Árván maradt bakancsok

Publikálás dátuma
2018.04.27. 07:20
Gyertyagyújtással emlékeztek a szakszervezetek a munkában megrokkant vagy meghalt dolgozók csepeli emlékművénél tegnap este FOTÓ
Az egyre szaporodó munkahelyi balesetek megelőzésében kulcsfontosságú lenne a szabályok szigorú betartatása, ám az ellenőrzésekből kigolyózott szakszervezetek nélkül a hatóság csak a cégek töredékéhez jut el.

Tragikus baleset történt a múlt héten az ELTE Nagytétényi úti kollégiumának felújítása közben: egy függőállvány a 10. emelet magasságában leszakadt, emiatt két építőmunkás lezuhant és a helyszínen életét vesztette. A baleset körülményeit még vizsgálják, az okokról így egyelőre nem sokat tudni. A híradások tanúsága szerint a munkahelyi balesetek száma évről évre növekszik. Míg 2012-ben 17 025 dolgozót ért baleset munka közben, és ebből 62 volt halálos, addig tavaly a munkabalesetek száma 23 387-re emelkedett, amelyek közül 79 végződött halállal – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium munkavédelmi főosztályának jelentéséből. Az elmúlt 6 évben persze a foglalkoztatottak létszáma is 11 százalékkal emelkedett, ám ez önmagában nem indokolja a balesetek számának 28 százalékos megugrását. A tényleges szám szakszervezeti becslések szerint ráadásul ennek akár a többszöröse is lehet, a cégek ugyanis a következményektől tartva igyekeznek eltussolni ezeket.

A munkabalesetek számának alakulását azért érdemes 2012-től vizsgálni, mert az azt megelőző években tapasztalt csökkenés ekkortól indult ismét növekedésnek. A szakszervezetek szerint ebben komoly szerepet játszott, hogy az új Munka törvénykönyvével ekkor nyirbálta meg a kormány a szakszervezeti jogokat: eltörölték többek között az érdekvédők munkavédelmi ellenőrzési jogosultságát. Ekkortól alakították át a munkavédelem hatósági felügyeleti rendszerét is. Az addig nagyobb létszámmal, önállóan működő intézmény ma csupán egy főosztály, amely évről évre kevesebb munkaadót és munkavállalót képes leellenőrizni.

A múlt évben például a munkavédelmi hatósági ellenőrzés 14 605 munkáltató alig 270 ezer dolgozójára terjedt ki, miközben 1,7 millió vállalkozás működik jelenleg Magyarországon (plusz az állami intézmények), a foglalkoztatottak létszáma pedig meghaladja a 4,4 milliót. Az összes hazai vállalkozás vizsgálatához 116 évre lenne szükség – érzékelteti a hiányosságok nagyságrendjét Kondor Norbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) munkavédelmi bizottságának elnöke, aki szerint ugyanakkor az ellenőrzéseknek, a szabályok szigorú betartatásának kiemelt szerepe volna a munkahelyi balesetek megelőzésében.

Szabálytalanságokból ugyanis nincs hiány: az ellenőrzött munkáltatók csaknem 80 százalékánál találnak évről évre valamilyen munkavédelmi szabálytalanságot. A tavalyi ellenőrzésekről készült jelentés szerint az építőiparban például jellemző súlyos jogsértés volt a magasban végzett munkáknál a leesés elleni védelem kialakításának hiánya, a védőfelszerelés biztosításának, illetve használatának elmaradása. Gyakori, hogy a mélyépítési, közműépítési földmunkáknál nem dúcolják alá, nem kerítik el megfelelően a munkagödröket. A munkavállalók sokszor nem is vezethetnék az emelőgépeket, targoncákat, mert nincs hozzá megfelelő végzettségük. Szintén gyakori probléma, hogy nem rögzítik megfelelően a villamos berendezések védőburkolatait, a feldolgozóiparban, gépiparban, illetve a mezőgazdaság területén pedig a gépek idéztek elő súlyos baleseteket a veszélyes tér lehatárolására szolgáló védőburkolatok, biztonsági berendezések hiánya miatt. A veszélyes anyagokkal történő munkavégzésnél szintén gyakran elmarad a védőfelszerelés biztosítása.

