Döbbenetes mennyiségű élelmiszert vontak ki a hatóságok

Publikálás dátuma
2018.04.26 14:28
Illusztráció/AFP fotó
Fotó: /
Csaknem 105 tonna hamis vagy ismeretlen eredetű élelmiszert és 7 ezer liter alkoholtartalmú folyadékot vontak ki a magyar hatóságok az élelmiszerhamisítás elleni OPSON VII. nemzetközi művelet során. Ezt, az MTI tudósítása szerint, Leopold Róbert, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vám- és jövedéki szóvivője közölte budapesti sajtótájékoztatóján.

A nemzetközi akciót Magyarországon az Europol és az Interpol irányításával a vámhivatal a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testülettel (HENT) együttműködve, valamint a magánszektor támogatásával végezte 2017 decembere és 2018 márciusa között.

Helik Ferenc, a Nébih kiemelt ügyek igazgatóságának vezetője elmondta, hogy az akcióban a Nébih 16 esetet tárt fel, és ennek nyomán a hivatal több mint 71 tonna terméket vont ki a forgalomból, a bírságok összege pedig meghaladta a 28 millió forintot. A termékek döntő része húskészítmény, tőkehús volt, de intézkedni kellett idegencukortalom és nyomon követési hiányosság miatt is közel 30 tonna hamisított méz lefoglalásával. Mint megjegyezte, a világon évente 55 milliárd dollárra becsülik az élelmiszerhamisítási kárt, a hamisítás az unió felmérése szerint a kábítószer után a második legnagyobb üzlet.

Leopold Róbert elmondta, hogy a nemzetközi műveletben a világ 65 országa vesz részt. A szóvivő rámutatott arra is, hogy az olcsó vagy bizonytalan eredetű élelmiszerek vásárlása és fogyasztása egészségkárosító kockázattal járhat, ugyanakkor gazdasági károkat is okoz, mivel a piac legális szereplői a hamisítókkal szemben versenyhátrányba kerülnek. A hamisítók a magyar vásárlók árérzékenységére építenek, ezért abban az esetben, ha gyanúsan olcsó a termék vagy szemmel láthatóan ismeretlen eredetű, akkor a szóvivő azt javasolja, hogy a fogyasztók ne vegyék meg.

A sajtótájékoztatón Németh Mónika, a HENT titkára elmondta, hogy az Európai Unió (EU) Szellemi Tulajdon Hivatalának korábbi felmérése szerint a hamisított áruk miatt 48 milliárd euró kiesése van az uniónak, amely az értékesítésből származó bevétel 7,4 százaléka. A jelentésből az is kiderült, hogy Magyarországon a kiesés évente 230 milliárd forint, ami az értékesítés 12 százalékát teszi ki, de a hamisításnak tudható be 11 ezer magyar munkahely megszűnése is.

Kitért arra is, hogy a HENT és a Tárki tavalyi felmérése szerint a nem megbízható forrásból származó élelmiszerek csaknem kétharmadát a piacon, közel egynegyedét pedig az utcán szerezték be a magyar fogyasztók 2017-ben. A válaszadók 85 százaléka vélte úgy, hogy akkor sem venne kétes eredetű enni- vagy innivalót, ha az lényegesen olcsóbb lenne. Bár a vásárlók döntő többsége elutasítja a nem megbízható forrásból származó élelmiszerek és italok fogyasztását, a kutatásból az is kiderült, hogy jelentős arányban vannak azok, akiket már egy kis árkülönbség is befolyásol. (MTI)

Szerző
2018.04.26 14:28
Frissítve: 2018.04.26 18:37

Ismét tüntettek az almatermelők Szabolcsban

Publikálás dátuma
2018.08.21 12:03

Fotó: MTI/ Czeglédi Zsolt
A Vásárosnamény határánál lévő üzemnél és Anarcson is több száz gazda jelent meg.
Félpályás útlezárással, tüntetésekkel tiltakoznak az almatermelők az ipari alma alacsony felvásárlási ára miatt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vásárosnaményban és Anarcson kedden – írja az MTI. A Vásárosnamény határában lévő feldolgozóüzemnél több mint háromszáz gazda jelent meg, akik – rendőri biztosítás mellett – 30-40 traktort és munkagépet állítottak ki az üzem mellett vezető 41-es főút egyik oldalára. A termelők többsége az osztrák tulajdonú Austria Juice Kft. telephelye előtt demonstrál azt kérve a társaság vezetésétől, hogy legalább 25 forintra emeljék fel az ipari alma jelenleg 13 forinton álló kilogrammonkénti átvételi árát.

