Kitiltották a magyar disznókat

Publikálás dátuma
2018.04.27. 07:22
Illusztráció. Fotó: Németh András Péter

Eddig öt ország, Japán, Tajvan, Dél-Korea, Szingapúr és Szerbia rendelt el tilalmat a magyar sertés, sertéshús és készítmények behozatalára. Erről a az érintett állategészségügyi hatóságok tájékoztatták a magyar szolgálatot. Az importtilalomra a Heves megyében, Gyöngyös térségében talált vaddisznó tetem adott okot, mivel a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hatóság (Nébih) laporatóriumi vizsgálata szerint az állattal az afrikai sertés pestis (ASP) fertőzés végzett. A vizsgálat még tart, de valószínűleg Romániából, vagy Ukrajnából származó fertőzött hústermék juthatott a hulladékok közé és a vaddisznó így kaphatta el az emberre amúgy nem veszélyes, de a sertésekre végzetes betegséget.

A hatóság ugyan a tetem megtalálásának körzetéből megtiltotta az élő vaddisznó, illetve a lelőtt állatok, azok testrészeinek az elszállítását és a környező sertéstelepeken is szigorú ellenőrzéseket tartanak.

Bár az eset óta újabb pestises állatot nem találtak, a felsorolt országok mégis kitiltották a magyar sertések behozatalát. Rendkívül rosszul érinti a hazai sertéstenyésztőket az ázsiai országok importtilalma, mert a minőségi termékek kivitelének legfontosabb piacairól szorulnak ki a magyar sertéshús készítmények.

A kitiltás önmagában is nagy gond, de legalább ekkora probléma, hogy ha nem bukkan fel újabb megbetegedés és feloldják a tilalmat, ezekben az országokban újra kell az érintett húsüzemeket auditáltatni, ami akár évekig is eltarthat – nyilatkozta a Népszavának Raskó György, agrárközgazdász, mezőgazdasági vállalkozó. Közben az élő sertés kilója több mint 400 forintról 330 forintos átlagárra zuhant. Ez az árszint már jelentős veszteséget okoz a tenyésztőknek. Miután elterjedt a híre, hogy Magyarországon afrikai sertéspestis jelent meg, új piacokat sem igen lehet találni, ahol elhelyezhetnék a termelők az ázsiai, illetve a szerbiai piacra szánt készleteket. Az új agrárminiszternek rögtön a mélyvízben kell kezdenie a munkáját, mert azonnali válságkezelésre van szükség - tette hozzá Raskó György

A csökkenő felvásárlási ár, illetve az itthon maradt és a hazai piacot nyomó készletek árcsökkentő hatása akkor jelenhet meg a kereskedelemben, ha a húsfeldolgozó üzemek továbbadják ezt az árcsökkenést a kereskedelemnek – mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Az afrikai sertéspestis hatása a kereskedelemben még nem érzékelhető, hiszen csupán néhány napja látott napvilágot a hír a fertőzött vaddisznóról, az ázsiai országok importtilalma még frissebb fejlemény.

Szerző

Gyanús kincstári szabálytalanságok

Publikálás dátuma
2018.04.27. 07:21
FORRÁS: ÁLLAMKINCSTÁR
Súlyos kritikákkal illette a számvevőszék az Államkincstárt. Pedig korábban mindent rendben találtak. Ahogy a hibák sora, úgy a vizsgálat is kétségeket ébreszt.

A Magyar Államkincstárra (MÁK) bonyolítja a hazai teljes hazai pénzforgalom mintegy 25 százalékát, 13 ezer intézmény számláját vezeti, mintegy 900 ezer alkalmazott számára végez bérszámfejtést, és a helyi önkormányzatok közel 4000 támogatási, pályázati elszámolását tartja nyilván. Mindemellett a Kincstárba olvadt tavaly az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Országos Nyugdíjfolyósító Intézet is, amire 270 milliárd forint értékű brüsszeli forrást különítettek el.

Mindezt azért érdemes rögzíteni, mert erről a szervezetről tett igen súlyos megállapításokat az Állami Számvevőszék (ÁSZ).

