Új fejlesztés: otthoni rákdiagnosztizálás

Publikálás dátuma
2018.05.04. 12:01
Illusztráció: AFP
Az MTA-DE Lendület Sejtmetabolizmus Kutatócsoport tagjai olyan változásokat figyeltek meg emlődaganatos betegek bélflórájában, az úgynevezett bélmikrobiomban, amelyek egy székletből kiinduló, otthon elvégezhető daganatdiagnosztikai eljárás alapját adhatják. Eredményük rámutat arra is, hogy bélflóránk egészségének megőrzése szervezetünk más részeire is jótékony hatással lehet - derül ki a Magyar Tudományos Akadémia hírleveléből.

Az emberi test és a testüregek felszínén nagyszámú baktérium él. A bél baktériumflórája többféle, például anyagcsere-betegségek, szív- és érrendszeri vagy egyes pszichiátriai betegségek esetén megváltozhat. Megállapították, hogy több daganatos, limfómás vagy leukémiás megbetegedésre szintén jellemző a baktériumflóra kóros megváltozása, ami arra utal, hogy a baktériumoknak valamilyen szerepe lehet ezeknek a kórfolyamatoknak az elindításában vagy szabályzásában.

A kutatócsoport a baktériumflóra szerepét vizsgálta az emlődaganatok kialakulásában. A bélbaktériumok és az emlődaganatsejtek egymástól elzártan, térben távol vannak, közöttük csak a keringés létesíthet kapcsolatot. A kutatók olyan vérárammal továbbított bakteriális anyagcsereterméket azonosítottak, amely képes gátolni az emlődaganatsejtek növekedését anélkül, hogy a normális sejteken bármilyen negatív hatása lenne. 

Érdemes jól tartani a bélflóránkat

A vizsgálatok egyik fontos eredménye, hogy a kutatócsoport kimutatott egy új folyamatot, ami az emlődaganat kialakulásához vezethet. Úgy tűnik, a baktériumflóra állandóan termeli a rákos sejtek szaporodását gátló litokólsavat. Az még nem ismert pontosan, mi okozhatja a baktériumflóra változatosságának a csökkenését, de egyik oka lehet a nagymértékű antibiotikum-fogyasztás, ami a nagy populációkon végzett vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy növeli az emlődaganatos megbetegedések kockázatát. Ez arra utal, hogy érdemes mérlegelni az antibiotikum-fogyasztás szükségességét, illetve minél változatosabban, rostgazdagon táplálkozni, amivel elősegítjük a változatos baktériumflóra kialakítását és fennmaradását. A bélflóraváltozások, amelyeket székletből azonosítani lehet, alkalmasak lehetnek a korai emlődaganatok szűrésére. A mintavétel egyszerű, így a diagnosztikai vizsgálat a beteg saját otthonában is elvégezhető lehet. 

Szerző

Ezüst is volt a négytagú szarmata család sírjában

Publikálás dátuma
2018.05.03. 12:42
Fotók: MTI/Czeglédi Zsolt
Régészeti és történeti szempontból kiemelkedő jelentőségű leletegyüttesre bukkantak Derecske határában - írta az MTI a debreceni Déri Múzeum múzeum régészeti igazgatóhelyettesének szerdai sajtótájékoztatója alapján.

A sírban egy férfi, egy nő, egy 10-14 év körüli és egy 1,5-2 éves gyerek csontvázára bukkantak, akiket a római császárkori szarmatáknál jellemző módon, háton fekvő, nyújtott pózban, dél-északi tájolással helyeztek el - mondta Dani János. Már a családi temetés is szokatlan, de az mindenképpen, hogy a csontvázak mellett egy egész erszény római ezüstpénzt is találtak.

A leletekre április 26-án Derecske és Konyár között egy gázvezeték nyomvonalán végzett régészeti feltárás közben bukkantak, tudományos vizsgálatuk ezután kezdődik - tette hozzá Dani János. Az elsődleges vizsgálatok alapján a leletek a rámai császárság idejéből a 3. század környékéről származhatnak - jegyezte meg.

