Egyindulós közbeszerzések

Publikálás dátuma
2018.05.08 07:20
FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Bár a közbeszerzések 80 százalékát a kkv-k nyerik el, a megpályázható pénzek kétharmada a kormányközeli nagyvállalatokhoz kerül. Sok cég el sem indul.

Miközben 2017-ben minden korábbinál nagyobb összeget – a GDP 9,4 százalékát kitevő több mint 3400 milliárd forintot - költött el közbeszerzés útján az állam, ezeken a pályázatokon csak minden tizedik cég indult el. Ez derül ki legalábbis a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) negyedéves vállalati konjunktúra-felméréséhez kapcsolódó vizsgálatából. Ennek során ugyanis a megkérdezett mintegy négyszáz cégvezető mindössze 11 százaléka felelt igennel arra kérdésre, hogy cége indult-e az elmúlt egy évben közbeszerzési pályázaton. A részvételi arány a vállalatok regionális elhelyezkedésétől, létszámától, árbevételétől, a külföldi tulajdon és az export részarányától függetlenül nagyjából hasonlóan alakult. Egyedül a vállalatok tevékenységi köre alapján volt különbség: az építőipari cégek körében már 19 százalékos volt a részvételi arány. (Nyilván nem függetlenül attól, hogy a közbeszerzések felét építőipari megrendelések teszik ki.) A feldolgozóipari vállalatoknál szintén átlag feletti, 13 százalékos volt a részvétel, a gazdasági szolgáltatást nyújtó cégeknek viszont csupán a 8, a kereskedelmi cégeknek pedig csak a 6 százaléka indult közbeszerzésen.

Azok közül, akik pályáztak, a nagy többség állami és európai uniós kiírásokon indult, az önkormányzati pályázatok iránt nagyságrendekkel kisebb volt az érdeklődés. A pályázó cégek 2017-es árbevételének átlagosan alig a negyedét tették ki a közbeszerzési pályázatokhoz köthető bevételek. Arra ugyanakkor már nem terjedt ki a felmérés, hogy miért nem indulnak a közbeszerzéseken a kiírásoktól távolmaradó cégek.

Ezt a kérdést ebben a formában egyébként nem is nagyon szokták vizsgálni, ezért nincs is olyan összehasonlító adat sem, amelyből kiderülne: a cégek körében mért 11 százalékos részvételi arány magasnak vagy alacsonynak tekinthető-e. A közbeszerzések vizsgálatakor többet mond az ajánlattévők száma, ám ott sem mindegy, milyen számítást vesznek alapul. A beérkezett ajánlatok átlagos száma 2013-2015 között például - a TED (Tenders Electronic Daily) adatbázisa alapján - átlagosan 2-5 volt. Egy-egy kiírás nagyobb ajánlatszáma ugyanakkor felfelé húzhatja az átlagot, ezért itt is célszerűbb a mediánt nézni (ez a sorba rendezett ajánlatok középre eső értékénél tapasztalt ajánlattévő számot mutatja), ami már csupán 2. Még kevésbé megnyugtató képet fest a módusz, ami a leggyakrabban előforduló ajánlatszámot jelenti: ennek értéke 1. Ez alapján a verseny nem mondható éppen erősnek a hazai közbeszerzéseken.

Erre hívta fel a figyelmet a Trancparency International (TI) Magyarország közreműködésével készült Fekete könyv is, amely a hazai korrupció 2010-2018 közötti történetét mutatja be, és amely külön fejezetet szentel a közbeszerzéseknek. Eszerint Magyarországon 2009 óta 30 százalék körüli az olyan közbeszerzési eljárások aránya, amelyeknél csupán egyetlen gazdasági szereplő tesz ajánlatot – ez az uniós átlag csaknem dupláját jelenti. A hirdetmény nélküli eljárások – tehát a szándékoltan verseny nélkül odaítélt szerződések – száma szintén magas: az évek óta 13 százalékos részarány a háromszorosa az uniós átlagnak.

Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója a cégek közbeszerzéseken való részvételi hajlandóságával kapcsolatos érdeklődésünkre úgy fogalmazott: a 11 százalékos arány arra utal, hogy a magyarországi cégek jelentős része képes a piacról megélni. De ez valószínűleg csak a látszat, és a magyar gazdaság állami függősége ennél jóval nagyobb. Ez azonban nem tűnik ki ebből a felmérésből, mert a hazai cégek nagy része csupán beszállítóként vagy alvállalkozóként vesz részt a közbeszerzési pénzek felhasználásában. Azok a cégek ugyanis, amelyek megnyerik ezeket a pályázatokat, többnyire csak lefölözői a pénzeknek, a tényleges munkát alvállalkozókkal és beszállítókkal végeztetik el, hiszen a szakértelem is ott van – mutatott rá. Megjegyezte: a cégek részvételi hajlandóságát nyilván az is befolyásolja, hogy régóta köztudott, az állam a közbeszerzési pénzeket előszeretettel irányítja a haverok zsebébe, a pályázatokhoz való hozzáférés meglehetősen szűk, a verseny erősen korlátozott.

