Négy országos listás mandátum kiadásáról döntött az NVB

A Nemzeti Választási Bizottság pénteki ülésén döntött az áprilisi országgyűlési választáson országos pártlistáról mandátumot szerzett, de arról lemondó jelöltek mandátumának kiadásáról.

A tavaszi parlamenti választáson listáról mandátumot szerző Molnár Csaba (DK), Niedermüller Péter (DK), Vona Gábor (Jobbik), és Gőgös Zoltán (MSZP) is lemondott mandátumáról. A jogszabály szerint a listán szerzett mandátumok megüresedése esetén a jelölőszervezetek nevezhetik meg, kinek kérik a megüresedett mandátum kiadását. A Molnár Csaba lemondása miatt megüresedett mandátumot László Imrének, Niedermüller Péter mandátumát Arató Gergelynek kérte kiadni a DK. A Vona Gábor lemondása miatt megüresedett mandátumot Rig Lajosnak kérte kiadni a Jobbik.

Az MSZP pedig Gőgös Zoltán mandátumát Harangozó Tamásnak kérte kiadni. Az NVB egyhangú döntéssel a képviselőknek kiadta a mandátumokat. Az NVB határozatai nem jogerősek, ellenük három napon belül lehet jogorvoslatot benyújtani a Kúriához. Az országgyűlési választáson listáról mandátumot szerző képviselők péntek délután veszik át mandátumaikat az Országházban, miután a Kúria valamennyi választási jogorvoslatot elbírálta csütörtökön és a választás listás eredménye is jogerőre emelkedett. 

Szerző

Laborbalesetet szenvedett virológus - Elhagyhatja a kórházat

Most már egészen biztosan nem fertőződött meg ebolavírussal az a magyar kutató, aki három hete szenvedett balesetet ebolakutatás közben az Országos Közegészségügyi Intézet Nemzeti Biztonsági Laboratóriumában - közölte a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa az MTI érdeklődésére pénteken. Szlávik János elmondta, a kutatót pénteken hazaengedik a kórházból, mert teljesen tünet- és panaszmentes.

A főorvos hozzátette: letelt az eddig ismert leghosszabb lappangási idő, ami ebolagyanú esetén 21 nap. A virológust azonban utánkövetik, de ez már csak a kapott kísérleti oltás és a gyógyszeres kezelés miatt szükséges. Szlávik János beszámolt arról, hogy a tudóst mindvégig a Dél-pesti Centrumkórház egyik elkülönített helyiségében kezelték, ahová védőfelszerelés nélkül senki sem léphetett be.

A kutató április 13-án szenvedett tűszúrásos balesetet ebolakutatáshoz kapcsolódó állatkísérletek közben.

Szlávik János korábban elmondta, hogy a virológus 24 órán belül megkapta a szükséges védőoltást, és antivirális kezelést is kezdtek nála. Mind a kapott oltóanyag, mind a virális szer kísérleti készítmény, de az oltást korábban sikeresen alkalmazták ebolajárványoknál - tette hozzá. Jelen esetben is mérlegelni kellett, hogy a kutató megkapja-e a készítményeket, végül a virológusok és a klinikusok az oltás beadása és a gyógyszeres kezelés mellett döntöttek - ismertette, hangsúlyozva, ezek a készítmények bizonyítottan hatékonyak az ebolára. Az ebolavírus levegővel nem, csak fertőzött testnedvekkel terjed, tünetei a magas láz, fejfájás, hányás, agyvelőgyulladás és vérzés.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) végig figyelemmel kísérte az esetet, koordinált azzal kapcsolatban mindent, és minden nap jelentést kapott tudós állapotáról. A Nemzeti Biztonsági Laboratóriumot (NBL) 2013 májusában mutatták be a sajtónak. A Közép-Európában egyedülálló intézmény a legszigorúbb biztonsági követelményeknek is megfelelően alkalmas a legveszélyesebb kórokozók izolálására, tenyésztésére, valamint biokémiai tesztek elvégzésére. A munkatársak teljesen zárt, túlnyomásos védőruházatot viselnek, a laboratórium 24 órás, folyamatos ellenőrzés alatt áll, még a levegő sem juthat ki az épületen kívülre. A legszigorúbb ellenőrzés minden munkafolyamatra érvényes, a ki- és beléptetést regisztrálják.

