Nagyon fontosnak tartjuk, hogy minél többen a teljes szöveget megismerjék, és ne csak kiragadott idézetek alapján alkossanak véleményt – mondta lapunknak Makláry Ákos, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) elnöke. A KÉSZ honlapján olvasható ajánlás szerint az elmúlt években közel százan dolgoztak a – kormánykritikus kitételei miatt nagy visszhangot kiváltó – vitairaton, hogy keresztény alapokon elemezzék a társadalom, a közélet és a politika helyzetét. Négy sarkalatos erényre, az igazságosságra, a mértékletességre, az erősségre és az okosságra építettek: ezek fényében igyekeztek objektívan értékelni a mai magyar társadalomban észlelhető jelenségeket, valamint irányt jelölni a keresztény gondolkodású közéleti szereplők számára.
A kiadványról szóló sajtóhírek szerint a keresztény értelmiségiek keményen bírálták a fideszes kormányt. A KÉSZ, valamint az elkészítésben közreműködő Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre erre közös állásfoglalást adott ki, a szervezetek szerint ugyanis a kiadvány nem a jelenlegi kormány vagy egy konkrét politikai párt kritikája.
Makláry Ákos kérdésünkre közölte, hogy az állásfoglalás magáért beszél, ahhoz nincs mit hozzátenni. Bár az ajánlásban valóban az szerepel, hogy a szerzők a magyar társadalom helyzetét elemzik, szerinte egyértelmű: a szöveg egészében nem kizárólag a mai kormányra, hanem az előzőekre is vonatkozik, hiszen a kritika a hatalom mindenkori gyakorlóinak szól. Ugyanakkor vannak olyan részek is, amelyek nem kizárólag Magyarországra vonatkoznak, hanem általános és keresztény értékítéletet tartalmaznak.
Megkérdeztük, hogy melyek azok a pontok, amelyeket a sajtó tévesen tulajdonított a kormány bírálatának, de Makláry Ákos nem kívánt konkrét példákat említeni. Csak annyit mondott: a kritikus szolidaritás alapján elkészített kiadvánnyal a kormányzati munkát kívánják segíteni.
A kívülálló szemével a kormányt leginkább bíráló részek közé tartozik a Mértékletesség a gazdaságban című fejezet. Manapság nincsenek szabadon elfoglalható földek, mint a római korban, azonban vannak uniós források – olvasható. Azt tapasztaljuk – folytatódik a szöveg –, hogy az uniós pénzek egyesek számára úgy állnak rendelkezésre, mint a rómaiaknak a frissen hódított földek. Ez „olyan mértékben vállalhatatlan része a mai magyar közéletnek, amit a keresztény értelmiség nem tud és nem is akar tovább magyarázni”.
Más helyen a vitairat arra hívja fel a figyelmet, hogy a „keresztény embertől távol áll az erőből politizálás”, vagy arra, hogy a politikai elit legtöbbször leplezve, de néha már leplezetlenül is felhasználja az informális összeköttetései által nyújtott előnyöket.
A kiadvány ugyanakkor elismeréssel szól több helyen – például a kettős állampolgársággal kapcsolatban – a kormány teljesítményéről, olykor pedig az ellenzék egy jól beazonosítható részét kritizálja: „Határozottan intjük a hazai politikai közösségeket, hogy átmeneti politikai érdekeik miatt ne támadják a határon túl élő magyaroknak ezt a legfontosabb nemzeti visszakapcsolódási lehetőségét”.
A Professzorok Batthyány Köre tagjai közül egyetlen professzor vállalta, hogy legalább név nélkül elmondja a véleményét a kiadványról. Szerinte konkrét nevek nélkül is egyértelmű kikre gondoltak, amikor a bírálataikat megfogalmazták. Érdemes megemlíteni, hogy a kötet készítésében a 189 tagú társaságból csak páran vettek részt, a Népszavának nyilatkozó professzor pedig nem tudott arról, hogy a sajtóhírek hatására megjelenik a cikkünkben is idézett közlemény.
Király Miklós, aki szintén tagja a Professzorok Batthyány Körének – sőt: a kiadvány készítői külön köszönetet mondtak neki, "értékes hozzájárulásáért” – szintén nem akart nyilatkozni. Nyilvános Facebook-oldalán viszont a közlemény megjelenését követően azt írta: „Hát igen. A bátorság erényét is kell tudni gyakorolni.”
Kollégái ezt nem fogadták meg, hiszen sokan még a kérdések feltevése előtt a szervezet elnökéhez irányították lapunkat. Náray-Szabó Gábor csupán annyit közölt: „lezártuk a dolgot, mindent elmondtunk, amit akartunk.”
A mostani keresztény értelmiségi kiadvány harmadik a sorban, Az idők jelei először 2015 őszén jelent meg. A bemutatón jelen volt és beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök is. A fideszes kormányfő hangsúlyozta: jó lenne, ha a „különböző szellemi csoportosulások rendszeresen megfogalmaznák mindazt, ami feszíti őket, és egyfajta értelmiségi írástudói bátorságról és felelősségről tanúságot téve az ettől eltérő magatartást gyávaságnak minősítve, előállnának úgy, mint ahogy most is történik, azokkal a gondolatokkal, amit szerintük a politikának figyelembe kell vennie”.
Akkor még Osztie Zoltán volt a KÉSZ elnöke, aki egyik nyilatkozatában jelezte, hogy a kiadvány nem nélkülözi a kritikát, az oktatási részből kiderül például, hogy téves irány volt a túlközpontosítás.
Osztie Zoltán – Náray-Szabó Gábor és Tordáné Petneházy Judit mellett – a mostani kiadványnak is szerkesztője. A szerkesztőbizottság annak a Kásler Miklós onkológusnak is megköszöni „értékes hozzájárulását”, aki várhatóan Balog Zoltán miniszter posztját veszi át a kormányban.
