Tisztítótűz a chilei egyházban

Publikálás dátuma
2018.05.05 07:32
A VATIKÁNBAN JÁRTAK FOTÓ: AFP/TIZIANA FABI
Fotó: /
Ferenc pápa képes belátni azt, ha hibázik. Ez történt a chilei papok által elkövetett szexuális bántalmazások ügyében is.
FRANCISCO JAVIER ERRÁZURIZ - A bíboros is eltussolhatta a szexuális visszaélések ügyét

FRANCISCO JAVIER ERRÁZURIZ - A bíboros is eltussolhatta a szexuális visszaélések ügyét

A napokban két fontos személyiség járt a Vatikánban Ferenc pápánál. Egyrészt Francisco Javier Errázuriz bíboros, Valparaíso érseke, a chilei Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a dél-amerikai állam egyházának legbefolyásosabb személyisége. A világegyházban sem számít jelentéktelennek, hiszen tagja annak a kilenctagú, főpapokból álló fórumnak, amelyet Ferenc pápa 2013-ban azért hozott létre, hogy munkáját segítse. Ez is azt jelzi, hogy a chilei kardinális mekkora hatást gyakorol a pápára. Greg Burke, a Szentszék szóvivője szerint a grémium elkészítette a Kúria reformjára vonatkozó javaslatait, amelyet hamarosan átadnak Ferenc pápának.

A Vatikánban járt azonban egy másik ismert chilei személyiség is, nevezetesen Juan Carlus Cruz, egy philadelphiai vállalat kommunikációs vezetője, aki nem titkolja homoszexualitását. Ő a hírhedt chilei pap, Fernando Karadima egyik legismertebb áldozata, aki a tehetősebbek által lakott fővárosi, santiagói negyedben, El Bosquéban követte el évtizedeken át a borzalmakat. A már 87 éves lelkipásztort 2011-ben, még XVI. Benedek pápasága idején mondta ki bűnösnek egy vatikáni bíróság: a testület megállapította, hogy számos alkalommal bántalmazott szexuálisan fiatalokat. Életfogytiglanig tartó vezeklésre ítélték. Chilei bíróság csak azért nem ítélte el, mert a helyi jogrend szerint az általa elkövetett bűncselekmények elévültek.

Cruz, illetve Karadima sok más áldozata is úgy véli, Errázuriz bíboros, valamint az egyházi vezetés több más tagja éveken tudtak a szexuális visszaélésekről, de nem tettek ellene semmit, s eltussolták ezeket az ügyeket – emlékeztetett a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Cruz 15 éves volt, amikor bántalmazta a főpap. Alighanem senki sem hitt volna neki, vagy legalábbis a társadalom egy része úgy tett, mintha mi sem történt volna. Karadima ugyanis egyfajta személyi kultuszt épített ki maga köré, egyesek már-már szentként tisztelték. Szívesen fogadott el ajándékokat a hívektől. Karadima iskolát is működtetett, amelyben több papot is nevelt. A chilei püspöki kar 32 tagjából négyen Karadima köréből származnak. Közéjük tartozik Osorno egyházmegye püspöke, Juan Barros is. aki vélekedések szerint nem csak tudott a pap által elkövetett borzalmakról, hanem tettestársaként is emlegetik.

Ferenc pápa azonban nem hitt azoknak, akik Barrost is bűncselekmények elkövetésével vádolták. Ezért 2015 januárjában az addigi tábori püspököt a dél-chilei egyházmegye élére nevezte ki. Negatív visszhangja volt a lépésnek Chilében, többen úgy vélték, Ferenc pápa nem akar kiállni a szexuálisan bántalmazottakért, és ő is azokat támogatja, akik szőnyeg alá akarták söpörni ezeket az eseteket. Még rosszabb lett az egyházfő megítélése a helyiek körében, amikor idén januárban, chilei látogatása során egy újságírói kérdésre válaszolva rágalomnak nevezte az osornói püspök elleni vádakat, és indulatosan bizonyítékokat követelt. Ugyanakkor amikor hazatért a Vatikánba, még a repülőgép fedélzetén bocsánatot kért az esetért. Chilei vizitje során viszonylag kevesen voltak szentmiséin, ami elsősorban a botrányok sorozatára vezethető vissza.

