Bayer üzenete

Főhajtással és megszégyenülve, én, a 84 évet megélt hétköznapi ember kérek bocsánatot hat és fél millió embertársamtól, magyar testvéremtől Bayer Zsolt helyett. Ő a következőket írta ki ugyanis a saját facebook oldalára: „Magyarországon él 2,8 millió tisztességes magyar ember, akik a Fideszre szavaztak. A többi rohadt állat nyugodtan takarodhat innen a francba, még beléjük is rúgok kifelé menet, hogy minél messzebbre repüljenek. Szóval takarodó van picinyeim, ez már a mi országunk!” Igen, nekünk többieknek szerinte immár nem hazánk "e lángoktól ölelt kis ország". Csak azt nem tudom, mi lenne Bayer úrral, ha a többi hat és fél millió ember tényleg „kitakarodna” innen. Ki maradna akkor, aki dolgozna és eltartaná őt és a haverjait? Nem elég, hogy már hatszázezren itthagyták a hazájukat? És már minden hatodik magyar gyerek külföldön születik!? Visszajönnek valaha is ezek a fiatalok oda, ahol így beszélnek róluk?

Szerző

Összeborulás

Sokan a magyar - ez idő szerint - ügyvezetőként működő kormányfő bankellenes nézeteinek elillanását onnan számítják, amikor bizonyossá vált, hogy a főstrómanjának tekintett földije meghatározó részesedést szerzett az egyik kistafírozott hazai pénzintézetben.

A magyar műdalok feltétlen hívei inkább arra esküsznek, hogy a bankárokkal való összeborulás első nyilvánvaló helyszíne Peking volt, ahol Orbán Viktor a Bank of China elnéző mosolyú vezetői előtt eldalolta a Szegedi csikós című nótát. A csikónak mind a 13 csengettyűjével, no meg babájának ugyancsak 13 fodros szoknyájával, és az ehhez nyilvánvalóan hasonlító kerek káposztával együtt. Mindez három esztendeje történt, sa komolyságához azért sem férhet kétség, mert az erről szóló videót Varga Mihály gazdasági miniszter személyesen tette közé. Ki merne ezek után olyan orbáni tirádákra emlékezni, hogy a bankok a gátlástalan, profithajhászó, az embereket kiszipolyozó tőke képviselői? Ma már ismét gond nélkül lehet arra hivatkozni, hogy a hitelintézetek a gazdaság fejlődéséhez elengedhetetlen szereplők, amelyeket nem szabad ésszerűtlen terhekkel sújtani, és normális működésüket akadályozni.

Ilyenformán az új kormányzati ciklus indulásának hajnalán már várható volt, hogy a nyilvánosságot nem éppen kedvelő bankszövetségi elnök nyakatekerten, de egyértelműen kijelentse: "Nincs lehetőség nem alkalmazkodni a kormány elképzeléseihez." Majd a kényúrhoz fohászkodván tervekre, elképzelésekre vágyott a bankadó további csökkentéséhez és a tranzakciós illeték kivezetéséhez.

Mintegy tíz sanyarúnak mondott esztendő után manapság ismét jó magyar bankárnak lenni. A profitok már a korábbi "aranyéveket" idézik, sőt a bankszövetségi elnök szerint példaértékű volt a devizahitelek forintosításakor a kormánnyal való együttműködés.

A nézetet aligha osztja az a milliónyi család, akiknek szemét csípi ennek a "példaértékű akciónak" a 800-900 milliárd forintnyi jegybanki nyeresége. Amely viszont szemben áll a reménytelenül eladósodott családok évek során elszenvedett veszteségével.

Szerző

Összeborulás

Sokan a magyar - ez idő szerint - ügyvezetőként működő kormányfő bankellenes nézeteinek elillanását onnan számítják, amikor bizonyossá vált, hogy a főstrómanjának tekintett földije meghatározó részesedést szerzett az egyik kistafírozott hazai pénzintézetben.

A magyar műdalok feltétlen hívei inkább arra esküsznek, hogy a bankárokkal való összeborulás első nyilvánvaló helyszíne Peking volt, ahol Orbán Viktor a Bank of China elnéző mosolyú vezetői előtt eldalolta a Szegedi csikós című nótát. A csikónak mind a 13 csengettyűjével, no meg babájának ugyancsak 13 fodros szoknyájával, és az ehhez nyilvánvalóan hasonlító kerek káposztával együtt. Mindez három esztendeje történt, sa komolyságához azért sem férhet kétség, mert az erről szóló videót Varga Mihály gazdasági miniszter személyesen tette közé. Ki merne ezek után olyan orbáni tirádákra emlékezni, hogy a bankok a gátlástalan, profithajhászó, az embereket kiszipolyozó tőke képviselői? Ma már ismét gond nélkül lehet arra hivatkozni, hogy a hitelintézetek a gazdaság fejlődéséhez elengedhetetlen szereplők, amelyeket nem szabad ésszerűtlen terhekkel sújtani, és normális működésüket akadályozni.

Ilyenformán az új kormányzati ciklus indulásának hajnalán már várható volt, hogy a nyilvánosságot nem éppen kedvelő bankszövetségi elnök nyakatekerten, de egyértelműen kijelentse: "Nincs lehetőség nem alkalmazkodni a kormány elképzeléseihez." Majd a kényúrhoz fohászkodván tervekre, elképzelésekre vágyott a bankadó további csökkentéséhez és a tranzakciós illeték kivezetéséhez.

Mintegy tíz sanyarúnak mondott esztendő után manapság ismét jó magyar bankárnak lenni. A profitok már a korábbi "aranyéveket" idézik, sőt a bankszövetségi elnök szerint példaértékű volt a devizahitelek forintosításakor a kormánnyal való együttműködés.

A nézetet aligha osztja az a milliónyi család, akiknek szemét csípi ennek a "példaértékű akciónak" a 800-900 milliárd forintnyi jegybanki nyeresége. Amely viszont szemben áll a reménytelenül eladósodott családok évek során elszenvedett veszteségével.

Szerző