Kitalált terror rengeteg halottal

Publikálás dátuma
2018.05.04. 07:31
Nizzában majdnem két éve valóban a tömegbe hajtott ez a teherautó – több mint 80 áldozata volt az akciónak Fotó: AFP/Andreas Geb
Az Iszlám Állam valóságos terrorakciói után elképzelt magyarországi merényletek lehetőségét veti fel Kulcsár István új könyve, a Dzsihád a Duna-parton. Fordulatos és tanulságos történet.

Kulcsár István tulajdonképpen hálás lehetne Kerényi Györgynek, amiért kirúgta a Magyar Rádióból, hiszen azóta nyugodtan írhatja a könyveit. De nem az, ami legújabb regényéből világosan ki is derül. Kerényi volt a Kossuth Rádió főszerkesztője 2006 és 2010 között, és kétségkívül tett azért, hogy nőtt az adó hallgatottsága. Ennek jegyében azonban "megszabadult" régi rádiósoktól, például négy neves - többségében a nyugdíj-korhatáron túl lévő - külpolitikai szakembertől, Kerekes Andrástól, Kulcsár Istvántól, Ónody Györgytől és P. Szabó Józseftől. Kulcsárnak akkor mindössze hét hónap hiányzott ahhoz, hogy pont ötven éve dolgozzon az intézményben.

Már korábbi interjúiból is kiderült, hogy kirúgása mély sebet ejtett rajta és ennek most jele látható a Dzsihád a Duna-parton című új regényében is. Van ugyanis egy mellékszereplő - lényegében szükség sem lenne rá -, akit véletlenül Kerényi Gyurinak hívnak. Ez a fiú nagyon gonosz. Kisiskolásként összeverekszik a könyv egyik főszereplőjével, de ez még semmi. Később - még mindig tizenévesen - előbb kibelez egy kiscicát, aztán hasonló módszerrel meggyilkol egy embert is. Így aztán hosszú időre a fiatalkorúak börtönébe kerül, s a történetben többé nem is szerepel, legfeljebb egy utalás erejéig: mint a "hasfelmetsző Kerényi".

Az olvasók mindenesetre - Kulcsárral ellentétben - valóban hálásak lehetnek a Kossuth Rádió egykori főszerkesztőjének. Jobbnál jobb művek születnek kirúgása óta, hiszen így Kulcsár ideje nagy részét könyvek írásának szentelheti. Szórakoztató, érdekes és gazdagon dokumentált művek kerültek ki szerzőnk műhelyéből. A legújabb is ezek sorába tartozik.

Ellentétben Kulcsár korábbi regényeivel - például az előzővel (Gyilkosság a Magyar Rádióban), amelynek sok szereplője élő személy és a hozzájuk fűződő részleteknek is van valóságalapja - a Dzsihád a Duna-parton teljes mértékben kitalált történet. Két magyar fiatalemberről szól, akik szülő nélkül, végül a kecskeméti SOS gyermekfaluban otthonra lelve nőttek fel. Különböző kalandok után egy budapesti egyetemen tanult pszichiáter - egyedülálló módszerrel - elszánt dzsihadistává képezi ki őket. Nem mellesleg: már Afganisztánban, ahonnan azonban hazaküldik őket, hogy később terrormerényletekre adjanak megbízást nekik. Az agymosott fiatalok az egyiket végre is tudják hajtani: 114 halottat követel akciójuk, amikor az augusztus 20-i tűzijátékot néző tömegbe hajtanak egy kamionnal. Aztán még elrabolnak egy repülőgépet is, de az már csak félsiker.

A történet kétségkívül fordulatos és a benne szereplő események megalapozottak. Kulcsár István legnagyobb erőssége - nemcsak ebben, hanem minden korábbi művében is -, hogy hajszálpontosan dokumentál. Mindennek utánanéz, személyes élményei, a korabeli sajtó, vagy a téma szakértőinek segítségével igazítja el az olvasót. Amikor Mihail Kamjanyicin néven egy sosem volt orosz hírszerző történetét írta meg a II. világháborúban és utána, akkor is minden valóságos volt az elképzelt kalandok közepette. Akárcsak most. Ezúttal - többek között - Afganisztán történelméről, valamint az iszlámról kaphatunk plasztikus képet. A részletek itt is igaziak, miközben arról szól a mese, hogy lehetne így is.

