Tragikus baleset történt a múlt héten az ELTE Nagytétényi úti kollégiumának felújítása közben: egy függőállvány a 10. emelet magasságában leszakadt, emiatt két építőmunkás lezuhant és a helyszínen életét vesztette. A baleset körülményeit még vizsgálják, az okokról így egyelőre nem sokat tudni. A híradások tanúsága szerint a munkahelyi balesetek száma évről évre növekszik. Míg 2012-ben 17 025 dolgozót ért baleset munka közben, és ebből 62 volt halálos, addig tavaly a munkabalesetek száma 23 387-re emelkedett, amelyek közül 79 végződött halállal – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium munkavédelmi főosztályának jelentéséből. Az elmúlt 6 évben persze a foglalkoztatottak létszáma is 11 százalékkal emelkedett, ám ez önmagában nem indokolja a balesetek számának 28 százalékos megugrását. A tényleges szám szakszervezeti becslések szerint ráadásul ennek akár a többszöröse is lehet, a cégek ugyanis a következményektől tartva igyekeznek eltussolni ezeket.
A munkabalesetek számának alakulását azért érdemes 2012-től vizsgálni, mert az azt megelőző években tapasztalt csökkenés ekkortól indult ismét növekedésnek. A szakszervezetek szerint ebben komoly szerepet játszott, hogy az új Munka törvénykönyvével ekkor nyirbálta meg a kormány a szakszervezeti jogokat: eltörölték többek között az érdekvédők munkavédelmi ellenőrzési jogosultságát. Ekkortól alakították át a munkavédelem hatósági felügyeleti rendszerét is. Az addig nagyobb létszámmal, önállóan működő intézmény ma csupán egy főosztály, amely évről évre kevesebb munkaadót és munkavállalót képes leellenőrizni.
A múlt évben például a munkavédelmi hatósági ellenőrzés 14 605 munkáltató alig 270 ezer dolgozójára terjedt ki, miközben 1,7 millió vállalkozás működik jelenleg Magyarországon (plusz az állami intézmények), a foglalkoztatottak létszáma pedig meghaladja a 4,4 milliót. Az összes hazai vállalkozás vizsgálatához 116 évre lenne szükség – érzékelteti a hiányosságok nagyságrendjét Kondor Norbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) munkavédelmi bizottságának elnöke, aki szerint ugyanakkor az ellenőrzéseknek, a szabályok szigorú betartatásának kiemelt szerepe volna a munkahelyi balesetek megelőzésében.
Szabálytalanságokból ugyanis nincs hiány: az ellenőrzött munkáltatók csaknem 80 százalékánál találnak évről évre valamilyen munkavédelmi szabálytalanságot. A tavalyi ellenőrzésekről készült jelentés szerint az építőiparban például jellemző súlyos jogsértés volt a magasban végzett munkáknál a leesés elleni védelem kialakításának hiánya, a védőfelszerelés biztosításának, illetve használatának elmaradása. Gyakori, hogy a mélyépítési, közműépítési földmunkáknál nem dúcolják alá, nem kerítik el megfelelően a munkagödröket. A munkavállalók sokszor nem is vezethetnék az emelőgépeket, targoncákat, mert nincs hozzá megfelelő végzettségük. Szintén gyakori probléma, hogy nem rögzítik megfelelően a villamos berendezések védőburkolatait, a feldolgozóiparban, gépiparban, illetve a mezőgazdaság területén pedig a gépek idéztek elő súlyos baleseteket a veszélyes tér lehatárolására szolgáló védőburkolatok, biztonsági berendezések hiánya miatt. A veszélyes anyagokkal történő munkavégzésnél szintén gyakran elmarad a védőfelszerelés biztosítása.
A legtöbb intézkedést tavaly a veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésével, értékelésével kapcsolatos szabályok megszegése, valamint a munkavédelmi ismeretek hiánya indokolta. Márpedig éppen ezek az - első olvasatra talán bürokratikus akadékoskodásnak tűnő – előírások alapozzák meg a biztonságos munkakörülményeket. Hiszen ha a munkaadók és a munkavállalók is tisztában vannak a balesetek kockázataival, akkor könnyebb azokat elkerülni is. Sok cég azonban nem tart munkavédelmi oktatást, és nem méri fel, milyen balesetekre kell számítania dolgozóinak, ennek hiányában viszont a védőfelszerelések, a szükséges óvintézkedések is gyakran elmaradnak – magyarázza Kondor Norbert. Szerinte a szabálytalanságok nagy része takarékossági okokra vezethető vissza. A cégek ráadásul tudják: kicsi a valószínűsége, hogy éppen rájuk kerülne a sor az ellenőrzésekben, ezért kevéssé igyekeznek betartani a szabályokat.
Mindez főként a rosszabb anyagi helyzetben lévő kisvállalkozásokra jellemző, amelyeknél a szakszervezetek is kevésbé vannak jelen – mutatott rá Kondor Norbert, megjegyezve: e téren komoly feladataik vannak. A statisztikák ugyanis arra utalnak, hogy a nagyvállalatoknál, ahol erősebb a szakszervezeti jelenlét, jobb a helyzet a munkahelyi balesetek terén is. A 250 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégeknél háromszor gyakrabban fordulnak elő balesetek, mint a nagyobb vállaltoknál, a halállal végződő munkabalesetek számában pedig tízszeres a különbség. A munkavédelmi képviselőket most már 20 fős munkavállalói létszámtól meg lehet választani, ám ahol nincs szakszervezet, ott kevés az esély ezek hatékony működésére – véli az érdekvédő, hangsúlyozva: ezért is fontos megtalálniuk az utat a kisvállalkozásokhoz.
A megelőzés és az ellenőrzés kulcsfontosságát egyébként a statisztika is igazolja. Amikor az építőipar került a munkavédelmi ellenőrzések és kampányok középpontjába, akkor sikerült az ágazatban kissé lejjebb szorítani a halálos balesetek számát: 2015-ben 25 halálos baleset volt, 2016-ban 16. Amikor a mezőgazdaság került fókuszba, ott javultak a statisztikák: 2016-ban 18, 2017-ben 12 halálos baleset történt az ágazatban. Tavaly azonban már ismét az építőipar vezette a statisztikát 21 halálos balesettel. Amint elengedjük a gyeplőt, nő a tragédiák száma – fogalmaz Kondor Norbert.
A MASZSZ álláspontja szerint ezért legalább a négyszeresére kellene növelni az ellenőrző hatóság létszámát, és javítani kell működésük tárgyi feltételein is, a szakszervezeteknek pedig ismételten biztosítani kell a munkavédelmi ellenőrzési jogát.
