lehet e téren. Erdélyi szociológusok közelítő becsléssel, feltételezve, hogy az elektronikus értesítést kérők körében ugyanolyan arányban vannak a romániaiak, mint az ismert országok összesített listájában, arra a következtetésre jutottak, hogy mivel a regisztráltak 63 százaléka erdélyi (240 ezer), az érvényes levélszavazatok mintegy 69 százaléka, azaz 155 ezer érkezhetett Romániából. Barna Gergő szociológus a maszol.ro-nak nyilatkozva beszélt erről a becslésről. Elmondta, ha elfogadjuk, hogy az érvényességi arány is azonos az egyes területeken belül (84 százalékos), akkor Romániából 185 ezren vettek részt a 2018-as országgyűlési választásokon. Ez alátámasztja Kelemen állítását és azt is mutatja, hogy az erdélyi részvételi arány valamivel az átlag fölött mozgott, 77 százalékos volt.

Csakhogy ez is azt mutatja, hogy a 2014 óta eltelt négy évben a ráfordított költségek ugyan megsokszorozódtak, az eredményt megkétszerezni sem tudták, sem a regisztráltak számát, sem a leadott voksokat illetően. Nem véletlen, hogy a már ismert adatok ellenére Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszter illetve az RMDSZ egyik székelyföldi erős embere, az Orbán-kormány közismert híve és támogató, Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester egyaránt arról értekezett, hogy a határon túli voksok ezúttal is 2-3 mandátumot eredményeztek a Fidesznek.

Nyilván nagyon rosszul hangzana elismerni, hogy a külhoni magyarságnak máig csupán mintegy fele igényelte a kettős állampolgárságot, és ha csak a szomszédos országokban élők számát nézzük a nyugati szavazók nélkül, az érvényes leadott voksok aránya a 10 százalékot sem éri el, 8,4 százalék.

Szemelvények az orbáni támogatáspolitika számaiból
- 2011-ben a korábbi 11,5 milliárd forint áll rendelkezésre e célra, 2016 végére csak a Bethlen Gábor Alapon keresztül kiosztott támogatások ennek hatszorosát tették ki, 62,9 milliárdot
- a támogatások több forrásból történnek, követhetetlenek és átláthatatlanok, sok az egyedi döntés
- 2016. december végén két nap alatt 36,7 milliárdot osztott szét e célra a kormány
- 2017 december végén a szokásos osztogatáson mintegy 30 milliárd forintot ítéltek meg erdélyi szervezeteknek
- az elmúlt lét évben határon túli focira 20 milliárdot költött az Orbán-kormány

Mindez azt sugallja, hogy változás várható a „nemzetpolitikában”, de mindenekelőtt a támogatáspolitikában. A 2014-es választás után, minden bizonnyal nem ettől függetlenül változott meg az Orbán-kormány „partnerségpolitikája”. Mivel a potenciális kettős állampolgárok többsége Romániában/Erdélyben él, az itteni változások a leglényegesebbek. Addig az RMDSZ megtűrt helyzetben volt, 2014 őszén kezdődött az óvatos nyitás, ami 2015 januárjától ment át együttműködésbe. A korábban alapított Fidesz zsebpártok, Tőkés László és Szász Jenő „polgári” formációi nem tudták hozni az elvárt eredményt, szükség volt az RMDSZ területi beágyazottságára és infrastruktúrájára ahhoz, hogy növekedjen az állampolgárságot igénylők és a szavazáson részt vevők száma egyaránt. A honosításban való együttműködésért az RMDSZ alapítványa, az Eurotrans – legalábbis hivatalos adatok szerint – évi 250 millió forint működési költséget kap Budapesttől, és megmaradt a Tőkés-féle irodák hasonló mértékű finanszírozása is. Az, hogy a tavaly indított kiemelt regisztrációs kampány, illetve a levélszavazatok begyűjtésében való aktív RMDSZ-es és néppárti segítségnyújtás konkrétan mennyibe került, arra egyelőre nincsenek adatok. Erőltetett jellegét azonban beszédesen igazolja, hogy több ezer levélcsomag maradt a romániai külképviseleteken, illetve, hogy több mint 100 ezerrel kevesebben voksoltak, mint ahányan regisztráltak a választói névjegyzékbe.

Ha mindehhez hozzászámítjuk azt is, hogy az utóbbi négy évben indult el igazán a milliárdok áradata a szomszédos országok magyarlakta területeire, és azt is, hogy ezek jórésze látványberuházásokat – foci és hokiakadémiát, templom- és stadionépítést, megarendezvényeket – támogatott, akkor kockázat nélkül kijelenthető, hogy „ráfizetéses” befektetés volt. Olyan invesztíciónak bizonyult, ami visszájára sült el, nem emelte, hanem csökkentette a választási részvételi kedvet. Vagyis, áttervezésre, új segítőkre van szükség, vagy a „téma ejtésére”. És ez vélhetően, valamilyen formában meg is fog valósulni, mint ahogyan történt 2014 után is.

