Árván maradt bakancsok

Publikálás dátuma
2018.04.27 07:20
Gyertyagyújtással emlékeztek a szakszervezetek a munkában megrokkant vagy meghalt dolgozók csepeli emlékművénél tegnap este FOTÓ
Az egyre szaporodó munkahelyi balesetek megelőzésében kulcsfontosságú lenne a szabályok szigorú betartatása, ám az ellenőrzésekből kigolyózott szakszervezetek nélkül a hatóság csak a cégek töredékéhez jut el.

Tragikus baleset történt a múlt héten az ELTE Nagytétényi úti kollégiumának felújítása közben: egy függőállvány a 10. emelet magasságában leszakadt, emiatt két építőmunkás lezuhant és a helyszínen életét vesztette. A baleset körülményeit még vizsgálják, az okokról így egyelőre nem sokat tudni. A híradások tanúsága szerint a munkahelyi balesetek száma évről évre növekszik. Míg 2012-ben 17 025 dolgozót ért baleset munka közben, és ebből 62 volt halálos, addig tavaly a munkabalesetek száma 23 387-re emelkedett, amelyek közül 79 végződött halállal – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium munkavédelmi főosztályának jelentéséből. Az elmúlt 6 évben persze a foglalkoztatottak létszáma is 11 százalékkal emelkedett, ám ez önmagában nem indokolja a balesetek számának 28 százalékos megugrását. A tényleges szám szakszervezeti becslések szerint ráadásul ennek akár a többszöröse is lehet, a cégek ugyanis a következményektől tartva igyekeznek eltussolni ezeket.

A munkabalesetek számának alakulását azért érdemes 2012-től vizsgálni, mert az azt megelőző években tapasztalt csökkenés ekkortól indult ismét növekedésnek. A szakszervezetek szerint ebben komoly szerepet játszott, hogy az új Munka törvénykönyvével ekkor nyirbálta meg a kormány a szakszervezeti jogokat: eltörölték többek között az érdekvédők munkavédelmi ellenőrzési jogosultságát. Ekkortól alakították át a munkavédelem hatósági felügyeleti rendszerét is. Az addig nagyobb létszámmal, önállóan működő intézmény ma csupán egy főosztály, amely évről évre kevesebb munkaadót és munkavállalót képes leellenőrizni.

A múlt évben például a munkavédelmi hatósági ellenőrzés 14 605 munkáltató alig 270 ezer dolgozójára terjedt ki, miközben 1,7 millió vállalkozás működik jelenleg Magyarországon (plusz az állami intézmények), a foglalkoztatottak létszáma pedig meghaladja a 4,4 milliót. Az összes hazai vállalkozás vizsgálatához 116 évre lenne szükség – érzékelteti a hiányosságok nagyságrendjét Kondor Norbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) munkavédelmi bizottságának elnöke, aki szerint ugyanakkor az ellenőrzéseknek, a szabályok szigorú betartatásának kiemelt szerepe volna a munkahelyi balesetek megelőzésében.

Szabálytalanságokból ugyanis nincs hiány: az ellenőrzött munkáltatók csaknem 80 százalékánál találnak évről évre valamilyen munkavédelmi szabálytalanságot. A tavalyi ellenőrzésekről készült jelentés szerint az építőiparban például jellemző súlyos jogsértés volt a magasban végzett munkáknál a leesés elleni védelem kialakításának hiánya, a védőfelszerelés biztosításának, illetve használatának elmaradása. Gyakori, hogy a mélyépítési, közműépítési földmunkáknál nem dúcolják alá, nem kerítik el megfelelően a munkagödröket. A munkavállalók sokszor nem is vezethetnék az emelőgépeket, targoncákat, mert nincs hozzá megfelelő végzettségük. Szintén gyakori probléma, hogy nem rögzítik megfelelően a villamos berendezések védőburkolatait, a feldolgozóiparban, gépiparban, illetve a mezőgazdaság területén pedig a gépek idéztek elő súlyos baleseteket a veszélyes tér lehatárolására szolgáló védőburkolatok, biztonsági berendezések hiánya miatt. A veszélyes anyagokkal történő munkavégzésnél szintén gyakran elmarad a védőfelszerelés biztosítása.

