Más nyelven beszél Európa és az Egyesült Államok

Publikálás dátuma
2018.04.27. 07:30
Fotó: Alex Edelman/Consolidated/DPA/AFP
Egyre nehezebben tudnak szót érteni az európai politikusok a mostani amerikai vezetéssel, pedig a kihívások, amelyekkel az Atlanti-óceán két partján szembe kell nézni, nagyrészt közösek.

Ezekben a napokban egyfelől az iráni atommegállapodást jövőjét, illetve a külkereskedelmi „vámháborút” emlegetik a leggyakrabban, mint az atlanti partnerség leglátványosabb gyenge pontjait. Félő, hogy Washington egyfelől felrúgja a Teheránnal kötött megállapodást az iráni atomprogram katonai célktűzéseinek feladásáról, és ezzel nemzetközi veszélyhelyzetet idézhet elő. Másfelől jó esélye van annak, hogy Donald Trump Európára is érvényesíteni akarja a nemrég bevezetett fémipari védővámokat, holott azoknak az indokolható címzettje leginkább csak Kína lehetne.

Alig lélegzett fel az amerikai elnök Emmanuel Macron francia államfő sodró lendületű washingtoni látogatása után, máris érkezik a Fehér Házba Angela Merkel német kancellár. A franciák és a németek azzal a régi bonmot-val sem vigasztalhatják magukat, amivel a britek, nevezetesen, hogy az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot a közös nyelv választja el egymástól. Ők csak azt ismételhetik a maguk politikailag korrekt nyelvén, hogy az Egyesült Államokat és az Európai Uniót a globalizációnak összekötnie és nem elválasztania kellene egymástól. A mai Washington azonban nem igazodik görcsösen a politikailag korrekt nyelvezethez.

A hét első felében Macron talált süket fülekre, amikor arról győzködte az amerikai kormányzatot, hogy érvényben kellene tartani az Iránnal kötött nukleáris megállapodást. Trump ugyan még nem mondta fel a 2015-ben született egyezséget, de Washingtonban rendületlenül lebegtetik, napirenden tartják ezt a lépést.

A szóban forgó megállapodásban, amely Irán, illetve az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja – az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia –, valamint Németország között született, Teherán vállalta, hogy a nemzetközi szankciók fokozatos eltörlése fejében polgári célokra korlátozza atomprogramját. Amikor Trump megpendítette a felmondás szándékát, az iráni külügyminiszter válaszul bejelentette: a szerződés egyoldalú felmondásával azonnal újrakezdenék az urándúsítást. Az utóbbi időben az amerikaiak azt kezdték hangoztatni, hogy a megállapodásnak akkor lenne értelme, ha azt kiegészítenék úgy, hogy vonatkozzon az iráni rakétakísérletek befagyasztására is.

Párizs nem mondja fel az iráni atomszerződést, mert egyelőre nincs annál jobb – mondta Macron az amerikai kongresszus két háza előtt elmondott beszédében. Egyúttal szorgalmazta, hogy dolgozzanak ki a jelenleginél ambíciózusabb megállapodáscsomagot. Ez nyilvánvló utalás arra, hogy szükség lenne a rakétamegállapodásra is. Nem látszik azonban, hogy közeledett volna az amerikai és a francia álláspont abban, mi történjék addig, amíg nem születik meg az iráni rakétafejlesztési tilalmat is kimondó, átfogóbb megállapodás.

"Célunk világos: Irán soha nem juthat atomfegyverhez. Sem most, sem öt év múlva, sem tíz év múlva, soha" - szögezte le Macron azt a hangzatos elvet, amit most már „csak” konkrétummal kellene megtölteni.

A Capitol Hillen elmondott beszédében a francia köztársasági elnök hitet tett a liberális világrend megőrzése mellett. Hangsúlyozta, hogy a multilateralizmus az Egyesült Államok erőteljes részvételét követeli meg a globális ügyek kezelésében. "Különösen manapság, amikor a félelem légkörében élünk" – jegyezte meg.

