Árván maradt bakancsok

Publikálás dátuma
2018.04.27 07:20
Gyertyagyújtással emlékeztek a szakszervezetek a munkában megrokkant vagy meghalt dolgozók csepeli emlékművénél tegnap este FOTÓ
Az egyre szaporodó munkahelyi balesetek megelőzésében kulcsfontosságú lenne a szabályok szigorú betartatása, ám az ellenőrzésekből kigolyózott szakszervezetek nélkül a hatóság csak a cégek töredékéhez jut el.

Tragikus baleset történt a múlt héten az ELTE Nagytétényi úti kollégiumának felújítása közben: egy függőállvány a 10. emelet magasságában leszakadt, emiatt két építőmunkás lezuhant és a helyszínen életét vesztette. A baleset körülményeit még vizsgálják, az okokról így egyelőre nem sokat tudni. A híradások tanúsága szerint a munkahelyi balesetek száma évről évre növekszik. Míg 2012-ben 17 025 dolgozót ért baleset munka közben, és ebből 62 volt halálos, addig tavaly a munkabalesetek száma 23 387-re emelkedett, amelyek közül 79 végződött halállal – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium munkavédelmi főosztályának jelentéséből. Az elmúlt 6 évben persze a foglalkoztatottak létszáma is 11 százalékkal emelkedett, ám ez önmagában nem indokolja a balesetek számának 28 százalékos megugrását. A tényleges szám szakszervezeti becslések szerint ráadásul ennek akár a többszöröse is lehet, a cégek ugyanis a következményektől tartva igyekeznek eltussolni ezeket.

A munkabalesetek számának alakulását azért érdemes 2012-től vizsgálni, mert az azt megelőző években tapasztalt csökkenés ekkortól indult ismét növekedésnek. A szakszervezetek szerint ebben komoly szerepet játszott, hogy az új Munka törvénykönyvével ekkor nyirbálta meg a kormány a szakszervezeti jogokat: eltörölték többek között az érdekvédők munkavédelmi ellenőrzési jogosultságát. Ekkortól alakították át a munkavédelem hatósági felügyeleti rendszerét is. Az addig nagyobb létszámmal, önállóan működő intézmény ma csupán egy főosztály, amely évről évre kevesebb munkaadót és munkavállalót képes leellenőrizni.

A múlt évben például a munkavédelmi hatósági ellenőrzés 14 605 munkáltató alig 270 ezer dolgozójára terjedt ki, miközben 1,7 millió vállalkozás működik jelenleg Magyarországon (plusz az állami intézmények), a foglalkoztatottak létszáma pedig meghaladja a 4,4 milliót. Az összes hazai vállalkozás vizsgálatához 116 évre lenne szükség – érzékelteti a hiányosságok nagyságrendjét Kondor Norbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) munkavédelmi bizottságának elnöke, aki szerint ugyanakkor az ellenőrzéseknek, a szabályok szigorú betartatásának kiemelt szerepe volna a munkahelyi balesetek megelőzésében.

Szabálytalanságokból ugyanis nincs hiány: az ellenőrzött munkáltatók csaknem 80 százalékánál találnak évről évre valamilyen munkavédelmi szabálytalanságot. A tavalyi ellenőrzésekről készült jelentés szerint az építőiparban például jellemző súlyos jogsértés volt a magasban végzett munkáknál a leesés elleni védelem kialakításának hiánya, a védőfelszerelés biztosításának, illetve használatának elmaradása. Gyakori, hogy a mélyépítési, közműépítési földmunkáknál nem dúcolják alá, nem kerítik el megfelelően a munkagödröket. A munkavállalók sokszor nem is vezethetnék az emelőgépeket, targoncákat, mert nincs hozzá megfelelő végzettségük. Szintén gyakori probléma, hogy nem rögzítik megfelelően a villamos berendezések védőburkolatait, a feldolgozóiparban, gépiparban, illetve a mezőgazdaság területén pedig a gépek idéztek elő súlyos baleseteket a veszélyes tér lehatárolására szolgáló védőburkolatok, biztonsági berendezések hiánya miatt. A veszélyes anyagokkal történő munkavégzésnél szintén gyakran elmarad a védőfelszerelés biztosítása.