2018.04.26 07:31

Robbanás a görög tévé épületénél (videó)

Publikálás dátuma
2018.12.17 10:43

Fotó: AFP/ ANGELOS TZORTZINIS
Helyi idő szerint hétfőn hajnali 2 óra 40 perckor robbanás történt a görög magántelevízió, a Skai épületénél. Személyi sérülés nem történt, de súlyos károkról érkezett jelentés. Előzőleg egy ismeretlen telefonáló figyelmeztetett a várható detonációra, így időben sikerült kiüríteni a televízió épületét. Mint az Ekathimerini honlapja írta, az épület ötödik emeletén betörtek az ablakok.
Katerina Papakoszta polgári védelmi miniszter szerint az elkövetők a demokráciára támadtak az ismeretlenek, s az is lehet, hogy emberi életet akartak kioltani. Az athéni újságíró szövetség, az ESIEA elnöke, Maria Antoniadu azt közölte, az információáramlás szabadságát is támadták.
2018.12.17 10:43
Frissítve: 2018.12.17 12:36

Megismételt referendum Nagy-Britanniában?

Publikálás dátuma
2018.12.17 10:00

Fotó: AFP/ Benjamin Furst
Theresa May munkatársai többféle forgatókönyven dolgoznak, hogy elkerüljék az EU-ból való rendezetlen kilépést.
Akárhogy is próbálta a körülményekhez képest szépnek lefesteni a helyzetet Theresa May a brüsszeli miniszterelnöki csúcsértekezlet után, a szigetországban az a benyomás alakult ki, hogy Európa ugyanúgy nem nyújtott segítséget a kormányfőnek a Brexit-megállapodás westminsteri parlamenti jóváhagyásához, mint ahogy elődje, David Cameron sem kapta meg azokat az engedményeket, melyek megakadályozhatták volna a népszavazáson a távozás-pártiak győzelmét. A Brüsszelben elszenvedett megaláztatás után még biztosabbá vált, hogy May asszony nem tudja elfogadtatni a parlamenttel az Unióval tető alá hozott Brexit-megállapodást. Az “érdeminek” nevezett szavazást az alsóház korábbi döntése alapján nem lehet elkerülni, és a kormányfő ígéretet is tett arra, hogy az utolsó pillanatban elhalasztott voksra legkésőbb 2019. január 21. előtt sor kerül. Jelenlegi ismeretek szerint a legkorábbi reális dátum a január 14-gyel kezdődő hét. Theresa May-hez lojális miniszterek a hétvégén alternatív megoldásokban gondolkoztak, megakadályozandó, hogy jövő év március 29-én helyi idő szerint este 11 órakor megállapodás nélkül zuhanjon ki a szigetország az EU-ból. Kevesen gondolják, hogy a kormányba frissen visszakerült Amber Rudd nem kérte ki May jóváhagyását a The Daily Mail szombati számában megjelent javaslatához. A munka- és nyugdíjügyi miniszter úgy látja, “koalíció” létrehozásával lehet elkerülni, hogy a brüsszeli megegyezés összeomoljon. Rudd, ha egyelőre homályosan is, olyan B-tervet keres, amelyet a 650 parlamenti képviselő többsége elfogadhatónak tartana. Mint “kifejtette”, lehet, hogy “árulással fogják vádolni”, de a May által elért megegyezés „halott”. „Valami másban kell gondolkozni. Olyasmiben, ami a való világban állandóan előfordul, a brit politikai kultúrában viszont idegennek számít. Szövetségeseket kell keresni és megpróbálni kiegyezésre jutni” – fejtette ki. Jeremy Hunt külügyminiszter ismételten felhívta az Európai Unió figyelmét arra, értse meg végre, Westminster nem fogja megszavazni, hogy az Egyesült Királyság tartósan megrekedjen a vámunióban. A honatyák tudni akarják, mikor fejeződik be a “backstop”, vagy hol van a kijárati ajtó kulcsa. A The Times szerint öt befolyásos kabinetminiszter arra szeretné rábírni a kormányfőt, hogy az összes létező Brexit-változatról szavazzanak a képviselők, azaz a brüsszeli deal-ről, a norvég, illetve kanadai típusú együttműködésről és a no-deal-ről. Majd miután egyértelművé válik, hogy egyik lehetőség sem kap többséget és az alsóházban patthelyzet alakul ki, a kormányfő bedobná az egyre többek által támogatott második népszavazás ötletét. A The Sunday Times szerint az “összeesküvés” már előbbre tart. A lap tudomására jutott, hogy Theresa May két legszorosabb munkatársa, David Lidington, de facto miniszterelnök-helyettes és Gavin Barwell kabinetfőnök titokban már az új referendumot készíti elő, miután abban látják az egyetlen előrevezető utat. Ugyanakkor a Downing Street 10. lakója a nyilvánosság előtt leteremtette Tony Blairt, aki Brüsszelben ugyancsak a népszavazás megismétlése mellett korteskedett. May a “korábban Blair által is betöltött hivatali tisztség elleni inzultusnak” nevezte a tárgyalások ilyetén aláásását. Egészen új helyzet alakul ki Westminsterben akkor, ha az ellenzéki Munkáspárt elszánja magát, hogy saját bizalmatlansági indítványával próbálja meg kipiszkálni a hivatalából Theresa May-t, annak meghiúsulása esetén pedig maga is teljes mellszélességgel áll ki a referendum megismétlése mellett.
2018.12.17 10:00
Frissítve: 2018.12.17 10:22