Macron bírálta a nacionalizmust, és azt hangoztatta, hogy a multilateralizmus nem teszi tönkre a nemzeti kultúrákat, az egyes országok megőrizhetik nemzeti identitásukat. Lehet ugyan izolacionista, azaz elszigetelődő politikát folytatni, ám a világ ettől függetlenül nem áll meg a fejlődésben, a globális kihívásokkal együttes erővel kell szembenézni - állította, és reményének adott hangot, hogy Európa és az Egyesült Államok tud együtt dolgozni a 21. század új világrendjének felépítésében.

A globális kihívások között kiemelt súllyal szólt a francia elnök a környezetvédelemről, mondván: „nincs B-bolygó”, ezen a planétán kell élhető körülményeket biztosítani az emberiség számára. Macron ezzel kapcsolatban sem mondhatott sokkal többet, mint azt, hogy reméli, az Egyesült Államok vissza fog térni a párizsi éghajlatmegállapodáshoz, amelyből Trump elnöksége alatt kihátrált.

Trump és Macron fehér házi megbeszélésén szó volt az acél- és alumíniumtermékekre kivetett amerikai védővámok miatti világkereskedelmi konfliktushelyzetről is. A nagy kérdés az, hogy az Európai Unió kap-e felmentést az Egyesült Államoktól az intézkedéscsomag hatálya alól - tekintettel arra, hogy az amerikai védővámok elsődleges célja a kínai dömping megfékezése, és nem az, hogy összerúgják a port Európával. Az Atlanti-óceán két partja közötti kereskedelmet európai álláspont szerint egészen más szempontoknak kellene meghatározniuk.

A „vámháború” kérdése már átvezet a német kancellár ma kezdődő amerikai programjához. Merkel washintgtoni útja előtt egy nappal német hírportálok azt jelentették, hogy Berlin a dolgok jelenlegi állása szerint nem reméli az EU kedvező elbírálását, az amerikai vámtételeket minden jel szerint az uniós országok termékeire is alkalmazni fogják.

Donald Trump döntése alapján március 9-től az acél behozatalát 25 százalékos, az alumíniumét 10 százalékos vámmal sújtják az Egyesült Államokban. Az elnök az amerikai gazdaság érdekeivel és az amerikai nemzetbiztonság elsőbbségével indokolta döntését.

Donald Trump azt ígérte, hogy kivétel nélkül minden országra vonatkozni fog a vámfizetési kötelezettség. Végül mentességet kapott a két szomszédos ország, Mexikó és Kanada - az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) másik két részes tagállama - , és a kivételezett körbe került az EU, Argentína, Ausztrália, Brazília, valamint Dél-Korea is.

Az EU esetében a felmentés május 1-jéig érvényes, és Washington nem szándékozik azt meghosszabbítani – olvasható egybehangzó módon több, hivatalos forrásokra hivatkozó médiajelentésekben.

Peter Altmaier német gazdasági miniszter a minap úgy vélekedett: már a jövő hétre kialakulhat az uniós tagállamok közös álláspontja az Egyesült Államokkal kezdődött kereskedelmi vitában. A miniszter szerint el kell kerülni a vita elmérgesedését, és az EU-nak arra kell törekednie, hogy ne induljon ellenőrizhetetlen verseny a vámok szabályozásában.

Német előzetes kormányközeli jelzések szerint Merkel arra fog törekedni Washingtonban, hogy átfogó keretbe illesszék a védővámok ügyét, és a párbeszédet német részről igyekeznének kiterjeszteni más illetékekre és kereskedelmi korlátozásokra is.

A Német Iparszövetség (BDI) mindenesetre erőteljes nyomást gyakorol Merkelre, hogy jusson Trumppal valamilyen megállapodásra.

„A vámfenyegetés ügye a transzatlanti viszony lakmusztesztje” - fogalmazott Dieter Kempf, a BDI elnöke.

Az amerikaiaknak egyébként az Európával kapcsolatos általános bíráló megjegyzéseken túl a németek felé van egy külön, „testre szabott” szemrehányásuk is, az Északi Áramlat 2 orosz gázvezeték kapcsán. Ez a projekt, amely az orosz gáz Németországba juttatásának a kapacitását növeli, ellene hat annak az amerikai törekvésnek, amely a tengeri úton szállított, cseppfolyósított amerikai gáz európai piacának a kibővítését célozza.

