Az ingatlanpiac és az építőipar számára egyre sürgetőbb az áfa kérdése, hiszen egy nagyobb társasház-építés átfutási ideje legalább másfél-két év. A jelenlegi szabályozás egyértelmű: a kedvezményes, öt százalékos áfa csak 2019 végéig marad fenn, ami sok beruházót kapkodásra késztet, ez pedig a most épülő lakásoknál minőségi problémákat okozhat. A piacon ugyanakkor él egy várakozás a kedvezményes áfa határidejének meghosszabbítása iránt. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter még az év elején ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott „ha a kormány úgy ítéli meg, hogy ezt a határidőt ki kell tolni, akkor az év második felében foglalkozik majd a kérdéssel”.
A tegnapi Lakás Konferencián Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára viszont csupán azt jelezte: a kormány vonatkozó álláspontját nem tudja ismertetni, mivel az új kabinet még nem állt fel. De megemlítette: az otthonteremtés továbbra is kiemelt cél marad a demográfiai helyzet javítása érdekében.
A piac bizonytalanságát jól jelzi, hogy a kiadott új építési engedélyek száma az első negyedévben országosan csupán 3,4 százalékkal nőtt, ami 9850 új engedélyt jelent. Ugyanakkor Budapesten több mint 8 százalékkal csökkent is az engedélyek száma. Vagyis kevesen mernek belevágni egy 2020 utáni átadású projektbe.
A beruházók visszafogták az újabb projektek indítását, és elsősorban arra koncentrálnak, hogy az építőanyag- és munkaerőhiány közepette a jövő év végéig átadják az épülő lakásokat – fogalmazott közleményében a Társaság a Lakásépítésért Egyesület. Leszögezték: ahhoz, hogy a lakásépítések száma évtizedes távlatban is stabilizálódjon, egy hosszú távra előretekintő kormányzati lakásprogramra és egy olyan felelős kormányzati szereplőre van szükség, aki koordinálja e program megvalósítását. Feltétlenül szükségesnek látják továbbá az 5 százalékos áfakulcs fenntartási szándékának mielőbbi kinyilvánítását a kormány részéről.
LAKÁSVÁSÁR - A lakások építését lassítja a munkaerőhiány Fotó: Molnár Ádám
Bejött az ingatlanpiaci szakértők várakozása: az idei évre várt újlakás-átadási boom szemmel láthatóan beindult. A KSH pénteken közölt adatai szerint az első negyedévben országszerte 3394 lakás épült, ami 65 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. Budapesten robbanásszerű volt az emelkedés: 609 új lakás készült el, ami a háromszorosát jelenti az egy évvel korábbinak. A fővárosi adatokból ugyanakkor azt is ki lehetett olvasni, hogy ez nem ment teljesen problémamentesen. Budapesten ugyanis tavaly jelentősen növekvő kereslet és nagyobb számú projekt ellenére mégis 9 százalékkal kevesebb lakás készült el. Ennek oka pedig egyértelműen az egyre fokozódó építőanyag- és szakemberhiányra visszavezethető csúszásokban keresendő. Számos társasház-építési projekt átadási időpontját tolták ki a beruházók: ez a késleltetett hatás jelentkezik most a budapesti robbanásszerű növekedésben.
Mint arra Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője is rámutatott: a látványos növekedés nem meglepő, mivel az utóbbi években felfutó fejlesztések közül egyre több került az utolsó fázisba. A korábbi lakásépítési statisztikákból pedig már látni lehetett, hogy a nagy budapesti beruházások az idén javítják majd a statisztikát. Várakozásai szerint 2018-ban mintegy 20-25 ezer új lakás átadása várható, jelentős részük Budapesten és a nagyobb vidéki városokban.
Kérdés, hogy el tudnak-e majd készülni ezek a lakások határidőre, az építőanyag- és munkaerőhiány ugyanis nem enyhül? E téren nem csupán az ingatlanpiaci szakértőknek, de a jegybanknak is vannak kétségei. Mint Banai Ádám, az MNB igazgatója a Portfólió pénteki Lakás Konferenciáján rámutatott: a lakásépítési projektek kétharmada legalább 1 hónapos késésben van, de előfordul akár fél éves csúszás is, ezért biztos, hogy több esetben nem sikerül majd tartani a határidőket. Ez pedig komoly kockázatokat jelent főként a 2019 második félévére tervezett átadásokra nézve, hiszen 2020-tól a jelenlegi 5 százalékról ismét 27 százalékra nő az új lakások áfája.
A csúszások legfőbb oka Banai Ádám szerint az, hogy mintegy 40 ezer szakember hiányzik az építőiparból. A lakáspiaci szereplőkkel készített mélyinterjúk alapján kiderült, hogy az állami beruházások és a kereskedelmi ingatlanfejlesztések komoly elszívóhatással bírnak a lakásépítési piacra. A lakásállomány megújítása ugyanakkor fontos lenne, hiszen ezen a téren sereghajtók vagyunk a régióban: még a jelenlegi felfutó környezetben is mindössze a lakásállomány 0,3 százaléka újul meg évente – tette hozzá Banai Ádám.
Az új lakások iránti kereslet ráadásul jelentős: minden második vevő ezt az ingatlantípust preferálja. Ennek egyik oka, hogy új lakás vásárlása esetén több csok (családok otthonteremtési kedvezménye) jár. A másik, hogy a lakásvásárlás a kedvező kamatkörnyezet miatt jó befektetésnek is bizonyul, Budapesten ezért a vásárlások majdnem fele már befektetési célú. A beruházókat most a kedvezményes áfa ösztönzi, ha viszont újra megemelkedik az áfakulcs, az önmagában is 20 százalékos drágulást okoz. Holott például Budapesten már így is 715 ezer forintot kell fizetni átlagosan egy új lakás négyzetméteréért. Ezzel az áremelkedéssel pedig már nem minden vevőjelölt tud vagy akar lépést tartani, ami visszavetheti a keresletet és ezzel együtt az építési kedvet is.
