Kalóriapara - Tudnunk kell-e, mennyit ettünk meg és égettünk el?

Publikálás dátuma
2018.05.03 16:14
Illusztráció: pexels.com
Teljesen természetes, ha tudni akarjuk, egy-egy edzéssel hány kalóriát vesztettünk el, ahogy azt sem árt követni, mennyit viszünk be. Az állandó számolgatás és mérlegre ugrálás helyett azonban célszerűbb körültekintően megválasztani az „utat”, amelyen elindulunk.

Matekozás

A Népszavának nyilatkozó edző tapasztalatai szerint az elégetett kalóriákkal még azok is szeretnek tisztában lenni, akik alapvetően nem állnak barátságban a számokkal. Az állandó számolgatás és mérlegre ugrálás helyett azonban célszerűbb az utat megfelelően kiválasztani. Persze nem árt kontrollálni az edzések és az evések hatásait, ugyanis a fogyás titka az, hogy több kalóriát kell felhasználni, mint amennyit bejuttatunk – mondta Bicskei Izabella.

Az azonban, hogy ki mennyi kalóriát használ fel, egyéni, számos tényezőtől, de leginkább az anyagcserétől függ, ezért nincs általános recept, személyre kell szabni a célokat, a megvalósítást és az eredményt is csak magunkhoz képest érdemes értékelni – hangsúlyozta az edző.

Az edzések funkcionális és magas intenzitású, úgynevezett HIIT típusai „pörgetik” a pulzust, nagyon sok kalóriát lehet velük elégetni. Nem az edzés alatt, hanem utána, a regeneráció idején. Edzés közben ugyanis a szervezet szénhidrátokból nyeri az energiát, de a pihenőfázisban, ha megfelelően táplálkozunk, már a zsírraktárakhoz nyúl.

Edzésfajták és a kalóriák

A súlyzós edzés nem éget sok kalóriát, hiszen a terhelés nem intenzív, mert a tömegnövelést szolgálja, „hizlalja” az izmot. A „gyúrás” hívei a szálkásítást, a felesleges zsír eltávolítását általában szigorú diétával szokták elérni, de jobb megoldás a kardiózás, ami ráadásul a szív- és érrendszert is edzi. Ilyen a tempós gyaloglás, a szteppados aerobikozás, a lépcsőzés, de a futás is, ami valósággal „zabálja” a kalóriákat. Futás mellett viszont fontos, hogy izmot is építsünk, minél több van ugyanis, annál jobban ég a zsír. A különböző gépes, például infralámpás edzések egyik jótékony hatása, hogy fokozzák a hatást, de Bicskei Izabella szerint fontosabb, hogy ezek, a „rászoktatós” mozgásformák képesek arra, hogy megszerettessék a terhelés jóleső érzését, és előbb-utóbb meghozzák a kedvet a „rendes” edzésekhez is.

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

 

Számok még

Az edző elmondta, a szakértők már nem feltétlenül ajánlják a mindennapi sportolást, mert a vizsgálatok szerin nem szolgálja a fejlődést, ugyanis a szervezet megszokja, és „természetesnek veszi”, ami t egy idő után már nem lehet tovább fokozni. Ezért a hetente kétszer-háromszor végzett, rövid, intenzív mozgást tartják célravezetőnek. A tudományos ajánlások már a zsírégető tartományban való edzés jelentőségét sem hangsúlyozzák. A fokozatosan elkezdett sportolás elején persze még ez, a maximális pulzus 75 százalékán végzett mozgás is megterhelő, de később már a magasabb intenzitáshoz is hozzászokunk. „A lényeg, hogy induljunk meg” - mondta Bicskei Izabella.

Újra kell vizsgálni minden devizahiteles tartozását! - LMP

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:19
Devizahitelesek demonstrációja
Fotó: Molnár Ádám
A párt szerint erre az Európai Bíróság két döntése nyomán van szükség, amelyek megmutatták, a magyar kormány a bankok érdekeit képviselve próbálta megoldani a devizahitel-problémát.
Az LMP szerint az Európai Bíróság két döntése alapján újra kellene vizsgálni minden devizahiteles tartozását, és a kormánynak végre igazságot kellene tennie a devizahiteleknél történt visszaélések ügyében -  mondta keddi budapesti sajtótájékoztatóján Csárdi Antal.