Franciaország az Egyesült Államok legrégebbi szövetségese, hiszen elsőként a franciák támogatták az amerikai gyarmatok függetlenedési törekvéseit a brit koronától. Németország ugyanakkor az amerikaiak legnagyobb európai gazdasági pertnere. Elvben tehát ennek a diplomáciai nagyhétnek, amikor gyors egymásutánban Macron és Merkel is Washingtonban jár, érdemi hatással kellene járnia az Egyesült Államok Európa-politikájára. Figyelembe kell azonban venni azt is, hogy Donald Trump sajátos személyisége kivételesen erősen befolyásolja a racionális megfontolások érvényesülését.

Veteránügyi mizéria
Miközben Donald Trump amerikai elnök sorra fogadja a Fehér Házban az Egyesült Államok fontos szövetségeseinek csúcsvezetőit, saját kormányzati apparátusán belül csak nem akarnak megszilárdulni a személyügyi viszonyok. A legfrissebb fejlemény, hogy a Trump által a veteránügyi minisztérium élére jelölt Ronny Jackson bejelentette, visszalép a jelöltségtől. Ronny Jackson, aki a haditengerészet ellentengernagya és George W. Bush elnöksége óta a Fehér Ház főorvosa, azt követően vonta vissza jelöltségét, hogy nyilvánosságra került: munkája ellátása közben nem egyszer részeg volt, és könnyen bánt a receptre felírható gyógyszerek, köztük fájdalomcsillapítók osztogatásával. A vádak napvilágra kerülése után republikánus politikusok fenntartásaikat hangoztatták, és az erre a hétre tervezett szenátusi meghallgatást is elnapolták. Az Emmanuel Macron francia államfővel tartott keddi sajtóértekezletén Trump újságírói kérdésre válaszolva leszögezte, hogy a döntés ugyan Ronny Jacksoné, de ennyi vádaskodás után ő a helyében nem vállalná el a minisztérium vezetését.

Esély nélküli generáció: elszegényedéstől félnek a fiatalok

Publikálás dátuma
2018.04.26. 07:00
SZIMPÁTIA - Az elmúlt hetek kormányellenes tüntetésein Mészáros Luca és története vált a fiatalok kilátástalan helyzetének szimb
Dublinban kapott állásajánlatot a hamarosan óvónőként diplomázó Mészáros Luca, aki nagy vitát kiváltó Facebook-posztjában fakadt ki a fiatalok kilátástalan helyzete ellen. Korosztálya a létbizonytalanságtól tart a leginkább.

Itthon egy állami óvodában 120 ezer forintot kapna, Dublinban viszont – átszámítva – akár 880 ezer forintos fizetéssel csábítják „kávéfőzős Lucát”. A 22 éves, hamarosan óvónként diplomázó Mészáros Luca két héttel ezelőtt osztotta meg a Facebookon gondolatait, amelyben részletesen leírta, hogy édesanyja egyedül nevelte őt testvérével, óvónőként pedig semmi esélye sincs arra, hogy anyagi biztonságban éljen. Nem hogy lakást nem tud venni, „még egy kávéfőzőt sem” – írta.

FOTÓ: LUCA/FACEBOOK

FOTÓ: LUCA/FACEBOOK

Külföldre nem akart menni, mert nem akarta itthon hagyni édesanyját és nagyszüleit, azonban mióta kirakta a posztot, több helyről is megkeresték. – Az egyik magyarországi magánóvoda állást ajánlott nekem, itt már gyakornokként többet keresnék, mint egy állami intézményben, nagyjából 160 ezer forintot. A dublini ajánlat még magasabb fizetésről szólna, a szomszédos Egyesült Királyságban ugyanis nagyjából 880 ezer forintnyi fontot fizetnek az óvónőknek. A barátom jégkorongozó, neki is állást ajánlottak – mondta a Népszavának Mészáros Luca, akinek őszig kell eldöntenie, hogy melyik ajánlatot fogadja el.

