Vb 2018 - Aranysárga álmok

Publikálás dátuma
2018.04.26. 07:52
Paulinho és társai sokak szerint nyerhetnek Oroszországban Fotó: AFP/Laurent Lairys
Brazíliában most nem fenyeget társadalmi robbanás, mint a négy évvel ezelőtti labdarúgó-világbajnokság előtt, pedig a helyiek helyzete azóta sem javult sokat.

Brazíliában az emberek lelkében örök seb marad 2014. július 8. A világbajnoki címben reménykedő selecaót hazai közönség előtt alázta meg a Joachim Löw által irányított német válogatott. Az 1-7 olyan sokkot jelentett az ott élők számára, mint a magyar történelemben a mohácsi vész. Alighanem még évszázadok múltán is emlegetni fogják ezt a napot.

Valahogy azonban kódolva volt a kudarc. Ugyan a brazil társadalomban a labdarúgás nem csak egyszerű sport, hanem életforma, a néplélek egy elválaszthatatlan eleme, a helyiek már nem tekintenek úgy a focira, mint Pelé korában, vagy akár 15-20 évvel ezelőtt, hiszen a globalizáció a brazilok gondolkodását is megváltoztatta. Már nem feltétlenül a focista a példakép, s nem minden gyermek akar Ronaldo, Ronaldinho és a többiek nyomdokaiba lépni. Már nem számít szentírásnak az, amit Pelé mond.

A 2014-es foci vb-t sem kivételes lelkesedés fogadta: az akkori kormányzatot is hidegzuhanyként érte, hogy tömegek, százezrek tiltakoztak a nagy beruházások ellen. Nem is annyira régen a favelákban, a nyomornegyedekben élők számára csak a foci jelentette az egyetlen örömet, most azonban az új középosztály már nem hajlandó elfogadni azt, hogy a labdarúgásba, az új stadionok építésébe nyakra-főre ontsák a pénzt, becslések szerint csak a 2014-es vb-re költöttek körülbelül 30 milliárd eurót, miközben az infrastruktúra állapota kriminális, a korrupció mértéke szinte legendás.

Az ország legnagyobb városában, Sao Paulóban mintegy 19 millióan élnek, az infrastruktúra azonban ott is kritikán aluli. Rengetegen panaszkodnak a tömegközlekedésre. Nemcsak amiatt, mert kiszámíthatatlan a buszközlekedés, s egyáltalán nem biztos, hogy az utasok felférnek a járműre, hanem amiatt is, mert a kátyúk miatt nem éppen luxusutazás néhány állomást megtenni. Pedig ezekből akad bőségesen. Amiként közlekedési dugókból is. Nem ritka, hogy a reggeli csúcsforgalomban a hatalmas metropoliszban összesen több mint száz kilométeres közlekedési káosz alakul ki. Metróközlekedés ugyan 1972 óta létezik Sao Paulóban, s minősége a legjobbak közé tartozik Latin-Amerikában, de az öt vonal hossza csak 90 kilométer.

Brazília fejlődése vitathatatlan: miközben az ezredfordulón még a lakosság harmada tartozott a középosztályhoz, ma már a fele. A háztartásokban természetes az LCD televízió, a brazilok túlnyomó többsége rendelkezik okostelefonnal. A belső fogyasztás jelentősen nőtt, sokkal többen járnak "shoppingolni", mint valaha bármikor. A növekvő életszínvonalnak köszönhetően a brazilok felfedezik a világot. Ellátogatnak az Egyesült Államokba, sőt akár Európába is. S szembesülnek azzal, hogy bár tehetősebbek, mint korábban, de élhetnének sokkal jobban is. A külföldi példákat alapul véve jobban látják a kormányzat költekezésének anomáliáit, az eszetlen beruházásokat. A helyiek látták, a fejlődés lehetne dinamikusabb is, ha nem stadionépítésekre költenék a pénzt, hanem a szociális háló erősítésére, a jólétre. Az emberek azért sem értették ezt a költekezést, mert olyan városokban emeltek méregdrága stadionokat - például a fővárosban, Brasíliában -, ahol a helyi focicsapat meccseire jó, ha két-háromezren látogatnak ki hetente.

