Balog utódja a Tízparancsolattal gyógyítaná a halálos betegségeket

Publikálás dátuma
2018.04.26 13:05
Kásler Miklós. Fotó: Németh András Péter
Fotó: /
A torinói lepelben hisz, nem a fizikában, elutasítja az ősrobbanást, és a halálos betegségeket a Tízparancsolattal gyógyítaná. DNS-vizsgálattal bebizonyította, hogy az Árpád-ház nem a finnugor nyelvcsaládhoz tartozik, és meggyőzte a CÖF szóvivőjét, hogy Nigéria 80 százaléka HIV-fertőzött - ilyen ember váltja Balog Zoltánt az Emberi Erőforrások Minisztériumának élén a kormányközeli hírek szerint. Ismerkedjünk meg Kásler Miklóssal.

A teljes magyar oktatás és egészségügy Kásler Miklós alá fog tartozni, ha hihetünk a Figyelőnek. Az orvosprofesszor nem régi előadásaiból a Mérce tett közzé egy csokorral.

Ezekből kiderül, hogy Kásler, az Echo TV törzsvendége nem igazán hisz az ősrobbanás-elméletben, azt "spekulációnak" tartja. Egy alkalommal leszögezte azt is, hogy az Einstein-féle tömeg-energia ekvivalencia képletet (E=mc²) "már megcáfolták" - pedig ha ez így lenne, biztos nem épülne Paks 2, de talán már a Nap sem sütne. Az orvos fizikusi szaktudásának hasadásait ismét csak teológiával tömte be, mikor kijelentette: "az izotópokra érvényes kvantummechanikai bizonytalanság" bizonyítja Isten létezését. Vajon csak a radioaktivitásra gondolt? Vagy a kvantummechanikai határozatlansági relációra? Ki tudja.

Kásler szintén elmondta, az egyesek szerint Jézus Krisztus arcmását ábrázoló torinói lepel “eredetisége ellen egyetlen tudományos érvet sem tudtak felhozni”. Ez egyébként nincs összhangban többek közt a szénizotópos kormeghatározás eredményeivel - de, mint fentebb láttuk, az izotópok amúgy is isten bizonyítékai. Könnyen vitatható álláspontja még az is, hogy az emberi gondolkodás “színvonala” az utóbbi 2000 évben semmit sem fejlődött, “a görögök már mindent leírtak”.

Legerősebb kijelentése persze a következő: a halálos betegségek 70-80 százaléka “a Tízparancsolat betartásával elkerülhető". Ez annak fényében lesz különösen riasztó, hogy egy Széchenyi-díjas onkológus, egyetemi tanár, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója szájából hangzik el. De Kásler realitás-érzékét és bizonyítja az  is, hogy mikor ifjabb Lomnici Zoltán, a CÖF szóvivője kijelentette, hogy Nigéria lakosságának 80 százaléka AIDS-es, ő is a leendő emberminiszterre hivatkozott. Az ország lakosságának egyébként 1,7 százaléka él az ADIS betegséget okozó HIV-fertőzéssel a WHO adatai sezrint - a tévedést a nigériai nagykövet volt kénytelen helyre tenni.

Kásler Miklós volt az is, aki "azonosította az Árpád-ház férfi tagjaira jellemző DNS-t", ebből pedig megállapította, hogy a "Turul-dinasztisa" eurázsiai, "nem pedig finnugor eredetű" - olvasható a Magyar Időkben. Mintha a finnugor nem egy nyelvcsalád lenne.

Egy nő is van köztük
Megvan a negyedik Orbán-kormány minisztereinek "szinte" végleges névsora - számolt be a Figyelő szerdán. Ebből a névsorból lehet tudni, hogy Balog Zoltánt helyét Kásler Miklós veszi át az Emberi Erőforrások Minisztériumának élén.
A nagy távozókat és új neveket soroló listából kiderül: a negyedik Orbán-kormányban egyetlen nő kap helyet.

Szerző
2018.04.26 13:05

A Magyar Rektori Konferencia sem támogatja a genderszak betiltását

Publikálás dátuma
2018.08.14 08:31
Az ELTE lágymányosi campusa, mely a Társadalomtudományi Karnak is otthont ad
Fotó: / Németh András Péter
Elküldték az Emmi-nek az előterjesztéssel kapcsolatos véleményüket, a kormányzati döntésig további nyilatkozatot nem tesznek.
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) nem támogatja, hogy a két érintett egyetemen, a CEU-n és az ELTE-n előzetes szakmai egyeztetések nélkül megszűnjön a „genderképzésként” ismert társadalmi nemek tanulmánya mesterszak – derül ki a testület 168 órának küldött közleményéből.
„A Magyar Rektori Konferencia a rendelkezésre álló rövid határidőn belül elküldte az előterjesztéssel kapcsolatos véleményét az Emmi részére. A elküldött véleményben az MRK nem támogatta a társadalmi nemek tanulmánya szak előzetes szakmai egyeztetések nélküli törlését a mesterképzési szakok jegyzékéből. Az MRK a kormányzati döntésig az üggyel kapcsolatos további nyilatkozatot nem tesz”
– írta az MRK. Nemrég derült ki, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy napot adott az ELTE és a Central European University (CEU) vezetésének arra, hogy – augusztusban – véleményezzék a legújabb rendelet-tervezetüket, amely a társadalmi nemek (ismertebb nevén: gender) képzés megszüntetéséről szól.   Az ELTE úgy véli, a szak rendeleti úton történő megszüntetése minden előzetes vizsgálat, konzultáció nélkül alaptörvény ellenes lehet, az egyetem szakmailag indokolatlannak tartja a szak megszüntetését. A CEU már korábban jelezte, hogy elkötelezettek a tanszabadság mellett, és elutasítják az oktatás tartalmát érintő mindennemű cenzúrát. A kutatók szerint „talán a közös fellépésre lenne szükség” – az erről szóló cikkünket itt találja. Megszólalt ugyanakkor Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes is, ő az ATV-nek azt nyilatkozta, hogy mivel „senki nem akar genderológust foglalkoztatni”, nincs szükség a szakra, ráadásul a „társadalmi nem” fogalma szerinte „éppen olyan képtelenség, mintha valaki „társadalmi korról” beszélne és „szabad akaratából eldöntené, hogy most öt éves”, kilencven éves korában. 
2018.08.14 08:31
Frissítve: 2018.08.14 08:31