Elmondása szerint Facebook-bejegyzését követő visszajelzések 80 százaléka pozitív volt, azonban a negatívak rendkívül durvák voltak. – Vagy politikai támadásként értékelték a posztomat vagy azt hangsúlyozták, hogy már a korábbi generációknak is voltak nehézségeik. Mintha csak azt mondanák: ha én is rosszul éltem, akkor éljél te is rosszul – összegezte a leggyakrabban előforduló ellenvéleményeket.

Az együttérzés hiánya azért is meglepő, mert Mészáros Luca esete nem egyedi, a huszonévesek ugyanis hiába kapnak könnyebben munkát, mint a 2008-as válságot követő években, a legtöbb fiatalt továbbra is szegénység fenyegeti. Szülői segítség nélkül pedig szinte lehetetlen, hogy előrébb jussanak.

A legtöbb pályakezdő például nem tud önállóan fenntartani egy lakást, az elszabaduló albérletárak ugyanis ezt lehetetlenné teszik. Budapesten – a Rentingo felmérése szerint – átlagosan 120 ezer forintot kell fizetni egy lakásbérletért, ami Mészáros Luca fizetését például szinte teljes egészében el is vinné. Ráadásul Mészáros Luca várható kező óvónői bére nem sokkal lenne az átlag alatt. A Workania kimutatása szerint ugyanis Budapesten átlagosan nettó 170 ezer forintot, míg Nógrád megyében nettó 110 ezer forintot keresnek a gyermektelen pályakezdők.

Az átlagbérek mellett érdemes a mediánbért is megvizsgálni. Ez azt a bérszintet mutatja, amely alatt éppen annyian vannak, mint felette. A Hvg.hu korábbi cikke rámutatott például, hogy a mediánbér 60-70 ezer forinttal is kevesebb lehet, mint az átlagbér. Az átlagbért keresők ráadásul a nyolcadik jövedelmi tizedben helyezkednek el, azaz jövedelmi szempontból a felső 30 százalékhoz tartoznak.

Mészáros Luca esete is ezt támasztja alá, mert egy állami óvodában erre a 120 ezer forintos fizetésre számíthat két évig, majd ha letelik a gyakornoki időszaka, akkor 160 ezer forintra emelkedne a bére. Ha valaki mással együtt költözik össze, akkor a lakáskiadások feleződnek, így ebben az esetben már maradna nagyjából 60-80 ezer forint egyéb kiadásokra. Ez azonban még mindig csak a vegetálásra elegendő, családalapításra vagy lakásra már nem.

Középpontban a demográfia
Orbán Viktor miniszterelnök ígérete szerint a kormány demográfiai kérdésekkel akar kiemelten foglalkozni ebben a ciklusban, azonban az eddigi intézkedéseik rendre csak azokon segítettek, akik amúgy is jobb anyagi helyzetben voltak, valamint akiknek már van gyerekük.
Az adókedvezmények rendszere például kifejezetten a jól keresőknek segített, míg a családi pótlék több mint 8 éve tartó befagyasztása a legszegényebbeknek ártott. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma tervei szerint a diák-, illetve lakáshitel-tartozások elengedésének már bevezetett intézkedésein túl további anyagi segítséget adnának a korosztálynak, de ennek részletei egyelőre nem ismertek.
A dokumentum szerint a kormány a család és a munka összeegyeztetését is segítené: a jelenlegi 50 ezer férőhelyről 90 ezerre emelnék a bölcsődei kapacitásokat, és elterjesztenék az atipikus foglalkoztatási formákat, például a távmunkát, illetve a rugalmas- és részmunkaidős pozíciókat. Magyarországon ugyanis a gyerek nevelése mellett részmunkaidőben dolgozó nők aránya mindössze 10,2 százalék volt 2016-ban, miközben az unió átlaga ennek közel a négyszerese, 39,1 százalék.

