Mégiscsak bírálni akartak Az Idők jelei 2018 kiadvány készítői

Publikálás dátuma
2018.05.05. 07:09
FORRÁS: KERESZTÉNY ÉRTELMISÉGIEK SZÖVETSÉG
Noha tagadták Az Idők jelei 2018 című kiadvány készítői, hogy az Orbán-kormány kritikája lenne a könyv, azt végül lapunknak többen is elismerték: nem akarták elhallgatni nemtetszésüket.

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy minél többen a teljes szöveget megismerjék, és ne csak kiragadott idézetek alapján alkossanak véleményt – mondta lapunknak Makláry Ákos, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) elnöke. A KÉSZ honlapján olvasható ajánlás szerint az elmúlt években közel százan dolgoztak a – kormánykritikus kitételei miatt nagy visszhangot kiváltó – vitairaton, hogy keresztény alapokon elemezzék a társadalom, a közélet és a politika helyzetét. Négy sarkalatos erényre, az igazságosságra, a mértékletességre, az erősségre és az okosságra építettek: ezek fényében igyekeztek objektívan értékelni a mai magyar társadalomban észlelhető jelenségeket, valamint irányt jelölni a keresztény gondolkodású közéleti szereplők számára.

A kiadványról szóló sajtóhírek szerint a keresztény értelmiségiek keményen bírálták a fideszes kormányt. A KÉSZ, valamint az elkészítésben közreműködő Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre erre közös állásfoglalást adott ki, a szervezetek szerint ugyanis a kiadvány nem a jelenlegi kormány vagy egy konkrét politikai párt kritikája.

Makláry Ákos kérdésünkre közölte, hogy az állásfoglalás magáért beszél, ahhoz nincs mit hozzátenni. Bár az ajánlásban valóban az szerepel, hogy a szerzők a magyar társadalom helyzetét elemzik, szerinte egyértelmű: a szöveg egészében nem kizárólag a mai kormányra, hanem az előzőekre is vonatkozik, hiszen a kritika a hatalom mindenkori gyakorlóinak szól. Ugyanakkor vannak olyan részek is, amelyek nem kizárólag Magyarországra vonatkoznak, hanem általános és keresztény értékítéletet tartalmaznak.

Megkérdeztük, hogy melyek azok a pontok, amelyeket a sajtó tévesen tulajdonított a kormány bírálatának, de Makláry Ákos nem kívánt konkrét példákat említeni. Csak annyit mondott: a kritikus szolidaritás alapján elkészített kiadvánnyal a kormányzati munkát kívánják segíteni.

Bíráltak és dicsértek

A kívülálló szemével a kormányt leginkább bíráló részek közé tartozik a Mértékletesség a gazdaságban című fejezet. Manapság nincsenek szabadon elfoglalható földek, mint a római korban, azonban vannak uniós források – olvasható. Azt tapasztaljuk – folytatódik a szöveg –, hogy az uniós pénzek egyesek számára úgy állnak rendelkezésre, mint a rómaiaknak a frissen hódított földek. Ez „olyan mértékben vállalhatatlan része a mai magyar közéletnek, amit a keresztény értelmiség nem tud és nem is akar tovább magyarázni”.

Más helyen a vitairat arra hívja fel a figyelmet, hogy a „keresztény embertől távol áll az erőből politizálás”, vagy arra, hogy a politikai elit legtöbbször leplezve, de néha már leplezetlenül is felhasználja az informális összeköttetései által nyújtott előnyöket.

A kiadvány ugyanakkor elismeréssel szól több helyen – például a kettős állampolgársággal kapcsolatban – a kormány teljesítményéről, olykor pedig az ellenzék egy jól beazonosítható részét kritizálja: „Határozottan intjük a hazai politikai közösségeket, hogy átmeneti politikai érdekeik miatt ne támadják a határon túl élő magyaroknak ezt a legfontosabb nemzeti visszakapcsolódási lehetőségét”.


A Professzorok Batthyány Köre tagjai közül egyetlen professzor vállalta, hogy legalább név nélkül elmondja a véleményét a kiadványról. Szerinte konkrét nevek nélkül is egyértelmű kikre gondoltak, amikor a bírálataikat megfogalmazták. Érdemes megemlíteni, hogy a kötet készítésében a 189 tagú társaságból csak páran vettek részt, a Népszavának nyilatkozó professzor pedig nem tudott arról, hogy a sajtóhírek hatására megjelenik a cikkünkben is idézett közlemény.