A NBL szorosan együttműködik az Európában található többi referencialaboratóriummal, és elvárás, hogy a budapesti intézményben ugyanazt a kórokozót többféle módszerrel is ki tudják mutatni. A laboratóriumban a legfertőzőbb betegségek kórokozóit tárolják, vagy végeznek velük vizsgálatokat. Megtalálható itt egyebek mellett a pestis, az ebola, a lépfene (anthrax) kórozója, az állatokban szívférgességet okozó fonálféreg, továbbá vizsgálatokat folytatnak az újinfluenza (H7N9) vírusával is.

Szerző

Rogánék belefulladnak a bocsánatkérésbe

Publikálás dátuma
2018.05.04. 17:10
Fotó: Tóth Gergő
Péntek délben hirdetett jogerős ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla a Magyar Helsinki Bizottság által a Miniszterelnöki Kabinetirodával szemben indított perben – hívta fel a figyelmet az emberi jogi szervezet Facebook-bejegyzésére a 444.hu.

A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú döntéssel, amely februárban kimondta, hogy a nemzeti konzultáció valótlan és jó hírnevét sértő állításokat fogalmazott meg a Magyar Helsinki Bizottságról. Az ítélet fenntartotta a 2 millió forintos sérelemdíjra kötelezést, de van egy újdonság is benne. Míg az elsőfokú bíróság elégtételként csak az MTI-n keresztül közzéteendő bocsánatkérésre kötelezte a Miniszterelnöki Kabinetirodát, a jogerős ítélet szerint harminc napig a kormany.hu nyitóoldalának is ezzel kell majd kezdődnie, mivel a 8 millió polgárhoz eljuttatott hazugsággal ez arányos elégtétel.

A Magyar Helsinki Bizottság 2017. október 1-jén személyiségi jogi pert indított a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a „Nemzeti Konzultáció” lebonyolítója ellen. A civil jogvédők azt kérték a bíróságtól, hogy állapítsa meg: a kormány által minden háztartáshoz eljuttatott „nemzeti konzultációs kérdőívében” szereplő állítások megsértették az egyesület jó hírnévhez fűződő jogát.

Az első- és másodfokú bíróság szerint is valótlan tartalmú – a valós tényeket hamis színben feltüntető – 5. pont többek között azt tartalmazta, hogy a Magyar Helsinki Bizottság a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat védi, és ezzel pártolja a törvénytelenséget. A jogsértés megállapításán kívül a civil jogvédők azt is kérték, hogy a kormányszerv közleményben fejezze ki sajnálkozását, és fizessen 2 millió forint sérelemdíjat. (Amikor a kérdőíveket 8 millió példányban ki is postázták, ezt 8 millió forintra emelte az egyesület.)

A per során ideiglenes intézkedésként a Fővárosi Ítélőtábla már megtiltott a konzultáció kérdőív ötödik pontjának terjesztését, de akkor a kérdőívek kiküldése már megtörtént. A „nemzeti konzultációs per” érdemi tárgyalása ezután kezdődött el.

Az idén februárban meghozott elsőfokú ítéletet követően a Fővárosi Ítélőtáblán ma kihirdetett másodfokú ítélet minden lényeges pontban jogerősen is helyt adott a jogvédő egyesület keresetének. Ezek szerint a „nemzeti konzultációs kérdőívben”, az 5. „kérdés” magyarázataként szereplő szövegben a Magyar Helsinki Bizottságra vonatkozó kitételek nem a „kormány véleményének”, hanem tényállításnak minősülnek, amelyek a valós tevékenységétől eltérő, hamis színben tüntetik fel a civil jogvédő egyesületet.

Azt is leszögezte a másodfokú bíróság, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda mint kormányzati szerv nem igényelhet alapjogi védelmet, mert ez a védelem a polgárokat illeti meg az állammal szemben. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a perrel érintett nemzeti konzultációs kiadvány csak nagyon kis mértékben különbözött egy egyszerű reklámtól.

A bíróság a kormányszervet jogerősen 2 milliós sérelemdíj kifizetésére kötelezte azon túl, hogy a sajnálkozását az MTI-n és a kormany.hu nyitóoldalán is közzé kell tennie harminc napig. Ráadásul az ítélet eltiltotta további jogsértésektől a közkeletűen „propagandaminisztériumként” emlegetett kormányszervet.

Szerző