Ferenc pápa hallgatott a bírálókra. Ezért februárban a korábban megannyi szexuális visszaélést feltárt máltai érseket, Charles Sciclunát, valamint a spanyol jogi szakértőt, Jordi Bertomeut menesztette Chilébe, hogy járjanak utána annak, mi is történt valójában. Ők ketten, Santiagóban, illetve New Yorkban összesen 64 tanút hallgattak meg. Március 20-án aztán egy 2300 oldalas jelentést tettek le a pápa asztalára. Hogy pontosan mi volt a dokumentumban, nem lehet tudni, de minden jel szerint az egyházfőt megrendítették a benne foglaltak. Elismerte ugyanis, hogy súlyos hibákat követtek el, fájdalmas és szégyent érez a visszaélések kapcsán. Megjegyezte továbbá, hogy nem rendelkezett megfelelő információkkal. Ezért május közepére megbeszélésre rendelte az ország főpapjait, hogy a hogyan továbbról cseréljenek eszmét, megtárgyalják, milyen következményei legyenek a visszaéléseknek.

A pápa véleményében 180 fokos fordulat történt a chilei események kapcsán, amit az is jelez, hogy több áldozatot is a Vatikánba invitált, Cruz mellett James Hamiltont és José Andres Murillót, utóbbi kettő szintén súlyos vádakkal illette Barros püspököt. Ferenc pápa négy napon át beszélgetett az egykori áldozatokkal. Burke vatikáni szóvivő azt közölte, a pápa személyesen akart bocsánatot kérni tőlük.

James Hamilton a megbeszélések után elismerően beszélt a pápáról, a Twitteren kifejtette, igen konstruktív megbeszéléseken vannak túl. Murillo azt közölte, azt közölte a pápával, hogy a szexuális visszaélés hatalommal való visszaélésnek felel meg.

Az Associated Press úgy tudja, hogy a pápának átadott bizonyítékok között az áldozatok szóvivőjének is tartott Cruz egyik levele is szerepelt, amelyben részletesen beszámolt a szexuális visszaélésekről. A pápa jó embernek nevezte Cruzt, aki helyesen akar cselekedni.

Megfigyelők szerint az elmúlt hetek történések után valóságos földrengés várható a chilei katolikus egyházban. A legnagyobb kérdés az, mi lesz Errázuriz sorsa. Kitart-e mellette a pápa, vagy tanácsadói testületéből is meneszti. A bíboros egy ízben azt közölte, nem is tud áldozatként tekinteni Cruzra.

Szerző
2018.05.05 07:32

Visszaengedte az idősebb lengyel bírákat a pulpitusra az elnök

Publikálás dátuma
2018.12.18 21:03

Fotó: NurPhoto/ Mateusz Wlodarczyk
Igaz, mérsékelt mozgástere volt: az EU világossá tette, hogy Lengyelország nem tehet meg mindent az "ítélkező tanácsokkal".
Andrzej Duda lengyel elnök jóváhagyta a parlament által korábban megszavazott törvénymódosítást, amely értelmében visszatérhetnek munkahelyükre a legfelsőbb bíróság korábban nyugalmazott tagjai. A törvény eredeti változatát hétfőn az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága felfüggesztette. Az uniós jogállamisági kifogások már korábban is ismertek voltak, és a varsói törvényhozás november végén elfogadta a Duda által most aláírt módosított változatot. A jogszabály korábbi változatának értelmében a 70-ről 65 évre csökkentett nyugdíjkort elért bírák csak a lengyel elnök jóváhagyásával folytathatták volna szolgálatukat. A módosítás hatályba lépésével a júliusban nyugdíjazott 22 bíró államfői jóváhagyás nélkül  visszatérhet munkahelyére, és a módosítás értelmében meg nem szakítottnak tekintik az összes visszatérő bíró, köztük Malgorzata Gersdorf legfelsőbb bírósági elnök megbízatását. Az újonnan beiktatott bírák esetében viszont a nyugdíjkorhatár 65 év lesz, és hosszabbítás egyáltalán nem lehetséges. Az államfő által most aláírt módosítás nem érinti az úgynevezett igazságügyi reform többi előírását, így például azt, hogy a legfelsőbb bíróságnál létrejött az igazságügyi dolgozók által elkövetett kihágásokkal foglalkozó fegyelmi kamara, valamint az úgynevezett rendkívüli panaszokat intéző kamara. Az utóbbi testület akár 20 évre visszamenőleg is felülvizsgálhatja az alacsonyabb szintű törvényszékek ítéleteit. 
2018.12.18 21:03
Frissítve: 2018.12.18 21:26