Első pillantásra egy olyan, "szokványos" bolygatott szarmata temetkezésre bukkantak, amelyben az eltemetett egyén csontjai rendezetlenül, nem anatómiai rendben helyezkedtek el - mondta Mester Péter ásatásvezető régész a részleteket ismertetve. A sírrészlet dokumentálását követően bontakozott ki a kutatók előtt a nem mindennapi leletegyüttes: napvilágra került egy második eltemetett felnőtt, egy férfi koponyája, egy ezüstfibula és a római ezüstdénárokból álló éremegyüttes. Miután kiderült, hogy két gyermeket is eltemettek a felnőttek mellett, világossá vált, hogy feltehetően egy családi temetkezéssel állunk szemben - magyarázta Mester Péter. A férfi koponyája mellett egy kis ezüst karikát, medencéje és alkarja között, a derekánál egy vaskést találtak. Az elhunyt lábához egy vöröses színű korongolt kerámiatálat helyeztek. A jobb oldalon fekvő, 10-14 éves gyermek mindkét karjánál egy-egy karperecet találtak. a két csontváz között pedig valószínűleg nem eredeti helyzetében került elő az ezüstfibula és egy ezüstérme.

Ezt a síregyüttest nemcsak a szarmatáknál nem mindennapos többes (családi) temetkezés rítusa teszi rendkívül különlegessé, hanem a sírba helyezett, minimum 18 darabból álló ezüst pénzérme-együttes, amelyet eredetileg egy kis, talán textil erszényben tehettek az elhunytak mellé. Az antropológiai és egyéb természettudományos vizsgálatok, a pénzlelet pontos numizmatikai meghatározása segítheti a különös családi temetkezés titkainak felderítését, valamint az akkor lezajlott történeti események részletes megismerését - mondta az ásatás vezetője.

Szerző
Témák
Derecske

A rózsák édes (genetikai) titkai, és a különös rokonság

Publikálás dátuma
2018.05.02. 20:48
Fotók: AFP
Megfejtették a rózsák teljes genetikai kódját, és egyebek mellett kiderült, hogy az illatos virág közelebbi rokonságban áll az eperrel, mint gondolnánk - számolt be a tudományos eredményről a BBC News nyomán az MTI.

A rózsák genetikai térképét egy nemzetközi kutatócsoport készítette el nyolc év alatt. A tudósok megállapították, hogy a rózsa mely génjei felelősek az illatért, a színért és a virág tartósságáért - mondta el a lyoni ENS egyetem munkatársa, a kutatást vezető Mohammed Bendahmane.

"Elkészült a rózsák történetének könyve. Egy könyv, amely segít megérteni a rózsákat, evolúciós fejlődésüket és nemesítésüket" - fogalmazott a tudós.

A Nature Genetics folyóiratban publikált tanulmány több mint 40 francia, német, kínai és brit tudós munkáját összegzi. Mint írták: a genetikai információ birtokában a rózsatermesztők új, tovább virágzó fajtákat tudnak nemesíteni, amelyek a növényi kártevőkkel szemben is ellenállóbbak. A genetikai térkép a Rosaceae családról is többet árul el, ahová az almák, a körték és az eprek is tartoznak.

"A rózsa és az eper egymáshoz nagyon közel álló fajok" - hangsúlyozta Bendahmane.

A rózsák több ezer éve a kertek díszei, termesztésük feltehetőleg Kínában kezdődött.

A Római Birodalom korában vadon nőttek a Közel-Keleten, ünnepségeken szórták a rózsaszirmokat vagy illatszert készítettek belőlük. A 15. században a rózsa a brit trónért folyó küzdelem szimbólumává vált a rózsák háborúja idején. A fehér rózsa a York-házat képviselte, a vörös rózsa pedig a Lancaster-házat - emlékeztet a BBC News.

Szerző