Elvágta Brüsszel a gordiuszi csomót: az Európai Bizottság megtalálta a megoldást arra, hogyan foszthat meg egy kormányt az EU-pénzektől anélkül, hogy a támogatások közvetlen kedvezményezettjei kárt szenvednének, írja a Financial Timesra hivatkozva a hvg.hu. A lap szerint a 2021-2027 közötti költségvetés szerdán bemutatandó javaslatában az szerepel majd, hogy ha egy tagállam esetében az igazságszolgáltatás nem megfelelő működése miatt veszélyben látják a források megfelelő elosztását, akkor felfüggeszthetik a kifizetést. Ám ez nem jelentené azt, hogy az érintett tagországnak nem kell teljesítenie befizetéseit az EU kassza felé. A lapnak név nélkül nyilatkozó brüsszeli forrás szerint ez biztosítaná, hogy például a közvetlen agrártámogatások megérkezhetnének a kedvezményezettekhez, vagy hogy a már megkezdett beruházások nem állnak le.
Lesz azonban egy másik újdonság is a szigorú javaslatban, amellyel nyíltan a magyar és a lengyel kormánnyal szemben kíván fellépni a bizottság. Brüsszel az uniós alapszerződés sokat emlegetett, a jogállamisággal kapcsolatos problémákat kezelni hivatott 7. cikke helyett egy másik passzusra hivatkozik majd: a költségvetési tervezés alapját meghatározó 322. cikkre.
Ez a kevéssé ismert, rövid cikk annyit mond ki, hogy az uniós döntéshozók (a tagállamok) rendeletben határozzák meg a költségvetés „végrehajtására, valamint az elszámolások végzésére és ellenőrzésére vonatkozó eljárást”, illetve „a pénzügyi szereplők, és különösen az engedélyezésre jogosult tisztviselők és a számvitelért felelős tisztviselők felelősségére vonatkozó szabályokat”.
A Financial Times szerint a bizottság ez alapján egy olyan rendeletre tesz majd javaslatot, amely azt mondaná ki: ha egy országban az igazságszolgáltatás függetlenségének hiánya miatt nem látják biztosítottnak a források megfelelő ellenőrzését, akkor a tagállami – vagy regionális – hatóságok helyett Brüsszel koordinálhatja a pénz elosztását.
A rendelet az uniós jogban a minden tagország számára kötelező érvénnyel alkalmazandó jogszabályokat jelenti. Az érdekes azonban nem is ez, hanem hogy amíg a 7. cikk vagy a hétéves költségvetés elfogadása egyhangú döntést kíván meg – vagyis azt akár egyetlen tagország is megvétózhatja –, a 322. cikkre hivatkozva benyújtandó bizottsági jogszabályjavaslat megkadályozásához minősített többségre van szükség. Ez legalább 15 tagországot, és az unió lakosságának 65 százalékát jelenti – vagyis Magyarország és Lengyelország még együtt sem lenne képes megvétózi a bizottsági javaslatot, ha az átmegy az Európai Parlamenten.