Anyagi gondok miatt aggódnak a magyar fiatalok, a jobb megélhetés reményében mennek külföldre

Publikálás dátuma
2018.08.14 07:43
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Észak-Magyarországon a 24-29 évesek több mint 50 százaléka az érettségiig sem jut el.
Nyilvánosságra hozták a teljes Magyar Ifjúság Kutatást, amiből az is kiderült, hogy a 15-29 évesek a jobb megélhetés reményében tartanak külföldre, többségük pedig az anyagi nehézségeket tartja a fiatalok legégetőbb problémájának. A 24.hu a dokumentum alapján azt írja: a 2001 és 2016 közötti változásról elmondható, hogy a 15-29 évesek kevésbé látják problémának a munkavállalást, inkább az anyagi biztonság megteremtése miatt aggódnak. Csak az erdélyi megkérdezettek között szerepel más (az alkohol elterjedése) az élen, mindenhol máshol az anyagi nehézségek, létbizonytalanság, szegénység, elszegényedés jelenti a fiatalok szerint a fő gondot. A fiatalok iskolai végzettségére vonatkozó adatokból az derül ki, hogy –  az általános iskolai végzettségnél megrekedtek aránya 9 százalék, nagyobb részük pedig úgy gondolja, hogy nem is fogja folytatni a tanulmányait. – a vizsgáltak közel fele magasabb iskolai végzettséget ért el, mint az édesapja, viszont a már nem tanuló fiatalok alig hatoda, 15 százalékuk ért csak el alacsonyabb végzettséget az apákhoz képest, ami 12 százalékkal alacsonyabb arány a négy évvel ezelőttinél. – 10 százalékkal magasabb (53 százalék) a felfelé mobil lányok aránya, mint a fiúké, akiknek csak kevesebb mint fele (42 százalék) tudott magasabb végzettséget szerezni édesapjánál. – a fővárosiak negyede alacsonyabb végzettséget szerzett apjánál, míg a falvakban élők esetében mindössze tizedükre igaz ez (ők sem fölfelé váltak mobillá, hanem nagyobb hányaduk az édesapjáéval azonos végzettséget szerzett). Jelentősek az eltérések a befejezett iskolai végzettség szintjei között is, a legalacsonyabb mutatók Észak-Magyarországra jellemzők, ahol a 24-29 évesek több mint 50 százaléka az érettségiig sem jut el. Közép-Magyarországon ez az arány a 24 százalékot sem éri el. A kutatás kitért az elvándorlási kedvre is: az eredmények szerint – a magyar fiatalok közel fele (47 százalék) dolgozna külföldön a jövőben (leginkább a kárpátaljai fiatalokról mondható el, hogy tervezik a külföldi munkavállalást, a válaszadók háromnegyede ezt Magyarországon képzeli el. Legkevésbé a felvidéki magyar fiataloknak vannak külföldi munkavállalással kapcsolatos terveik.) – a magyarországi fiatalok jelentős részének tervei között csak időszakos a külföld iránti érdeklődés, a válaszadók harmada pár évre tervezi a közeljövőben, hogy külföldre megy dolgozni, további 18 százalék pedig csak pár hétre vagy egy hónapra. – 15 százalék jelezte, hogy letelepedési szándékkal költözne külföldre. – a nőtlen férfiak és a hajadon nők tervezik leginkább, hogy a közeljövőben akár munka, akár tanulás céljából kipróbálják magukat külföldön. A magyar fiatalok a külföldre költözés legerősebb indokaként a jobb megélhetést említették, a megkérdezettek több mint kétharmada (69 százalék) vallott így. Ezt követte a tapasztalatszerzés (38 százalék) és az otthoni rossz anyagi körülmények (35 százalék). A fiatalok 36 százaléka ért egyet azzal, hogy az idejövő külföldiek elveszik a magyarok elől a munkát, ezért nem kellene engedni, hogy idejöjjenek. Azonban a fiatalok csupán harmada véli azt, hogy az idejövő külföldiek könnyen be tudnak illeszkedni a magyar társadalomba.
Kiderült az is, hogy az életük különböző szakaszában lévő fiatalok eltérően vélekednek a vágyott munkahely megtalálásának esélyéről. Az oktatási rendszerben lévő fiatalok jóval magasabb arányban fogalmaztak meg pozitív várakozásokat, mint az oktatási rendszeren kívül lévők. A kutatásból kiderült az is, hogy a politika alapvetően nem érdekli a magyar fiatalokat: nincs olyan régió, beleértve Magyarországot, ahol többen lennének a politika iránt érdeklődők, mint a nem érdeklődők. Összességében a politika iránt legkevésbé érdeklődő két csoport a magyarországi 15–29 évesek, valamint a felvidéki fiatalok. Ebben a két régióban a kétharmadot közelíti, vagy némileg meg is haladja a politika iránt nem érdeklődők csoportja.
Témák
kutatás
2018.08.14 07:43
Frissítve: 2018.08.14 07:43