Gyereknek lenni nem csak játék és mese

Publikálás dátuma
2018.05.04 07:15
Az áldozattá vált gyerekekkel – az esetek több mint 90 százalékában – olyan személy él vissza, akivel bizalmi viszonyban áll F
Fotó: /
Szexuális erőszak, öngyilkosság, politikai propaganda - súlyos megállapítások a Hintalovon Alapítvány idei gyermekjogi jelentésében.

A 10-14 éves korosztályban évente 25-30 gyerek vet véget az életének - ez az egyik legelkeserítőbb megállapítása a Hintalovon Alapítvány frissen publikált, a 2017-es év eseményeire vonatkozó gyermekjogi jelentésének. Mindez az iskolapszichológusok hiányára is visszavezethető; a tavaly tavasszal felbukkanó, Kék Bálna nevű, tinédzsereket öngyilkosságra buzdító online csoportok hazai megjelenésének veszélye miatt több szó esett a gyerekek mentális egészségét támogató szolgáltatásokról és a prevenció fontosságáról is. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2017-ben közzétett (2016-ra vonatkozó) adatai szerint ugyanakkor az iskolapszichológusi státuszoknak csupán felét sikerült betölteni.

A tavalyi évben egy másik, gyermekjogi szempontból meghatározó témakör a gyerekekkel szembeni szexuális visszaélések témája volt, ami - részben a #metoo mozgalom hatására - folyamatosan a társadalmi viták és az érdeklődés előterében szerepelt. Pozitív volt, hogy több, megelőzést célzó jogszabály született, és soha korábban nem volt ennyi tudósítás "gyerek/erőszak" témában: az ezzel foglalkozó írások harmada a szexuális erőszakra fókuszált, és 400 százalékkal nőtt az ilyen témájú médiamegjelenések száma.

Részben ennek a folyamatnak köszönhető, hogy miközben a bűncselekmény áldozatává váló gyerekek száma összességében csökkent, a szexuális visszaélések sértettjévé váló gyerekeké nőtt. Ez feltehetően nem azt jelenti, hogy többi ilyen cselekményt követtek el, hanem hogy kevesebb gyerekkel szembeni szexuális erőszak maradt rejtve 2017-ben, ami mindenképpen pozitív változás.

A szexuális erőszak áldozatává vált gyerekekkel az esetek több mint 90 százalékában olyan személy él vissza, akivel a gyerek bizalmi viszonyban áll. Erre a jellemző tényre még 2016-ban a bicskei gyermekotthon igazgatójával szembeni büntetőeljárás is felhívta a figyelmet, ahol az áldozattá vált gyerekek közül többen a nyilvánosság előtt is beszéltek arról, hogyan élt vissza velük az a felnőtt, akinek a „gondjaira voltak bízva”. Az ügy kirobbanását követően, 2017-ben a családjukon kívül, gyermekotthonban élő gyerekek helyzetével egyre több közéleti és szakmai fórum is foglalkozott, ezzel kiemelt gyermekjogi témává téve azt, hogy minden 3. gyereket anyagi helyzete miatt emelnek ki a családból, hogy nagy a szakemberhiány az intézményekben, és hogy a jogszabályi rendelkezések ellenére – a kapacitásbeli problémák miatt – továbbra is kerülnek 12 éven aluli gyerekek nevelőszülő helyett gyermekotthonokba.

Az állami gondoskodásban élő gyerekek esetében gyakran felmerül az is, hogy "másodrendű" állampolgárként kezeli őket a rendszer. Hátrányt szenvednek az oktatásban, a tehetséggondozásban, az életkezdési lehetőségekben - és általában ezek a problémák "láthatatlanok" a társadalom többi tagja számára. Hasonló - a többség számára láthatatlan vagy nehezen észrevehető - problémákkal küzd a gyerekek egy másik csoportja, a fogyatékossággal élő, valamint a sajátos és speciális nevelési igényű, illetve tanulási zavarokkal küzdő gyerekek. Náluk az is gondot jelent, hogy a gondozásukra szakosodott különleges nevelőszülők száma a 2017-es adatok szerint 20 százalékkal csökkent.