A MÁK 2013 és 2015 közötti működéséről szóló, csütörtökön ismertetett jelentésről szólva, Holman Magdolna főtitkár kijelentette: nem biztosította az elszámoltathatóságot a MÁK vezetői irányítási rendszere és nem volt megfelelő a vagyongazdálkodási tevékenysége sem.

A jelentés szerint a MÁK-nál hiányoztak például munkaköri leírások, nem biztosították egyes informatikai rendszerek adatainak a védelmét, továbbá a belső ellenőrök funkcionális függetlenségét. Nemcsak ez a jelentés, de a korábbi ellenőrzések is azt mutatták, hogy hiába tárja fel az ÁSZ a MÁK-nál a hiányosságokat, azokat nem szüntetik meg – mondta a felügyeleti vezető.

A súlyos kritikának ellentmond ugyanakkor az, hogy 2016. áprilisában a Magyar Hírlap még azt írta: "A napokban (...) megjelent az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése az államkincstárról. Ebben többek között az állt, hogy a MÁK a jogszabályi előírásoknak megfelelően látta el tavaly a feladatait. Találtak néhány hiányosságot is, amelyet a kincstár kijavít."

Vagyis akadnak arra utaló jelek, amelyek szerint a most befejezett vizsgálattal az ÁSZ célja az volt: a MÁK előző vezetését terhelő hiányosságokat kívánták feltárni, hogy a kincstár 2017 novemberétől hivatalba lépett új vezetése tiszta lappal kezdhessen. Az ÁSZ azonban most korántsem volt olyan harcias, mint amikor az Országgyűlés ellenzéki pártjait sújtotta büntetéssel. A sajtó kérdésére Holman Magdolna megerősítette, hogy a hiányosságok megszüntetésének elmaradása a korábbi vezetés számlájára írható, a mulasztások azonban nem olyan természetűek, hogy feljelentést kellene tenniük. Pedig nem olyan nehéz megállapítani, hogy a vizsgált időszak vezetői közül kik voltak azok a MÁK-elnökök, akik alatt a súlyos szabálytalanságok sora megtörténhetett.

Kandrács Csaba 2012 decembere és 2013 áprilisa közötti pár hónapban állt a Kincstár élén, hogy azt követően – rövid MNB monetáris tanácsi kitérő után –, a jegybank pénzügyi szervezetekért felelős ügyvezetői posztján kössön ki. A MÁK-ból történt távozását követően viszont csaknem egy esztendeig, 2014. áprilisáig üres volt az elnöki poszt, amikor is Dancsó József Orosháza egykori fideszes polgármestere, az előző választásokig kormánypárti országgyűlési képviselőnek találtak itt állást, egészen tavaly novemberig. Idén februárban, amikor Urbán Zoltán az Eximbank vezérigazgatója váratlanul elhunyt, és helyettese is gyors iramban távozott, Dancsó Józsefet nevezték ki operációs vezér-igazgatóhelyettesnek, átmenetileg első számú vezetőnek. Egy olyan helyre, amelynek gazdálkodásának elszámolását illetően az uniós szervek kifogásai nyomán az Orbán-kormány korrekcióra kényszerült.

A MÁK az ÁSZ jelentésére reagálva közleményt adott ki, melyben azt hangsúlyozták, hogy a gazdálkodást, a belső szabályrendszert, a központosított illetményszámfejtő rendszer, valamint az önkormányzati adó és gazdálkodási rendszer működését áttekintő számvevőszéki vizsgálat szerint a kincstár szabályszerűen gazdálkodott, de néhány területen változtatásokat javasoltak. Ennek érdekében a szükséges intézkedési tervek szerintük elkészültek. A közlemény szerint az önkormányzati pénzügyi beszámolókat javító módszertan továbbfejlesztése is megkezdődött az ÁSZ javaslatai alapján. Hozzátehetjük: mindez a vizsgálat záróévét követő harmadik esztendőben. Az is kérdés, mire költötték eddig a pénzt.

Az ÁSZ elküldte észrevételeit a MÁK felügyeletét ellátó nemzetgazdasági tárcának is. Varga Mihályék nem értettek egyet a MÁK vezetők teljesítményértékelését érintő számvevőszéki kifogásokkal, az Államkincstár pedig a központosított illetmény-számfejtőrendszer működését ért kifogásokat vitatta.

