Kalóriapara - Tudnunk kell-e, mennyit ettünk meg és égettünk el?

Publikálás dátuma
2018.05.03. 16:14
Illusztráció: pexels.com
Teljesen természetes, ha tudni akarjuk, egy-egy edzéssel hány kalóriát vesztettünk el, ahogy azt sem árt követni, mennyit viszünk be. Az állandó számolgatás és mérlegre ugrálás helyett azonban célszerűbb körültekintően megválasztani az „utat”, amelyen elindulunk.

Matekozás

A Népszavának nyilatkozó edző tapasztalatai szerint az elégetett kalóriákkal még azok is szeretnek tisztában lenni, akik alapvetően nem állnak barátságban a számokkal. Az állandó számolgatás és mérlegre ugrálás helyett azonban célszerűbb az utat megfelelően kiválasztani. Persze nem árt kontrollálni az edzések és az evések hatásait, ugyanis a fogyás titka az, hogy több kalóriát kell felhasználni, mint amennyit bejuttatunk – mondta Bicskei Izabella.

Az azonban, hogy ki mennyi kalóriát használ fel, egyéni, számos tényezőtől, de leginkább az anyagcserétől függ, ezért nincs általános recept, személyre kell szabni a célokat, a megvalósítást és az eredményt is csak magunkhoz képest érdemes értékelni – hangsúlyozta az edző.

Az edzések funkcionális és magas intenzitású, úgynevezett HIIT típusai „pörgetik” a pulzust, nagyon sok kalóriát lehet velük elégetni. Nem az edzés alatt, hanem utána, a regeneráció idején. Edzés közben ugyanis a szervezet szénhidrátokból nyeri az energiát, de a pihenőfázisban, ha megfelelően táplálkozunk, már a zsírraktárakhoz nyúl.

Edzésfajták és a kalóriák

A súlyzós edzés nem éget sok kalóriát, hiszen a terhelés nem intenzív, mert a tömegnövelést szolgálja, „hizlalja” az izmot. A „gyúrás” hívei a szálkásítást, a felesleges zsír eltávolítását általában szigorú diétával szokták elérni, de jobb megoldás a kardiózás, ami ráadásul a szív- és érrendszert is edzi. Ilyen a tempós gyaloglás, a szteppados aerobikozás, a lépcsőzés, de a futás is, ami valósággal „zabálja” a kalóriákat. Futás mellett viszont fontos, hogy izmot is építsünk, minél több van ugyanis, annál jobban ég a zsír. A különböző gépes, például infralámpás edzések egyik jótékony hatása, hogy fokozzák a hatást, de Bicskei Izabella szerint fontosabb, hogy ezek, a „rászoktatós” mozgásformák képesek arra, hogy megszerettessék a terhelés jóleső érzését, és előbb-utóbb meghozzák a kedvet a „rendes” edzésekhez is.

Illusztráció: pexels.com

Illusztráció: pexels.com

 

Számok még

Az edző elmondta, a szakértők már nem feltétlenül ajánlják a mindennapi sportolást, mert a vizsgálatok szerin nem szolgálja a fejlődést, ugyanis a szervezet megszokja, és „természetesnek veszi”, ami t egy idő után már nem lehet tovább fokozni. Ezért a hetente kétszer-háromszor végzett, rövid, intenzív mozgást tartják célravezetőnek. A tudományos ajánlások már a zsírégető tartományban való edzés jelentőségét sem hangsúlyozzák. A fokozatosan elkezdett sportolás elején persze még ez, a maximális pulzus 75 százalékán végzett mozgás is megterhelő, de később már a magasabb intenzitáshoz is hozzászokunk. „A lényeg, hogy induljunk meg” - mondta Bicskei Izabella.

Szerző

Vásárhelyi tízmilliók a Lázár-kastély egyik tulajdonosánál

Publikálás dátuma
2018.05.03. 16:13
A távolban felsejlik a batidai vadászkastély. Fotó: Molnár Ádám
A szerződésben szereplő 30 millió forint helyett közel 50 milliót költöttek el. A helyi Fidesz-frakció elnöke szerint ebből vettek pogácsát a helyi civilek is. Annál a vállalkozónál költött el a hódmezővásárhelyi városháza 50 millió forintot "reprezentációra", aki a Lázár Jánoshoz köthető batidai vadászkastélyt üzemelteti - írja a hvg.hu.

"Nem pénzzel, hanem szolgáltatással, a rendezvényhez kapcsolódó fogadás biztosításával segítettük őket (a civil szervezetek)" – magyarázza Hegedűs Zoltán, a hódmezővásárhelyi Fidesz-frakció elnöke azokat a borsos számlákat, amelyeket Márki-Zay Péter tett közzé közösségi oldalán, és amelyek a városháza reprezentációs költségeit mutatják. Hegedűs egy május elsején kiadott közleményben arról ír, hogy az előző polgármester idején élénk társadalmi, művészeti élet zajlott a városban, ahol nekik kellett eleget tenniük a házigazdai teendőknek. Emellett számos civil szervezetet segítettek ki, hogy azok pogácsát és üdítőt vásárolhassanak. Hegedűs szerint ennek fényében nem voltak túlzóak a költések.

A nyilvánosság számára a város honlapján elérhető szerződések között azonban egyetlen olyat találni, amely étel, ital, büfészolgáltatásokat rendel meg - 30 millió forint értékben. Hegedűs szerint ennek alapján állíthatták ki a Márki-Zay által közzétett számlákat, amelyek viszont már 48 millió forint elköltését mutatják, ráadásul a 30 milliós szerződés lejárta után.

