Egyindulós közbeszerzések

Publikálás dátuma
2018.05.08 07:20
FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Fotó: /
Bár a közbeszerzések 80 százalékát a kkv-k nyerik el, a megpályázható pénzek kétharmada a kormányközeli nagyvállalatokhoz kerül. Sok cég el sem indul.

Miközben 2017-ben minden korábbinál nagyobb összeget – a GDP 9,4 százalékát kitevő több mint 3400 milliárd forintot - költött el közbeszerzés útján az állam, ezeken a pályázatokon csak minden tizedik cég indult el. Ez derül ki legalábbis a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) negyedéves vállalati konjunktúra-felméréséhez kapcsolódó vizsgálatából. Ennek során ugyanis a megkérdezett mintegy négyszáz cégvezető mindössze 11 százaléka felelt igennel arra kérdésre, hogy cége indult-e az elmúlt egy évben közbeszerzési pályázaton. A részvételi arány a vállalatok regionális elhelyezkedésétől, létszámától, árbevételétől, a külföldi tulajdon és az export részarányától függetlenül nagyjából hasonlóan alakult. Egyedül a vállalatok tevékenységi köre alapján volt különbség: az építőipari cégek körében már 19 százalékos volt a részvételi arány. (Nyilván nem függetlenül attól, hogy a közbeszerzések felét építőipari megrendelések teszik ki.) A feldolgozóipari vállalatoknál szintén átlag feletti, 13 százalékos volt a részvétel, a gazdasági szolgáltatást nyújtó cégeknek viszont csupán a 8, a kereskedelmi cégeknek pedig csak a 6 százaléka indult közbeszerzésen.

Azok közül, akik pályáztak, a nagy többség állami és európai uniós kiírásokon indult, az önkormányzati pályázatok iránt nagyságrendekkel kisebb volt az érdeklődés. A pályázó cégek 2017-es árbevételének átlagosan alig a negyedét tették ki a közbeszerzési pályázatokhoz köthető bevételek. Arra ugyanakkor már nem terjedt ki a felmérés, hogy miért nem indulnak a közbeszerzéseken a kiírásoktól távolmaradó cégek.

Ezt a kérdést ebben a formában egyébként nem is nagyon szokták vizsgálni, ezért nincs is olyan összehasonlító adat sem, amelyből kiderülne: a cégek körében mért 11 százalékos részvételi arány magasnak vagy alacsonynak tekinthető-e. A közbeszerzések vizsgálatakor többet mond az ajánlattévők száma, ám ott sem mindegy, milyen számítást vesznek alapul. A beérkezett ajánlatok átlagos száma 2013-2015 között például - a TED (Tenders Electronic Daily) adatbázisa alapján - átlagosan 2-5 volt. Egy-egy kiírás nagyobb ajánlatszáma ugyanakkor felfelé húzhatja az átlagot, ezért itt is célszerűbb a mediánt nézni (ez a sorba rendezett ajánlatok középre eső értékénél tapasztalt ajánlattévő számot mutatja), ami már csupán 2. Még kevésbé megnyugtató képet fest a módusz, ami a leggyakrabban előforduló ajánlatszámot jelenti: ennek értéke 1. Ez alapján a verseny nem mondható éppen erősnek a hazai közbeszerzéseken.

Erre hívta fel a figyelmet a Trancparency International (TI) Magyarország közreműködésével készült Fekete könyv is, amely a hazai korrupció 2010-2018 közötti történetét mutatja be, és amely külön fejezetet szentel a közbeszerzéseknek. Eszerint Magyarországon 2009 óta 30 százalék körüli az olyan közbeszerzési eljárások aránya, amelyeknél csupán egyetlen gazdasági szereplő tesz ajánlatot – ez az uniós átlag csaknem dupláját jelenti. A hirdetmény nélküli eljárások – tehát a szándékoltan verseny nélkül odaítélt szerződések – száma szintén magas: az évek óta 13 százalékos részarány a háromszorosa az uniós átlagnak.

Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója a cégek közbeszerzéseken való részvételi hajlandóságával kapcsolatos érdeklődésünkre úgy fogalmazott: a 11 százalékos arány arra utal, hogy a magyarországi cégek jelentős része képes a piacról megélni. De ez valószínűleg csak a látszat, és a magyar gazdaság állami függősége ennél jóval nagyobb. Ez azonban nem tűnik ki ebből a felmérésből, mert a hazai cégek nagy része csupán beszállítóként vagy alvállalkozóként vesz részt a közbeszerzési pénzek felhasználásában. Azok a cégek ugyanis, amelyek megnyerik ezeket a pályázatokat, többnyire csak lefölözői a pénzeknek, a tényleges munkát alvállalkozókkal és beszállítókkal végeztetik el, hiszen a szakértelem is ott van – mutatott rá. Megjegyezte: a cégek részvételi hajlandóságát nyilván az is befolyásolja, hogy régóta köztudott, az állam a közbeszerzési pénzeket előszeretettel irányítja a haverok zsebébe, a pályázatokhoz való hozzáférés meglehetősen szűk, a verseny erősen korlátozott.

Tóth István János, a GVI korábbi vezetője, a Korrupciókutató Központ Budapest igazgatója szerint a cégek jelentős része azért nem vesz részt a közbeszerzéseken, mert a kiírások nem vágnak a profiljába, illetve jellemzően a piacról élnek. A közbeszerzések piaca egy speciális és meglehetősen koncentrált szegmens – jegyezte meg. Hozzátette ugyanakkor, hogy a cégek döntésében minden bizonnyal az is szerepet játszik, hogy jól tudják: a közbeszerzések döntően politikai alapon dőlnek el, ebben pedig vagy nem tudnak, vagy nem is akarnak részt venni. Megjegyezte: Lengyelországban vagy Olaszországban ennél is szűkebb a közbeszerzéseken induló cégek köre.

A Korrupciókutató Központ egyébként nemrégiben több mint 150 ezer, 2009 és 2016 közötti közbeszerzést vizsgált meg, és arra jutott: a közbeszerzések jelentősen túlárazottak Magyarországon, ami 2 - 3 ezer milliárd forint körüli veszteséget okozott a magyar társadalomnak. A túlárazás pedig részben a verseny hiánya, az egy-egy pályázaton induló egyre kevesebb jelentkező miatt is vált lehetővé.

Átlátszó
Az Átlátszó közelmúltban közzétett gyűjtése szerint tavaly tíz kormányközeli vállalkozó érdekeltségei összesen nettó 2 115 milliárd forint értékű megbízást nyertek el a közbeszerzéseken. Az összeg nagy része, nettó 1 963 milliárd az első öt cégnél landolt: ezek mindegyike építőiparban utazik. Az arányokat jól érzékelteti, hogy tavaly összességében csaknem 9000 közbeszerzést írtak ki több mint 3400 milliárd forint értékben: ebből hozzávetőleg 1400 milliárd forint megrendeléshez jutottak a kis és közepes vállalkozások, úgy, hogy a tenderek 80 százalékát ők nyerték. Ez az arány 2010 óta szinte állandónak tekinthető. Ennél alacsonyabb – 65-70 százalékos – volt 2010 előtt a győztes kkv-k aránya, és hasonlóan 35-40 százalék körüli az összegszerű részesedése. Az arányok 2001-ben közelítettek a leginkább egymáshoz: akkor a kkv-k a tenderek 65, a pénzek 59 százalékát vitték el.

2018.05.08 07:20

Félmilliárdot fizettek Munkácsy festményéért Matolcsyék

Publikálás dátuma
2019.01.18 11:02
Munkácsy Mihály Poros út című festménye
Fotó: /
A szerződést tavaly december 21-én írták alá.
A Magyar Nemzeti Bank 500 millió forintot adott Munkácsy Mihály Poros út I. című festményéért – vette észre az EU-s közbeszerzési értesítőben a 24.hu. Az eladó egy svájci magánszemély, Antoine Pierre Guth, a szerződést tavaly december 21-én írták alá. Korábban Jan Van der Heyden Városlátkép című alkotásáért 128 millió forintot fizetett a jegybank.
2019.01.18 11:02
Frissítve: 2019.01.18 11:02

Tovább drágult a gázolaj

Publikálás dátuma
2019.01.18 07:41
Illusztráció
Fotó: Népszava/
Bruttó 3 forinttal emelte a Mol pénteken a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát. A 95-ös benzin ára nem változott.
Az emeléssel a gázolaj literenkénti átlagára 382 forintra nőtt. A gázolaj ára legutóbb szerdán emelkedett, 8 forinttal 379 forintra nőtt. A benzin ára szintén szerdán változott utoljára, 4 forinttal 345 forintra emelkedett. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.
Szerző
2019.01.18 07:41