A legtöbb intézkedést tavaly a veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésével, értékelésével kapcsolatos szabályok megszegése, valamint a munkavédelmi ismeretek hiánya indokolta. Márpedig éppen ezek az - első olvasatra talán bürokratikus akadékoskodásnak tűnő – előírások alapozzák meg a biztonságos munkakörülményeket. Hiszen ha a munkaadók és a munkavállalók is tisztában vannak a balesetek kockázataival, akkor könnyebb azokat elkerülni is. Sok cég azonban nem tart munkavédelmi oktatást, és nem méri fel, milyen balesetekre kell számítania dolgozóinak, ennek hiányában viszont a védőfelszerelések, a szükséges óvintézkedések is gyakran elmaradnak – magyarázza Kondor Norbert. Szerinte a szabálytalanságok nagy része takarékossági okokra vezethető vissza. A cégek ráadásul tudják: kicsi a valószínűsége, hogy éppen rájuk kerülne a sor az ellenőrzésekben, ezért kevéssé igyekeznek betartani a szabályokat.

Mindez főként a rosszabb anyagi helyzetben lévő kisvállalkozásokra jellemző, amelyeknél a szakszervezetek is kevésbé vannak jelen – mutatott rá Kondor Norbert, megjegyezve: e téren komoly feladataik vannak. A statisztikák ugyanis arra utalnak, hogy a nagyvállalatoknál, ahol erősebb a szakszervezeti jelenlét, jobb a helyzet a munkahelyi balesetek terén is. A 250 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégeknél háromszor gyakrabban fordulnak elő balesetek, mint a nagyobb vállaltoknál, a halállal végződő munkabalesetek számában pedig tízszeres a különbség. A munkavédelmi képviselőket most már 20 fős munkavállalói létszámtól meg lehet választani, ám ahol nincs szakszervezet, ott kevés az esély ezek hatékony működésére – véli az érdekvédő, hangsúlyozva: ezért is fontos megtalálniuk az utat a kisvállalkozásokhoz.

A megelőzés és az ellenőrzés kulcsfontosságát egyébként a statisztika is igazolja. Amikor az építőipar került a munkavédelmi ellenőrzések és kampányok középpontjába, akkor sikerült az ágazatban kissé lejjebb szorítani a halálos balesetek számát: 2015-ben 25 halálos baleset volt, 2016-ban 16. Amikor a mezőgazdaság került fókuszba, ott javultak a statisztikák: 2016-ban 18, 2017-ben 12 halálos baleset történt az ágazatban. Tavaly azonban már ismét az építőipar vezette a statisztikát 21 halálos balesettel. Amint elengedjük a gyeplőt, nő a tragédiák száma – fogalmaz Kondor Norbert.

A MASZSZ álláspontja szerint ezért legalább a négyszeresére kellene növelni az ellenőrző hatóság létszámát, és javítani kell működésük tárgyi feltételein is, a szakszervezeteknek pedig ismételten biztosítani kell a munkavédelmi ellenőrzési jogát.

Világszerte a sérült dolgozókra emlékeznek
Április 28-án világszerte a munkavégzés során megsérült, megrokkant vagy meghalt dolgozókra emlékeznek. A kanadai szakszervezetek által 1984-ben kezdeményezett emléknap célja, hogy felhívja a nyilvánosság és a dolgozók figyelmét a munkahelyi balesetek megelőzésének fontosságára.
Az idén a fiatal munkavállalók foglalkoztatási viszonya áll a megemlékezések középpontjában. A világ munkavállalóinak több mint 15 százaléka - 541 millió ember - ugyanis 15-24 év közötti: körükben idősebb kortársaikhoz képest 40 százalékkal magasabb a munkabalesetek száma.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség csütörtökön este a munkában megrokkantak és elhunytak csepeli emlékművénél gyertyagyújtással emlékezett meg a munkahelyi balesetek áldozatairól. A tavalyi halálos kimenetelű balesetek magas számára 79 árván maradt munkavédelmi bakanccsal hívták fel a figyelmet.