Szerző

Árván maradt bakancsok

Publikálás dátuma
2018.04.27. 07:20
Gyertyagyújtással emlékeztek a szakszervezetek a munkában megrokkant vagy meghalt dolgozók csepeli emlékművénél tegnap este FOTÓ
Az egyre szaporodó munkahelyi balesetek megelőzésében kulcsfontosságú lenne a szabályok szigorú betartatása, ám az ellenőrzésekből kigolyózott szakszervezetek nélkül a hatóság csak a cégek töredékéhez jut el.

Tragikus baleset történt a múlt héten az ELTE Nagytétényi úti kollégiumának felújítása közben: egy függőállvány a 10. emelet magasságában leszakadt, emiatt két építőmunkás lezuhant és a helyszínen életét vesztette. A baleset körülményeit még vizsgálják, az okokról így egyelőre nem sokat tudni. A híradások tanúsága szerint a munkahelyi balesetek száma évről évre növekszik. Míg 2012-ben 17 025 dolgozót ért baleset munka közben, és ebből 62 volt halálos, addig tavaly a munkabalesetek száma 23 387-re emelkedett, amelyek közül 79 végződött halállal – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium munkavédelmi főosztályának jelentéséből. Az elmúlt 6 évben persze a foglalkoztatottak létszáma is 11 százalékkal emelkedett, ám ez önmagában nem indokolja a balesetek számának 28 százalékos megugrását. A tényleges szám szakszervezeti becslések szerint ráadásul ennek akár a többszöröse is lehet, a cégek ugyanis a következményektől tartva igyekeznek eltussolni ezeket.

A munkabalesetek számának alakulását azért érdemes 2012-től vizsgálni, mert az azt megelőző években tapasztalt csökkenés ekkortól indult ismét növekedésnek. A szakszervezetek szerint ebben komoly szerepet játszott, hogy az új Munka törvénykönyvével ekkor nyirbálta meg a kormány a szakszervezeti jogokat: eltörölték többek között az érdekvédők munkavédelmi ellenőrzési jogosultságát. Ekkortól alakították át a munkavédelem hatósági felügyeleti rendszerét is. Az addig nagyobb létszámmal, önállóan működő intézmény ma csupán egy főosztály, amely évről évre kevesebb munkaadót és munkavállalót képes leellenőrizni.

A múlt évben például a munkavédelmi hatósági ellenőrzés 14 605 munkáltató alig 270 ezer dolgozójára terjedt ki, miközben 1,7 millió vállalkozás működik jelenleg Magyarországon (plusz az állami intézmények), a foglalkoztatottak létszáma pedig meghaladja a 4,4 milliót. Az összes hazai vállalkozás vizsgálatához 116 évre lenne szükség – érzékelteti a hiányosságok nagyságrendjét Kondor Norbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) munkavédelmi bizottságának elnöke, aki szerint ugyanakkor az ellenőrzéseknek, a szabályok szigorú betartatásának kiemelt szerepe volna a munkahelyi balesetek megelőzésében.

Szabálytalanságokból ugyanis nincs hiány: az ellenőrzött munkáltatók csaknem 80 százalékánál találnak évről évre valamilyen munkavédelmi szabálytalanságot. A tavalyi ellenőrzésekről készült jelentés szerint az építőiparban például jellemző súlyos jogsértés volt a magasban végzett munkáknál a leesés elleni védelem kialakításának hiánya, a védőfelszerelés biztosításának, illetve használatának elmaradása. Gyakori, hogy a mélyépítési, közműépítési földmunkáknál nem dúcolják alá, nem kerítik el megfelelően a munkagödröket. A munkavállalók sokszor nem is vezethetnék az emelőgépeket, targoncákat, mert nincs hozzá megfelelő végzettségük. Szintén gyakori probléma, hogy nem rögzítik megfelelően a villamos berendezések védőburkolatait, a feldolgozóiparban, gépiparban, illetve a mezőgazdaság területén pedig a gépek idéztek elő súlyos baleseteket a veszélyes tér lehatárolására szolgáló védőburkolatok, biztonsági berendezések hiánya miatt. A veszélyes anyagokkal történő munkavégzésnél szintén gyakran elmarad a védőfelszerelés biztosítása.