A brazíliai társadalom átalakulása az ottani világbajnokság után is folytatódott. A feszültség azonban enyhült, hiszen ezúttal már Oroszország ad otthont a világeseménynek, így a kormányzati költekezés sem annyira szembetűnő. A kabinet pedig úgy tesz, mintha minden korábbinál keményebben lépne fel a korrupció ellen, bár egyesek szerint inkább arról van szó, hogy az egyik politikai tömb a korrupció elleni harc címszavával próbál leszámolni a másikkal. A brazilok jobb hangulatának másik oka, hogy Tite tartást adott a csapatnak, nehezen elképzelhető, hogy a gárda ma képes lenne egy hetest kapni a németektől.

A felesleges kiadások nyomaival azonban a társadalomnak újra és újra szembesülnie kell, a riói olimpiára mintegy 12 milliárd dollárt költöttek, a létesítmények egy része azonban romokban hever. Közéjük tartozik a Maracana Stadion is, amely a 2014-es vb döntőjének adott otthont. A monumentális építményben a villanyt is le kellett kapcsolni. Mivel a hosszabb távú üzemeltetést nem oldották meg, néhány hónappal ezelőtti hír szerint már 1 millió dollárra tehető a kifizetetlen számlák összege. A pálya talaja katasztrofális állapotba került.

A lerobbant objektumok látványa ellenére most mégis derűlátóbbak a brazilok az oroszországi vb közeledtével. Pedig a társadalmi helyzet továbbra sem ad okot túlzott derűlátásra.

"Kettős minőségű" termékek: indulhat a tesztelés

Publikálás dátuma
2018.04.26. 07:22
Shutterstock illusztráció

Inese Vaidere lett európai parlamenti képviselő rendszeresen Németországból szerzi be a kávéját, mert az ugyanolyan márkájú és csomagolású hazai termék szerinte rosszabb minőségű. A politikus sok kelet- és közép-európai fogyasztó véleményét tolmácsolta az Európai Parlamentben rendezett szerdai konferencián, amikor kifejtette: gyakran előfordul, hogy a multinacionális vállalatok ugyanazt az árucikket Keleten gyatrább minőségben kínálják, mint Nyugaton. Az úgynevezett kettős minőségű termékek problémájáról rendezett eszmecserén az uniós intézmények, a fogyasztóvédelmi szervezetek és a gyártók képviselői fejtették ki a véleményüket.

A magyar, a szlovák, a szlovén és más régióbéli kormányok sürgetésére a brüsszeli döntéshozók tavaly óta egy sor fogyasztóvédelmi intézkedést hoztak a korábban megalapozatlannak ítélt panaszok orvoslására. Ennek részeként az Európai Bizottság megbízta a saját kutatóközpontját egy olyan tesztelési módszertan kidolgozásával, amellyel megbízható és összehasonlítható adatokhoz lehet jutni bizonyos élelmiszerek minőségéről.

A kutatóközpontot felügyelő Navracsics Tibor magyar uniós biztos a konferencián jelentette be, hogy elkészült az egységes útmutató, amelynek segítségével a tagállamok májustól megkezdhetik az egységes piacon terített, egyazon márkájú termékek minőségének az elemzését. A tesztelés költségeit az EU állja, a kapott adatokat az év végén összesítik a brüsszeli szakértők.

A konferencián felszólalt fogyasztóvédők a tagállamokat is hibáztatták, amiért elmulasztják az unió fogyasztóvédelmi szabályainak a betartását. A gyártók, köztük a FoodDrinkEurope nevű szervezet főigazgató-helyettese, arról igyekeztek meggyőzni a jelenlévőket, hogy a cégek tiszteletben tartják a rendkívül szigorú minőségi előírásokat. A különbségek abból fakadnak, hogy eleget kell tenniük az eltérő nemzeti szabályoknak, olykor helyi összetevőket kell használniuk és a helyi ízléshez igazítaniuk a termékeiket. “A németek és a dánok például nem szeretik, ha a kukoricapehely vitaminnal dúsított, míg másutt ez az elvárás” — adott ízelítőt egyikük a multik előtt álló kihívásokból.

Szinte biztos, hogy per indul Magyarország ellen

Publikálás dátuma
2018.04.26. 07:20
Shutterstock illusztráció
A hathatós légszennyezés-csökkentési intézkedések hiánya miatt szinte bizonyosan beperli az Európai Bizottság Magyarországot.

Az Európai Bizottság szinte bizonyosan indít pert Magyarország ellen az itteni légszennyezettség miatt – vélik a lapunk által megkérdezett szakértők. Brüsszel eredetileg márciusra tervezte a kereset benyújtását, de a lépés a bizottság egyik szóvivője szerint Jean-Claude Juncker bizottsági elnök „sűrű napirendje” miatt májusra tolódik.