Koszovót nem érdeklik a szerb és orosz dörgedelmek, önálló hadsereget akar

Publikálás dátuma
2018.12.18 20:55

Fotó: AFP/
És az EU sem képes pacifikálni a kis balkáni országot.
Sem a nyugat-balkáni régió vezetőinek keddi brüsszeli találkozója, sem az ENSZ Biztonsági Tanácsának hétfői ülése nem tudott változtatni azon a patthelyzeten, amely a Szerbia-Koszovó párbeszédben előállt. A pristinai parlament pénteki döntése, a koszovói hadsereg létrehozásának egyhangú megszavazása (a voksolást a szerb kisebbség képviselői bojkottálták) veszélyesen elmérgesítette a két balkáni ország viszonyát. A helyzetet súlyosbítja, hogy miközben az Európai Unió és az azon kívüli európai államok is elítélik a pristinai lépést, sőt a NATO is aggodalmát fejezte ki azonnal a szavazás után, addig Washington támogatja és ösztönzi a koszovói hadsereg felállítását, történelmileg szükségszerű lépésnek nevezve azt. Mindez egyben azt is előrevetíti, hogy az EU-s és amerikai támogatásokból élő ország nem fog visszalépni mindaddig, míg az Egyesült Államokat maga mögött tudhatja. Hogy miért üdvözlendő Washingtonnak a koszovói hadsereg felállítása, leginkább csak az amerikai-orosz mindenre kiterjedő hatalmi versengéssel magyarázható, ugyanis a Szerbia stratégiai partnerének, egyik legfőbb támogatójának számító Oroszország is hevesen ellenzi az pristinaiak egyoldalú döntését. A washingtoni vezetés a szerb árukra kivetett száz százalékos különvámot sem bírálta, nem szorgalmazta annak eltörlését, így az Európai Unió kérése és figyelmeztetése e téren is süket fülekre talált Koszovóban, teljesen kilátástalan helyzetbe sodorva az uniós védnökség alatt zajló, megrekedt szerb-koszovói párbeszédet. Belgrád és Aleksandar Vucic szerb államfő az egyeztetések folytatásának feltételéül a különvámok eltörlését nevezte meg. A koszovói hadsereg kapcsán Belgrád annak a jogi dokumentumnak a felmutatását követeli, amely jogalapot nyújt erre, ugyanis még a Szerbia által el nem ismert ország alkotmánya is úgy rendelkezik, hogy önálló hadsereg létrehozásához kérnie kell és meg kell kapnia a szerbek jóváhagyását. Nos, Pristina nem is kérte azt, Hashim Thaci koszovói elnök pedig leszögezte az ENSZ BT ülésén: a folyamat visszafordíthatatlan, a saját hadsereg megalakítása teljesen normális döntés, már öt éve meg kellett volna hozni. A koszovói elnök szerint a késlekedés annak tudható be, hogy „olyanok jóakaratát várták, akik erre nem mutattak hajlandóságot”. 

Mogherini a célpont

Federica Mogherini, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nem mondható a koszovói nagyközönség kedvencének. Vasárnap, az ENSZ BT és a tegnapi brüsszeli tárgyalások előtti véghajrában több ezer koszovói albán hivatalos Facebook oldalán bírálta a főképviselőt, amiért a koszovói állampolgárok az egyedüliek a Balkánon, akik számára fenntartják az uniós vízumkötelezettséget. Mogherinit rasszistának és szerbpártinak nevezték az elégedetlen koszovóiak.

Témák
Koszovó
2018.12.18 20:55
Frissítve: 2018.12.18 20:56