Király Miklós, aki szintén tagja a Professzorok Batthyány Körének – sőt: a kiadvány készítői külön köszönetet mondtak neki, "értékes hozzájárulásáért” – szintén nem akart nyilatkozni. Nyilvános Facebook-oldalán viszont a közlemény megjelenését követően azt írta: „Hát igen. A bátorság erényét is kell tudni gyakorolni.”

Kollégái ezt nem fogadták meg, hiszen sokan még a kérdések feltevése előtt a szervezet elnökéhez irányították lapunkat. Náray-Szabó Gábor csupán annyit közölt: „lezártuk a dolgot, mindent elmondtunk, amit akartunk.”

Kásler Miklósnak is köszönik

A mostani keresztény értelmiségi kiadvány harmadik a sorban, Az idők jelei először 2015 őszén jelent meg. A bemutatón jelen volt és beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök is. A fideszes kormányfő hangsúlyozta: jó lenne, ha a „különböző szellemi csoportosulások rendszeresen megfogalmaznák mindazt, ami feszíti őket, és egyfajta értelmiségi írástudói bátorságról és felelősségről tanúságot téve az ettől eltérő magatartást gyávaságnak minősítve, előállnának úgy, mint ahogy most is történik, azokkal a gondolatokkal, amit szerintük a politikának figyelembe kell vennie”.

Akkor még Osztie Zoltán volt a KÉSZ elnöke, aki egyik nyilatkozatában jelezte, hogy a kiadvány nem nélkülözi a kritikát, az oktatási részből kiderül például, hogy téves irány volt a túlközpontosítás.

Osztie Zoltán – Náray-Szabó Gábor és Tordáné Petneházy Judit mellett – a mostani kiadványnak is szerkesztője. A szerkesztőbizottság annak a Kásler Miklós onkológusnak is megköszöni „értékes hozzájárulását”, aki várhatóan Balog Zoltán miniszter posztját veszi át a kormányban.

Keresztény értelmiségiek - Szép az inged, de gyűrött a nyaka

Publikálás dátuma
2018.05.05. 07:08
Fotó: Molnár Ádám
A Fideszben pozitívan fogadták a kiadványunkat – állította Osztie Zoltán plébános, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége volt elnöke, Az idők jelei egyik szerkesztője.

- Miért érezték szükségét annak, hogy utólag közleményben sajnálkozzanak, amiért a sajtó a kormány bírálataként értékelte a kiadványukat? Elvégre ténylegesen az: a kormány bírálata.

- Egyáltalán nem igaz, amit a fejünkre olvastak, hogy megijedtünk vagy visszakoztunk volna. Akinek inge, vegye magára, akinek pedig nem inge, ne vegye magára. Egyik szerkesztőtársam, Náray-Szabó Gábor így fogalmazott: szép az inged, de gyűrött a nyaka, igazítsd meg, és akkor még szebb lesz. Szerettük volna kifejezni, hogy miközben teljes mértékig helyeseljük az irányokat, értékeljük az országban zajló pozitív folyamatokat, úgy érezzük, tisztulásra is szükség van.

- A szövegben egyértelmű utalások olvashatók a „fideszes oligarchákra”.

- Így van.

- Tőlük kell megtisztítani a közéletet? Kikre gondolnak?

- Még azt a kiegészítést tenném, hogy minden politikai pártnak és társadalmi szolgálatot végző erőnek szüksége van tőkés háttérre, anyagi fedezetre. Semmiképpen sem akartunk személyeskedésekbe belemenni, nem szeretnénk bárkit is megnevezni.

- Személyek nélkül hogyan értelmezhetők a bírálatok?

- Általános jelenségeket elemeztünk. Ismerősömet idézve létezik egyfajta „hegyes cipős, csőnadrágos, arroganciával párosuló” stílus, amin változtatni kell. Talán nem ide tartozik, de – amennyire meg tudom ítélni – Orbán Viktor szakmai irányú átalakításokat hajtott végre a kormányban, és ezt jó jelnek tartom. Mindenképpen hangsúlyozni szeretném, hogy a vitairatunkban 255 állítás szerepel, a sajtóban ebből 26-ot azonosítottak a kormány bírálataként. Azt hiszem, ezek a számok jól tükrözik az arányokat.

