12 napja tart a parlamenti ülősztrájk, és nem látni a végét

Publikálás dátuma
2018.04.30. 16:33
Az ülősztrájkot folytató csoport támogatására múlt héten két alkalommal több száz fős tüntetést szerveztek a szejm épülete előtt
Bizalmatlansági indítványt nyújtott be hétfőn a vezető lengyel ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) a családügyi miniszter és a társadalmi ügyekkel foglalkozó miniszterelnök-helyettes ellen a súlyos fogyatékossággal élő felnőttek, valamint az őket gondozó szülők egy csoportjának a szejmben 12. napja tartó ülősztrájkja miatt - írja az MTI. A tüntetők a szociális minimum szintjét elérő támogatást kérnek a munkaképteleneknek, és a gyerekek után osztogatott kormányzati juttatás összegét, gyógytornára.

A tüntetők április 18-án foglalták el a lengyel alsóház egyik fő folyosóját. Két követelést fogalmaztak meg, amelyekről a helyszínen személyesen egyeztet velük Andrzej Duda államfő, Mateusz Morawiecki kormányfő, Elzbieta Rafalska családügyi miniszter és Piotr Duda, a Szolidaritás szakszervezet elnöke.

Egyik követelésük az, hogy a teljesen munkaképtelen, 18 évnél idősebb fogyatékosoknak járó szociális támogatást emeljék a jelenleg érvényes szociális minimum szintjére. Ezt a követelést a kormány már múlt csütörtökön teljesítette, az általa elfogadott tervezet értelmében ez az összeg 865 zlotyról (mintegy 62 ezer forint) 1030 zlotyra (mintegy 76,4 ezer forint) emelkedik.

Másik követelésük pedig az, hogy havi 500 zloty (mintegy 37 ezer forint) nagyságú támogatást folyósítsanak a teljesen munkaképtelen, fogyatékkal élő felnőtteknek, főleg gyógytorna céljaira. Az összeg megegyezik a lengyel kormány által tavaly óta minden második és további gyermek után havonta folyósított családtámogatással, amely a fogyatékos gyermekek esetében első gyermek után is jár a 18. életévük betöltéséig, amennyiben a családban az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg az 1200 zlotyt (89 ezer forint).

Pénteken a lengyel kormány olyan tervezetet terjesztett elő, mely álláspontja szerint a helyzet átfogóbb megoldását tenné lehetővé, és havi mintegy 520 zlotys megtakarítást jelentene a fogyatékkal élők családjainak azáltal, hogy ingyen gyógytornát és több térítésmentes egészségügyi eszközt biztosítanának számukra.

A tüntetők azonban elégtelennek tartják ezt a megoldást, és pénzbeni juttatást követelnek. Ezért bejelentették: nem hagyják el a szejm épületét mindaddig, amíg második követelésük nem teljesül. Javasolták a támogatás fokozatos emelését is június elejétől 2020 januárjáig.

A PO a tüntetők követeléseit teljesen jogosnak tartja, és szerinte a kormánypártot, a Jog és Igazságosságot (PiS) politikai felelősség terheli a tiltakozó akcióért. Ezért bizalmatlansági indítványt nyújtott be Elzbieta Rafalska családügyi miniszter és Beata Szydlo társadalomügyi miniszterelnök-helyettes, volt kormányfő ellen.

A kormánypárt szóvivője, Beata Mazurek szerint a bizalmatlansági indítvány célja nem a fogyatékosok helyzetének javítása, hanem politikai botránykeltés.

Az ülősztrájkot folytató csoport támogatására múlt héten két alkalommal több száz fős tüntetést szerveztek a szejm épülete előtt.

Szerző

Pakisztáni buszsofőr fia az új belügyminiszter

Publikálás dátuma
2018.04.30. 14:55
Fotó: AFP
Ahogy London polgármesterének, úgy az új brit belügyminiszternek is Pakisztánból költöztek a szülei a szigetországba. Said Javid azt követően vette át a belügy vezetését, hogy elődje félrevezető tájékoztatást adott évtizedek óta az Egyesült Királyságban élő, vagy épp ott született bevándorlók esetleges kitoloncolásáról.

Sajid Javidot nevezte ki belügyminiszterré hétfőn Theresa May brit miniszterelnök. Javid Amber Ruddot váltja a belügyi tárca élén. Rudd vasárnap éjjel nyújtotta be lemondását, miután kiderült, hogy az illegálisnak minősített bevándorlók kitoloncolásának belügyminisztériumi gyakorlatával kapcsolatban akaratlanul ugyan, de félrevezető tájékoztatást adott a londoni alsóháznak.

A 48 éves, Manchesterben született Sajid Javid eddig az önkormányzatokért és helyi közösségekért felelős miniszteri tisztséget töltötte be Theresa May konzervatív párti kormányában, de korábban, még az előző tory kormányfő, David Cameron idején a kulturális, média- és sportügyi minisztériumot, illetve az üzleti ügyek minisztériumát is vezette.


Javid pakisztáni bevándorlók gyermekeként született Nagy-Britanniában. Apja buszsofőrként dolgozott, csakúgy, mint London munkáspárti polgármesterének, a szintén pakisztáni bevándorló családban született Sadiq Khannak az apja.
Sajid Javid és Sadiq Khan egyaránt az úgynevezett Windrush-nemzedék tagja. (Nagy-Britanniában közkeletűen így nevezik azt a generációt, amelynek tagjai, illetve közvetlen felmenőik a második világháború után, a felbomló brit gyarmatbirodalomból települtek át Nagy-Britanniába, és a korabeli nemzetközösségi törvény alapján brit állampolgárságot kaptak. A háború utáni első bevándorlók között volt az a 693 egykori gyarmati polgár, aki az Empire Windrush nevű személyszállító hajón érkezett Jamaicából Londonba 1948-ban. Innen származik a 20. század második felében Nagy-Britanniába települt nemzetközösségi bevándorlók és leszármazottaik nemzedékeinek elnevezése.)

