Előfizetés

Lemondatná a miniszterelnököt a román államfő

Publikálás dátuma
2018.04.27. 13:53
Viorica Dăncilă, Románia miniszterelnöke, pártjának egy kongresszusán. Fotó: Alberto Grosescu / CrowdSpark
Klaus Johannis köztársasági elnök lemondásra szólította fel Viorica Dăncilă miniszterelnököt, mivel állítása szerint Dăncilă megszegte a hivatali esküjét és pártutasításokat hajt végre - írja a transindex.ro. A 2016-os parlamenti választások óta Románia már három kormányfőcserén ment keresztül, ugyanakkor a kormányzó koalíció szerint nincs kormányválság. Az alkotmány alapján a miniszterelnököt csak a parlament válthatja le.

Megvonja bizalmát Viorica Dancila szociáldemokrata miniszterelnöktől Klaus Johannis államfő, számol be az MTI is.  Az elnök állítása szerint a kormányfő megkérdőjelezte a román jegybank függetlenségét, az államfő szerepét az ország külpolitikájának kialakításában, képtelennek bizonyult az állam más intézményeivel folytatott lojális együttműködésre, és csak a pártjától kapott utasításokat hajtotta végre. Johannis úgy véli, az alig három hónapja tisztségben lévő Dancila alkalmatlansága sérülékennyé tette Románia kormányát.

A román alkotmány alapján a kormányfőt csak a parlament válthatja le, az elnöknek semmilyen eszköze nincs ennek kikényszerítésére.

A jobbközép ellenzék már az elnöki bejelentés előtt is jelezte: a tavaszi ülésszakban újabb bizalmatlansági indítványt készül beterjeszteni a parlamentben. Ez azonban csak akkor vezethet a kormány megbuktatásához, ha valami megbontaná a PSD-ALDE koalíció egységét. A PSD vezetőinek első nyilatkozatai szerint Romániában nincs kormányválság, mindössze a jobboldali államfő kezdte meg másfél évvel korábban a választási kampányát.

Klaus Johannis sajtónyilatkozatára elsőként Călin Popescu Tăriceanu, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke reagált a kormánypártok vezetői közül - írja a maszol.ro. A politikus azzal vádolta az államfőt, hogy nincs tisztában az alkotmányban megszabott hatáskörével. "Kérheti a miniszterelnök lemondását, mint bármelyik állampolgár. De csak ennyit tehet, semmi többet. Az államfő politikai célokat követ, és eltévesztette a számításait" – fejtette ki az Antena3 stúdiójában Tăriceanu.

Bár a 2016-os parlamenti választások óta eltelt másfél évben Románia már három kormányfőcserén ment keresztül, valamennyi esetben a kormánytöbbséget alkotó PSD-ALDE szociálliberális kormánykoalíció döntött a személycseréről, és nem a jobbközép ellenzék bizalmatlansági indítványai vezettek miniszterelnök-cseréhez.

870 civilt hagytak 21 tömegsírban - Elfogták a háborús bűnösöket

Publikálás dátuma
2018.04.27. 12:53
Lövések nyomai egy busz oldalán, Bosznia-Hercegovinában. Fotó: Mustafa Ozturk / ANADOLU AGENCY
Szerbek ellen elkövetett háborús bűncselekmények gyanúja miatt több egykori boszniai katonai vezetőt fogott el pénteken a boszniai állami nyomozó és védelmi hivatal (SIPA) - írja az MTI.

A kelet-boszniai Bihacon fogták el Atif Dudakovicot, a boszniai hadsereg ötödik hadtestének egykori parancsnokát, akit azzal gyanúsítanak, hogy 1995 őszén háborús bűnöket követett el a szerbek ellen Horvátország és Bosznia határán a szerbek lakta településeken. A férfi ellen 12 évig folyt nyomozás.

Dudakovic mellett elfogtak további 13 embert, akiket szintén az 1992-1995-ös boszniai háború idején szerbek ellen elkövetett háborús bűncselekményekkel gyanúsítanak. Az őrizetbe vettek között van Ibrahim Nadarevic, aki a háború során szintén az ötödik hadtestben szolgált, később pedig Bosznia-Hercegovina többségében bosnyákok és horvátok lakta országrészének, a Bosznia-hercegovinai Föderációnak a háborús veteránokért felelős minisztere volt, jelenleg pedig a boszniai parlament felsőházában a házelnök helyettesének tanácsadója.

A nyomozóhatóság adatai szerint 1995-ben a boszniai hadsereg ötödik hadteste több kelet-boszniai településen mintegy 870 civilt, valamint 400 katonát gyilkolt meg, és több mint 30 települést gyújtott fel. Abban a térségben 21 tömegsírt találtak a hatóságok.

Atif Dudakovic az évek során többször is tagadta, hogy köze lenne a háborús bűncselekményekhez, a róla készült videofelvételeket pedig hamisítványoknak nevezte, valamint kijelentette, hogy az azokon elhangzó szavait kiragadták a szövegkörnyezetből.

Az 1992-1995-ös boszniai háborúnak mintegy 100 ezer halálos áldozata volt, s a háborús cselekmények miatt több mint egymillió ember vált menekültté.

Elfogták az Iszlám Állam négy magas rangú parancsnokát

Publikálás dátuma
2018.04.27. 12:52
Illusztráció - Halottak Szíriában/AFP fotó
A török hatóságok pénteken elfogták az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorszervezet négy magas rangú parancsnokát a nyugat-törökországi Izmirben - írja az Anadolu török állami hírügynökség alapján az MTI.

A szélsőségesek a kelet-szíriai Deir-ez-Zór város és környékének irányításáért voltak felelősek, egyikük az Iszlám Állam ottani főparancsnoka volt. A legmagasabb rangú dzsihadista - aki az egyik legközelebbi bizalmasa volt az Iszlám Állam vezetőjének, Abu Bakr al-Bagdadinak - Görögországba tartó menekültek közé vegyülve megpróbálta elhagyni Törökországot, de a rendőrség elfogta - írta az Anadolu. A férfi a jelentés szerint 2017. december 14-én egy szíriai településen mintegy 700 civilt gyilkoltatott le.

A másik három vezető a török haderő szíriai offenzívái elől szökött át Törökországba - közölte a hírügynökség, de nem részletezte a kilétüket.

2015-ben és 2016-ban az Iszlám Állam dzsihadistái számos, sok halálos áldozatot követelő fegyveres támadást és robbantást hajtottak végre Törökországban. A legutóbbi merényletet 2016 szilveszterének éjjelén követte el az egyik milicistájuk, aki egy zsúfolt isztambuli mulatóban 39 embert lőtt agyon. A feltételezett IÁ-tagok utáni nyomozás Törökországban azóta is szakadatlan.

Bekir Bozdag török kormányszóvivő a közelmúltban arról számolt be, hogy a török hatóságok 2011 és 2018 között 4043 dzsihadistát tartóztattak le, akik közül 1858-an nem török állampolgárok voltak.