Tóth István János, a GVI korábbi vezetője, a Korrupciókutató Központ Budapest igazgatója szerint a cégek jelentős része azért nem vesz részt a közbeszerzéseken, mert a kiírások nem vágnak a profiljába, illetve jellemzően a piacról élnek. A közbeszerzések piaca egy speciális és meglehetősen koncentrált szegmens – jegyezte meg. Hozzátette ugyanakkor, hogy a cégek döntésében minden bizonnyal az is szerepet játszik, hogy jól tudják: a közbeszerzések döntően politikai alapon dőlnek el, ebben pedig vagy nem tudnak, vagy nem is akarnak részt venni. Megjegyezte: Lengyelországban vagy Olaszországban ennél is szűkebb a közbeszerzéseken induló cégek köre.

A Korrupciókutató Központ egyébként nemrégiben több mint 150 ezer, 2009 és 2016 közötti közbeszerzést vizsgált meg, és arra jutott: a közbeszerzések jelentősen túlárazottak Magyarországon, ami 2 - 3 ezer milliárd forint körüli veszteséget okozott a magyar társadalomnak. A túlárazás pedig részben a verseny hiánya, az egy-egy pályázaton induló egyre kevesebb jelentkező miatt is vált lehetővé.

Átlátszó
Az Átlátszó közelmúltban közzétett gyűjtése szerint tavaly tíz kormányközeli vállalkozó érdekeltségei összesen nettó 2 115 milliárd forint értékű megbízást nyertek el a közbeszerzéseken. Az összeg nagy része, nettó 1 963 milliárd az első öt cégnél landolt: ezek mindegyike építőiparban utazik. Az arányokat jól érzékelteti, hogy tavaly összességében csaknem 9000 közbeszerzést írtak ki több mint 3400 milliárd forint értékben: ebből hozzávetőleg 1400 milliárd forint megrendeléshez jutottak a kis és közepes vállalkozások, úgy, hogy a tenderek 80 százalékát ők nyerték. Ez az arány 2010 óta szinte állandónak tekinthető. Ennél alacsonyabb – 65-70 százalékos – volt 2010 előtt a győztes kkv-k aránya, és hasonlóan 35-40 százalék körüli az összegszerű részesedése. Az arányok 2001-ben közelítettek a leginkább egymáshoz: akkor a kkv-k a tenderek 65, a pénzek 59 százalékát vitték el.

Már a MÁV is elismeri, a BMW-gyár miatt kell nyolc hónapig "pótlóbuszozni" az utasoknak

Publikálás dátuma
2019.03.22 11:14

Fotó: Népszava
A vasúttársaság korábban "pályakarbantartási munkákkal" magyarázta, hogy áprilistól decemberig Debrecen és Balmazújváros között nem közlekednek vonatok. Kiderült: a gigaberuházás miatt "szívnak" az emberek.
"A Debrecen-Füzesabony vasútvonalon április 1-jétől várhatóan december közepéig módosított menetrend szerint közlekednek a vonatok, Balmazújváros és a megyeszékhely között pedig pótlóbuszok szállítják az utasokat. A személyszállítás mintegy nyolchónapos autóbusszal történő helyettesítése a debreceni észak-nyugati gazdasági övezet fejlesztésével összefüggő kavics- és kőszállítások miatt szükséges" - olvasható a MÁV pénteki, MTI-hez eljuttatott közleményében.

Mindez csak azért érdekes (mármint azon kívül, hogy a környékbeli ingázók nagyon nem örülnek neki...), mert a vasúttársaság nemrég egy az internetre is kitett felhívásában még "pályakarbantartási munkákkal" indokolta a két város közti vonatpótló autóbuszok csatasorba állítását. Többen, köztük a Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület már akkor jelezte,
"a valódi ok az, hogy az autógyár építéséhez kapcsolódó tehervonati forgalmat kell kiszolgálni".
Ezt mostanra tehát már a MÁV is beismerte, hozzátéve, hogy "a térség fejlesztésének köszönhetően - ott épül fel a BMW debreceni autógyára is - sok ezer új munkahely létesül." Ez persze vitathatatlanul jó hír, és biztosan amellett is lehet érvelni, hogy egy ilyen beruházás van olyan fontos, hogy emiatt 8 hónapig kényelmetlenségeket kelljen vállalniuk az utasoknak -
a kérdés akkor csak az, miért nem lehetett ezt már elsőre bevallani, miért volt szükség először a karbantartós magyarázatra.
A friss közlemény már részletezi is a teljes lezárás pontos okait. Eszerint a szállításokat végző Rail Cargo Hungaria (RCH) a ki- és átrakodásokhoz a Macs nevű megállóhely teljes vágánykapacitását igénybe veszi. Macson napi három teherszállító vonatról fognak lerakodni, emiatt nincs lehetőség a személyszállító vonatok közlekedésére.
Mint írják az összesen 400 ezer tonna zúzott kő és 200 ezer tonna kavics vasúti szállítása jóval környezetbarátabb, mint a közúti szállítás.
A célnak megfelelő legközelebbi bányák 150 kilométerre vannak. Onnan közúton legalább 22 ezer nehézgépjármű közlekedtetésére lenne szükség a kő és a kavics szállításához. Ezek a járművek együttesen öt tonna üvegházhatású szén-dioxidot termelnének. Óriási terhelést jelentenének az útvonalak mentén élőknek a nagy forgalom, az utak romlása és a környezeti károk miatt, ráadásul valószínűleg nőne a torlódások és a balesetek száma is - fogalmaznak.
Még egyszer rögzítsük: ezek megszívlelendő érvek, csakhogy ugyanúgy igazak volt már akkor is, amikor még titkolták, hogy a BMW-gyár építéséhez kötődő szállítás az oka mindennek.