A legtöbb intézkedést tavaly a veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésével, értékelésével kapcsolatos szabályok megszegése, valamint a munkavédelmi ismeretek hiánya indokolta. Márpedig éppen ezek az - első olvasatra talán bürokratikus akadékoskodásnak tűnő – előírások alapozzák meg a biztonságos munkakörülményeket. Hiszen ha a munkaadók és a munkavállalók is tisztában vannak a balesetek kockázataival, akkor könnyebb azokat elkerülni is. Sok cég azonban nem tart munkavédelmi oktatást, és nem méri fel, milyen balesetekre kell számítania dolgozóinak, ennek hiányában viszont a védőfelszerelések, a szükséges óvintézkedések is gyakran elmaradnak – magyarázza Kondor Norbert. Szerinte a szabálytalanságok nagy része takarékossági okokra vezethető vissza. A cégek ráadásul tudják: kicsi a valószínűsége, hogy éppen rájuk kerülne a sor az ellenőrzésekben, ezért kevéssé igyekeznek betartani a szabályokat.

Mindez főként a rosszabb anyagi helyzetben lévő kisvállalkozásokra jellemző, amelyeknél a szakszervezetek is kevésbé vannak jelen – mutatott rá Kondor Norbert, megjegyezve: e téren komoly feladataik vannak. A statisztikák ugyanis arra utalnak, hogy a nagyvállalatoknál, ahol erősebb a szakszervezeti jelenlét, jobb a helyzet a munkahelyi balesetek terén is. A 250 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégeknél háromszor gyakrabban fordulnak elő balesetek, mint a nagyobb vállaltoknál, a halállal végződő munkabalesetek számában pedig tízszeres a különbség. A munkavédelmi képviselőket most már 20 fős munkavállalói létszámtól meg lehet választani, ám ahol nincs szakszervezet, ott kevés az esély ezek hatékony működésére – véli az érdekvédő, hangsúlyozva: ezért is fontos megtalálniuk az utat a kisvállalkozásokhoz.

A megelőzés és az ellenőrzés kulcsfontosságát egyébként a statisztika is igazolja. Amikor az építőipar került a munkavédelmi ellenőrzések és kampányok középpontjába, akkor sikerült az ágazatban kissé lejjebb szorítani a halálos balesetek számát: 2015-ben 25 halálos baleset volt, 2016-ban 16. Amikor a mezőgazdaság került fókuszba, ott javultak a statisztikák: 2016-ban 18, 2017-ben 12 halálos baleset történt az ágazatban. Tavaly azonban már ismét az építőipar vezette a statisztikát 21 halálos balesettel. Amint elengedjük a gyeplőt, nő a tragédiák száma – fogalmaz Kondor Norbert.

A MASZSZ álláspontja szerint ezért legalább a négyszeresére kellene növelni az ellenőrző hatóság létszámát, és javítani kell működésük tárgyi feltételein is, a szakszervezeteknek pedig ismételten biztosítani kell a munkavédelmi ellenőrzési jogát.

Világszerte a sérült dolgozókra emlékeznek
Április 28-án világszerte a munkavégzés során megsérült, megrokkant vagy meghalt dolgozókra emlékeznek. A kanadai szakszervezetek által 1984-ben kezdeményezett emléknap célja, hogy felhívja a nyilvánosság és a dolgozók figyelmét a munkahelyi balesetek megelőzésének fontosságára.
Az idén a fiatal munkavállalók foglalkoztatási viszonya áll a megemlékezések középpontjában. A világ munkavállalóinak több mint 15 százaléka - 541 millió ember - ugyanis 15-24 év közötti: körükben idősebb kortársaikhoz képest 40 százalékkal magasabb a munkabalesetek száma.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség csütörtökön este a munkában megrokkantak és elhunytak csepeli emlékművénél gyertyagyújtással emlékezett meg a munkahelyi balesetek áldozatairól. A tavalyi halálos kimenetelű balesetek magas számára 79 árván maradt munkavédelmi bakanccsal hívták fel a figyelmet.

Szerző

Tarifaemelés után kínos magyarázkodás

Publikálás dátuma
2018.04.26. 21:00
Fotó: Shutterstock

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem tett észrevételt a budapesti taxitarifa megemeléséről szóló előterjesztéssel kapcsolatban – így próbálta cáfolni mai cikkünk állítását a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal. Azt írtuk: a főváros figyelmen kívül hagyta és igyekezett eltitkolni a GVH állásfoglalását, amely szerint a hivatal nem támogatja a drasztikus áremelést.