A gyermekjogok szempontjából még egy fontos kérdés volt: a menekülteké. Elsősorban nem azért, mert olyan sok gyereket érintett volna: 2017-ben 232 gyerek egyedül és további 1600 gyerek a családjával együtt lépte át a magyar országhatárt. A kérdéssel azért kell foglalkozni, mert 2017. március 28-tól a határainknál megjelenő 14–18 éves gyerekekre nem vonatkoznak a gyermekvédelmi szabályok. Az ilyen gyerekek őrizetbe vehetőek és korlátlan ideig a tranzitzónákban tarthatóak. A 14 éven aluli menedékkérő gyerekek eddig a fóti gyermekotthonban várhatták meg az ügyükben hozott döntést, de 2017 januárjában bejelentették, hogy a fóti gyermekotthont bezárják. Nem kérdés, hogy ezek a döntések szembemennek az ENSZ Gyermekjogi egyezményének rendelkezéseivel. A kérdés inkább az, hogy mit nyerünk és mit veszítünk a kialakult helyzeten. Nemcsak az 1832 nem magyar, hanem az 1,8 millió velünk élő magyar gyereket nézve. Ez 2017 egyik legfontosabb kérdése, amire azonban – mint a gyerekeknél általában – a választ csak később tudjuk majd meg.

További számok és tények 2017-ből
- Minden 3. gyereket anyagi helyzete miatt emeltek ki a családjából.
- A gyermek- és lakásotthonban élő gyerekek harmada fogyatékossággal élő.
- Minden 5. gimnazista (21,7 százalék) és minden 2. szakmunkástanuló (55,8 százalék) soha egyetlen könyvet sem olvas.
- 2010 óta nem nőtt a túlsúlyos vagy elhízott gyerekek aránya, de a probléma így is minden 4. lányt és minden 5. fiút érintett a 6-8 évesek körében.
- Tavaly 232 gyerek egyedül és további 1600 gyerek a családjával együtt lépte át a magyar országhatárt menedéket kérve.

Gyerekek és politika

A jelentés szerint az elektronikus és a papíralapú sajtót a 14-17 évesek mintegy 15 százaléka figyeli napi rendszerességgel, a televíziós műsorok tájékoztató sávjait 20 százalékuk, internetes hosszabb szövegeket (például blogbejegyzés) 40 százalékuk olvas. A rövid nyilvános szövegeket (utcai reklámok, tömegközlekedési járműveken elhelyezett szövegek, plakátok és hirdetések) a 10-13 évesek 70 százaléka, a 14-17 évesek 60 százaléka olvassa mindennap.

Utóbbi csak egy mutatója annak, mennyire elér a gyerekekhez is a felnőtteket célzó politikai kommunikáció. 2017-ben Magyarország Soros György nevével, a CEU-val, civilekkel, határzárral és migrációval kapcsolatos politikai vitákkal volt tele, melyek tartalma és jellege a gyerekek attitűdjére, társas kapcsolataira is hatással voltak. Aggasztó, hogy - mint arra egy 2800 középiskolás bevonásával végzett Iskola és Társadalom kutatás is rávilágított - a diákok nagy többsége támogatja a szélsőségesen antidemokratikus magatartásokat, és válaszaikban tetten érhető a tekintélyelvűség.