Azért egy kicsit korszerűsítik a vasútvonalat is

A MÁV közleménye szerint az észak-nyugati gazdasági övezet fejlesztésének része az is, hogy az érintett 108-as vasútvonalat villamosítják. A beruházás teljes befejezése után így az utasok sokkal korszerűbb vasúti szolgáltatást vehetnek majd igénybe Debrecen és Balmazújváros között - emelték ki. Azt ígérik, hogy a tervezett munkák idején a stabil menetrend és a kiszámítható csatlakozás biztosítása érdekében
a pótlóbuszok menetideje Debrecen és Balmazújváros között csak minimálisan változik a vonatokéhoz képest, a kényelmes átszállásra tíz perc áll majd rendelkezésre.
A pótlóbuszokon kerekesszékkel is lehet majd utazni, ehhez legalább 48 órával előbb értesíteni kell a vasúttársaságot - hívták fel a figyelmet.
Frissítve: 2019.03.22 11:16

"Arcon csapták a tejszakmát" - már készül a demonstráció a Penny tejára miatt

Publikálás dátuma
2019.03.22 10:26

Fotó: Népszava
A NÉBIH-nél és a NAV-nál is hatósági ellenőrzést kezdeményezett a Penny-vel szemben a Tej Terméktanács.
A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (TTT) hatósági ellenőrzést kezdeményezett a Penny Market Kft. ellen a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatalnál és a Pénzügyminisztérium Nemzeti Adó- és Vámhivatalt vezető államtitkárságánál az üzletlánc által piacra dobott extrém alacsony árú szlovákiai import UHT tej miatt - tájékoztatott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a terméktanács pénteken. A közleményben kiemelték:
az üzletlánc a lépésével a magyar tejfeldolgozóknak és tejtermelőknek hosszabb távon is jelentős károkat okozhat.
A leginkább érintett magyar tejtermelők a Penny elleni demonstrációk előkészítésébe kezdtek, amihez a NAK és a terméktanács minden segítséget megad nekik - közölték.
Az üzletlánc március 21-től akciós újságja címlapján is hirdetve egy lépésben 14 forintos kiskereskedelmi árcsökkentéssel, 135 forintos dömping fogyasztói áron kezdte el értékesíteni az import, 1,5 százalékos zsírtartalmú tejet - ismertették. A szakmai szervezetek szerint az árképzés azért is különös, mert Szlovákiában az elmúlt hónapokban a magyarországihoz képest kilogrammonként átlagosan legalább 4-5 forinttal drágábban cserélt gazdát a nyerstej. A szervezetek szerint előfordulhat, hogy egyes szlovákiai feldolgozók Magyarországon vezetik le a senkinek sem kellő maradékot.
A sajtóközleményben a NAK és a TTT határozottan felszólították a Penny Market Kft.-t az akció azonnali visszavonására. A közleményben úgy fogalmaztak, "a Penny Market Kft. a mostani lépésével minden eddigi közös szakmai és kormányzati együttműködést és munkát semmibe vett, arcon csapva a tejszakmát".
A közleményben arra is kitértek, hogy az import magyarországi termeléshez viszonyított aránya 2018-ra már csak 9 százalék volt, miközben 2010-ben még 35 százalékot tett ki. A szervezetek szerint a magyar tejágazat fejlődése szempontjából nagy jelentősége volt annak, hogy az ESL és az UHT tejek általános forgalmi adója az idén csökkent.

Íratlan szabályt rúghattak fel

Amikor a kormány 5 százalékra csökkentette a tartós tejek áfáját, cserébe a napi.hu forrásai szerint azt várta a kereskedőktől, hogy magyar termelőktől, feldolgozóktól vegyék a tejet. Megállapodás ugyan nem született erről (hiszen az jogellenes is lett volna), de a tejpiaci szereplők és a kereskedők a hírek szerint tartották magukat ehhez - mostanáig.
Szakértők szerint a Penny lépése azért káros, mert most a többi nagy boltlánc azt kérheti a magyar cégektől, adják nekik annyiért a tejet, hogy a Penny 135 forintos árával megegyező - vagy annál alacsonyabb- áron tehessék a polcokra. Márpedig a jelenlegi piaci helyzetben ez abszurd kérés.