A főváros magyarázkodásának ellentmond az, hogy a versenyhivatal elnökhelyettese, Bak László 2018. február 21-én Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettesnek és másolatban Dabóczi Kálmánnak, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatójának küldött levelet, amelyben az állt: "GVH észrevételek a fővárosi taxizás áremelését érintően". Az elnökhelyettes a többi között ezt írta: "A GVH megfontolásra javasolja, hogy a fővárosi önkormányzat, mint árszabályozási hatóság – áremelés helyett – érdemi fogyasztóvédelmi és versenyt élénkítő szabályozási megoldásokkal javítsa a budapesti taxipiac működését, hiszen nemzetközi összehasonlításban kiugróan magasak a taxizás költségei Budapesten a fizetésekhez képest." 

Lásd még: Tarifaemelés minden áron

Szerző

Döbbenetes mennyiségű élelmiszert vontak ki a hatóságok

Publikálás dátuma
2018.04.26. 14:28
Illusztráció/AFP fotó
Csaknem 105 tonna hamis vagy ismeretlen eredetű élelmiszert és 7 ezer liter alkoholtartalmú folyadékot vontak ki a magyar hatóságok az élelmiszerhamisítás elleni OPSON VII. nemzetközi művelet során. Ezt, az MTI tudósítása szerint, Leopold Róbert, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vám- és jövedéki szóvivője közölte budapesti sajtótájékoztatóján.

A nemzetközi akciót Magyarországon az Europol és az Interpol irányításával a vámhivatal a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testülettel (HENT) együttműködve, valamint a magánszektor támogatásával végezte 2017 decembere és 2018 márciusa között.

Helik Ferenc, a Nébih kiemelt ügyek igazgatóságának vezetője elmondta, hogy az akcióban a Nébih 16 esetet tárt fel, és ennek nyomán a hivatal több mint 71 tonna terméket vont ki a forgalomból, a bírságok összege pedig meghaladta a 28 millió forintot. A termékek döntő része húskészítmény, tőkehús volt, de intézkedni kellett idegencukortalom és nyomon követési hiányosság miatt is közel 30 tonna hamisított méz lefoglalásával. Mint megjegyezte, a világon évente 55 milliárd dollárra becsülik az élelmiszerhamisítási kárt, a hamisítás az unió felmérése szerint a kábítószer után a második legnagyobb üzlet.

Leopold Róbert elmondta, hogy a nemzetközi műveletben a világ 65 országa vesz részt. A szóvivő rámutatott arra is, hogy az olcsó vagy bizonytalan eredetű élelmiszerek vásárlása és fogyasztása egészségkárosító kockázattal járhat, ugyanakkor gazdasági károkat is okoz, mivel a piac legális szereplői a hamisítókkal szemben versenyhátrányba kerülnek. A hamisítók a magyar vásárlók árérzékenységére építenek, ezért abban az esetben, ha gyanúsan olcsó a termék vagy szemmel láthatóan ismeretlen eredetű, akkor a szóvivő azt javasolja, hogy a fogyasztók ne vegyék meg.

A sajtótájékoztatón Németh Mónika, a HENT titkára elmondta, hogy az Európai Unió (EU) Szellemi Tulajdon Hivatalának korábbi felmérése szerint a hamisított áruk miatt 48 milliárd euró kiesése van az uniónak, amely az értékesítésből származó bevétel 7,4 százaléka. A jelentésből az is kiderült, hogy Magyarországon a kiesés évente 230 milliárd forint, ami az értékesítés 12 százalékát teszi ki, de a hamisításnak tudható be 11 ezer magyar munkahely megszűnése is.

Kitért arra is, hogy a HENT és a Tárki tavalyi felmérése szerint a nem megbízható forrásból származó élelmiszerek csaknem kétharmadát a piacon, közel egynegyedét pedig az utcán szerezték be a magyar fogyasztók 2017-ben. A válaszadók 85 százaléka vélte úgy, hogy akkor sem venne kétes eredetű enni- vagy innivalót, ha az lényegesen olcsóbb lenne. Bár a vásárlók döntő többsége elutasítja a nem megbízható forrásból származó élelmiszerek és italok fogyasztását, a kutatásból az is kiderült, hogy jelentős arányban vannak azok, akiket már egy kis árkülönbség is befolyásol. (MTI)

Szerző
Frissítve: 2018.04.26. 18:37