Bár sokak szerint a hazai igazságszolgáltatási rendszer már a 2010-es évek elején, nem sokkal a Fidesz hatalomra jutását követően elveszítette függetlenségét, egy-egy konkrét bírói ítélet a mai napig fenntartja azt a látszatot, miszerint a bíróságok a magyar jogállamiság maradékának utolsó bástyái. Elég csak néhány sikeres közadatkérési perre, vagy a legfrissebbek közül a Kúria választási ügyekben hozott, a kormánypártokat elmarasztaló döntéseire utalni. Ezek az ítéletek azon túl, hogy valóban borsot törnek a hatalom orra alá, egyúttal hivatkozási alapul is szolgálnak számára, mondván: a magyar bíróságok függetlenségét semmi nem veszélyezteti, hiszen a hatalom képviselőivel sem tesznek kivételt.
Persze csak a vak nem látja: a hatalom képviselői ellen indított eljárások döntő többsége el sem jut a bíróságokig, már a rendőrségen (esetleg a NAV-nál) vagy az ügyészségen elvérzik. De mégsem az a pár ügy indokolja a Fidesz-KDNP dühét, ami ennek ellenére bírák elé kerül. Sokkal inkább az, hogy a bírósági rendszer nem illeszkedik hézagmentesen az általuk kitalált nemzeti együttműködésbe. Hiszen "vak tyúk is talál szemet", egy-két Orbánékra hátrányos ítélet nem veri ki a biztosítékot, de hogy az eltervezett és nyolc éve szisztematikusan saját képükre formált igazságszolgáltatás továbbra is rendszerszerű problémákkal küzd, hogy személyileg és szervezetileg sem felel meg a számukra ideálisnak tartott modellnek, az túl sok az engedelmességhez szokott kormánynak.
Ezt a helyzetet már a választás előtt megelégelte a hatalom, ám kétharmad hiányában meddő próbálkozásokra jutott csak ereje. Az újabb, méghozzá rendszerszerű változások híre már április 8. előtt kiszivárgott: létrehoznák a tervezett közigazgatási felsőbíróságot, a nyugdíjszabályok ismételt megpiszkálásával elküldenék a tapasztalt bírókat, ítélőtáblákat szüntetnének meg; a HVG szerint a Kúriát is beáldozhatják, de ami a legérdekesebb: a kormányfő családjának közeli barátjára, Handó Tündére szabott bírói igazgatási szervet, az Országos Bírósági Hivatalt (OBH) is kivégeznék, jogköreit az igazságügyi tárcához delegálnák. Mindehhez ma már a minősített többség is rendelkezésre áll.
A magyar bíróságok függetlensége azonban a választások óta két helyről is reményt keltő támogatást kapott. Az egyébként gyenge jogosítványokkal rendelkező Országos Bírói Tanács hatéves mandátuma év elején lejárt, s az új összetételű OBT első dolga volt egy Handó döntéseit vizsgáló bizottság létrehozása: ez meg is állapította, hogy az OBH-elnök sorozatos törvénysértéseket követett el. Azóta ugyan - nyilvánvalóan Handó nyomására - a tanács tucatnyi tagja, illetve póttagja lemondott, s emiatt az OBH-elnök szerint az OBT működésképtelenné vált, ám a Kúria elnöke, Darák Péter ezt vitatta.
A másik támogatás Brüsszelből érkezett. Az Európai Bizottság egyebek között a bírói függetlenséghez kötné az uniós pénzek kifizetését, mondván, korrupció esetén független bíróságok hiányában nem tudná visszaszerezni a már kiadott összegeket. Persze ez még csak terv. De a remény a látszatnál talán több.
