Így zárnák el Orbán pénzcsapját

Publikálás dátuma
2018.04.30 14:36
Fotó: AFP
Fotó: /
Egy eddig kevéssé ismert, a költségvetési tervezést szabályozó cikkelyre alapozva hozna olyan rendeletet az EU, amellyel akár el is zárhatja az uniós csapokat (illetve a kormány helyett Brüsszel oszthatja a pénzt). A trükk az, hogy egy ilyen rendelet elfogadásához elég mintegy 15 tagország. Azaz mit sem ér a 7. cikkellyel szemben bevethető vétójog.

Elvágta Brüsszel a gordiuszi csomót: az Európai Bizottság megtalálta a megoldást arra, hogyan foszthat meg egy kormányt az EU-pénzektől anélkül, hogy a támogatások közvetlen kedvezményezettjei kárt szenvednének, írja a Financial Timesra hivatkozva a hvg.hu. A lap szerint a 2021-2027 közötti költségvetés szerdán bemutatandó javaslatában az szerepel majd, hogy ha egy tagállam esetében az igazságszolgáltatás nem megfelelő működése miatt veszélyben látják a források megfelelő elosztását, akkor felfüggeszthetik a kifizetést. Ám ez nem jelentené azt, hogy az érintett tagországnak nem kell teljesítenie befizetéseit az EU kassza felé. A lapnak név nélkül nyilatkozó brüsszeli forrás szerint ez biztosítaná, hogy például a közvetlen agrártámogatások megérkezhetnének a kedvezményezettekhez, vagy hogy a már megkezdett beruházások nem állnak le.

Lesz azonban egy másik újdonság is a szigorú javaslatban, amellyel nyíltan a magyar és a lengyel kormánnyal szemben kíván fellépni a bizottság. Brüsszel az uniós alapszerződés sokat emlegetett, a jogállamisággal kapcsolatos problémákat kezelni hivatott 7. cikke helyett egy másik passzusra hivatkozik majd: a költségvetési tervezés alapját meghatározó 322. cikkre.

Ez a kevéssé ismert, rövid cikk annyit mond ki, hogy az uniós döntéshozók (a tagállamok) rendeletben határozzák meg a költségvetés „végrehajtására, valamint az elszámolások végzésére és ellenőrzésére vonatkozó eljárást”, illetve „a pénzügyi szereplők, és különösen az engedélyezésre jogosult tisztviselők és a számvitelért felelős tisztviselők felelősségére vonatkozó szabályokat”.

A Financial Times szerint a bizottság ez alapján egy olyan rendeletre tesz majd javaslatot, amely azt mondaná ki: ha egy országban az igazságszolgáltatás függetlenségének hiánya miatt nem látják biztosítottnak a források megfelelő ellenőrzését, akkor a tagállami – vagy regionális – hatóságok helyett Brüsszel koordinálhatja a pénz elosztását.

A rendelet az uniós jogban a minden tagország számára kötelező érvénnyel alkalmazandó jogszabályokat jelenti. Az érdekes azonban nem is ez, hanem hogy amíg a 7. cikk vagy a hétéves költségvetés elfogadása egyhangú döntést kíván meg – vagyis azt akár egyetlen tagország is megvétózhatja –, a 322. cikkre hivatkozva benyújtandó bizottsági jogszabályjavaslat megkadályozásához minősített többségre van szükség. Ez legalább 15 tagországot, és az unió lakosságának 65 százalékát jelenti – vagyis Magyarország és Lengyelország még együtt sem lenne képes megvétózi a bizottsági javaslatot, ha az átmegy az Európai Parlamenten.

Szerző
2018.04.30 14:36
Frissítve: 2018.04.30 14:37

Lezárta a ferihegyi 2B terminált és környékét a katasztrófavédelem

Publikálás dátuma
2018.08.15 22:06
A kép illusztráció, a felvétel korábban készült!
Fotó: Népszava/
Hatósági vizsgálat miatt rendelték el az intézkedést, melynek pontos okát szerda éjjelig még nem árulták el.
Lezárta a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2B terminálját és annak környékét hatósági vizsgálat miatt a katasztrófavédelem - közölte az MTI-vel a Budapest Airport szerda este. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az MTI megkeresésére egyelőre nem adott felvilágosítást a lezárás okáról.
A Budapest Airport a várható jelentős torlódásokra és késésekre hívta fel az utasok figyelmét, akiktől azt kérik, hogy ellenőrizzék járataik indulását az interneten vagy a helyszínen a rendőrség, valamint a repülőtér munkatársaitól kaphatnak információt.
A ferihegyi repülőtér az érkező járatokat fogadja, a Budapest Airport honlapja szerint éjfélig öt járatot érinthet a késés. Az Országos Mentőszolgálat ügyeletét az MTI-nek egyelőre nem sikerült elérnie.
2018.08.15 22:06
Frissítve: 2018.08.15 22:08