Még nehezebb helyzetbe kerül pályakezdőként az a fiatal, aki az anyagi helyzete miatt csak diákhitellel tudott fizetni a felsőfokú oktatásért, vagy az egyetemi évek kiadásaiért. A diákhitelt törlesztőknek ugyanis – attól függően, hogy hány éve fizetik vissza a felvett hitelt – a fizetésük 4-9 százalékát kell befizetniük, ráadásul ezt az összeget a bruttó bérük alapján számolják ki. Ez azt jelenti, hogy a fizetésből megmaradt 60-80 ezer forintból lejön 10 ezer forint, további 10 ezer forintot elvisz a buszbérlet, 15-20 ezer forintot a rezsi, így összesen nagyjából havi 20-40 ezer forint jut étkezésre, ruházkodásra és szórakozásra.

Ahhoz is magasabb jövedelem kell tehát, hogy egy fiatal lakástakarék-szerződést kössön, az 5 és 20 ezer forint közötti befizetéseket ugyanis havi 120 ezer forintból nem lehet kitermelni. A saját lakás tehát sokaknak álom marad, egyre többen pedig még albérletbe sem tudnak elköltözni otthonról.

A lakástakarékok ráadásul ugyan kedvező konstrukciót kínálnak, ám a legrövidebb, négy éves futamidő alatt legfeljebb másfél millió forintnyi önerő gyűlik össze. Ez kiegészítésnek kiváló lehet, ám önmagában ezzel senki sem tud lakáshitelhez jutni. A lakás értékének ugyanis legalább 20 százalékát – vidéken inkább 30 százalékát – önerőből kell kifizetni, azaz egy 20-25 millió forintos ingatlan esetében legalább 4 milliót kell letenni az asztalra.

Családi segítség vagy örökség nélkül tehát lehetetlen saját lakáshoz jutni átlagfizetésből. A fiatalok helyzetét tovább nehezíti, hogy olyan „albérletspirálba” kerülnek, amely miatt havonta nagyjából ugyanannyi pénzt – vagy akár többet – fizetnek bérleti díjra, mint mások a lakástörlesztőre, ám önerő nélkül örökké albérletben ragadnak. Félretenni nem tudnak, egyik hónapról a másikra élnek, azaz egy esetleges munkanélküli időszak anyagi ellehetetlenüléssel fenyeget.

Egy 2016-os felmérés adatai egyébként azt mutatták, hogy érdemes továbbtanulni, a diplomával rendelkezőknek ugyanis kevésbé kell tartaniuk a munkanélküliségtől. A 2016-os kutatás szerint a fiatalok negyede megtapasztalta már a munkanélküliséget, közülük legnagyobb arányban a szakmunkások, akiknek mindössze 58 százalékuk mondta, hogy még soha sem volt állás nélkül.

A legfrissebb KSH-adatsor szerint egyébként a munkanélküliségi ráta már csak 3,8 százalékos, a fiatalok körében ugyanakkor még mindig 11 százalékos. Az állás nélküliek egyötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki. A 30 év alattiak több mint fele ráadásul alig rendelkezik megtakarításokkal, így munkanélküliség esetén legfeljebb egy hónapig tudna megélni kizárólag saját erőből. Fél évig csak a fiatalok 30 százaléka bírná jövedelem nélkül. Sokat elárul mindenesetre, hogy a fiatalok szerint egy jó állás megszerzéséhez nem csak szaktudás és szakmai gyakorlat kell, 83 százalékuk szerint ugyanis a jó kapcsolati rendszer is elengedhetetlen.

A fiatalok egy jelentős részének tehát csak a kivándorlás marad az egyetlen esély arra, hogy elkerülje a nélkülözést. A külföldi munkavállalás azonban már olyan méreteket öltött, hogy itthon munkaerőhiányt okoz, összesen ugyanis – a Portfolio.hu számításai szerint – több mint 500 ezren hagyták el Magyarországot, ami miatt minden hetedik magyar gyerek már külföldön születik.