- A Fidesz ilyen arányban sem szokta eltűrni a kritikát.

- Mi viszont ezt mondjuk, ehhez tartjuk magunkat. Nem pártpolitikai szervezet vagyunk, az emberi természet alaptörvényeiben meglévő erények alapján vizsgáltuk a közéletet. Nagyon örülünk, hogy párbeszédet indítottunk el, de mindenkit arra kérünk, a teljes szöveget olvassa, ne ragadjon ki olyan mondatokat, amelyeket aztán könnyű abszolutizálni.

- Milyen visszajelzéseket kaptak a Fidesztől?

- Egészen furcsa dolgokat is hallottunk. Például azt: Balog Zoltán tudta, hogy nem marad miniszter, és azért támogatta a kiadvány megjelenését, mert személyes sértődöttségből támadni akarta a kormányt. Pedig a szöveg már sokkal korábban elkészült, jóval az előtt, hogy egyáltalán szóba került volna, kiből lesz miniszter az új kormányban. Szándékosan a választások után jelentettük meg, hogy véletlenül se használhassa fel senki a kampányban. A kérdésre válaszolva: a Fideszben kifejezetten üdvözölték a vitairatunkat.

- Németh Szilárd nem annyira. A kiadványra reagálva azt ajánlotta az önök figyelmébe, hogy „Soros György fia már nyíltan támadja azt a magyar miniszterelnököt, aki még le sem tette az esküt.”

- Bevallom, erről eddig nem értesültem, de a negatív vélemény is vélemény. Összességében elmondhatom, hogy a Fideszben határozottan pozitív fogadtatása volt a kiadványunknak.

Szerző
Témák
keresztény

Terápiás kinevezések

Publikálás dátuma
2018.05.03. 22:30
Kásler Miklós - Népszava fotó
Mégsem egy tornatanár vagy illuzionista – értékelte Kincses Gyula egészségügyi szakértő, egykori államtitkár, hogy két kórházigazgató kerül vezető szerepbe az egészségügyért is felelős tárcánál. A szakma ennél kicsit bizakodóbb.

Nincs hiány aggályokban, de összességében inkább óvatos optimizmus érzékelhető – ez derült ki miután lapunk egészségügyi vezetőket, szakértőket kérdezett arról, mit üzen számukra az, hogy két kórházi vezető is fontos feladatot kap az új Orbán-kormányban az ágazatért is felelős tárcánál.

A megkérdezettek egyike sem emlékezett arra, hogy a miniszteri poszt várományosa, Kásler Miklós, az Onkológia Intézet főigazgatója és a reménybeli egészségügyi államtitkár, Nagy Anikó, a Heim Pál gyermekkórház főigazgatója valaha is átfogó egészségpolitikai tervekről beszélt volna előttük. Szakmai múltjuk alapján főként arra tippeltek, hogy a szabályozásban, és a szabályok szigorúbb követésében, az ellátás rendezetlenségeinek visszanyesésében érhetnek el apróbb sikereket. Többen arra is fogadást mertek volna kötni, hogy a nagy rendszerigazgató lépések megvalósítását – már ha lesz ilyen feladat – azt nem a humántárca politikai vezetőitől, hanem a Matolcsy-féle műhelyektől várja a kormányfő.

Járóbetegszakellátók: jó választás
„Két jó vezetőt kapott az ágazat” – állítja Pásztélyi Zsolt, a járóbetegszakellátó szövetség elnöke, aki szerint Kásler Miklós és Nagy Anikó személye garancia arra is, hogy nem egy kívülről kényszerített reformot kell majd végrehajtani, hanem az ágazaton belül kell és lehet meghozni a szükséges döntéseket. Pásztélyi nem számít gyors változásokra. Mint mondja – újabb két választás jön, ezért most valószínűleg néhány hónapig nyugalomra van szükség. A rendszert stabilizálni kell, a meglévő lehetőségekkel és ezt "ki más valósíthatná meg, mint olyanok, akik értik az egészségügyet."

