„Szabadabbak vagyunk, mint ti valaha is lesztek!”

Publikálás dátuma
2018.05.01 18:48
Fotó: Vajda József
Fotó: /
A Városligetben mulató tömeget látva meg nem mondtuk volna, hogy a baloldal pár hete vereséget szenvedett a parlamenti választáson.

A kínálatot elnézve a klasszikus sör és virsli párosításból az utóbbi mintha kiment volna a divatból. „Egyáltalán nincs virsli. Már nem kell senkinek” – közölte érdeklődésünkre az egyik árus. A virsli helyét a sült kolbász vette át. A sör ellenben változatlanul nagy népszerűségnek örvend. Árustól és márkától függően 500, 650 vagy akár 800 forintért csapoltak egy korsóval, szigorúan műanyag pohárba.

A Városliget az idei május elsején is teljesen megtelt. A park nagy része hatalmas vurstlivá alakult át, a hömpölygő emberáradattól lépni is alig lehetett. „Jó az idő, szeretnénk kicsit szórakozni, levegőzni” – a párját átkaroló napszemüveges, szőke nő kérdésünkre pillanatig sem szerette volna azt a látszatot kelteni, hogy a politikai programok vonzották a rendezvényre.

A szakszervezetek a Vajdahunyad vára mögötti részt foglalták el. Az alkalmi bejáratnál egy idős férfi, a kitüntetésekkel díszített bányászegyenruhát viselő Tóth Miklós őrködött, hogy illetéktelenek ne lépjenek be a szalaggal körbekerített területre.

Tatabányán élt egészen 1983-ig, akkor költözött Budapestre. Évtizedeket töltött a bányában. Elmondása szerint a föld alatt dolgozott az 1978-ban bekövetkezett, tucatnyi áldozatot követelő tatabányai sújtólégrobbanáskor is: az akkori csapatból „47-en már meghaltak, öten maradtunk”.

Az ötvenes évektől kezdve a rendszerváltásig Tóth Miklós minden évben részt vett a nagy május elsejei felvonuláson. Szívesen emlékszik rá vissza, de nem mondhatni, hogy különösebb hiányérzete lenne: „92 éves vagyok, nekem már nem sok minden hiányzik.” Persze, ma már bánya sincs. Legfeljebb csak külszíni fejtés.

Ki hol, hogyan
A Demokratikus Koalíció néhány vezetője előbb a XV. kerületben tartott sajtótájékoztatót a munka világáról, majd a Városligetben a Szolidaritás sátrában várták a beszélgetésre vágyó szimpatizánsokat.
A Párbeszéd a Római parton szervezett programot, ahol Szabó Tímea, a párt társelnöke azt nyilatkozta: minden olyan kezdeményezés mögé beállnak, amely megakadályozza a római parti mobilgát megépítését.
Az LMP a Gellért-hegyen piknikezett. Schmuck Erzsébet frakcióvezető-helyettes hangsúlyozta: az emberek nyugalmat, kiszámíthatóságot, tisztes megélhetést akarnak, ugyanakkor nem hisznek már a politikusoknak a beváltatlan ígéretek miatt. A hétköznapi emberek problémáival foglalkozva, azokat a parlamentbe emelve kell tovább fejleszteni az LMP-t – hangoztatták a párt felszólalói.

A szocialisták a Nagyréten – a már lebontott Petőfi Csarnok mellett – húzták fel sátraikat. Az érdeklődők „Zöld Budapest Totót” tölthettek ki, cserébe virágot kaptak. Az egyik napsütötte padon üldögélő nyugdíjas házaspár nem titkolta, hogy mélységes csalódást érez a választás eredménye miatt. „Tavaly jobb volt a hangulat. Akkor még mindenki bizakodott” – állapította meg a feleség.

Velük szemközt ülő kortársuk azon a véleményen volt, hogy a harmadszor is elnyert fideszes kétharmad már túl sok, higgyük el, „a Fidesz lejárt lemez”. Amúgy neki nincs mit titkolnia: Apor Jánosnak hívják, régi Vasas-drukker, rendszeresen olvassa a Népszavát, és az interneten olvasta akkor is, amikor nemrég Sanghajban járt. Párja ugyanis kínai nő.

A munkáspárti elnök május elsején is migránsozott

Hegyek között, völgyek között zakatol a vonat, én a legszebb lányok közül téged választalak. Egy a jelszó: tartós béke, állj közénk és harcolj érte!” – mozgalmi nóták fogadták a Munkáspárt május elsejei felvonulására érkezőket a Kodály köröndnél.