Ifjúkori aggodalmak
Két évvel ezelőtt készült egy ifjúságkutatás arról, hogy mitől tartanak leginkább a magyar fiatalok: a lista élén az elszegényedés áll.
  • A felmérés szerint a 15–29 évesek 43 százaléka az anyagi nehézségeket, a létbizonytalanságot látja a legnagyobb problémának
  • 38 százalékuk a bizonytalanság és a kiszámíthatatlan jövő miatt aggódik
  • 19 százalékuk a céltalanságtól tart
  • Félelem az alkoholfüggőségtől
  • Drogproblémák
  • Munkanélküliségtől való félelem

Szerző

A kereslet hajtja egyre feljebb az olajárat

Publikálás dátuma
2018.04.25. 07:10

A benzinkutaknál is érezhető lesz az olajár-drágulás, kérdés, hogy ez 80 dollár/hordónál megáll-e. Az OPEC továbbra is tarja magát a kínálatcsökkentő politikájához, a kereslet viszont folyamatosan nő.

Rövid távon még tovább emelkedhet a nyersolaj nemzetközi ára, ami a hazai benzinkutaknál szintén érezteti majd kedvezőtlen hatását – véli Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázpiaci elemzője. A gáz a hazai cégek számára 5-10 százalékkal drágulhat, a lakossági tarifát viszont egy átláthatatlan politikai kérdésnek tartja.

A kőolaj árának megugrásához a kínálatszűke és a keresletrobbanás vezetett – közölte lapunkkal az elemző. Míg az Európában irányadó Brent típusú nyersolaj hordójáért 2014-ben még 110 dollárt adtak, addig 2016-ban hovatovább 30 dollárért se kellett senkinek. A kurzus 2017-re lassan 50 dollárig kúszott fel, majd meredekebb emelkedésre kapcsolva ez év elejére elérte a 65 dollárt. Ám mintha újabb lépésváltás tanúi lennénk: immár ugyanis 74 dollár körül járunk.

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) továbbra is tartja kínálatcsökkenő politikáját – vázolja az okokat Pletser Tamás. Ez a korábbi évtizedek tükrében, amikor egyes kartelltagok előbb-utóbb rendre megsértették az önkorlátozásra vonatkozó kötelezvényt, meglepetés. (A 11 tagú OPEC megegyzéséhez további 11 állam csatlakozott. A külső támogatók közül messze a legfontosabb Oroszország. A kartellben részt vevő „hagyományos” kitermelők az elmúlt évek során rendre megerősítették, illetve meghosszabbították a kartellmegállapodás hatályát.) Mi több: az OPEC összesített napi termelése el sem éri a kvótát. Ennek fő oka, hogy Venezuela mély gazdasági válsága nyomán az illiberális politikát folytató dél-amerikai állam másfél évvel ezelőtti napi 2,5 millió hordós kitermelése mára másfélmillióra esett. A belharcok miatt Líbia se képes napi egymillió hordó feletti teljesítményre. A hagyományos kőolajtermelők ráadásul az árak leesése miatt szinte teljesen leálltak - korábban lendületes – beruházásaikkal. Bár az újkeletű drágulás éleszti a fejlesztési kedvet, ez csak több éves átfutási idővel fordulhat termőre.

Csúcson az üzemanyagár és a kereslet
Februárban a hazai töltőállomások 9,8 százalékkal több üzemanyagot forgalmaztak, mint egy évvel azelőtt – tette közzé tegnap a KSH. Kimutatásuk szerint ez három éves csúcspont. A benzin és a gázolaj jelenlegi, 369-379 forint körüli átlagára adataink szerint szintén több mint egy éves rekordnak számít. A két egyidejű csúcs látszólag ellentmond a piaci törvényeknek.
Az üzemanyagok iránti igényeket ugyanakkor alapvetően nem az árak, sokkal inkább a gazdasági fejlődés, illetve az elkölthető jövedelem befolyásolja - magyarázza Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője. Az autósok bánatára némi gyógyírt hozhat, hogy a hordónkénti olajár messze jár ama 50 dolláros szinttől, ami alatt literenként 6-13 forinttal nőne az üzemanyagok hazai adóterhelése.