„Egy felkészült egészségügyi szakember helyett, most kettő lesz a humántárcánál. Nagyjából ennyit lehet elmondani” – állítja egykedvűen Tótth Árpád, aki a zirci kórház főigazgatói székét hagyta hátra, hogy Norvégiában szervezze egy teljes régió egészségügyi ellátását. – Meg még talán azt, hogy olyan embert is le lehet váltani az egészségügy éléről, akinek a munkájával kapcsolatban semmiféle kritika nem fogalmazódott meg nyilvánosan, és aki végig hűen követte a kormány stratégiáját, végrehajtotta az utasításokat – utalt Tótth Árpád Ónodi-Szűcs Zoltán, leköszönő államtitkárra. Szerinte fontos üzenet az is: bár továbbra sem tudni mi a feladat, mégis két, a saját területén sikeres és elismert kórházi menedzserre van szükség a kormányban. Az egészségügynek most programra, jövőképre lenne szüksége, az pedig a hétvégén zajlott kórházszövetség kongresszusán is megmutatkozott, hogy az ágazaton belül is mindenki mást gondol a kihívásokról és a következő négy év feladatairól.

Nagy Anikó - MTI/Bruzák Noémi

Nagy Anikó - MTI/Bruzák Noémi

Nagy Anikó 56 éves, Szegeden végezte az orvosi egyetemet. Hat éve a Heim Pál gyermekkórház főigazgatója. Beosztottjai kemény kezű, törtető, akaratos, nagy munkabírású vezetőként jellemzik. „Szakmailag hozzáértő, bizonyos jogi és gazdasági kérdésekben elég jó meglátásai vannak, de még soha nem született olyan papír, koncepció, amit ő jegyzett volna" – mondta egyik forrásunk, aki azt is hozzátette: "Anikó kiváló végrehajtó ember lehet a kormányzatban, de átfogó víziókat az ágazat jövőjéről biztosan nem fog gyártani." Az kiderült róla nem egyszer, hogy a betegekért, kórházi vezetőtársaiért képes akár a hivatalos állásponttal is szembemenni. Az elmúlt évek alatt többször is konfrontálódott az állami kórházfenntartóval és az államtitkársággal is. A Magyar Kórházszövetségben ő volt talán a legharcosabb ellenzője a kórházi kancellária-rendszer bevezetésének. Emiatt "csattanásaik" is voltak Ónodi-Szűcs Zoltánnal. Két éve nagyon szoros a kapcsolata Kásler Miklóssal. „Sülve-főve együtt voltak, az országos intézetek megerősítéséért lobbiztak együtt. Talán most mindketten abban bíznak, hogy lesz lehetőségük egyéni ambícióikat is érvényre juttatni” – mondta egy másik forrásunk. Van aki szerint Nagy Anikó mostani megbízatásában része van annak, hogy Lévai Anikóval, a miniszterelnök feleségének gimnáziumi társa volt. Mások szerint Kásler Miklós személyes kívánságára nevezik ki államtitkárnak. „Azt, hogy Kásler Miklós e kívánságát Orbán Viktor teljesítette, azt is jelenti, hogy nagyon erős mandátuma lesz a kormányban az onkológus-professzornak.”

Ez utóbbira erősít rá Varga Péter Pál gerincsebész a Budai Egészségközpont alapító főigazgatója, aki szerint Kásler Miklós nagy műveltségű, széles látókörű, az onkológiában megkerülhetetlen ember. Ha valaki, akkor ő biztosan ismeri az egészségügy összes rákfenéjét. Varga Péter Pál azt mondja: jó az is, hogy gyakorló kórházi vezető lesz Nagy Anikó személyében az államtitkár. „Nagy kérdés, hogy a szükséges makrogazdasági változásokra mekkora lesz a fogadókészség az egészségügyben.” Varga Péter Pál szerint a három legfontosabb lépés egyike a kiegészítő (másodszintű) biztosítások bevezetése, az intézmények jogállásának átalakítása, azaz a kórházi gazdálkodás váltása költségvetésiről társaságira, a harmadik pedig az egészségügy áfa-körbe való teljes bevonása. (Most a beszerzések után az egészségügyben meg kell fizetni az áfát, de azt az intézmények nem igényelhetik vissza.) A magánellátásban is érdekelt gerincsebész szerint további feladat lenne megállítani a kórházak adósságspirálját, mert ha ezek a kérdések nem kerülnek napirendre – nincs esély az ágazat stabilizálására.