Szerző
2018.05.04 07:15

Központi sztrájkbizottság alakulhat akár már a hét végén

Publikálás dátuma
2019.01.16 06:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság már létrejött, a Liga is kész tárgyalni a dolgozók követeléseiről, a Munkástanácsok azonban még mindig nem.
Az öt nagy országos szakszervezeti tömörülésből három határozottan kiáll amellett, hogy a demonstrációkon túl akár sztrájkokkal is nyomatékot kell adni a dolgozók követeléseinek, a Liga Szakszervezetek hajlandó erről tárgyalni, míg a Munkástanácsok vezetői továbbra is távol maradnak a sztrájkelőkészítő bizottság üléseitől. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely elsőként hozott létre sztrájkbizottságot, kedden elküldte sztrájkköveteléseit a miniszterelnöknek és kérte, hogy jelölje ki a kormányoldal tárgyalóit. Közben újabb szervezetek jelentették be, hogy sztrájkbizottságot alakítanak, a konföderációk közül pedig elsőként a főként a közszférában működő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) tagjai döntöttek az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság létrehozásáról. 
Megkezdődött tehát egy nagyszabású munkabeszüntetés-sorozat elemeinek összerakása,
s ahogy az várható volt, elsőként a közszféra szakszervezetei léptek. Az alapkövetelések azonosak az Orbán Viktornak egyszer már elküldött négypontos listával, de emellett a legtöbben szeretnék megjeleníteni sajátos ágazati elvárásaikat is. A Népszava információi szerint 
akár a hétvégén vagy a jövő hét elején megalakulhat egy központi sztrájkbizottság, de addig is sorra jelentik be az ágazati szerveződéseket.
Munkabeszüntetést hirdet az önkormányzati köztisztviselők és a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők érdekében a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) egyedül, valamint a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érdekében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével (SZÁD) közösen. A két érdekvédelmi szervezet csütörtökön jelenti be a sztrájkköveteléseit – olvasható kedd délután érkezett közös meghívójukban
Közben megalakult az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság, amelynek létrehozója a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) 13 tagszervezete, köztük a két fenti szervezet is. A konföderáció elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, egy héten belül rögzítik sztrájkköveteléseiket, amelyek alapja az országos sztrájkelőkészítő bizottság által megfogalmazott és a miniszterelnöknek már megküldött négypontos elvárás-lista lesz. Földiák András ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy a közszolgálatban dolgozó egészségügyi alkalmazottak egy része ma is heti 72 órát dolgozik, máshol 60 órát teljesítenek, így nekik a rabszolgatörvény visszavonása nem lesz az első számú követelésük. A konföderáció tagszervezetei pedig a közös ágazati sztrájkbizottsághoz történt csatlakozás mellett beléphetnek a formálódó központi sztrájkbizottságba is – jelentette ki a SZEF vezetője. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) tagszervezetei úgy döntöttek, hogy egyénileg csatlakoznak ehhez a központi sztrájkbizottsághoz, a sztrájkelőkészítő és demonstrációs bizottságban pedig a konföderáció vezetése változatlanul részt vesz. A Liga Szakszervezetek elnöksége hétfőn elfogadta az országos sztrájkköveteléseket és arról döntött, hogy több feltétel teljesülése esetén a konföderáció elnöke és társelnöke kapcsolódjon be a sztrájkelőkészítő bizottság munkájába. Szilágyi József, a konföderáció társelnöke a Népszavának is megerősítette ugyanakkor, hogy csak akkor lépnek be valóban, ha a civil szervezetek távoznak a szervezői csapatból, és ha pártok nem vesznek részt az akciók előkészítésében, valamint nem szerepelnek a demonstrációk felszólalói közt. Az előkészítő bizottság még nem tárgyalt a Liga feltételeiről – nyilatkozta lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, így annak ellenére még nem teljesen biztos a Liga csatlakozása, hogy egyébként a tárgyalások kikényszerítésére minden eszközt elfogadhatónak tartanak. Szilágyi József, az Egyesült Villamos-energia Ipari Szakszervezetek Szövetségének elnökeként azonban azt is hozzátette, hogy a Liga tagszervezetei önállóan dönthetnek akár egy sztrájkbizottság létrehozásáról is, majd sokat sejtetően hozzátette, hogy ma délelőtt közleményt adnak ki épp ezzel a felvetéssel kapcsolatban. Az egyetlen szakszervezeti tömörülés, amelyik következetesen kimarad a demonstrációk szervezéséből, a Munkástanácsok. A konföderáció elnöke lapunknak azzal magyarázta a még karácsony előtt született döntésüket, hogy az ellenzék rátelepedett a szakszervezeti akciókra, emiatt a kormány sem szociális partnerként, hanem politikai tényezőként tekint az érdekvédőkre. Márpedig ha a szakszervezetek ebbe a politikai mezőbe keverednek, számolniuk kell vele, hogy az ebben a körben megszokott következményeket is viselniük kell.  
„Mi is számolunk vele, hogy ha ez a forradalom győz, minket a hatalomra kerülő mostani ellenzék nem fog tisztességes eljárásban részesíteni, mert nem vettünk részt a harcban”
– fogalmazott Palkovics Imre. Az ellenzéknek joga van azon dolgozni, hogy megbukjon a kormány, „de szakszervezetként nem kell részt vennünk ebben a politikai feladatleosztásban” – tette hozzá.
2019.01.16 06:00
Frissítve: 2019.01.16 06:00

Elállt a kormány a Mészáros-gyerekek kórházberuházásától

Publikálás dátuma
2019.01.15 21:39

Fotó: Népszava/
Több mint 18 milliárd forintért épített volna új kórházi tömböt a Mészáros-csemeték vállalkozása és az Épkar alkotta konzorcium, ezt azonban az Orbán-kabinet is drágának találta.
Hétfőn írtuk meg a Magyar Építők nyomán, hogy milliárdos beruházással kezdődik az újév a Mészáros -család számára, hiszen Az Épkar Zrt. és a Fejér B.Á.L. Zrt. építheti meg 18,2 milliárd forintért Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház új, 300 férőhelyet épületét Székesfehérváron. Mint ismert, a Fejér B.Á.L. Zrt. tulajdonosai Mészáros Lőrinc gyermekei, azaz  Mészáros Beatrix, Mészáros Ágnes és ifj. Mészáros Lőrinc. 
 A Modern Városok Program-keretében futó építkezés azonban a jelek szerint az Orbán-kormánynak is túl borsos volt: az RTL Klub ugyanis kedden megkereste a hír kapcsán a kórházat, ahol azt mondták: a szerződés akkor lép hatályba, ha a kormány arról támogatói döntést hoz, a fejlesztést azonban a megnövekedett költségek miatt nem támogatta a kabinet.
2019.01.15 21:39