Az amerikai palaolaj-kitemelés most szintén nem járul hozzá az árak letöréséhez. Pedig alapvetően a 2014-2015-ös nagy olajárzuhanáshoz is az vezetett, hogy az Egyesült Államokbeli technológiai fejlődés nyomán addig elérhetetlennek hitt olajkészletek kitermelésére nyílt esély. Bár ez jóval drágább a hagyományos olajbányászatnál, korábbi hírek szerint 50 dolláros olajár felett már megéri a tevékenység. A kitermelés felfutását ugyanakkor számos ok akadályozza. Amellett, hogy a beruházók-hitelnyújtók immár szeretnék learatni egykori befektetésük babérjait, a magas árak hallatán a fúrást segítő szolgáltatók ceruzája is sokkal vastagabban fog. Harmadrészt egyszerűn nem épült ki még az egyre több kitermelt palaolaj (és a vele együtt felszínre törő gáz) elszállításához szükséges vezetékhálózat. Ez az alkalmazkodási folyamat az Erste elemzője szerint még legalább 2-3 évet vesz igénybe. Negyedrészt egyre elérhetetlenebb rétegekből egyre költségesebb a palaolaj-felhozatal, a fejlesztési-hatékonyságjavítási tartalékok apadóban.

Keresleti oldalról a világ szinte minden tájékán erőteljes gazdasági bővülés tapasztalható, ami idén napi 1,3-1,4 millió hordó keresletemelkedésben mutatkozik meg. Habár ennek hajtómotorja továbbra is Ázsia, Kína Pletser Tamás számára bizonytalansági tényező: a Peking által követett liberális gazdaságpolitika alaptulajdonsága lenne a hullámzás, ám a szocialista berendezkedésű állam 25 éve folyamatos gazdasági emelkedést mutat. Előbb-utóbb tehát itt valamiféle visszaesést vár. Pletser Tamás a közlekedésben továbbra sem látja a belsőégésű motor versenyképes kihívóját. A létező elektromosautó-típusokat nem sorolja ide. Sőt, szerinte ennél még az önvezető gépjárművek előbb gyakorolnak érezhető hatást az olajfogyasztásra: ha ugyanis jelentősebb arányban vesznek részt a közlekedésben, sebességükhöz már a többi autósnak is alkalmazkodnia kell.

Európában is „dübörög a gazdaság”, bár egyes német intézetek már az évekkel későbbi visszaesés lehetőségére figyelmeztetnek. A német gazdaság erősen függ a kínaitól, a magyar pedig a némettől. A jelenleg erős hazai gazdaság ugyanakkor szerinte még egy 100 dolláros olajárat se sínylene meg látványosan, bár a stressztűrőképességet nagyban befolyásolja az emelkedés üteme.

Mindazonáltal az elemző az egyre szaporodó 100 dolláros előrejelzéseket kissé túlzónak tartja. A 80 dollár szerinte ugyanakkor belátható közelségben van: a befektetőcég 2019-re is ezt az árszintet jósolja.

A lakossági gázár politikai kérdés
Míg az amerikai gázárak összeomlottak, Európában 2014 óta erősen élénkül a kereslet. Pletser Tamás ennek tudja be a mostani, megawattóránként 20 eurós itteni árat, ami három éves rekord. Szerinte ugyanakkor ez az árszint tartósan már nem nő tovább. Jelentősen befolyásolja az európai keresletet Németország, ahol 2022-ig az atom-, később pedig valószínűleg az azok helyettesítésére alkalmas szénerőműveket is bezárják. A helyükbe települő megújulóenergiás egységek egyenletes működését ugyanakkor hagyományos erőművek biztosítják, amelyek várhatóan gázzal üzemelnek majd. Ezt erősíthetik úgy az orosz vezetéképítési tervek (Északi és Török Áramlat), mint az egyre szaporodó – például az Egyesült Államokban vagy a Közel-Keleten előállított – cseppfolyós gázt lefejtő állomások. Mindez Magyarországon az ipari fogyasztók számára 5-10 százalékos gázáremelkedésként jelenhet meg – jósolja a szakember.
A lakossági gáztarifát ugyanakkor politikai kérdésnek tekinti – mint ahogy számára a díj belső szerkezete is átláthatatlan -, így e tekintetben nem kívánt becslésekbe bocsátkozni. Mindazonáltal átlátható és költségkövető díjakat tartana kívánatosnak. Az általa alaposabban ismert Mol példája azt mutatja, hogy míg a lakossági tarifán az állam semmiféle megtérülést nem engedélyez, a társaságon belüli pénzügyi egyensúly érdekében más üzletágakat éppenséggel túltámogat. Ilyen például a nem lakossági gáz szállításának 7-8 százalékos garantált megtérülése, amit az állam részéről a mai 1-2 százalékos banki kamatok mellett kifejezett nagyvonalúnak tart.