A legtöbb intézkedést tavaly a veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésével, értékelésével kapcsolatos szabályok megszegése, valamint a munkavédelmi ismeretek hiánya indokolta. Márpedig éppen ezek az - első olvasatra talán bürokratikus akadékoskodásnak tűnő – előírások alapozzák meg a biztonságos munkakörülményeket. Hiszen ha a munkaadók és a munkavállalók is tisztában vannak a balesetek kockázataival, akkor könnyebb azokat elkerülni is. Sok cég azonban nem tart munkavédelmi oktatást, és nem méri fel, milyen balesetekre kell számítania dolgozóinak, ennek hiányában viszont a védőfelszerelések, a szükséges óvintézkedések is gyakran elmaradnak – magyarázza Kondor Norbert. Szerinte a szabálytalanságok nagy része takarékossági okokra vezethető vissza. A cégek ráadásul tudják: kicsi a valószínűsége, hogy éppen rájuk kerülne a sor az ellenőrzésekben, ezért kevéssé igyekeznek betartani a szabályokat.

Mindez főként a rosszabb anyagi helyzetben lévő kisvállalkozásokra jellemző, amelyeknél a szakszervezetek is kevésbé vannak jelen – mutatott rá Kondor Norbert, megjegyezve: e téren komoly feladataik vannak. A statisztikák ugyanis arra utalnak, hogy a nagyvállalatoknál, ahol erősebb a szakszervezeti jelenlét, jobb a helyzet a munkahelyi balesetek terén is. A 250 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégeknél háromszor gyakrabban fordulnak elő balesetek, mint a nagyobb vállaltoknál, a halállal végződő munkabalesetek számában pedig tízszeres a különbség. A munkavédelmi képviselőket most már 20 fős munkavállalói létszámtól meg lehet választani, ám ahol nincs szakszervezet, ott kevés az esély ezek hatékony működésére – véli az érdekvédő, hangsúlyozva: ezért is fontos megtalálniuk az utat a kisvállalkozásokhoz.

A megelőzés és az ellenőrzés kulcsfontosságát egyébként a statisztika is igazolja. Amikor az építőipar került a munkavédelmi ellenőrzések és kampányok középpontjába, akkor sikerült az ágazatban kissé lejjebb szorítani a halálos balesetek számát: 2015-ben 25 halálos baleset volt, 2016-ban 16. Amikor a mezőgazdaság került fókuszba, ott javultak a statisztikák: 2016-ban 18, 2017-ben 12 halálos baleset történt az ágazatban. Tavaly azonban már ismét az építőipar vezette a statisztikát 21 halálos balesettel. Amint elengedjük a gyeplőt, nő a tragédiák száma – fogalmaz Kondor Norbert.

A MASZSZ álláspontja szerint ezért legalább a négyszeresére kellene növelni az ellenőrző hatóság létszámát, és javítani kell működésük tárgyi feltételein is, a szakszervezeteknek pedig ismételten biztosítani kell a munkavédelmi ellenőrzési jogát.

Világszerte a sérült dolgozókra emlékeznek
Április 28-án világszerte a munkavégzés során megsérült, megrokkant vagy meghalt dolgozókra emlékeznek. A kanadai szakszervezetek által 1984-ben kezdeményezett emléknap célja, hogy felhívja a nyilvánosság és a dolgozók figyelmét a munkahelyi balesetek megelőzésének fontosságára.
Az idén a fiatal munkavállalók foglalkoztatási viszonya áll a megemlékezések középpontjában. A világ munkavállalóinak több mint 15 százaléka - 541 millió ember - ugyanis 15-24 év közötti: körükben idősebb kortársaikhoz képest 40 százalékkal magasabb a munkabalesetek száma.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség csütörtökön este a munkában megrokkantak és elhunytak csepeli emlékművénél gyertyagyújtással emlékezett meg a munkahelyi balesetek áldozatairól. A tavalyi halálos kimenetelű balesetek magas számára 79 árván maradt munkavédelmi bakanccsal hívták fel a figyelmet.

Szerző

A bérekről is megállapodott a Suzuki a dolgozókkal - 18%-os emelés jön

Publikálás dátuma
2019.02.22 19:41
Ellenzéki demonstráció az esztergomi Suzukinál
Fotó: Vajda József
A felek a pénteki tárgyalások eredményeként az Üzemi Tanács által javasolt minden pontban – 2019-es bérek, éves bónusz, béren kívüli juttatások – végleges megállapodásra jutottak.
Minden pontban megegyezett egymással a vállalat és az Üzemi Tanács - olvasható a Magyar Suzuki Zrt. szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. Mint írják, a december óta tartó tárgyalások alapját az Üzemi Tanács által benyújtott javaslat képezte, amely a bérfejlesztésre és a dolgozók általános elégedettségéhez hozzájáruló béren kívüli juttatásokra vonatkozott.