Egy-két magyar zászlótól eltekintve a vörös szín dominált. Némelyik pólón Kádár János és Che Guevara arcképét láttuk. „Nem akarunk háborút!” – tudatta egy felirat. A szervezők külön is köszöntötték a görög és török kommunisták képviselőit.

Azt hihetnénk, hogy a Munkáspárt és a Fidesz nézetei beláthatatlan távolságra vannak egymástól, de ez tévedés. A Munkáspárt legfőbb követelései között szerepel a „migránsmentes Európa”. A parlamenti választás eredményét értékelve a Munkáspárt elnöksége arra a megállapításra jutott, hogy a Fidesz győzelme megfelelt az előrejelzéseknek: bár senki sem kapott annyit, amennyit akart, a társadalom jelentős része „fontosnak tartotta, hogy Magyarországon stabilitás van”. Az emberek ugyanakkor nem támogatták a szocliberális ellenzék kísérleteit arra, hogy „káoszba vigyék az országot”.

Az elnökség vélekedése szerint „pártunk tevékenysége sok emberben tiszteletet váltott ki”, továbbá a rendkívüli nehézségek ellenére a Munkáspárt megmaradt a politikai színtéren, és „megerősítette tekintélyét, mint nemzeti és baloldali párt”.

A szavazatok száma azonban nem igazolta vissza, hogy a párt jó úton haladna. A Munkáspárt országos listája 2014-ben több mint 28 ezer voksot kapott, a mostani választáson nem egészen 16 ezret. A tábor majdnem a felére olvadt.

A „Dr. Thürmer Gyula elvtársként” mikrofonhoz szólított pártvezetőnek azonban sem a választási eredmény nem szegte kedvét, sem az, hogy néhány mondat után elment a hangosítás. A párt „örökös elnöke” emlékeztetett rá, hogy harminc évvel ezelőtt megígérték: amíg lesz Munkáspárt, addig lesz május elsejei felvonulás is. Ígéretüket betartották.

Az egybegyűlteket Thürmer arra biztatta, hogy vegyék fel a harcot a tőke és a pénz uralma ellen, a magyar zászló társaságában emeljék magasra a vörös lobogót, „forgassuk meg együtt a világot”. Jelezte azt is, olyan ellenzéket szeretne, amely a nemzeti zászlót nem cseréli le az Európai Unió kék színére. Egyebek mellett a szíriai háborúra utalva többször is szóba hozta a kapitalizmus termékének és bűnének minősített migrációt. A demográfiai helyzetet elemezve úgy ítélte meg, hogy Európa ellustult, gyerekvállalás helyett egyszerűbb „behozni a négereket, arabokat”.

Beszéde után a mintegy száz-százhúsz résztvevő felsorakozott egy transzparens mögé: „A NATO a háborúba, az Unió nyomorba taszít! Független Magyarországot!” Aztán a jórészt idősebb generációhoz tartozó munkáspárti sokadalom lassan, komótosan elindult a Városliget felé: kezdetét vette a felvonulás.

A fórumsátorban Kunhalmi Ágnes arról beszélt, hogy találkozott egy édesanyával, aki az oktatási programja miatt szavazott az MSZP-re és Karácsony Gergelyre. Az édesanyának potyogtak a könnyei, amiért a Fidesz győzött: mi lesz így a gyerekeivel? Kunhalmi elmondta, hogy ő is dühös, frusztrált és szomorú, de nem szabad a gödör alján maradni, tovább kell küzdeni a Fidesz ellen.

Az egyik sétánynál a Munkáspárt vert tanyát, a szórakozásról retró diszkó gondoskodott. A szomszédos standokon feltűnt a Május Elseje Társaság, a Marx Károly Társaság, a Magyar Antifasiszta Liga és – többek között – a Népi Front. Utóbbi „a rendszer ellenzékeként” definiálta magát. A szervezet szórólapjából kiderült: eljött az idő egy olyan új politikai erő létrehozására, amely felkarolja a nép valódi problémáit és alternatívát ad a hiteltelen parlamenti pártokkal szemben.

Visszaléptek a vásárhelyi majális fellépő
Sorra mondták le a Márki-Zay Péter vezette hódmezővásárhelyi önkormányzat majálisának a résztvevői - egy táncegyesület, egy veterántalálkozó és egy sportegyesület - a fellépést. A város új polgármestere nem nevesítette, hogy ki volt az a rejtélyes személy, aki lebeszélhette a résztvevőket, ám beszédében felidézte, hogy sok évvel ezelőtt Lázár János azt mondta neki: ha ő - mármint Lázár - nem csinál semmit, akkor Hódmezővásárhelyen nem történik semmi. Márki-Zay szerint viszont aki így tesz, nem a város vezetésének, hanem a hódmezővásárhelyi embereknek árt.

