Döbbenetes mennyiségű élelmiszert vontak ki a hatóságok

Publikálás dátuma
2018.04.26 14:28
Illusztráció/AFP fotó
Fotó: /
Csaknem 105 tonna hamis vagy ismeretlen eredetű élelmiszert és 7 ezer liter alkoholtartalmú folyadékot vontak ki a magyar hatóságok az élelmiszerhamisítás elleni OPSON VII. nemzetközi művelet során. Ezt, az MTI tudósítása szerint, Leopold Róbert, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vám- és jövedéki szóvivője közölte budapesti sajtótájékoztatóján.

A nemzetközi akciót Magyarországon az Europol és az Interpol irányításával a vámhivatal a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testülettel (HENT) együttműködve, valamint a magánszektor támogatásával végezte 2017 decembere és 2018 márciusa között.

Helik Ferenc, a Nébih kiemelt ügyek igazgatóságának vezetője elmondta, hogy az akcióban a Nébih 16 esetet tárt fel, és ennek nyomán a hivatal több mint 71 tonna terméket vont ki a forgalomból, a bírságok összege pedig meghaladta a 28 millió forintot. A termékek döntő része húskészítmény, tőkehús volt, de intézkedni kellett idegencukortalom és nyomon követési hiányosság miatt is közel 30 tonna hamisított méz lefoglalásával. Mint megjegyezte, a világon évente 55 milliárd dollárra becsülik az élelmiszerhamisítási kárt, a hamisítás az unió felmérése szerint a kábítószer után a második legnagyobb üzlet.

Leopold Róbert elmondta, hogy a nemzetközi műveletben a világ 65 országa vesz részt. A szóvivő rámutatott arra is, hogy az olcsó vagy bizonytalan eredetű élelmiszerek vásárlása és fogyasztása egészségkárosító kockázattal járhat, ugyanakkor gazdasági károkat is okoz, mivel a piac legális szereplői a hamisítókkal szemben versenyhátrányba kerülnek. A hamisítók a magyar vásárlók árérzékenységére építenek, ezért abban az esetben, ha gyanúsan olcsó a termék vagy szemmel láthatóan ismeretlen eredetű, akkor a szóvivő azt javasolja, hogy a fogyasztók ne vegyék meg.

A sajtótájékoztatón Németh Mónika, a HENT titkára elmondta, hogy az Európai Unió (EU) Szellemi Tulajdon Hivatalának korábbi felmérése szerint a hamisított áruk miatt 48 milliárd euró kiesése van az uniónak, amely az értékesítésből származó bevétel 7,4 százaléka. A jelentésből az is kiderült, hogy Magyarországon a kiesés évente 230 milliárd forint, ami az értékesítés 12 százalékát teszi ki, de a hamisításnak tudható be 11 ezer magyar munkahely megszűnése is.

Kitért arra is, hogy a HENT és a Tárki tavalyi felmérése szerint a nem megbízható forrásból származó élelmiszerek csaknem kétharmadát a piacon, közel egynegyedét pedig az utcán szerezték be a magyar fogyasztók 2017-ben. A válaszadók 85 százaléka vélte úgy, hogy akkor sem venne kétes eredetű enni- vagy innivalót, ha az lényegesen olcsóbb lenne. Bár a vásárlók döntő többsége elutasítja a nem megbízható forrásból származó élelmiszerek és italok fogyasztását, a kutatásból az is kiderült, hogy jelentős arányban vannak azok, akiket már egy kis árkülönbség is befolyásol. (MTI)

Szerző
2018.04.26 14:28
Frissítve: 2018.04.26 18:37

Egyre intenzívebben ösztönzi a kormány, hogy mindenki spóroljon magának idős korára