„Megalázó” átvételi ár

A tüntetésen Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke a gazdák előtt megtartott beszédében hangsúlyozta, hogy „kartellgyanú” merül fel az almaügyben, mivel az átvételi árakról egy hónappal ezelőtt sem volt hajlandó egyetlen feldolgozó sem egyeztetni a gazdákkal. Lengyelországban kilogrammonként 25 forintért veszik át a feldolgozók a gyümölcsöt, amiért Ausztriában és Németországban 8 és 12 eurocent közötti összeget fizetnek a gazdáknak, ezt pedig az itteni feldolgozóipari cég vezetőinek is tudniuk kell – jelezte az Országgyűlés alelnöki tisztségét is betöltő politikus. Kiemelte, hogy a magyar gazdák nem fizethetik ki a külföldi gazdák ipari almájának felárát, „mert egyelőre úgy néz ki”, hogy amit a magyar termelőktől elvesznek, azt adják oda az osztrák és német gazdáknak. Elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy a termelők jóval az önköltségi ár alatt, lényegében ingyen szállítsák be a gyümölcsöt a feldolgozókba. Jakab István közölte: az első lépés ez ellen a demonstráció, a második pedig a gazdavezetők és az agrártárca közötti érdemi egyeztetés megindítása lesz. „A minisztérium jelezte, mindent megtesz annak érdekében, hogy a gazdák megfelelő árat érjenek el, a hatóságok kezében lévő összes eszközzel pedig élni akarunk” – jelentette ki Jakab István. Úgy véli, hosszabb távon a termelői tulajdonú feldolgozók létrehozása lenne megoldás a Magyarországon termelt valamennyi gyümölcs tisztességes áron történő értékesítésre. A gazdák közül többen azt mondták az MTI-nek, hogy a világpiaci ár nem indokolja az irreálisan alacsony, „megalázó” átvételi árat. Valamennyi megkérdezett gazda egyetértett abban, hogy az önköltség felét sem tartalmazó áron továbbra sem szállítanak be almát a feldolgozóba. A beszédek után egy leponyvázott, léalmát szállító teherautó hajtott be a feldolgozóüzembe, a gazdák kiabálása és méltatlankodása után a teherautó visszafordult és elhagyta a területet. 

Anarcson is tüntettek

A Magosz közleményében azt írta, az Austria Juice jelezte a termelők felé, hogy cégüknél jelenleg is zajlik a piaci folyamatok elemzése, ezért vezetőik legközelebb szerdán délelőtt tudnak ismét tárgyalóasztalhoz ülni a megyei gazdakör képviselőivel. A másik, Anarcson tartott demonstráció helyszínén körülbelül kétszáz gazda tüntetett az Austria Juice helyi feldolgozóüzeme előtt.

Nem született megállapodás

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) múlt héten közölte, hogy újabb egyeztetés zárult megállapodás nélkül a léalma kilogrammonkénti 13 forintos felvásárlási árának emeléséről az Austria Juice képviselőivel. A megyei gazdakör támogatja a gazdák kiállását, és részt vesz annak szervezésében. A FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint az Ékasz (Alma Terméktanács) szerint is megalázóan alacsony a léalma induló ára. Korábbi közleményükben azt írták: érthetetlen és a piaci viszonyokkal nem magyarázható a 13 forintos felvásárlási ár. Az Agrárminisztérium jelezte, hogy támogatja az almatermelő gazdák minden olyan megmozdulását, összefogását és érdekérvényesítő tevékenységét, amelyek a méltányos átvételi árak elérését szolgálják. Magyarországon az idei almatermés 720 ezer tonna körül várható, ami meghaladja az utóbbi évek termését, azonban jelentősen elmarad a 2014. évi 920 ezer tonnás rekordtól. 

2018.08.21 12:03
Frissítve: 2018.08.21 12:09

Rengeteg pénzhez juttatta a kormány a bankokat – A kisember meg csak néz

Publikálás dátuma
2018.08.21 10:26

Fotó: Shutterstock/
Sokan használták ki a kiskaput, a számlát pedig az adófizetők állják.
Sikertörténet volt a magyar adósságfinanszírozás átalakítása: az állam elérte, hogy külföldiek helyett egyre inkább a magyar lakosság finanszírozza az adósságunkat, közben a vonzó feltételek között ügyesen lavírozó bankok, alapítványok, gazdag magánszemélyek nagyot kaszáltak. Az államnak ez nem tetszik, harcot hirdetett az adófizetői érdekeket sértő módszerek ellen, de a pénzügyi racionalitást nehéz megfékezni – írja az Index. A portál felidézi: az állam szerette volna megnyerni a magyar lakosságot az állampapírok vásárlására, ezért a piacinál érdemben kedvezőbb kamatot kínált nekik, gyakorlatilag jóval magasabbat, mint amennyiért a bankok ki tudták helyezni ebben az időben a forrásaikat. Azonban az ÁKK olyan vonzó paraméterrendszert hozott létre, hogy a bankok elkezdték keresni azokat a módszereket, hogy ők is részesüljenek a kedvezőre árazott konstrukcióból. Végül nagy hadakozás lett, az állam megpróbálta elkergetni a bankokat a piacról, de ők azért elég rafináltak voltak. Az állam a magas kamatot kínáló lakossági állampapírokat bankok közvetítésével adta el magánszemélyeknek, alapítványoknak és önkormányzatoknak. A bankok ugyan közvetlenül nem vehettek maguknak lakossági állampapírt, de közvetve igen, ugyanis a szerződéses kötelezettségeik szerint másodpiaci árjegyzést is kellett kínálni az ügyfeleiknek. Így az ügyfelek a lakossági állampapírok lejárata előtt is visszaadhatták a papírjaikat, amennyiben a pénzükre szükségük volt a lejárat előtt. Ha a bank megint eladta volna ezeket a visszavett papírokat, arra már nem kapott volna jutalékot, de nem is akarta értékesíteni, hiszen így nála ketyegett a piacinál magasabb, 2,5 százalékos kamat. 