A Ligetvédők területén hajléktalanok csoportjai tartottak főzőversenyt, az esemény megkoronázásaként májusfát ültettek. Antal Nikoletta (Nikó) aktivista, akit múlt héten ütött meg egy biztonsági őr, még mindig nyakmerevítőt viselt.

Odébb, a hajdani Felvonulási térhez közel eső részen elkülönülten majálisoztak az autonómok. Vörös-fekete zászlók lengtek, a koncertet nagyjából száz fiatal hallgatta. „Kapitalizmus? Kizsákmányolás? Végképp eltörölni!” – követelte egy transzparens. A szervezők meghívójában pedig ez állt: „Mi szabadabbak vagyunk, mint ti valaha is lesztek!”

2018.05.01 18:48
Frissítve: 2018.05.01 20:33

A zsigerből gyűlölő lókupec esete a rabszolgatörvénnyel

Publikálás dátuma
2018.12.11 16:25

Fotó: MTI/ Kovács Attila
A kormányzat továbbra is kegynek tünteti fel, hogy bevezeti kvázi hatnapos munkahetet.
Újra elszabadultak az indulatok a parlamentben a rabszolgatörvényként elhíresült, fideszes javaslat vitája alatt, bár a tegnapi füttykoncert és ellenzéki kivonulás ma elmaradt. Az ellenzéki felszólalók rendre azzal vádolták a javaslatot beterjesztő Kósa Lajost és a kormánypárti frakciók tagjait, hogy nem ismerik a munka világát és odadobták a magyar dolgozókat a multinacionális cégeknek. A fideszes hozzászólók szerint a szakszervezetek és az ellenzéki politikusok egyaránt félreértik a javaslatot - a kormánypárti interpretáció szerint ugyanis semmit nem lehet rákényszeríteni a dolgozókra, beleegyezésük nélkül.

Így nem lehet gyereket vállalni

Nemes egyszerűséggel a „fészkes fenébe” küldte el a fideszeseket Jakab Péter jobbikos képviselő , mondván: rabszolgasorba akarják dönteni a nemzetet. Így nem lehet gyereket vállalni – vonta le a következtetést, amit többen osztottak. Erre rímelt a jobbikos Z. Kárpát Dániel, aki szerint hiába hangoztatja a kormány a családok évének szlogenjeit, soha nem születnek meg a vágyott gyerekek, ha közben a miniszterelnök az olcsó és „rugalmas” magyar munkaerő ígéretével csalogatja ide a befektetőket. És a párkapcsolatokért aggódott a független Szél Bernadett is,. aki egy felmérést idézve figyelmeztetett: a családokban már ma sincs idejük beszélgetni az embereknek, és ha további túlórákra kényszerülnek, az sok kapcsolat végét jelenti.

A jobboldal zsigerből utálja a munkásokat

Ideológiai szintre emelte a vitát Tóth Bertalan . A szocialisták frakcióvezetője úgy fogalmazott, csakis akkor érthető a kormánypártok ragaszkodása az elhibázott törvénytervezethez, ha megértjük, hogy kibújt a szög a zsákból: a jobboldal zsigerből utálja a munkásokat és a szakszervezeteket is. Az érdekvédelem ugyanis baloldali vívmány.

Létszám- és bérhazugság

Mellár Tamás a Párbeszéd frakció tagjaként csendesen arra figyelmeztette Kósát, ha a közmunkásokat és a külföldön dolgozókat leszámítjuk, valójában nem 4 és fél millió ember dolgozik Magyarországon, a szám nem éri el a négymilliót. Hasonló ferdítés a bérek megduplázódásáról szóló érvelés is a közgazdász szerint.

Kiszolgáltatottság a köbön

Fogalma sincs Kósa Lajosnak, mennyire kiszolgáltatottak a magyar dolgozók - fakadt ki Tordai Bence. A Párbeszéd képviselője arra figyelmeztette a rabszolgatörvény beterjesztőjét, jobb, ha nem megy most az utcára, mert az emberekben elemi felháborodást váltott ki a cinikus javaslata. Varga-Dam Andrea jobbikos képviselő arra emlékeztetett, hogy álságos a munkahelyi kollektív szerződésekre hivatkozni, hisz a magyar dolgozók kétharmada kis létszámú munkahelyeken dolgozik, ahol se szakszervezet, se kollektív megállapodás nem védi az érdekeit.

A munkahely én vagyok!

Kósa Lajos logikája azonban nem hátrált meg, és azt találta mondani, hogy az van a dolgozók mellett, aki munkahelyeket teremt, márpedig az Orbán kormány 2010 óta több mint hétszázezerrel több embernek ad munkát, mint a korábbi baloldali kormányok. (És ennél a pontnál érdemes visszagondolni Mellár szavaira.)
Az ellenzéki képviselők arra szólították fel a kormánypárti frakciók tagjait, hogy ne szavazzák meg szerdán a Kósa-féle törvénytervezetet.