A költésekről azzal az egyéni vállalkozóval, Bónus Istvánnal szerződött a Városháza, aki a Lázárral sokszor hírbe hozott batidai vadászkastélyt birtokló a Grosswiese Zrt. egyik tulajdonosa. A vállalkozó a városban több kisvendéglőt is működtet. A kétezres években a felújított Fekete Sas épületét is belakhatta a portál szerint, míg maga a patinás épület a város tulajdonában maradt. Az üzemeltető később, 2012-ben a várostól kapott pénzből újította meg a tetőt, cseréltette ki a nyílászárókat és öt millió forintból galambriasztókat is felszereltetett. További 94 millió forintot költött Hódmezővásárhely a vállalkozó által használt épület vagyonvédelmi rendszerének kiépítésére is.

Szerző

Jogerős felmentés a kokadi lepkeperben

Publikálás dátuma
2018.05.03. 15:31

Jogerősen is felmentette a Debreceni Törvényszék a védett természeti terület jelentős károsodását okozó természetkárosítás és a rongálás bűntette alól azt a kokadi gazdát, aki az ügyészség szerint 54 keleti lápibagoly lepke pusztulását okozta a Kék Kálló völgyében. A Debreceni Járásbíróság első fokon, 2017. október 30-án G.E-t bizonyítottság hiányában hozott felmentő ítéletet. Az ügyészség a bűnösség megállapításáért fellebbezett, a vádlott és védője pedig azt indítványozta, hogy bűncselekmény hiányában szülessen felmentő határozat.

A bírósági tényállás szerint G. E. 1999-ben vásárolt meg három kokadi földterületet a Kék-Kálló völgyében. A 30 hektár kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területként a NATURA 2000 hálózat része. A gazda legeltetésre alkalmas gyepet akart kialakítani, ezért 2012 októberében interneten bejelentette a HNPI-nek, hogy a háromból két területén kaszálni fog. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztályához 2012 decemberében pedig azzal fordult, hogy fakitermelést fog végezni. A hivatal két területre megadta az engedélyt. A munkálatok 2013 januárja és márciusa között zajlottak, csaknem 10 hektáron volt fakitermelés, cserjeirtás és szárzúzás. A beavatkozást a HNPI természetvédelmi őrszolgálatának tagja vette észre, 2013 márciusában egy területbejáráson.

A Kék-Kálló völgyében honos rekettyefűz a fokozottan védett keleti lápibagoly lepke élőhelye. A vád szerint 54 egyed pusztult el, az okozott kár 13 és fél millió forint. Az eredeti vádban az állt, hogy a lepkék mellett 200 tő mocsári békaliliom, két rostostövű sás és 16 tő békakonty veszett oda, mellyel további 1,2 millió forint rongálási kár keletkezett. Ezt módosította időközben az ügyészség, a vádhatóság szerint a lepkék mellett egy zsombék rostostövű sás semmisült meg. A bizonyítékok nem támasztották alá, hogy a területen végzett beavatkozás miatt védett lepkék vagy védett növények pusztultak volna el. Arra, hogy a lepkéket bármely fejlődési szakaszukban elpusztította volna a gazda, a bírósági eljárás nem talált bizonyítékot, az egy zsombék rostostövű sás pedig egyszeri zúzással nem pusztítható el. Miután védett állat és növényfaj nem semmisült meg a területen, így a rongálásra sem talált alapos bizonyítékot a bíróság.

A jogi és természetvédelmi szempontból is rendkívül összetett ügy tárgyalása során a nyomozati szakban kirendelt szakértő véleményét – akinek szakvéleményére a vád alapult – a bíróság kirekesztette a bizonyítékok közül. Kiderült ugyanis, hogy a szakértő korábban a feljelentő, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának dolgozott, szakvéleménye pedig elsősorban a természetvédelmi őr feljegyzéseire és más szerzők megállapításaira épült. A bíróság által kirendelt szakértő leszögezte: tény, hogy volt szárzúzás a területen, amely a lápokat is érintette, de tudományosan nem bizonyítható, hogy károsodást okozott a védett állat és növényfajokban. Az új szakértő szerint elenyésző mértékben sérültek meg a rekettyefüzek, a lepke élőhelyére ez nem gyakorolt komoly hatást, legfeljebb csak kis értékben és átmenetileg rontott az élőhely minőségén, maradandó kárt nem okozott. A lepke jelenlétét sem sikerült egyébként bizonyítani, az eljárás másik szakértő tanúja soha nem látott keleti lápibagoly lepkét G. E. földterületén.

A Debreceni Törvényszék indoklásában elhangzott: az elsőfokú bíróság jogosan zárta ki az ügyészség által felkért szakértőt, hiszen már a nyomozati szakban kiderült: korábban vezető pozíciót töltött be a HNPI-nél, így pártatlanságának látszata sérült. A törvényszék szerint új szakértő kirendelésére sem lett volna szükség, hiszen olyan mértékben hiányoznak a tudományos adatok a lápibagoly lepkével kapcsolatban, hogy más szakértő véleményére sem lehetett volna tényállást alapozni, „lelkes lepkebarátok” megfigyelése pedig kevés a tudományos alaphoz – fogalmazott a tanács elnöke. Hozzátette: az erdészeti és a természetvédelmi hatóság nem kommunikált egymással, az ex lege védettség pedig az ingatlannyilvántartásban sem szerepelt. Önmagában egyébként a rekettyefűz kiirtása nem büntetendő, azt pedig felmérés híján nem tudni, hogy az ominózus időszakban mekkora volt egyáltalán a láp területe.

Szerző
Témák
"lepkeper"