Az ügyészség vizsgálja a szétvert román tüntetést, leváltották a csendőrfőkapitányt

Publikálás dátuma
2018.08.15 21:44
Bukaresti demonstráció augusztus 10-én.
Fotó: AFP/ Adrian CATU
Vizsgálat indult az augusztus 10-i romániai tüntetés kapcsán, ahol legalább 450-en sérültek meg a csendőri beavatkozás nyomán. Csaknem 200-an feljelentést is tettek a hatóságok ellen. A csendőrfőkapitány lejáró megbízatását nem újították meg.
Augustin Lazăr legfőbb ügyész utasítására a legfőbb ügyészség keretében működő katonai ügyészség veszi át és vizsgája ki a pénteki tüntetésen sorra került incidenseket és a csendőrség közbeavatkozási módját - írta kedd este a maszol.ro
Az ügyészség közleménye szerint az ügyben jogsértő magatartás, hivatali hatalommal való visszaélés és hivatali gondatlanság miatt indult eljárás.
Az idézett forrás szerint kedd estig 126 bűnügyi feljelentést regisztráltak és 74 személyt hallgattak ki. A feljelentések száma szerda reggelre elérte a 192-t, számolt be az MTI. A katonai ügyészség megkapta a csendőrség bevetési naplóját, amiből arra lehet következtetni, hogy 160 csendőr vett részt a tömegoszlatásban. Egyelőre azonban sem a bukaresti prefektus (kormánybiztos) tömegoszlatást elrendelő parancsának átiratát, sem a csendőrség által használt könnygáz vegyi összetételének leírását nem kapták meg - részletezte Ionel Corbu, a bukaresti katonai ügyészség főügyésze és a vádhatóság vezetője.
Egyes tüntetők a bénító hatású önvédelmi permetezők hatására emlékeztető tünetekkel, mások pedig öt nappal a gáz belélegzése után megjelenő újabb panaszokkal - "égési sérülésekkel" - jelentkeznek a sürgősségen.

Ellentmondásos nyilatkozatok

A bukaresti katonai ügyészség és a román csendőrség egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett kedden, egy ügyész részvételére vonatkozóan a pénteki tüntetéseken. Ionel Corbu főügyész kijelentette, hogy egyetlen ügyész sem volt jelen péntek este a csendőrség parancsnoki központjában. Kifejtette: augusztus 11-én, szombaton délután azzal az igényléssel fordult hozzájuk a fővárosi csendőrség, hogy jelöljenek ki egy katonai ügyészt a mobil parancsnokságba, ezt azonban elutasították. Röviddel ezután a csendőrség egy közleményt adott ki, amelyben azt állítja, hogy Bogdan Pîrlog katonai ügyész pénteken délután 5 órától másnap hajnali 4 óráig a helyszínen tartózkodott, és a csendőrség, a rendőrség, valamint a központi és helyi hatóságok képviselői mellett jelen volt a parancsnoki központban.

"A különböző eszközökben (spray, nagy teljesítményű permetező, gránát) használt könnygázt a csendőrség kizárólag törvényes úton, engedélyezett gyártóktól szerzi be. Ezeket az anyagokat használja az európai rendfenntartók erők többsége" - állítja a román csendőrség a "gáztámadás" vádjára reagálva.
Lejárt a csendőrfőkapitány megbízatása, és a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) kedden úgy döntött, azt nem fogja megújítani.
Az elmúlt egy évben Sebastian Cucoş ezredes töltötte be az ügyvivő csendőrfőkapitányi tisztséget - írja a maszol.ro. Jelenlegi volt a második megbízatása; szerdától azonban Ionuţ Cătălin Sindile ezredes vezeti ideiglenesen a Román Csendőrséget. Az Államelnöki Hivatal közölte, a CSAT azután döntött a személycseréről, hogy megindult csendőri fellépés jogszerűségét firtató ügyészségi vizsgálat.

A tüntetőkhöz került egy pisztoly

Azonosították és bekísérték kihallgatásra azt a férfit, aki a pénteki, bukaresti tüntetés közben ellopta egy csendőrnő pisztolyát - írja a Transindex.ro. A demonstráción két csendőr elszakadt a többitől - a fegyver akkor került a tüntetőhöz, mikor éppen brutálisan összeverték őket. Kedden mindkettőjüket kiengedték már a kórházból. Az eset körülményei kapcsán, annak tisztázására is indult vizsgálat, hogy a csendőrök miért hagyták elszigetelődni kollégáikat - szolgálati mulasztás a gyanú. Az eltulajdonított fegyver még nem került elő.

2018.08.15 21:44
Frissítve: 2018.08.15 21:50