A legtöbb intézkedést tavaly a veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésével, értékelésével kapcsolatos szabályok megszegése, valamint a munkavédelmi ismeretek hiánya indokolta. Márpedig éppen ezek az - első olvasatra talán bürokratikus akadékoskodásnak tűnő – előírások alapozzák meg a biztonságos munkakörülményeket. Hiszen ha a munkaadók és a munkavállalók is tisztában vannak a balesetek kockázataival, akkor könnyebb azokat elkerülni is. Sok cég azonban nem tart munkavédelmi oktatást, és nem méri fel, milyen balesetekre kell számítania dolgozóinak, ennek hiányában viszont a védőfelszerelések, a szükséges óvintézkedések is gyakran elmaradnak – magyarázza Kondor Norbert. Szerinte a szabálytalanságok nagy része takarékossági okokra vezethető vissza. A cégek ráadásul tudják: kicsi a valószínűsége, hogy éppen rájuk kerülne a sor az ellenőrzésekben, ezért kevéssé igyekeznek betartani a szabályokat.

Mindez főként a rosszabb anyagi helyzetben lévő kisvállalkozásokra jellemző, amelyeknél a szakszervezetek is kevésbé vannak jelen – mutatott rá Kondor Norbert, megjegyezve: e téren komoly feladataik vannak. A statisztikák ugyanis arra utalnak, hogy a nagyvállalatoknál, ahol erősebb a szakszervezeti jelenlét, jobb a helyzet a munkahelyi balesetek terén is. A 250 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégeknél háromszor gyakrabban fordulnak elő balesetek, mint a nagyobb vállaltoknál, a halállal végződő munkabalesetek számában pedig tízszeres a különbség. A munkavédelmi képviselőket most már 20 fős munkavállalói létszámtól meg lehet választani, ám ahol nincs szakszervezet, ott kevés az esély ezek hatékony működésére – véli az érdekvédő, hangsúlyozva: ezért is fontos megtalálniuk az utat a kisvállalkozásokhoz.

A megelőzés és az ellenőrzés kulcsfontosságát egyébként a statisztika is igazolja. Amikor az építőipar került a munkavédelmi ellenőrzések és kampányok középpontjába, akkor sikerült az ágazatban kissé lejjebb szorítani a halálos balesetek számát: 2015-ben 25 halálos baleset volt, 2016-ban 16. Amikor a mezőgazdaság került fókuszba, ott javultak a statisztikák: 2016-ban 18, 2017-ben 12 halálos baleset történt az ágazatban. Tavaly azonban már ismét az építőipar vezette a statisztikát 21 halálos balesettel. Amint elengedjük a gyeplőt, nő a tragédiák száma – fogalmaz Kondor Norbert.

A MASZSZ álláspontja szerint ezért legalább a négyszeresére kellene növelni az ellenőrző hatóság létszámát, és javítani kell működésük tárgyi feltételein is, a szakszervezeteknek pedig ismételten biztosítani kell a munkavédelmi ellenőrzési jogát.

Világszerte a sérült dolgozókra emlékeznek
Április 28-án világszerte a munkavégzés során megsérült, megrokkant vagy meghalt dolgozókra emlékeznek. A kanadai szakszervezetek által 1984-ben kezdeményezett emléknap célja, hogy felhívja a nyilvánosság és a dolgozók figyelmét a munkahelyi balesetek megelőzésének fontosságára.
Az idén a fiatal munkavállalók foglalkoztatási viszonya áll a megemlékezések középpontjában. A világ munkavállalóinak több mint 15 százaléka - 541 millió ember - ugyanis 15-24 év közötti: körükben idősebb kortársaikhoz képest 40 százalékkal magasabb a munkabalesetek száma.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség csütörtökön este a munkában megrokkantak és elhunytak csepeli emlékművénél gyertyagyújtással emlékezett meg a munkahelyi balesetek áldozatairól. A tavalyi halálos kimenetelű balesetek magas számára 79 árván maradt munkavédelmi bakanccsal hívták fel a figyelmet.

Szerző