Trükkök

A portál példaként említi a következő módszereket:
  • A bank megkér egy „baráti” magánszemélyt, vagy egy „baráti” alapítványt, hogy a bank hiteléből vásároljon ilyen állampapírokat. Majd miután az illető megvette a papírokat, adja el a banknak, hiszen a másodpiacon a bank már vehet lakossági állampapírt. A baráti közreműködő ezek után visszafizeti a bank hitelét, az egész ügyletért valami pénzt megtart, a bank viszont nagyon jól jár. (A bankok szerint egyébként ez a gyakorlat nem volt tömeges, de azért sokan hallottak arról, hogy egyesek kifejezetten pénzszerzési céllal hoztak létre olyan alapítványokat, amelyek jegyezhettek az állampapírokból, majd azt eladták a banknak.)
  • A gazdag privátbanki ügyfél vett 100 millió forintért piaci kamat felett fizető lakossági állampapírt. Ha a megvásárolt állampapírokat odaadta a banknak hitelfedezetként, akkor erre kapott akár 80 százaléknyi (80 millió forintnyi) lombardhitelt. Ebből a hitelből is állampapírt vett. A hitel kamata csak 1-1,5 százalék volt, az ügyfél 2,5 százalékos kamatozású állampapírt vett, amit akár újabb hitel fedezeteként is odaadhatott. Ezzel a módszerrel a gazdag magánszemélyek a saját betett pénzre akár 10 százalékos biztos hozamot is el tudtak érni. A bank pedig jó adósnak, jó fedezettel nyújthatott hitelt és még minden állampapír-eladás után jutalékot is kapott.
Egy idő után, 2017 elején az ÁKK elkezdte megelégelni ezeket a mechanizmusokat: – csökkentette a bankoknak fizetett jutalékokat, a korábbi 1 százalékok helyett még a hosszabb papíroknál is legfeljebb 0,8 százalékot fizet, a rövidebb papíroknál még jobban levitte a banki jutalékokat. – megkérte a bankokat, hogy hagyjanak fel a lombardhitelezéssel, majd erre egy formális szabályt is hozott, a bankok ügyfélkörében található lakossági állampapír-állomány legfeljebb 10 százalékát fogadhatták be a bankok hitelfedezetként. – az alapítványokat, önkormányzatokat vagy teljesen kitiltotta az aukciókról, vagy ahová még jelentkezhettek, ott nem fogadta el az ő vásárlási szándékaikat. – a banki forgalmazóknak leveleket írt az ÁKK, amelyben azt kérte, hogy a bankok építsék le a saját számlás állományaikat. Egyes bankok jelezték számunkra, hogy korábban éppen az ÁKK nem adott lehetőséget arra, hogy a bankok visszaadják az ÁKK-nak a náluk landoló lakossági állampapírokat. – és ahol az ÁKK vonakodást tapasztalt, ott a treasury-vezetőkkel négyszemközt is elbeszélgettek az ÁKK-ban. 
Az egyik bankár a portálnak azt mondta: üzleti elképzeléseket azért mindig lehet arra építeni, ha olcsóbb a hitel, mint a vele elérhető biztos hozam. „Adott egy neves vállalati ügyfelem, akinek örömmel nyújtok akár 6 milliárd forint forgóeszközhitelt is, amiért 1 százalékos kamatot kérek. A vállalkozás kölcsönadja ezt a pénzt a saját magánszemély tulajdonosának, 1,5 százalékos kamaton. Végül a magánszemély vállalkozó már megveheti a lakossági állampapírt 2,5 százalékos kamaton” – magyarázta. Tehát minden feltétel teljesült, nem kerültek be a papírok a banki könyvekbe, a bank nem lombardhitelt nyújtott, mert az ügylet három lába eltünteti a valós szándékot.
Az Index kiemeli, hogy 
az állam, vagyis az ÁKK magas kamatfizetése valójában adófizetői veszteségként is értékelhető.
Amíg ugyanis van olyan befektetés, ami garantáltan 2,5 százalékot hoz és van olyan ügyfél, aki 1-1,5 százalékon tud hitelt felvenni, addig valamiképpen találkozni fog a hitel és a befektetés. Ennek akkor lesz vége, ha a lakossági állampapírok kamata már nem haladja meg a piaci kamatokat. De egyelőre ez nem látszik, sőt, a nyáron 50 ponttal éppen kamatot is emelt az ÁKK a példánkban használt 1MÁP esetében. Ha rápillantunk a friss adatokra, ma Magyarországon Az egy éves 1MÁP 2,5 százalékot fizet, míg az egy éves piaci referenciahozam, a D190731 diszkontkincstárjegy hozama 0,52 százalék. A különbség majdnem 200 bázispont. 
2018.08.21 10:26
Frissítve: 2018.08.21 10:26