- Honnan jött az ötlet, hogy a Vatikánban megkérje a barátja kezét?
- Romantikus helyszínen szerettem volna megkérni a szerelmem kezét, és az első pillanattól tudatosan arra törekedtem, hogy az esemény videóját a Facebookon publikussá tegyem. Példát akartam mutatni a nőknek, és persze a férfiaknak is. Ma ugyanis a párkapcsolatok – itthon és külföldön is – nagy átalakuláson mennek át: a két nem elszigetelődött egymástól.
- Akkor ez feminista performansznak tekinthető?
- Pontosan. A feminizmus még nem zárult le, hanem feladatok előtt áll. A nők felszabadulása megbénította a férfiakat. Az az iszonyatos erő, ami kiszabadult a nőkből, sokszor bántó a férfiak számára. Még a húszéves fiúk is olyan nő-képeket dédelgetnek, melyeket saját anyjukról mintáztak. Vagyis olyan nőre vágynak, aki saját életét feláldozza a férfiért, főz, most, takarít, de még munkába is áll mellette. Ez csodálatos, de ettől a nők olyannyira elfáradnak, hogy tönkremegy a kapcsolatuk. Épp ezért egy-egy viszony már csak pár évig vagy hónapig tart. A nők tehát felvállalhatnak új szerepeket, de a régieket még nem vehetik le.
- Mi segíthet ezen?
- Szinte bármi. Egy feliratos póló, egy performansz vagy egy popdal. Mindennel lehet változtatni – és kell is. Nekem azért kellett nyilvánosan megkérnem a pasim kezét, mert jelenleg ezt egy nő nem teheti meg. Csak akkor, ha őt Tereskovának hívják, és publicitást csinál belőle. És művészetet. Én letérdeltem a fiúm elé, és gyűrűt nyújtottam neki. Remélem, öt-tíz év múlva eljön az idő, amikor ez általánossá válik.
- A közeljövő férfi-nő kapcsolatában mi lesz a férfi szerepe?
- A férfiaknak befogadóvá kell válniuk. Az lenne az ideális, ha le lehetne radírozni minden társadalmi szerepet férfiról és nőről, persze, ez nem lehetséges. Mégis úgy gondolom, ha egy nő erős, akkor vállalja fel az erejét, a férfi pedig fogadja el azt. Hogy egy párkapcsolatban ki az erős, az ne dőljön el nemi szerepek alapján. Az viszont mindegy, hogy ki az irányító és ki a befogadó, a lényeg, hogy a két pólus vonzza és elfogadja egymást.
- A magánéletét korábban már a művészet alkotás rangjára emelte. A korábbi szereplésekkel mi volt a célja?
- Az első projektem Geszti Péterrel volt, akinek épp véget ért a házassága Gryllus Dorkával, miközben az én tízéves kapcsolatomnak is akkoriban zárult le. Ekkor találtam ki, hogy jegyezzük el egymást, és a hír kerüljön ki egy internetes híroldalra. A performansz lényege az volt, hogy ha egy házasság nem tud működni szerelemből és a régi értékek mentén, akkor próbáljuk ki, milyen az, ha szerelem nélkül házasodunk. Meg szex nélkül. Mindez költői túlzás, de világos az üzenete. Péterrel végül nem házasodtunk össze.
- Volt, akivel igen?
- Igen, a Godot Galéria vezetőjével, Kozák Gáborral. Ekkor határoztam el, hogy törvényesen is feleség leszek. Ki akartam nyilvánítani, hogy egy nő, még ha feminista is, igenis arra vágyik, hogy feleség legyen. Persze ez a házasság is szerelem és szex nélkül zajlott le, és a ceremóniát követően rögtön beadtuk a válókeresetet a galeristámmal. Pontosabban csak ő, én szundikáltam az ágyamban, míg ő a bontópert intézte. Ezek a bírósági tárgyalások általában délelőtt szoktak lenni, én meg akkor általában alszom.
- A mostani performansz miben más?
- Ebben már van szerelem, szex és vágy a házasságra.
- De mégis miért volt fontos ez a házasság?
- Az utóbbi húsz-harminc évben a házasság terén teljesen eltévedtek a nők és a férfiak. A nagy többség szingli akar maradni, és csak rövid kapcsolatokban gondolkodik. Társkereső oldalakat böngészünk, nők és férfiak egyaránt. Korábban egy nő felességként kvázi a férje szolgájává vált. A szüleim esetében, ha például nincs só az asztalon, apám meg se mozdul, mindig anyám áll fel. Én olyan világra vágyom, ahol a párkapcsolatokban a két fél dönti el, ki fog főzni, mosni, teregetni. És ha a nő keresi meg a pénzt, azt a férfi fogadja el. Ennek a gondolatnak a megszilárdítása jelenleg a feminizmus feladata.
- Ön feministának vallja magát, de már nővel is volt konfliktusa. Pár éve Tóth Krisztina író-költővel szólalkozott össze. Az eset hogyan egyeztethető össze a feminizmussal?
- Attól még, hogy egy nő feminista, nőkkel is veszekedhet. Tóth Krisztina kritikát jelentetett meg rólam, melyet azonban módfelett átitatott szexizmussal. Túl azon, hogy megsértett, a testemre szexista megjegyzéseket tett. Hogy semmi másra nem vagyok jó, csak, hogy a nőiségemmel érjek el célokat. Én azonban ezt nem tűröm. Se nőtől, se férfitól.
Nagy Kriszta Tereskova
Festő, intermédia művész, énekesnő. 1972-ben született Szolnokon. A Képzőművészeti Főiskolán Sváby Lajos, Szabados Árpád és Maurer Dóra voltak a mesterei. Performanszaival rendre nagy feltűnést kelt.