És akkor két velős ellenzéki mondat a vitából:

  • Meg kellene hallgatni az egyetlen embert a teremben, aki kompetens a munka világában, mondta Harangozó Tamás. A szocialista honatya a fideszes Farkas Flórián véleményére lett volna kíváncsi, aki a botrányos körülmények között véget ért, sokmilliárdos Híd a munkába program vezetője volt.
  • Tévedtem, amikor a múltkor Orbán Viktor lókupecnek neveztem, gyakorolt önkritikát a jobbikos Jakab Péter, hiszen kiderült, nem lovakkal, hanem emberekkel kereskedik

És akkor két nehezen értelmezhető kormánypárti mondat a vitából

  • Most feketén kell túlórát vállalni a sokaknak, állította a fideszes Révész –, rajtuk segít a törvénymódosítás, önök pedig meg akarják akadályozni, hogy az emberek többet keressenek.
  • Duma, Armageddon, rengeteg hazugság, gyurcsány, a Jobbik is gyurcsányista – reagált az ellenzékiek felszólalására Kósa Lajos.
2018.12.11 16:25

Az ellenzék is az Ab-hez fordul a kormánypárti médiagólem miatt

Publikálás dátuma
2018.12.11 16:01

Fotó: Népszava/
Az MSZP, a Párbeszéd, a Jobbik, illetve az LMP frakciói, valamint független képviselők is támogatják Szél Bernadett és Szabó Szabolcs kezdeményezését.
Két ellenzéki képviselő arra kéri az Alkotmánybíróságot (Ab), hogy semmisítse meg azt a kormányrendeletet, amely közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette, hogy a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány irányítást szerzett az Opus Press, az Echo TV, a New Wave Media Group és a Magyar Idők Kiadó felett. A beadványt a független Szél Bernadett és Szabó Szabolcs kezdeményezte. Egy keddi, budapesti sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint utóbbi azt mondta, hogy amennyiben az Alkotmánybíróság normakontroll keretében megvizsgálja és megsemmisíti a kormányrendeletet, akkor az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) is meg kell vizsgálnia az összefonódást. A szakhatóságnak ezután arra kell köteleznie a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványt, hogy bizonyos vagyonelemeitől váljon meg – szögezte le Szabó Szabolcs. A politikus külön kiemelte: nem elég egy rendelettel közérdekűvé minősíteni az alapítványt, be is kell bizonyítani, hogy az miért számít annak. A képviselő hazugságnak nevezte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) érvelését, amely szerint azért kellett nemzetstratégiaivá minősíteni az összefonódást, mert „közérdek fűződik Magyarországon a print és nyomtatott médiakultúra megmentéséhez és a helyi, különösen a megyei nyilvánosság fórumainak hosszú távú megmaradásához”. Szél Bernadett emlékeztetett arra: korábban éppen a kormány határozta meg, hogy mi számíthat közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek. Ezek között szerepel a nemzetközi versenyképesség illetve a munkahelyek megőrzése, valamint az ellátás biztonságának fenntartása, de ebben az esetben „fake news gyárakról” van szó – fogalmazott. Szerinte a rendelet sérti az alaptörvényt, mert nem valósulhat meg az állampolgárok sokszínű tájékoztatáshoz való joga. A politikus elmondta, hogy a beadványt az MSZP, a Párbeszéd, a Jobbik, illetve az LMP frakciói, valamint független képviselők is támogatták. Az eseményen részt vett az MSZP választmányi elnöke, Kunhalmi Ágnes is, aki kijelentette, hogy az alapítvány létrehozásával végérvényes, hatalmas és példa nélküli jobboldali médiatúlsúly alakult ki. Hangsúlyozta, hogy 2010-ben a médiatanács nem engedélyezte az Axel Springer és a Ringier magyarországi leányvállalatainak fúzióját, ezért utóbbi cégnek meg is kellett válnia több országos és megyei napilapjától.
Korábban a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) is az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben: annak kimondását kérték, hogy a gigantikus fideszes pártmédia-holding létrehozása nem közérdek, és nem írhatja felül a szabad tájékozódás illetve tájékoztatás alkotmányos garanciáit. Az MSZP pedig közölte: a párt mulasztás miatt beperli a médiatanácsot, mert az nem lépett fel az ellen, hogy a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány irányítást szerezzen az Opus Press, az Echo TV, a New Wave Media Group és a Magyar Idők Kiadó felett.
2018.12.11 16:01