Macron: Trump kiléphet az iráni atomalkuból

Publikálás dátuma
2018.04.26. 18:13
Macron egy szerdai washingtoni sajtótájékoztatón. Fotó: Ludovic MARIN / AFP
A francai államfő szinte biztos abban, hogy Donald Trump amerikai elnök kihátrál az Iránnal kötött nukleáris szerződésből - írja az Euronews. Erről Emmanuel Macron washingtoni látogatásának utolsó napján beszélt.

Macron már többször kijelentette, nem akarja, hogy Teherán atomfegyvert fejlesszen, és ennek ellenőrzésére szerinte a jelenlegi szerződés alkalmas. Ugyanakkor az amerikai elnök már több ízben fenyegetőzött annak felmondásával, és az egyezményt több ízben „borzalmasnak” nevezte Trump.

Sajtótájékoztatóján Macron hangsúlyozta, ugyan nem tudja, Donald Trump hogyan dönt a május 12-i határidő lejártával, de az eddigiek alapján nem túl derűlátó az Iránnal kötött nukleáris szerződést illetően.

A francia elnök látogatása végén az amerikai kongresszus képviselői és szenátorai előtt is tartott beszédet - ezt elemzők úgy értékeltek, hogy finoman bírálta vendéglátójának politikáját.

Szerző

Olasz kormányfő-jelölt: ha most nincs megállapodás, új választás kell

Publikálás dátuma
2018.04.26. 17:21
Luigi Di Maio, az M5S kormányfő-jelöltje. Fotó: Silvia Lore / NurPhoto
A balközép Demokrata Párt (PD) ügyvivője szerint "jelentős előrelépést" sikerült elérni az Öt Csillag Mozgalommal (M5S) folytatott tárgyalásaikon az olaszországi kormányalakítás újabb fordulójában, amelynek eredményeiről Roberto Fico, a képviselőház elnöke csütörtökön számol be az államfőnek - írja az MTI. Ugyanakkor a PD bele is roppanhat a közeledésbe. Ha nem sikerül megállapodniuk, új választás kiírására lehet szükség a kormányfő-jelölt, Luigi Di Maio szerint.

Az M5S és a PD közti kormányalakítás lehetőségeinek felmérésével megbízott Roberto Fico először kedden, majd csütörtök délelőtt is egyeztetett a két párt vezetőivel.

Maurizio Martina, a PD ügyvivője a sajtónak azt mondta, hogy az Öt Csillag Mozgalom több kérésükre is nyitott. Hozzátette ugyanakkor, hogy a két párt között vannak "különbségek és nehézségek" is. A PD május 3-ra hívta össze vezetőségi ülését az M5S-szel közös kormányzás lehetőségének megvitatására.

Az M5S miniszterelnök-jelöltje közölte, szerződést ajánlottak, ez alkothatja a közös kormányprogramot. Luigi Di Maio hozzátette: vagy sikerül megállapodni a PD-vel, vagy új választásokat kell kiírni.

Roberto Ficót, a képviselőház elnökét, az M5S politikusát hétfőn bízta meg Sergio Mattarella államfő, hogy felmérje az M5S és a balközép Demokrata Párt (PD) közti kormányalakítás lehetőségét. Az eredményekről csütörtök délután számol be neki. Roberto Fico további időt kérhet az államfőtől az M5S és a PD közötti egyeztetések folytatására.

A március 4-i választásokon több mint 32 százalékkal a legnagyobb pártként végző M5S kezdettől hangsúlyozta, hogy a kormányzás érdekében a Ligával és a PD-vel is kész közös program alapján együttműködni. Miután ez a Matteo Salvini vezette Ligával nem sikerült, az M5S a PD felé fordult.

A választásokon 18 százalékkal harmadikként befutó PD-t megosztja az M5S ajánlata. A PD egy része szerint a kormányalakítás lehetősége előnyösebb az ellenzékbe vonulásnál. A felmérések szerint a két párt választói sem ellenzik a közös kormányt, hiszen a PD csalódott szavazóinak nagy része az M5S-re voksolt március elején.

A PD Matteo Renzi volt főtitkár vezette szárnya azonban határozottan ellenzi az M5S-szel való egyezkedést. Elemzők szerint a belső viták miatt a PD akár szét is szakadhat. Az M5S-nek viszont a PD egész szenátusi és képviselőházi frakciójára szüksége van a kormányzáshoz.

Szerző

Koszovónak az EU-tagság a cél

Publikálás dátuma
2018.04.26. 16:36
Hashim Thaci (balra) és Donald Tusk (jobbra) egy korábbi találkozásuk alkalmával. Fotó: JOHN THYS / AFP
Főként Koszovó európai integrációjáról, de a vízumliberalizációról és a Szerbiával fenntartott kapcsolat rendezéséről is tárgyalt csütörtökön Pristinában Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Hashim Thaci koszovói elnök - írja az MTI. Utóbbi leszögezte: Pristina számára továbbra is a teljes jogú európai uniós tagság elnyerése a legfontosabb cél.

A Zeri.info pristinai hírportál beszámolója szerint Hashim Thaci kifejtette: egyetértettek abban, hogy a nyugat-balkáni térség és az EU soha nem volt még olyan közel egymáshoz mint most, és mindkét félnek az az érdeke, hogy a nyugat-balkáni ország csatlakozhassanak az európai családhoz. Mint mondta: Koszovónak feltétlenül fel kell gyorsítania az európai integráció útján folytatott lépéseit, meg kell fogalmaznia európai perspektíváját, és a lehető legrövidebb időn belül tagjelölti státust kell szereznie.

A koszovói államfő felhívta a figyelmet arra, hogy országának továbbra is érdekében áll a kapcsolat normalizálása Szerbiával. "Koszovó nemcsak a párbeszéd folytatásában érdekelt, hanem abban is, hogy tartós békét biztosítsunk a térségben" - tette hozzá.

Végül aláhúzta, hogy a koszovói állampolgárokkal szembeni vízumkényszerről is tárgyalt az Európai Tanács elnökével, és tájékoztatta mindazokról a lépésekről, amelyeket Pristina a vízumliberalizáció érdekében eddig tett.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke közös sajtótájékoztatójukon elismerőleg szólt arról, hogy Pristina a közelmúltban ratifikálta a Montenegróval megkötött határegyezményt, ez ugyanis fontos kérdés volt Brüsszel számára, és fontos lépés annak érdekében, hogy az EU eltörölje a koszovói állampolgárokkal szembeni vízumkényszert.

Mindazonáltal felhívta a figyelmet, hogy Koszovó előtt még számos feladat áll, harcolnia kell az országban uralkodó korrupció ellen, és rendeznie kell a kapcsolatát Szerbiával. "Az EU-ba csak a Szerbiával fenntartott kapcsolat rendezésén keresztül vezet az út" - húzta alá.

Donald Tusk úgy vélekedett, hogy mindaddig, amíg nem ültetik át a gyakorlatba is a megkötött megállapodásokat, nem javulhatnak az érintett országok uniós kilátásai sem. Hozzátette azonban, hogy miután szerdán Belgrádban találkozott Aleksandar Vucic szerb elnökkel, csütörtökön pedig Hashim Thaci koszovói államfővel, sokkal derűlátóbbá vált a helyzet mihamarabbi rendezését illetően.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a zömében albánok lakta területet.

Szerző