Új fejlesztés: otthoni rákdiagnosztizálás

Publikálás dátuma
2018.05.04 12:01
Illusztráció: AFP
Az MTA-DE Lendület Sejtmetabolizmus Kutatócsoport tagjai olyan változásokat figyeltek meg emlődaganatos betegek bélflórájában, az úgynevezett bélmikrobiomban, amelyek egy székletből kiinduló, otthon elvégezhető daganatdiagnosztikai eljárás alapját adhatják. Eredményük rámutat arra is, hogy bélflóránk egészségének megőrzése szervezetünk más részeire is jótékony hatással lehet - derül ki a Magyar Tudományos Akadémia hírleveléből.

Az emberi test és a testüregek felszínén nagyszámú baktérium él. A bél baktériumflórája többféle, például anyagcsere-betegségek, szív- és érrendszeri vagy egyes pszichiátriai betegségek esetén megváltozhat. Megállapították, hogy több daganatos, limfómás vagy leukémiás megbetegedésre szintén jellemző a baktériumflóra kóros megváltozása, ami arra utal, hogy a baktériumoknak valamilyen szerepe lehet ezeknek a kórfolyamatoknak az elindításában vagy szabályzásában.

A kutatócsoport a baktériumflóra szerepét vizsgálta az emlődaganatok kialakulásában. A bélbaktériumok és az emlődaganatsejtek egymástól elzártan, térben távol vannak, közöttük csak a keringés létesíthet kapcsolatot. A kutatók olyan vérárammal továbbított bakteriális anyagcsereterméket azonosítottak, amely képes gátolni az emlődaganatsejtek növekedését anélkül, hogy a normális sejteken bármilyen negatív hatása lenne. 

Érdemes jól tartani a bélflóránkat

A vizsgálatok egyik fontos eredménye, hogy a kutatócsoport kimutatott egy új folyamatot, ami az emlődaganat kialakulásához vezethet. Úgy tűnik, a baktériumflóra állandóan termeli a rákos sejtek szaporodását gátló litokólsavat. Az még nem ismert pontosan, mi okozhatja a baktériumflóra változatosságának a csökkenését, de egyik oka lehet a nagymértékű antibiotikum-fogyasztás, ami a nagy populációkon végzett vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy növeli az emlődaganatos megbetegedések kockázatát. Ez arra utal, hogy érdemes mérlegelni az antibiotikum-fogyasztás szükségességét, illetve minél változatosabban, rostgazdagon táplálkozni, amivel elősegítjük a változatos baktériumflóra kialakítását és fennmaradását. A bélflóraváltozások, amelyeket székletből azonosítani lehet, alkalmasak lehetnek a korai emlődaganatok szűrésére. A mintavétel egyszerű, így a diagnosztikai vizsgálat a beteg saját otthonában is elvégezhető lehet. 

Szerző

1500 éves szőlőprésre bukkantak Izraelben

Publikálás dátuma
2019.03.19 11:11
Illusztráció
Fotó: AFP/ RODGER BOSCH
Mozaikpadlós, mintegy 1500 éves szőlőprést találtak Korazimban, Észak-Izraelben - jelentette be hétfőn az Izraeli Természetvédelmi Hatóság (INPA).
A 4 x 4 méteres szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. harmadik és ötödik század között. A Korazim Nemzeti Park területén folytatott ásatások során előkerült leletekből bebizonyosodott: az ekkor a Kinnerettől, másik nevén a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. 
A szőlőprést véletlenül fedezték fel, amikor a nemzeti parkban dolgozó, karbantartást végző munkások véletlenül észrevették a padlózatát borító gyönyörű, geometrikus mintázatú mozaik szélét. Korazimban mindeddig csak ezt a mozaikpadlót találták, ezért különleges értéket képvisel.
Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét a régészek szerint amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel. Noha a szőlőpréseket ebben a korban általában a szőlőtőkék közelében építették fel, ezen a településen - a szakemberek szerint szokatlan módon - lakott területen végezték ezt a munkát. 
A terület az Izraeli Természetvédelmi Hatóság (Israeli Nature and Parks Authority, INPA) felügyelete alatt áll, amely az ásatásokat az Arielben működő egyetemmel közösen végezte a pénzügyminisztérium támogatásával. A fekete bazaltkőből épített településen korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas, remekbe szabott zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a huszadik században több időszakban is folytatott ásatásokon. 
Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.
Szerző
Frissítve: 2019.03.19 13:06