A könyv minapi bemutatóján egy kis vita is kialakult a szerző és a könyv kiadója között. Utóbbi - az Atlantic Press tulajdonosa, a korábbi remek újságíró, lapunk egykori munkatársa, Bokor Pál - ugyanis kalandregénynek nevezte a művet. Így reagált Kulcsár szavaira, melyek szerint ez az egész nem más, mint blődli. Az mindenesetre sokat elárul az író munkamódszeréről, hogy - mint mondta - ezúttal már az írás kezdetén tudta, mi lesz a történet vége. Azt is megemlítette viszont, hogy mennyire vigyázni kell ezekkel a kitalált esetekkel. A Magyar Rádióban sem volt ugyanis gyilkosság - amiről előző könyve szólt -, könyvének mégis különös utóélete lett. Visszajutott a fülébe a suttogó propaganda, miszerint az ott dolgozók elől elhallgatták, hogy ilyesmik történtek az intézményben. De talán a legújabb regénnyel ez nem fordulhat elő, hiszen egy több mint száz halottat követelő merényletet mégsem lehetne elhallgatni a nagyközönség előtt.

Kulcsár István az idén 86 éves, de nem úgy néz ki, hogy pihenni szeretne. Még akkor sem, ha minden új könyvének megjelenése után erről beszél, mert aztán viszont azonnal belefog egy újabb megírásába. Közben pedig változatlanul ír külpolitikai cikkeket és éberen figyeli a magyar sajtót, a hibákat pedig változatlanul szóvá teszi (amiről lapunk szerkesztői is tudnának mesélni). De a regényeiben is mindig az aktualitásokkal foglalkozik. Ezt tükrözi a Dzsihád a Duna-parton is, amely alkalmat kínál neki arra is, hogy - a maga módján, esetleg valamelyik szereplő szájába adva - kifejtse véleményét a migránsozásról, a menekültek ügyéről, valamint a kereszténység és az iszlám viszonyáról. Nyilvánvalóan tisztában van azzal, hogy a hivatalos kormányzati állásponton nem tud változtatni, de legalább meglehet az a jó érzése, hogy szólt. Ugyanakkor a - kitalált - történet arra is figyelmeztet, mennyire könnyen kijátszhatják a terroristák a mégoly éber rendfenntartókat is. Ezek szerint a dzsihád már a spájzban van. Ehhez képest a "hasfelmetsző Kerényi" egyszerű eset.

Részünkről pedig az ismételt köszönet Kerényinek: a külpolitikai újságíró Kulcsárból immár végképp nagyszerű bestseller-szerző válhatott. És ez nem kevés.

Járrművel a tömegbe
A világ több pontján történt már a valóságban is gázolásos merénylet. Néhányat felidézünk azok közül, amelyekről utólag bebizonyosodott, hogy terroristák hajtották végre.
2017. október 31. New York. Nyolc halottat és 11 sérültet követelt, amikor egy kamion a biciklisek és futók által használt útra hajtott Manhattanben.
2017. június 4. London. Hét halottja és sok sérültje volt, amikor szombat éjjel egy furgon a London hídon a járdára hajtott.
2017. április 7. Stockholm. Négy halottat és 15 sérültet követelt, amikor a belvárosban egy lopott teherautóval gázolták el a gyalogosokat.
2016. december 20. Berlin. Tizenketten meghaltak és legalább ötvenen megsebesültek, miután egy teherautó a karácsonyi vásár közönségébe hajtott.
2016. július 15. Nizza. Teherautó gázolt el a nemzeti ünnepen összegyűlt tömeget. Több, mint nyolcvanan meghaltak, még többen megsebesültek.

