EU;költségvetés;agrártámogatás;

2018-05-04 07:21:00

Apadó EU-s agrártámogatási források

A csökkenésre ítélt agrártámogatások érzékenyen érinthetik a magyar gazdaságot is. Előfordulhat, hogy egyes gazdák felhagynak a termeléssel, ha a kormány nem nyújt számukra pótlólagos támogatást.

Megindultak azok a tárgyalások, amelyek az uniós büdzsé csökkentéséről szólnak a következő gazdasági ciklustól, lényegében 2021-től. Magyarország számára ebben a tekintetben az egyik legérzékenyebb kérdés, hogy mi lesz az uniós agrártámogatások jövője. A végleges számokat ugyan még nem fogadták el, de a szakemberek a hazai 7-17 százalékos csökkenésére számítanak a most futó hét éves időszakhoz képest. A támogatások mértékének lefaragása azért is érzékenyen érintheti Magyarországot, mert egyes becslések szerint, a gazdák nyereségének 70-80 százaléka az uniós, főleg a közvetlen területalapú támogatásokból származik. A közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek lényege, hogy a mezőgazdasági termelők részére az általuk használt földterület után készpénzt fizetnek ki.

A magyar mezőgazdaság éves összjövedelme kevesebb, mint az uniós támogatások összege – jelezte az egyik fontos problémát lapunk érdeklődésére Nagy-Huszein Tibor agrárszakember, aki maga is gazdálkodik. Az elmúlt 14 évben, amióta hazánk az Európai Unió tagja lett, összesen több mint 6 ezermilliárd forint támogatás érkezett, de a mezőgazdaság termelékenysége és kibocsátása mégsem nőtt érdemben, nem zárkóztunk fel a fejlettebb országokhoz, nem használtuk ki az uniós források nyújtotta lehetőségeket. Az agrárpolitikus azt reméli, hogy a támogatások apadása talán felébreszti a termelőket és a kormányt is, hogy nem lehet fenntartani a jelenlegi birtok-, illetve földhasználati rendszert. Éppen a Fidesz akadályozta meg 2009-2010-ben, hogy Magyarország, a legtöbb uniós versenytárshoz hasonlóan áttérjen a korszerűbb, a termeléshez és a foglalkoztatáshoz kötött rendszerre a jelenlegi, nagyrészt a földhöz kötött támogatásról. Emiatt alakult ki az a szisztéma, amelyben az állami földek jelentős részének haszonbérleti, illetve tulajdonjoga olyanok kezébe került, akik kizárólag a támogatási összegek miatt érdeklődtek a termőföld iránt. A magyar mezőgazdaság nem készült időben arra, - már a Brexit előtti időkben is -, hogy az uniós agrárkassza zsugorodik fog.

Nagy Huszein Tibor szerint a valóban mezőgazdaságból élőket sújtja majd a támogatások visszafogása, akik pedig csak a hektáronként 69-70 ezer forintos területalapú támogatás miatt béreltek, vagy vettek földet, azok részben kiszállhatnak még a támogatás alapját szolgáló alibi termelésből is.

Abban minden szakember egyetértett, hogy a támogatások csökkenésével párhuzamosan mérséklődhetnek a haszonbérleti díjak, valamint megállhat a földárak emelkedése is. Ezt erősítette meg a Népszavának Raskó György agrárközgazdász, aki úgy vélte, hogy a teljes uniós agrártámogatási rendszer megértett az átalakításra. Miközben a kis gazdaságok megerősítése a hivatalos cél, addig ma már valójában a források döntőhányada a mezőgazdasági nagyvállalatoknál hasznosul. A kívánatos egy olyan mezőgazdaság kialakítása lenne, amelyik nem a támogatásokból, hanem a piacból él, de a gazdáknak is meg kellene tanulniuk, hogy a jövedelmüket a hatékony termelésből teremtsék meg.

A fejlettebbeknek se tetszik
Ausztria, Hollandia és Franciaország is ellenezte az Európai Bizottság által szerdán ismertetett, a 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetési javaslat egyes elemit. Sebastian Kurz osztrák kancellár hangsúlyozta: bár a javaslatnak vannak pozitív elemei, az elfogadhatatlan jelenlegi formájában. A kormányfő újságíróknak nyilatkozva kiemelte, hogy "számunkra egy elfogadható megoldás még nagyon messze van", s ezért "kemény, illetve hosszú tárgyalásokra" kell számítani.
Kurz elmondta: az előterjesztésnek az uniós külső határokra vonatkozó részeit pozitívan értékeli, ugyanakkor a költségvetési tervezet aránytalanul súlyos terhet ró a büdzsé nettó befizetőre. Hangsúlyozta: Nagy-Britannia uniós kiválását lehetőségként kellene megragadni, az EU gazdaságosabbá és hatékonyabbá tételére.
Mark Rutte holland miniszterelnök szintén elfogadhatatlannak nevezte az Európai Bizottság javaslatát, amelynek értelmében Hollandiának "túlzott arányban kellene kivennie a részét a számlából". A nettó befizető Hollandia kormányfője szerint az Egyesült Királyság kiválásával a kisebb EU-nak "kisebb büdzsét is kell jelentenie". Úgy fogalmazott, hogy ez nehéz döntések meghozatalával is jár. Rutte leszögezte: országa kemény tárgyalásokat fog folytatni "egy korszerű költségvetésért, amelyben a terhek igazságosan oszlanak el".
Franciaország a javaslatban a közös agrárpolitika forrásainak mintegy öt százalékos csökkentését tartja elfogadhatatlannak - közölte a párizsi földművelésügyi minisztérium. Egy ilyen "drasztikus, masszív és elvakult" lefaragás "egyszerűen elképzelhetetlen", Franciaország nem fogadhatja el a földművelőknek szánt juttatások csökkentését - tette hozzá a tárca.