Jelenleg kilenc tagállammal szemben zajlik előrehaladott kötelezettségszegési eljárás az ügyben. Így érintett még Németország, Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Szlovákia, Románia, Csehország és az Egyesült Királyság is. Lengyelország ellen már zajlik a per, Bulgária esetében pedig megszületett az elmarasztaló ítélet.

Magyarországgal szemben 10 éve, 2008-ban indult a kötelezettségszegési eljárás. Esetünkben a legnagyobb gond a – főleg a háztartási szén- és faégetésből származó - PM10 elnevezésű szálló por, valamint a – leginkább a közlekedés számlájára írható - nitrogén-dioxid (NO2). Jelentős károkat okoz a még veszélyesebb, 2,5 mikrométernél kisebb PM2,5, a kén-dioxid, az ammónia és az illékony szerves vegyületek is.

A Greenpeace adatai szerint Magyarországon mind a PM10, mind a NO2-szennyezés több mérési ponton meghaladja az uniós jogszabályok szerint megengedett értékeket. A szállópor Budapesten, Pécsen, Kazincbarcikán, Kecskeméten, Sajószentpéteren és Vácon, a nitrogén-dioxid pedig Budapesten, Debrecenben, Pécsen és Nyíregyházán az elmúlt évek során rendszeresen átlépte az előírt szintet. A fővárosi Széna téren a nitrogén-dioxid egy órás átlaga a megengedett 18 helyett 2016-ban és 2017-ben is mintegy 200-szor, Pécsen és Debrecenben pedig körülbelül százszor haladta meg az előírásokat – közölte néhány hónapja a környezetvédő szervezet.

Az nem állítható, hogy a mindenkori magyar kormányok ne hoztak volna különböző intézkedési terveket a légszennyezés-csökkentés érdekében. Az Orbán-kabinet külön PM10-programot is jegyez. Értesülésünk szerint ugyanakkor Karmenu Vella környezetvédelmi biztos az érintett kilenc tagállam szakminisztereinek januári találkozóján mégis kevesellte az erőfeszítéseket. Közleményük szerint évente 400 ezer uniós polgár idő előtti halála vezethető vissza az elégtelen levegőminőségre. 2016-ban az EU még tovább szigorított a csökkentési határértékeken, amit a tagállamoknak ez év júniusáig kellene átültetniük nemzeti jogukba. Ismereteink szerint Magyarország egyelőre nem képes felmutatni az elvárásokhoz igazodó programot. Ugyanakkor, miközben a per nem látszik elkerülhetőnek, további intézkedéseket tervezünk. Az elsődleges a lakossági fűtés korszerűsítése, illetve az illegális hulladékégetés elleni küzdelem hatékonyságának növelése. Terjesztenék a távhő- illetve a gáztüzelést, a fafűtés esetében pedig – a lakásszigetelés és a berendezéscsere mellett – a képzés is fontos. Szóba kerülhet a széntüzelés korlátozása, valamint a mezőgazdasági eljárások korszerűsítése, például a trágyatárolók lefedésével. Várhatóan egyesítik a levegőtisztasági és a kibocsátáscsökkentési terveket. Ezzel jövő év áprilisig készülünk el.

A légszennyezés évente több mint tízezer magyar polgár korai haláláért felelős – hangsúlyozta kérdésünkre Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője. Véleménye szerint a csökkentésre valójában egyik hazai kormányban se volt meg a kellő politikai akarat: különösen igaz ez az Orbán-kabinetre, amely a számára tényleg fontos ügyek mentén képes látványos kampányokra. A szakértő állítja: tényszerűen nem áll meg az a kormányzati védekezés, hogy a hazai légszennyezés jó része a határokon túlról érkezik. A leginkább káros anyagok ugyanis a városokon, falvakon belül szabadulnak fel. Egyértelműen keveslik az eddigi légszennyezés-csökkentő kormányzati intézkedéseket. A hulladékok égetését például jóval hatékonyabban ellenőriznék, betiltanák a lakossági lignitértékesítést – amit az Orbán-kabinet ígérete ellenére nem lépett meg -, jelentősen javítanák a szociális tüzelőtámogatás hatékonyságát, és gátolnák a használt dízelautók beözönlését is. Nem ért egyet azzal, hogy elképzeléseik egy része drága lenne: ezek a költségek messze eltörpülnek a légszennyezés okozta halálok, betegségek, illetve gazdasági károk okozta veszteségekhez képest – hangsúlyozta Simon Gergely.

Szerző