Így nem épül meg az évszázad tudományos beruházása Magyarországon

Publikálás dátuma
2019.03.19 08:20
A Virgo gravitációs hullámdetektor. Ennél modernebb berendezést telepítettek volna a korábbi tervek szerint a Mátrába
Fotó: AFP or licensors/ Claudio Giovanni
A gigantikus Einstein-teleszkópot a Mátrába telepítették volna, de az Akadémia kutatói nem merték vállalni a kockázatot: mi történik, ha a kormány éppen a beruházás kiugró költségeire hivatkozva von el további pénzeket az MTA-tól.
Hang nélkül sikkadt el a tavalyi év egyik hatalmas, ha nem a legnagyobb horderejű tudománypolitikai vitája. Tavaly november végén a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Fizikai Tudományok Osztályának kutatói elsöprő, több mint 80 százalékos többséggel leszavazták az évszázad tudományos beruházásának hazai megvalósulását, mely mintegy egymilliárd eurós befektetést igényelt volna. És bár a magyar kormány még nem döntötte el, hogy támogatja-e a gravitációs hullámokat mérő, gigantikus Einstein teleszkóp Mátrába telepítését, ha a fizikusok szavazatain múlik, a hosszú évek óta tervezett, áldozatos munkával előkészített projektből nem lesz semmi - írja tudományos ismeretterjesztő portál, a Qubit
Ez különösen annak fényében meglepő, hogy tavaly novemberig még úgy tűnt: a magyar tudósok, de legalábbis a fizikusok épphogy egy emberként támogatják, hogy Magyarországon, közelebbről a Mátrában épüljön a legújabb (vagyis az olaszországi VIRGO után a második) európai gravitációshullám-detektor. A háromszög alakzatban, három tíz kilométeres hosszúságú, a föld alá fúrt karból álló berendezés potenciális helyszínéül több európai ország is szóba jött. A 2007-es előzetes mérések alapján egy elhagyatott olaszországi bánya és a Pireneusok egy ugyancsak zavartalan helyszíne mellett a Mátra, azon belül is a használaton kívüli gyöngyösoroszi ércbánya a három dobogós egyike volt. Ezeken a helyszíneken azért tűntek különösen kedvezőnek a feltételek, mert az előzetes számítások és mérések szerint kevés a gravitációshullám-mérést nagyban megnehezítő háttérzaj, például a szeizmikus tevékenység.
Az akadémikusok a Qubit értesülései szerint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, Lovász László kérésére tartottak az Einstein teleszkóp ügyében belső bizottsági ülést még tavaly ősszel, november 28-án. Lovászt előzőleg az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM) vezető Palkovics László kérte fel, hogy foglaljon állást a közel tíz éve tervezgetett, a hazai sajtóban 2010 óta sztárolt, gravitációs hullámok bemérésére alkalmas Einstein teleszkóp mátrai megépítéséről. A detektor megépítése Magyarország történelmének talán legambiciózusabb tudományos projektje lett volna, de az MTA fizikusai a jelek szerint nem kérnek a teleszkóp mátrai megépítéséből. A teleszkóp hazai megépítése ellen szavazók azzal indokolták döntésüket, hogy félő: a hatalmas ívű tudományos beruházáshoz Magyarországon nem állna rendelkezésre a szükséges szellemi és anyagi háttér – mondta a a portál kérdésére Lévai Péter, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjának főigazgatója, az európai ESFRI Infrastruktúra Bizottság tagja.
Magyarán, a fizikusok attól tartottak, hogy az ITM és az MTA között tavaly nyár óta tartó tudományfinanszírozási perpatvarban az Einstein teleszkóp megépítése kiváló ürügy lehetne a további forráselvonásra, más tudományos kutatások, akár teljes akadémiai kutatóintézetek költségvetésének kárára.