Szerző

450 milliót kapnak e-autókra karitatív szervezetek

Publikálás dátuma
2019.04.20 11:56
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 450 millió forinttal támogatja több karitatív szervezet elektromosgépjármű-beszerzését – közölte a tárca.
A pénzt a Karitatív Tanács tagjai – Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület, Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány, Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, Magyar Vöröskereszt, Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány, Katolikus Karitász–Caritas Hungarica – számára biztosítják. Ez szervezetenként 6-6 új elektromos gépkocsi (személyautók, személyszállító kisbuszok és áruszállító gépjárművek) beszerzését teszi lehetővé. Ez számításunk szerint 36 gépjárművet jelent. A támogatásból tehát egy autóra átlag 12,5 millió forint jut. Ez egy alsó-középkategóriás e-autó ára, így drágább járművek fedezése érdekében elvben a legolcsóbbak közül is választaniuk kell. A tárca közleménye megjegyzi: az e-autók üzemeltetési költségei alacsonyabbak a hagyományos üzemanyagúakhoz képest, ami tovább növeli a karitatív tevékenység forrásait. Megjegyzendő: mindenképp üdvös az állam karitatív tevékenysége, de az összeg nagyságrendjében közelíti az összes többi e-autó-vásárlónak szánt állami támogatási keretet. Weingartner Balázs, az ITM fenntarthatóságért felelős államtitkára tavaly októberben jelentette be, hogy a már lekötött 2,4 milliárdos támogatási keretet hatszázmillióval 3 milliárdra emeli. Ebből másfélmillió forinttal járul hozzá az állam minden e-autó vásárlásához. A mostani karitatív támogatást minden bizonnyal az ország úgynevezett szén-dioxid-kóvtabevételeiből biztosítják. Mint azt – az ITM tájékoztatása alapján – korábban kiszámoltuk, a tavaly el nem költött és idén várható kvótabevételek alapján a tárca számára mintegy 60 milliárd forint szabad forrás állhat rendelkezésre szén-dioxid-kibocsátás-csökkentő programok indítására. Ennek ugyanakkor a tárca csak töredékét fordítja országos, mindenki számára nyitott, vissza nem térítendő – például lakásszigetelési – támogatási programokra. Úgyszintén megjegyzendő: elektromos autók használata néhány száz kilométeres hatótávjuk miatt továbbra is elsősorban városon belüli közlekedésre ajánlottak. A töltőtípustól függően néhány tíz pectől több óráig tartó „tankolás” nyilvános állomásokon egyelőre javarészt ingyenes. A töltés normál konnektorból is megoldható: ennek töltési időtartama jellemzően 8-10 óra.
Szerző

Százmilliókért szállíthat újabb jegykiadókat a BKK-nak a T-Systems

Publikálás dátuma
2019.04.20 11:36
Illusztráció
Fotó: Népszava
A céget tendereztetés nélkül bízták meg, mivel egyedül a T-Systems jogosult ilyen automatákat szállítani és üzemeltetni.
Tendereztetés nélkül bízta meg a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. a T-Systems Magyarország Zrt.-t jegykiadó automaták szállítására – vette észre a napi.hu. Az uniós közbeszerzési közlönyből kiderül, hogy a T-Systems
újabb öt jegykiadó automatát szállíthat a BKK-nak nettó 400 millió forintért.
A BKK mostani vásárlása azért született tenderkiírás nélkül, mert iparjogvédelmi okok miatt egyedül a T-Systems jogosult ilyen automatákat szállítani és üzemeltetni. A 400 milliós feladat része 
  • 5 darab jegy-és bérletkiadó automata gyártása, szállítása és üzembe helyezése,
  • 77 darab jegy-és bérlet automata üzemeltetése a keretmegállapodás idejére vonatkozóan,
  • jegy- és bérletkiadó automata áthelyezése,
  • valamint jegy- és bérletkiadó automata szoftver- és hardverfejlesztés.
A szerződést még február 12-én kötötte meg a a BKK és a T-Systems.