Apadó EU-s agrártámogatási források

Publikálás dátuma
2018.05.04 07:21
VESZÉLYBEN Ha az agrártámogatások csökkennek, akkor több gazdaság is tönkremehet FOTÓ: Németh András Péter
Fotó: /
A csökkenésre ítélt agrártámogatások érzékenyen érinthetik a magyar gazdaságot is. Előfordulhat, hogy egyes gazdák felhagynak a termeléssel, ha a kormány nem nyújt számukra pótlólagos támogatást.

Megindultak azok a tárgyalások, amelyek az uniós büdzsé csökkentéséről szólnak a következő gazdasági ciklustól, lényegében 2021-től. Magyarország számára ebben a tekintetben az egyik legérzékenyebb kérdés, hogy mi lesz az uniós agrártámogatások jövője. A végleges számokat ugyan még nem fogadták el, de a szakemberek a hazai 7-17 százalékos csökkenésére számítanak a most futó hét éves időszakhoz képest. A támogatások mértékének lefaragása azért is érzékenyen érintheti Magyarországot, mert egyes becslések szerint, a gazdák nyereségének 70-80 százaléka az uniós, főleg a közvetlen területalapú támogatásokból származik. A közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek lényege, hogy a mezőgazdasági termelők részére az általuk használt földterület után készpénzt fizetnek ki.

A magyar mezőgazdaság éves összjövedelme kevesebb, mint az uniós támogatások összege – jelezte az egyik fontos problémát lapunk érdeklődésére Nagy-Huszein Tibor agrárszakember, aki maga is gazdálkodik. Az elmúlt 14 évben, amióta hazánk az Európai Unió tagja lett, összesen több mint 6 ezermilliárd forint támogatás érkezett, de a mezőgazdaság termelékenysége és kibocsátása mégsem nőtt érdemben, nem zárkóztunk fel a fejlettebb országokhoz, nem használtuk ki az uniós források nyújtotta lehetőségeket. Az agrárpolitikus azt reméli, hogy a támogatások apadása talán felébreszti a termelőket és a kormányt is, hogy nem lehet fenntartani a jelenlegi birtok-, illetve földhasználati rendszert. Éppen a Fidesz akadályozta meg 2009-2010-ben, hogy Magyarország, a legtöbb uniós versenytárshoz hasonlóan áttérjen a korszerűbb, a termeléshez és a foglalkoztatáshoz kötött rendszerre a jelenlegi, nagyrészt a földhöz kötött támogatásról. Emiatt alakult ki az a szisztéma, amelyben az állami földek jelentős részének haszonbérleti, illetve tulajdonjoga olyanok kezébe került, akik kizárólag a támogatási összegek miatt érdeklődtek a termőföld iránt. A magyar mezőgazdaság nem készült időben arra, - már a Brexit előtti időkben is -, hogy az uniós agrárkassza zsugorodik fog.

Nagy Huszein Tibor szerint a valóban mezőgazdaságból élőket sújtja majd a támogatások visszafogása, akik pedig csak a hektáronként 69-70 ezer forintos területalapú támogatás miatt béreltek, vagy vettek földet, azok részben kiszállhatnak még a támogatás alapját szolgáló alibi termelésből is.

Abban minden szakember egyetértett, hogy a támogatások csökkenésével párhuzamosan mérséklődhetnek a haszonbérleti díjak, valamint megállhat a földárak emelkedése is. Ezt erősítette meg a Népszavának Raskó György agrárközgazdász, aki úgy vélte, hogy a teljes uniós agrártámogatási rendszer megértett az átalakításra. Miközben a kis gazdaságok megerősítése a hivatalos cél, addig ma már valójában a források döntőhányada a mezőgazdasági nagyvállalatoknál hasznosul. A kívánatos egy olyan mezőgazdaság kialakítása lenne, amelyik nem a támogatásokból, hanem a piacból él, de a gazdáknak is meg kellene tanulniuk, hogy a jövedelmüket a hatékony termelésből teremtsék meg.

A fejlettebbeknek se tetszik
Ausztria, Hollandia és Franciaország is ellenezte az Európai Bizottság által szerdán ismertetett, a 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetési javaslat egyes elemit. Sebastian Kurz osztrák kancellár hangsúlyozta: bár a javaslatnak vannak pozitív elemei, az elfogadhatatlan jelenlegi formájában. A kormányfő újságíróknak nyilatkozva kiemelte, hogy "számunkra egy elfogadható megoldás még nagyon messze van", s ezért "kemény, illetve hosszú tárgyalásokra" kell számítani.
Kurz elmondta: az előterjesztésnek az uniós külső határokra vonatkozó részeit pozitívan értékeli, ugyanakkor a költségvetési tervezet aránytalanul súlyos terhet ró a büdzsé nettó befizetőre. Hangsúlyozta: Nagy-Britannia uniós kiválását lehetőségként kellene megragadni, az EU gazdaságosabbá és hatékonyabbá tételére.
Mark Rutte holland miniszterelnök szintén elfogadhatatlannak nevezte az Európai Bizottság javaslatát, amelynek értelmében Hollandiának "túlzott arányban kellene kivennie a részét a számlából". A nettó befizető Hollandia kormányfője szerint az Egyesült Királyság kiválásával a kisebb EU-nak "kisebb büdzsét is kell jelentenie". Úgy fogalmazott, hogy ez nehéz döntések meghozatalával is jár. Rutte leszögezte: országa kemény tárgyalásokat fog folytatni "egy korszerű költségvetésért, amelyben a terhek igazságosan oszlanak el".
Franciaország a javaslatban a közös agrárpolitika forrásainak mintegy öt százalékos csökkentését tartja elfogadhatatlannak - közölte a párizsi földművelésügyi minisztérium. Egy ilyen "drasztikus, masszív és elvakult" lefaragás "egyszerűen elképzelhetetlen", Franciaország nem fogadhatja el a földművelőknek szánt juttatások csökkentését - tette hozzá a tárca.