Állami lett az oroszlányi távhőcég
FORRÁS: OSZTAVHO.HU

FORRÁS: OSZTAVHO.HU

Az állami NKM Nemzeti Közművek megvásárolja a szocialista irányítású Oroszlány távfűtőművét – derül ki az állami csoport tegnapi közleményéből. Az ügylettel az eddig az országos lakossági gázszolgáltatással, illetve Dél-Magyarországon lakossági áramszolgáltatással foglalkozó NKM belépett a hazai távhőpiacra. Az Oroszlányi Szolgáltató nyilvántartott eszközértéke 3,7 milliárd forint; lapunk értesülései szerint ennek megfelelően a vételár is milliárdos. Úgy tudjuk, a megállapodást több éves előkészítés előzte meg. Az NKM elődje már 2016-ban átvilágított 15 nagy hazai távhőcéget. Elsőként a szegedi rendszert szemelték ki maguknak, sőt Hódmezővásárhellyel még szándéknyilatkozatot is aláírtak. A tárgyalások ugyanakkor – főleg az ár miatt - rendre zátonyra futottak. (Igaz, a dél-magyarországi áramszolgáltató tavalyi megvásárlásával együtt a Kecskeméti Termostar Hőszolgáltató kisebbségi része is hozzájuk került.) Oroszlány szocialista vezetése tehát az első, amellyel sikerült megállapodni először a közös vagyonértékelési szempontokról, majd a vételárban is. Ismereteink szerint az ügyletet valójában már április 8. előtt nyélbe ütötték, ám a bejelentéssel megvárták a választásokat. A helyi távhő díja országos összevetésben kifejezetten alacsony: az (azóta megszüntetett) Népszabadságban négy éve, a rezsicsökkentések, illetve díjbefagyasztás után közölt, hatvan település tarifáit összevető tanulmányban 139 ezer forintos éves költséggel az oroszlányi távhő a hatodik legolcsóbb: a zirci érték 215 ezer forint. Értesüléseink szerint az NKM tovább folytatja a tárgyalásokat a többi kiszemelt hazai távhőcéggel is.

Az ügylet révén az NKM elsőként kínálhat egyszerre földgáz-, villamosenergia- és távhőszolgáltatást egy területen – hangsúlyozta közleményükben Kóbor György, az NKM Nemzeti Közművek elnök-vezérigazgatója. Az adásvétel tárgya az Oroszlányi Szolgáltató Zrt. részvénycsomagja, beleértve a társaság eszközeit és tudásbázisát, a korszerűsített hőközpontokat és a 2015-ben átadott öt kilométeres, földben vezetett, jó szigetelésű szállítóvezetéket, ami a hőtermelőt köti össze a szolgáltatóval. A közel 50 főt foglalkoztató társaság Oroszlányban és Bokodon összesen 5170 háztartást, valamint megközelítőleg 145 egyéb intézményt lát el távhővel és meleg vízzel. Az NKM saját forrásaiból fedezte a - hatósági engedélyek után záródó - ügyletet, tulajdonosi segítség nélkül – szögezik le. Megjegyzendő: a meleg vizet az állami MVM tulajdonában lévő, három éve bezárt, szénalapú Vértesi Erőmű területén az MVM Oroszlányi Erőműfejlesztő Zrt. állítja elő gázkazánokban.

Szerző
Témák
olajár OPEC