A párt frakcióvezető-helyettese emlékeztetett, az Európai Bíróság március 14-én ismételten egy olyan döntést hozott, ami egyértelműen mutatja, hogy a magyar kormány hibásan, az európai uniós joggal ellentétesen kísérelte megoldani a devizahitel-problémát.
Az ügyben született 2015-ös törvények a bankok érdekeit képviselték és egy nagyon szűk rétegnek biztosítottak lehetőséget "elfogadható módon kiszállni" a hitelproblémából
- tette hozzá.
Csárdi Antal kijelentette: a mostani és a múlt év szeptemberi bírósági döntések alapján a magyar kormánynak és a törvényhozásnak feladata és kötelezettsége van ebben a kérdésben. Az LMP felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul hozzon igazságos döntést az ügyben, és számoltassanak újra minden devizahitelt, amit "tisztességtelen módon kényszerítettek a hitelfelvevőkre a bankok".
A kormány és a törvényhozás első feladata, hogy amíg nem születik az ügyben döntés, függesszék fel a "devizahiteles kilakoltatásokat" -
mondta az ellenzéki országgyűlési képviselő.

Még nem döntött a családvédelmi akciótervről az LMP

Csárdi Antal a keddi sajtóeseményen kérdésre válaszolva elárulta, a családvédelmi akcióterv parlamenti vitája után dönt arról a frakciójuk, hogyan szavaznak majd az ügyben. "Az alapcélokat én személyesen nagyon támogatom, de észre kell venni, hogy a családvédelmi akcióterv ezer sebből vérzik" - fogalmazott.

Három kormányközeli hírportált is beperelt Krekó Péter

Publikálás dátuma
2019.03.19 15:08
Krekó Péter
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A Political Capital ügyvezető igazgatójáról valótlan híreket tett közzé a Figyelő, majd azok nyomán az Origo és a 888.hu.
Jó hírneve megsértése miatt bírósághoz fordult Krekó Péter szociálpszichológus, politikai elemző. A három kormányközeli médium hamis állításai különösen előnytelen színben tüntették fel a kutatót, akinek emiatt gyalázkodó, erőszakra buzdító kommenteket és üzeneteket kellett elviselnie. Krekót a perben a Magyar Helsinki Bizottság képviseli.
Idén január 4-én „leleplezőnek" szánt írással rukkolt ki a Figyelő, majd még aznap tényként tálalta mindezt az Origo és a 888 is. Több becsmérlő, hamis állításuk közül azok voltak a legsúlyosabbak, amelyek Krekó Pétert külföldi titkosszolgálati érdekek kiszolgálójának állították be, és mint nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyt jelenítették meg, megkérdőjelezték ezzel szakmai tisztességét. A cikkek nem csupán az olvasók hátrányos befolyásolására voltak alkalmasak, hanem érzékelhető személyes hátrányt - munkahelyi és magánéleti károkat - okoztak Krekónak. Az írások alatti internetes kommentekben pedig számos becsületsértő és gyűlöletkeltő vélemény jelent meg róla.
Az állításokkal szemben Krekó Péter sohasem vet rész titkosszolgálati akciókban, így a brit titkosszolgálat nem létező „pszichológiai" hadviselési akciójában sem, írja a Helsinki.
Tevékenysége sohasem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot. Épp az ország érdekeit szolgálta, amikor például a szélsőjobb nemzetközi kapcsolatairól vagy az orosz politikai befolyásról és dezinformációs offenzíváról vezetett kutatást vagy készített tanulmányt.
Krekó írásaiban és interjúiban azt kritizálta, hogy a kormány ahelyett, hogy fellépne a rosszindulatú orosz befolyásszerzési kísérletek ellen, inkább tágra nyitja az ajtót előtte. A politikai elemző elleni összehangolt lejáratási kísérletnek az a célja, hogy hiteltelenné tegye a többéves kutatási eredményein alapuló kritikus megállapításait. Ismert, hogy tavaly jelent meg Krekó könyve az Athenaeumnál Tömegparanoia - Az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája címmel.
A perben Krekó Pétert képviselő Magyar Helsinki Bizottság maga is gyakran kerül a kormánypropaganda célkeresztjébe. A civil jogvédő szervezet számos helyreigazítási pert nyert már kormányközeli lapok ellen és több esetben biztosított jogi képviseletet olyanoknak, akiket a kormány és propagandája akart lejáratni.