Mire képesek a tüntetők? - Örményországban például megbénították az életet (fotók)

Kormányellenes tüntetők tízezrei bénították meg tegnap Jerevánt és a nagyvárosokat. Május 8-án választhatnak új kormányfőt. KATTINTSON A KÉPRE A TÖBBIÉRT! - FOTÓK: VANO SHLAMOV / AFP

A fényképek és videók tanúsága szerint karneváli hangulat uralkodott szerdán Jerevánban, noha az örmény fővárost tüntetők tízezrei bénították meg, miután előző este Nikol Pasinján ellenzéki vezető miniszterelnöki ambíciói – egyelőre – meghiúsultak.

Bár ő volt az egyetlen jelölt a kormányfői posztra, a 42 éves politikust több órás vita után sem támogatta a parlamenti többséggel rendelkező köztársasági párt (RPA) kedden. Ezek után Pasinján arra szólította fel a hetek óta demonstráló kormányellenes tüntetőket, hogy szerdán bénítsák meg az országot. Az emberek eleget is tettek a kérésnek, a fővárosban és környékén – valamint több vidéki városban – a főbb útvonalak délre járhatatlanná váltak. Egyes csomópontokat autókkal, kisbuszokkal és kukákkal zártak le.

„Nikol! Győzelem!” – kiáltották az utcát elözönlő, örmény zászlót lengető, táncoló emberek. „Megbénítjuk a várost és az egész országot” – nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek egy 22 éves diák Jerevánban. „Nem engedjük, hogy a kormány levegőnek nézzen minket” – tette hozzá egy másik tüntető, egy 27 éves munkanélküli nő.

A rendőrség igyekezett meggyőzni a tüntetőket, hogy vonuljanak vissza, ám nem jártak sikerrel. Kitartásukra épít Pasinján is, aki azt mondta a Reuters helyszíni tudósítójának, hogy nem hagynak fel a polgári engedetlenséggel, s nem enyhítenek a kormánypártra nehezedő nyomáson.

„Az erőm kizárólag az embereimben rejlik. Nem adjuk fel. Folytatjuk a sztrájkot és a polgári engedetlenségi mozgalmat” – nyilatkozta a hírügynökségnek az ellenzéki vezető a mostanra már védjegyének számító baseball sapkában és terepszínű pólóban.

Egyelőre bizonytalan, hogy meddig folytatódik a volt Szovjet tagköztársaságot megbénító krízis, ám az AFP információi szerint az örmény képviselők május 8-án választják meg az új kormányfőt. Amennyiben ezúttal sem járnak sikerrel, az alkotmány értelmében előrehozott választásokat kell tartani.

A jelenlegi válság hetek óta tart. A sokak által korruptnak tartott Moszkvabarát köztársasági párt akkor vívta ki végleg az emberek haragját, amikor Szerzs Szargszjánt április 17-én kinevezték kormányfőnek. Korábban tíz évig töltötte be az elnöki posztot. A miniszterelnöki kinevezéssel kritikusai szerint alkotmányellenes módon ragadta magához a hatalmat, ugyanis az alaptörvény 2015-ös módosítása értelmében – amely Szargszján nevéhez fűződik –, a kormányfő nagyobb hatalmat gyakorol, mint az elnök.

A felháborodás azonnali volt, s április közepe óta mindennaposak a demonstrációk Örményországban. A nyomás hatására Szargszján végül április 23-án lemondott a miniszterelnöki posztról, azóta helyettese vezeti az ügyvivő kormányt. Bár az események mindössze néhány hét alatt nagy változást hoztak, a Chatham House orosz és eurázsiai programjának szakértője szerint évek óta tart a Szargszjánnal szembeni elégedetlenség.

„Az örmények azt látják, hogy az oligarchák elszigetelik az országot, nem halad előre, s ennek eredményeképp számos ember próbál szerencsét külföldön” – nyilatkozta a CNN-nek Laurence Broers. A szakértő szerint nem egyedül Pasinjánon múlt, hogy a tüntetések eddig célt értek, ám az vitathatatlan, hogy nagyon ügyesen ráérzett az emberek változás utáni vágyára. A nagy kérdés az, hogy képes lesz-e tehetségét egy sikeres koalíció megépítésére fordítani.

Aggodalom nyugaton és keleten

Az örményországi eseményeket aggodalommal szemléli az Európai Unió, amely közleményben sürgette a feleket, hogy kerüljék el az erőszakot. „Rendkívül fontos, hogy minden fél – a hatóságok valamint a szólás-és gyülekezési szabadságukkal élő tüntetők – tartózkodjon a konfrontációtól, s visszafogottságot és tiszteletet tanúsítson.”

Nem csupán nyugaton, de keleten, egészen pontosan Oroszországban is nagy érdeklődéssel figyelik az eseményeket. A CNN hangsúlyozta, hogy nem csupán az Örményországban található orosz katonai bázis miatt, hiszen a hárommilliós ország stratégiailag is rendkívül fontos Moszkvának, s a putyini vezetés nem akarja, hogy egy, az ukrajnaihoz hasonló forgatókönyv bontakozzon ki az országban.