Sajid Javid elődje, Amber Rudd lemondásának hátterében éppen a Windrush-nemzedék tagjaival szembeni brit kormányzati bánásmód miatt kirobbant belpolitikai botrány állt. A botrány közvetlen előzményeként a The Guardian című baloldali napilap feltárta, hogy a brit kormány az elmúlt években a Windrush-nemzedék számos tagját minősítette illegális bevándorlóvá. Sokan közülük még hivatalos értesítést is kaptak arról, hogy készüljenek közeli kitoloncolásukra, mivel nincsenek olyan hiteles okmányok, amelyek bizonyíthatnák tartózkodási jogosultságukat, jóllehet az egykori gyarmatbirodalomból érkezők a korabeli nemzetközösségi törvény alapján brit állampolgárságot kaptak. Az érintettek és leszármazottaik zöme az elmúlt évtizedekben törvényesen dolgozott és adót fizetett, abban a biztos tudatban, hogy brit állampolgársága van.

Javid alig egy nappal belügyminiszteri kinevezése előtt, a The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lapnak nyilatkozva a Windrush-botrányról azt mondta: amikor az ügyről értesült, az első gondolata az volt, hogy szülei, hozzátartozói vagy második generációs bevándorlóként akár ő is kaphatott volna kitoloncolási értesítést a belügyminisztériumtól. Amber Rudd - egyik utolsó belügyminiszteri ténykedésével - a múlt héten bejelentette az alsóházban, hogy a minisztérium leállította a kitoloncolási értesítések kiküldését, és az érintettek soron kívül, ingyen kérelmezhetik állampolgársági státusuk rendezését.

Szerző

Így zárnák el Orbán pénzcsapját

Publikálás dátuma
2018.04.30. 14:36
Fotó: AFP
Egy eddig kevéssé ismert, a költségvetési tervezést szabályozó cikkelyre alapozva hozna olyan rendeletet az EU, amellyel akár el is zárhatja az uniós csapokat (illetve a kormány helyett Brüsszel oszthatja a pénzt). A trükk az, hogy egy ilyen rendelet elfogadásához elég mintegy 15 tagország. Azaz mit sem ér a 7. cikkellyel szemben bevethető vétójog.

Elvágta Brüsszel a gordiuszi csomót: az Európai Bizottság megtalálta a megoldást arra, hogyan foszthat meg egy kormányt az EU-pénzektől anélkül, hogy a támogatások közvetlen kedvezményezettjei kárt szenvednének, írja a Financial Timesra hivatkozva a hvg.hu. A lap szerint a 2021-2027 közötti költségvetés szerdán bemutatandó javaslatában az szerepel majd, hogy ha egy tagállam esetében az igazságszolgáltatás nem megfelelő működése miatt veszélyben látják a források megfelelő elosztását, akkor felfüggeszthetik a kifizetést. Ám ez nem jelentené azt, hogy az érintett tagországnak nem kell teljesítenie befizetéseit az EU kassza felé. A lapnak név nélkül nyilatkozó brüsszeli forrás szerint ez biztosítaná, hogy például a közvetlen agrártámogatások megérkezhetnének a kedvezményezettekhez, vagy hogy a már megkezdett beruházások nem állnak le.

Lesz azonban egy másik újdonság is a szigorú javaslatban, amellyel nyíltan a magyar és a lengyel kormánnyal szemben kíván fellépni a bizottság. Brüsszel az uniós alapszerződés sokat emlegetett, a jogállamisággal kapcsolatos problémákat kezelni hivatott 7. cikke helyett egy másik passzusra hivatkozik majd: a költségvetési tervezés alapját meghatározó 322. cikkre.

Ez a kevéssé ismert, rövid cikk annyit mond ki, hogy az uniós döntéshozók (a tagállamok) rendeletben határozzák meg a költségvetés „végrehajtására, valamint az elszámolások végzésére és ellenőrzésére vonatkozó eljárást”, illetve „a pénzügyi szereplők, és különösen az engedélyezésre jogosult tisztviselők és a számvitelért felelős tisztviselők felelősségére vonatkozó szabályokat”.

A Financial Times szerint a bizottság ez alapján egy olyan rendeletre tesz majd javaslatot, amely azt mondaná ki: ha egy országban az igazságszolgáltatás függetlenségének hiánya miatt nem látják biztosítottnak a források megfelelő ellenőrzését, akkor a tagállami – vagy regionális – hatóságok helyett Brüsszel koordinálhatja a pénz elosztását.

A rendelet az uniós jogban a minden tagország számára kötelező érvénnyel alkalmazandó jogszabályokat jelenti. Az érdekes azonban nem is ez, hanem hogy amíg a 7. cikk vagy a hétéves költségvetés elfogadása egyhangú döntést kíván meg – vagyis azt akár egyetlen tagország is megvétózhatja –, a 322. cikkre hivatkozva benyújtandó bizottsági jogszabályjavaslat megkadályozásához minősített többségre van szükség. Ez legalább 15 tagországot, és az unió lakosságának 65 százalékát jelenti – vagyis Magyarország és Lengyelország még együtt sem lenne képes megvétózi a bizottsági javaslatot, ha az átmegy az Európai Parlamenten.

Szerző
Frissítve: 2018.04.30. 14:37