Szerző
2018.05.04 07:21

Így alakul a boltok ünnepi nyitva tartása

Publikálás dátuma
2018.12.19 12:50
Illusztráció
Fotó: AFP/ Kisbenedek Attila
December 24-én 14 óráig be kell zárniuk, 25-én és 26-án pedig ki se nyitnak. Lesznek azonban kivételek.
Decemberben a legtöbb bolt a szokásosnál hosszabb ideig tart nyitva, de 24-én legkésőbb 14 óráig kötelező bezárniuk – erről Vámos György, a Magyar Kereskedelmi Szövetség főtitkára az InfoRádiónak. Az üzletek nyitva tartása a naptári beosztásra tekintettel lényegében nem változik az előző évekhez képest, hiszen a decemberi aranyhétvégén – de még az előtte lévőkön is – a boltok nyitva tartanak. Ilyenkor már hétköznap is később zárnak a megnövekedett forgalom miatt. 
„Ezekben a napokban tehát figyelni kell az üzletek nyitva tartását, sokan később is várják a vásárlókat, mint ahogy egyébként szokták”
– hangsúlyozta Vámos György.
Szerinte nincs főszabály arra, hogy ki mennyivel tart tovább nyitva, azonban
december 24-én – kevés kivételtől eltekintve, mint például a benzinkutak, a non-stop üzletek vagy a szórakozóhelyek – kötelező 14 órakor bezárniuk a boltoknak.
December 25-én és 26-án a boltok zárva tartanak, ám kivételek ekkor is lesznek – ebből a szempontból az említett egységeken kívül akár virágboltokat, édességboltokat is figyelembe kell venni. Ezt követően a szokásos nyitva tartásra számíthatunk. December 31-én az üzletek korlátozottan lesznek nyitva – itt a boltok a korábbi tapasztalataik alapján fogadják a vásárlókat –, 1-jén pedig kevés kivétellel minden üzlet zárva lesz. 
2018.12.19 12:50

Több mint százmillióra bírságolt kútfúrókat a GVH

Publikálás dátuma
2018.12.19 11:58

Fotó: / Ujvári Sándor
A hatóság szerint a vállalkozások versenykorlátozó megállapodást kötöttek egymással, és előzetesen egyeztették ajánlati áraikat is.
Összesen mintegy 105 millió forintos versenyfelügyeleti bírságot szabtak ki négy, kútfúrással foglalkozó vállalkozásra, amiért egyes közbeszerzések pályázóiként a verseny korlátozásáról állapodtak meg egymással – közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A közlemény szerint a GVH a Vikuv Vízkutató és Fúró Zrt.-vel, az Aquazit Szolgáltató Kft.-vel, a Drillingwater Kft.-vel és a Geo-Sivo Építőipari, Környezetvédelmi Tervező és Kivitelező Kft.-vel szemben folytatott versenyfelügyeleti eljárást. A hatóság megállapította, hogy a négy cég felosztotta egymás között egyes települések kútfúrással, -felújítással és -hasznosítással kapcsolatos közbeszerzési tendereit. A vállalkozások ennek érdekében versenykorlátozó megállapodást kötöttek egymással, illetve előzetesen egyeztették ajánlati áraikat is, és megállapodtak a nyertes személyéről. Mint írják, három érintett vállalkozás – a Vikuv, az Aquazit és a Drillingwater – nem tagadta megállapodásuk létrejöttét, azonban arra hivatkoztak, hogy az Aquazit és a Drillingwater a Vikuv tényleges irányítása alatt álló vállalkozáscsoportba tartozóknak tekinthetők, ezért együttműködésük nem ütközhet a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmába. A GVH – a felhozott érvek és bizonyítékok mérlegelése után – nem fogadta el álláspontjukat, mert a vállalkozások nem tudták bizonyítani, hogy a Vikuv rendezett jogi keretek között tartós irányítást gyakorolt volna a másik két vállalkozás felett. A hatóság döntése ezért egymástól független, jogsértő módon összejátszó vállalkozásoknak tekintette a megállapodás résztvevőit. A közlemény szerint az is megállapítást nyert, hogy Kengyel község közbeszerzése esetében a Vikuv a Geo-Sivo Kft.-vel megállapodva készített pályázatot utóbbi nevében, hogy annak magasabb ajánlati árával a saját nyerését biztosítsa, amellett, hogy a tendergyőzelme érdekében a harmadik pályázó, az Aquazit is nyújtott be ún. támogató, azaz, magasabb összegű ajánlatot. A közbeszerzéseken történő összejátszás különösen súlyos jogsértésnek minősül, és bizonyos esetekben akár büntetőjogi következményekkel járhat. A hatóság minden érintett vállalkozásra a Versenytörvény szerint kiszabható maximális bírságot rótta ki – teszi hozzá a GVH.
2018.12.19 11:58