Publikálás dátuma
2018.12.10 10:30
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/
Nem kicsi a tét: 600 milliárd forint újbóli befektetéséről kell dönteni.
Az öngondoskodás fokozására, főként a nyugdíjcélú megtakarítások gyarapítására buzdít a kormány.  A Pénzügyminisztérium (PM) hétvégi közleményében azt hangsúlyozta, hogy aki még idén elkezd félretenni idős korára, az már jövő évi adóbevallásában élhet az adójóváírás lehetőségével. Alapvetően három nyugdíj célú megtakarítás létezik: a nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), a nyugdíjbiztosítás és az önkéntes nyugdíjpénztár. Minden befizetés után igénybe vehető az adókedvezmény, ami a befizetések 20 százaléka, de az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári befizetésnél maximum egy évben 150 ezer forint, a nyugdíj-előtakarékossági számlánál legfeljebb 100 ezer (illetőleg 130 ezer), a nyugdíjbiztosítási szerződés esetén pedig 130 ezer forint a felső korlát. Ha valakinek több nyugdíj célú megtakarítása is van, akkor az adókedvezmény éves korlátja magasabb, 280 ezer forint. Idén mintegy 710 ezren vettek igénybe ilyen jellegű megtakarításaik után adókedvezményt. Az érintettek összesen több mint 28 milliárd forintnyi adót spóroltak meg - összegezte  a PM közleménye. A nyugdíjcélokat is számba vehetik azok, akiknek éppen év végével jár le a tartós befektetési számlán kamatozó (tbsz) megtakarításuk. A jegybank adatai szerint 111 ezer ilyen befektető áll kényszerű döntés előtt, ők 2013-ban választották ezt a megtakarítási formát, és idén telik le a választott ötéves tartási idő. Nem kevés pénz újrabefektetéséről kell dönteniük: a 2013 végi állomány meghaladta a 600 milliárd forintot. Az NN Biztosító korábbi felmérése szerint ez a csoport érzékeny az adókedvezményekre, ugyanis az akkori számlanyitással is a betétek hozama után fizetendő hat százalékos egészségügyi hozzájárulást kívánták elkerülni. Az újra befektetők közül sokan vélhetően valamilyen más, hosszú távú, adókedvezményt kínáló megtakarításba is fektetnek felszabaduló pénzükből. Így fogékonyak lehetnek a nyugdíjcélú megtakarításokhoz társított adójóváírásra is.  Az NN Biztosító reprezentatív kutatása arra is kitért, hogy milyen időtávon és milyen célokra takarít meg a magyar lakosság: az aktív korú lakosság kettő-ötéves időtávon jellemzően a vállalkozásindításra, saját esküvő megrendezésére, illetve meglévő hitel törlesztésére takarékoskodik. Hat-tízéves távon a gyermekek életkezdésének támogatása és a lakásvásárlás jelenik meg célként, míg ennél hosszabb távon a tartalékképzésre, a folyamatos megtakarításra helyeződik a hangsúly.  
Szerző
2018.12.10 10:30
Frissítve: 2018.12.10 11:37

Akár a bankkártyát is elfelejthetjük a magyar bankrendszerre váró átalakulás után

Publikálás dátuma
2018.12.10 08:38

Fotó: Shutterstock/
Jövőre akár vasárnap éjjel is utalhatunk öt másodpercen belül, egy a telefonszámunkra érkezett fizetési kérelemre válaszul. Függetlenül attól, hogy melyik bank ügyfelei vagyunk.
Mindenkit érintő változás jön a magyar bankrendszerben - írja az Index.hu. Az átalakulások főbb elemei a következőek lesznek:
  • 2019 júliusától elindul az azonnali utalási rendszer - a 10 millió forint alatti belföldi átutalások 5 másodperc alatt megérkeznek. A szolgáltatás 7/24-es rendszerű.
  • Nem csak bankszámlaszámot megadva lehet majd utalni: telefonszám, e-mail cím és adószám is a bankszámlához rendelhető lesz másodlagos azonosítóként.
  • Megjelenik a fizetési kérelem fogalma, amellyel egyszerűbbé válik többek között a megosztott fizetés.
Az azonnali fizetési rendszer egy teljesen új informatikai rendszeren megvalósított gyors pénzforgalmi megoldás lesz, ahol a tranzakciókat öt másodperc alatt teljesítik. Ez a jelenlegi, hétköznap reggel fél nyolc és este fél hat közötti 10 elszámolási ciklusra épülő szisztémát váltja. Az új rendszer viszont az év összes napján, a nap minden órájában rendelkezésre fog állni minden banknál, a 10 millió alatti forint-utalások esetén. Egyes bankok egymással megállapodást kötve a 10 milliós értékhatár fölé is mehetnek.
Akár telefonszámot megadva is lehetséges lesz az átutalás, ugyanakkor a másodlagos azonosítók használata nem lesz kötelező. Ha valaki mégis él a lehetőséggel: egy azonosítót csak egy bankszámlához adhat majd meg, és másodlagos azonosítója mindig annál a bankszámlánál lesz érvényben, ahol utoljára megadta azt. Ezeket az azonosítókat a GIRO bankközi rendszereiben tárolják majd az áttekinthetőség kedvéért, és szükséges lesz azokat évente megerősíteni is.
A fizetési kérelem funkció újdonság lesz a hazai banki környezetben, erre eddig még csak egyedi megoldások születtek. Az azonnali fizetéssel megérkező új fizetési kérelem funkcióval lehetővé válik pénzt kérni egy tranzakció megadásával. Felületet ehhez a bankok internetes oldalai vagy mobil applikációi adnak majd. A címzettnek 60 napja lesz teljesíteni a kérelmet. Ez az új szolgáltatás akár a bankkártyákat is háttérbe szoríthatja a jövőben.
2018.12.10 08:38