"Az Üzemi Tanáccsal folytatott eredményes egyeztetéseknek köszönhetően, a 2019. évi bérfejlesztésről szóló végleges megállapodás szerint
az alapbéremelés mértéke átlagosan 18 százalék a direkt dolgozók esetében. A múlt évben a direkt dolgozók átlagos alapbéremelése 12,5 százalék volt.
Így tehát a vállalat 2018-ban és 2019-ben együttesen több mint 30%-os bérfejlesztést hajtott végre a fizikai dolgozók körében" - áll a közleményben. A cég bejelentése alapján az újonnan megszületett megállapodáson felül a Magyar Suzuki további juttatásokat biztosít dolgozói számára, mint például a jelenléti pótlék, fix műszakpótlék, üzemi meleg étkezés, ingyenes buszjárat, temetési és házasságkötési támogatás, gyermekszületési támogatás és törzsgárda jutalom.

Tartja a szintet a Mol

Publikálás dátuma
2019.02.22 18:49

Fotó: Népszava
Tartja rekordközeli nyereségét Magyarország legnagyobb vállalatcsoportja, a Mol.
A 2017-eshez képest hajszálnyi csökkenést mutató, 301 milliárdos, nemzetközi számviteli elvek szerint számolt nettó nyereséggel zárta a tavalyi évet a Mol – derül ki Magyarország legnagyobb társaságcsoportja tegnap közzétett előzetes adataiból. Ez még így is a harmadik legmagasabb eredmény az olajcég szűk harminc éves történelmében. Az árbevétel negyednyi emelkedést mutatva - öt éve először - ismét 5 ezermilliárd forint fölé került. A tőzsde és a társaság által is kiemelten kezelt, „újbeszerzési árakkal becsült, tiszta”, különböző leírások előtti, úgynevezett EBITDA-eredmény 728 milliárd forintra jött ki, ami 8 százalékos ugrás tavalyhoz képest. Ez az érték adataink szerint rekord, bár dollárban számítva álltak ennél magasabban is. Eme, átszámítva 2,69 milliárd dolláros nyereség jelentősen meghaladja az év során felfelé módosított, 2,4 milliárdos célt és az elemzői várakozásokat. (Tavalyelőtt az év közben szintén felfelé húzott, 2,3 milliárd dolláros célhoz képest tevékenységük 2,45 milliárdos hasznot hajtott.) Idén viszont ezen a soron ismét kevesebb, 2,3 milliárd nyereséggel terveznek – derült ki Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató kommentárjából. A nyereségadat az utolsó tavalyi negyedévben az azt megelőző év hasonló időszakához képest még ennél is nagyobb mértékben emelkedett, az üzleti eredmény ugyanakkor közel harmadával visszaesett. Az elemzők mindazonáltal idén a tavaly majdnem kétszeresére emelt, közel százmilliárdos osztaléknál is többre számítanak. A számokat leginkább továbbra is a kutatás-termelés hozta, közel 50 százalékkal 1,27 milliárdra emelkedő nyereségével. A kitermelés némi emelkedést mutatva napi 111 ezer hordó kőolajnak felelt meg, kiemelve az Északi-tenger brit területén lévő Catcher-mező teljesítményét. Míg a finomítás-kereskedelem egymilliárdos nyeresége 16 százalékos csökkenést, addig a „fogyasztói szolgáltatások” 423 millió dolláros nyeresége 18 százalékos bővülést mutat. A központi gázvezeték-üzemeltetés 2017-nél szintén szerényebb, 200 millió dollár alatti nyereséget hozott. A tőzsdei befektetők a piac átlagos emelkedéséhez képest a számokat kedvezőtlenül fogadták, így a részvényérték közel 1 százalékot esett.

A Corvinus-alapítványé lesz az állami osztalék

Az utóbbi napok kapcsolódó eseményei, hogy a csoport legnagyobb tulajdonosa, a magyar állam 25 százalékos hányadából 10 százalékot hamarosan átad a Budapesti Corvinus Egyetem működtetésére alakuló Macenas Universitatis Corvini Alapítánynak, amely részére a teljes, rá eső osztalékról is lemond. A csoport legfontosabb döntéseit a megszűnő ügyvezető testület helyett mostantól a Hernádi Zsoltból, Molnár József vezérigazgatóból és Világi Oszkár ügyvezetőből álló vezető tisztségviselők bizottsága hozza. A horvát kormány az EU-szabályoknak való megfelelés érdekében törölte a sokat vitatott, Mol-irányította INA nevű energiatárságuk alapszabályának az ottani állam kivételezett helyzetét biztosító pontjait. Ugyanakkor a jelentős részvényadásvételek továbbra is Zágráb engedélyéhez kötöttek. Bár Hernádi Zsoltot az őt korrupcióval vádoló horvát ügyészség kérésére az Interpol úgymond már negyed éve visszahelyezte nemzetközi körözési listájára, a Mol első emberének arcképe máig sem tűnt fel a nyilvános adatbázisban.