Kásler Miklós - Népszava fotó

Kásler Miklós - Népszava fotó

Kásler Miklós 68 évesen kerül az államigazgatásba, közvetlen politikai tapasztalata nincs. Egyik orvostársa szerint ravasz ember. Hajlandó kompromisszumokat kötni, ha azzal nő a befolyása. Az onkológia központosításával olyan óriás intézménnyé nőtt a Kékgolyó utcai országos intézet, ami ma már képtelen ellátni az odatóduló betegeket. De az intézmény fejlesztésére Kásler szerzett 12 milliárdot. És az is lehet, hogy ezzel több betegen segített, mint amennyinek a központosítás ártott. Egy másik forrásunk szerint sokat elárul a szakterületén megkerülhetetlenként aposztrofált Kásler professzorról, hogy a hazai onkológiai ellátás máig is egyik nagy „rákfenéje”, hogy betegek vesznek el a rendszerben, mert megkésve jutnak el a diagnózishoz, és a terápiához. Ha valami, akkor a személyre szabott követőrendszer már működhetne a rákgyógyításban. Ezzel életeket lehetne megmenteni.

Poller Imre orvos, egészségügyi szakértő szerint az orvos-professzor eddig is csapatjátékos volt. Az igazi nagy kérdés az, hogy mit kell majd végrehajtania. Miután Balog Zoltán kiszállt, elgondolkodtató, hogy ő mit nem akarhatott megcsinálni. Kásler Miklós domináns területe az egészségügy lesz. A professzor rendszerekben gondolkodik, szakterületét és az intézetét 25 éven át építgette, szépítgette. Más kérdés, hogy a saját intézete kötötte le eddig az erőforrásait, ezért az országos onkológiai programban maradtak lyukak. Amivel most a sajtóban mindenki élcelődik, hogy a tízparancsolattal gyógyítaná meg a betegségeket nem jellemző rá, a gondolkodása ennél mélyebben strukturált, személyisége összetettebb. „Ha az idézett mondatait nem politikai pr-fogásnak szánta, akkor csak az történhetett, hogy ahogy az ember idősödik, bizonyos gondolatokat már képes kontroll nélkül kimondani" – adott magyarázatot a szakértő. „Nagy érdeme az onkológiai rendszer egységesítése a regionális és a megyei centrumokig, ezt egyetlen más orvosi területen sem sikerült megvalósítani. Ez a központosítás sok érdeksérelemmel járt, de általános megítélés szerint szükség volt rá, racionális lépés volt. Ő valamit letett az asztalra, és ezzel nehéz vitatkozni – mondja Poller Imre.

Székely Tamás, egykori szocialista egészségügyi miniszter szerint Kásler Miklós jó vezető olyan értelemben, hogy a saját intézményét jól menedzselte. Ha ezt meg tudja ismételni a tárca élén, az nagyon jó lenne. Nagy Anikóval akár jó párost is alkothatnak – azt mondom: „adjunk nekik 100 nap türelmet.”

– Öröm, hogy mégsem egy tornatanár, vagy illuzionista cirkuszigazgató hanem az egyik legnagyobb népegészségügyi probléma szakértője lesz a humánminiszter – állítja Kincses Gyula szakértő, egykori államtitkár, aki rögtön hozzá is teszi, Nagy Anikót nem ismeri, róla nem tud mit mondani. A két név együtt mégis azt jelenti, jobban mehetnek a dolgok, lehet, hogy elkezdenek majd szakmai szabályokat fejleszteni, de érdemi reformok nem, legfeljebb csak finom hangolások várhatók. Ami történni fog, az a tárcán kívül zajlik majd. „Emlékezzünk csak a munkáltatói biztosítások történetére, az egészségbiztosításról biztosításról szóló törvényhez akkor sem nyúlt hozzá senki. Adótörvényt módosították, a változásokról pedig nem az egészségügyért felelős államtitkár adott magyarázatot, hanem az adóhivatal tett közzé állásfoglalást.”

Alapellátók: esély az ágazatnak
– Gyakorlati szakemberek, ismerik a rendszert. Ez jó esélyt jelenthet az ágazatnak – értelmezi a két vezető kiválasztását Selmeczi Kamill, az alapellátó orvosok szövetségének elnöke. Ő csak amiatt aggódik, hogy jusson a figyelmükből a fővároson kívül élőkre is. „Valószínűleg a központi régió fejlesztésével telik majd a ciklus, csak reménykedni tudunk, hogy lesz pénz másra, a háziorvosi praxisok fölzárkóztatásának a folytatására is.”

Szerző