Infó: Kulcsár István: Dzsihád a Duna-parton, Atlantic Press Kiadó, Budapest 2018

Ismét tűz keletkezett egy ukrajnai lőszerraktárban

Megint tűz ütött ki és lövedékek robbantak fel csütörtökön abban a kelet-ukrajnai, Harkiv megyei, 368 hektár területű hatalmas lőszerraktár-komplexumban, amelyben tavaly márciusban történt hasonló, súlyos veszteségeket okozó és áldozatokat is követelő tragédia.

A vezérkari főnökség sajtóközleménye szerint a Balaklija városánál lévő lőszerraktár területén a korábbi katasztrófakor szétszóródott és fel nem robbant lövedékek semlegesítését végezték éppen, amikor lángra kapott a száraz fű, ami spontán robbanásokat okozott.

Dmitro Horbunov, az ukrán védelmi minisztérium sajtótisztje ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy az előzetes adatok alapján egy harckocsi hajtott rá véletlenül egy fel nem robbant lövedékre, és ez okozott tüzet, illetve további lőszerrobbanásokat. Szavai szerint 100, illetve 120 milliméter kaliberű lövedékek robbantak fel, további részleteket azonban nem hozott nyilvánosságra. Ivan Sztolbovij, Balaklija város polgármestere az UNIAN ukrán hírügynökségnek azt mondta, hogy mintegy másfél ezer személyt evakuáltak a lőszerraktárhoz közel eső utcákból.

Később Bohdan Szenik, a fegyveres erők sajtóosztályának vezetője az ukrán Szabadság rádiónak azt mondta, hogy délutánra a robbanások abbamaradtak, jelenleg a keletkezett tüzet oltják. Szavai szerint sem katona, sem polgári személy nem szenvedett sérülést. A tűzoltásban - mint elmondta - két tűzoltó harci jármű, egy műszaki gép, nyolc tűzoltó kocsi vesz részt, bevontak továbbá a munkálatokba egy An-32-es repülőgépet és egy Mi-8-as helikoptert is.

A Balaklija melletti lőszerraktár-komplexumban tavaly március 23-án robbant fel nagy mennyiségű lövedék, és ütött ki hatalmas tűz. Akkor a raktár 10 kilométeres körzetéből telepítették ki az ott lakókat, mintegy 20 ezer embert. Egy 66 éves nő életét vesztette a tragédiában, és két másik nő szenvedett sérüléseket. A lőszerraktárban szolgáló katonák közül egy sem esett áldozatul.

Fél évvel később Jurij Lucenko főügyész bejelentette, a vizsgálatok alapján bebizonyosodott, hogy diverzáns akció történt. Szavai szerint egy Oroszország területéről érkezett pilóta nélküli repülőgép dobott le a raktár területére úgynevezett termobarikus, vagyis a célpont köré gyúlékony folyadékot fecskendező robbanóeszközöket.

A komplexumban addig mintegy 138 ezer tonna lőszert, köztük nagy kaliberű harckocsi- és tüzérségi lövedékeket tároltak, és főként onnan látták el a kelet-ukrajnai fronton a Moszkva által támogatott szakadárok ellen harcoló ukrán alakulatokat.

Szerző

Tűzoltóautó borult egy kisbuszra, meghalt egy ember

Ráborult egy emelőkosaras tűzoltó jármű egy kisbuszra Budapest XI. kerületében csütörtök délután, a kisbuszban egy ember meghalt - tájékoztatta a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-t.

Kisdi Máté elmondta: a baleset a Nagyszőlős utca és a Budaörsi út kereszteződésében történt, a tűzoltók egy tűzesethez vonultak kék lámpával, szirénázva, amikor oldalára borult a több tíztonnás gépjármű. A kisbuszban egy ember ült, ő a helyszínen meghalt. A tűzoltóautóban nem sérült meg senki. A baleset körülményeit a rendőrség vizsgálja.

Szerző