Megindultak azok a tárgyalások, amelyek az uniós büdzsé csökkentéséről szólnak a következő gazdasági ciklustól, lényegében 2021-től. Magyarország számára ebben a tekintetben az egyik legérzékenyebb kérdés, hogy mi lesz az uniós agrártámogatások jövője. A végleges számokat ugyan még nem fogadták el, de a szakemberek a hazai 7-17 százalékos csökkenésére számítanak a most futó hét éves időszakhoz képest. A támogatások mértékének lefaragása azért is érzékenyen érintheti Magyarországot, mert egyes becslések szerint, a gazdák nyereségének 70-80 százaléka az uniós, főleg a közvetlen területalapú támogatásokból származik. A közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek lényege, hogy a mezőgazdasági termelők részére az általuk használt földterület után készpénzt fizetnek ki.
A magyar mezőgazdaság éves összjövedelme kevesebb, mint az uniós támogatások összege – jelezte az egyik fontos problémát lapunk érdeklődésére Nagy-Huszein Tibor agrárszakember, aki maga is gazdálkodik. Az elmúlt 14 évben, amióta hazánk az Európai Unió tagja lett, összesen több mint 6 ezermilliárd forint támogatás érkezett, de a mezőgazdaság termelékenysége és kibocsátása mégsem nőtt érdemben, nem zárkóztunk fel a fejlettebb országokhoz, nem használtuk ki az uniós források nyújtotta lehetőségeket. Az agrárpolitikus azt reméli, hogy a támogatások apadása talán felébreszti a termelőket és a kormányt is, hogy nem lehet fenntartani a jelenlegi birtok-, illetve földhasználati rendszert. Éppen a Fidesz akadályozta meg 2009-2010-ben, hogy Magyarország, a legtöbb uniós versenytárshoz hasonlóan áttérjen a korszerűbb, a termeléshez és a foglalkoztatáshoz kötött rendszerre a jelenlegi, nagyrészt a földhöz kötött támogatásról. Emiatt alakult ki az a szisztéma, amelyben az állami földek jelentős részének haszonbérleti, illetve tulajdonjoga olyanok kezébe került, akik kizárólag a támogatási összegek miatt érdeklődtek a termőföld iránt. A magyar mezőgazdaság nem készült időben arra, - már a Brexit előtti időkben is -, hogy az uniós agrárkassza zsugorodik fog.
Nagy Huszein Tibor szerint a valóban mezőgazdaságból élőket sújtja majd a támogatások visszafogása, akik pedig csak a hektáronként 69-70 ezer forintos területalapú támogatás miatt béreltek, vagy vettek földet, azok részben kiszállhatnak még a támogatás alapját szolgáló alibi termelésből is.
Abban minden szakember egyetértett, hogy a támogatások csökkenésével párhuzamosan mérséklődhetnek a haszonbérleti díjak, valamint megállhat a földárak emelkedése is. Ezt erősítette meg a Népszavának Raskó György agrárközgazdász, aki úgy vélte, hogy a teljes uniós agrártámogatási rendszer megértett az átalakításra. Miközben a kis gazdaságok megerősítése a hivatalos cél, addig ma már valójában a források döntőhányada a mezőgazdasági nagyvállalatoknál hasznosul. A kívánatos egy olyan mezőgazdaság kialakítása lenne, amelyik nem a támogatásokból, hanem a piacból él, de a gazdáknak is meg kellene tanulniuk, hogy a jövedelmüket a hatékony termelésből teremtsék meg.
