Putyin nem minden oroszok cárja

Publikálás dátuma
2018.05.06. 20:47
Fotó: MTI/AP

Mintegy 1600 ellenzéki tiltakozót vettek őrizetbe az orosz hatóságok a szombati ellenzéki tüntetéseken, amelyeken Vlagyimir Putyin elnök hétfői beiktatása, illetve az Oroszországot fojtogató korrupció ellen szervezett Alekszej Navalnij - jelentette a Reuters hírügynökség. Az AFP összesítése szerint a különböző orosz nagyvárosokban 1029 tiltakozót vettek őrizetbe, köztük Putyin elnök legismertebb ellenfelét, magát Navalnijt.

"Ha úgy véled, hogy ő nem a cárunk, menj ki tüntetni városod utcáira. Kényszeríteni fogjuk a csalókból és tolvajokból álló hatóságokat, hogy számoljanak a több millió állampolgárral, aki nem szavazott Putyinra" – ezzel a felhívással fordult az oroszokhoz Navalnij. Felhívására mintegy 90 településen vonultak utcára az emberek. A hatóságok, akárcsak az utóbbi időben minden alkalommal, ezúttal sem engedélyezték a megmozdulást, pontosabban annak útvonalát. Az ellenzékiek azonban Moszkva és Szentpétervár központjában gyűltek össze, a hatóságok pedig - miután felszólították őket a távozásra - erőszakkal, könnygáz bevetésével verték szét a demonstrációt.

A Putyin-rezsim egyik legismertebb nemzetközi szócsövének számító Russia Today hírtelevízió hangsúlyozta a demonstrációk illegális jellegét, hozzátéve, hogy a hatóságok számtalan helyszínt ajánlottak a moszkvai és szentpétervári tüntetőknek, akik azonban minden variánst elutasítottak, és ragaszkodtak azon álláspontjukhoz, hogy jogukban áll, „bármikor, bárhol” megrendezni a megmozdulást.

Orosz rendőrségi források szerint a fővárosban 1500, Szentpéterváron pedig 2000 tüntető vonult utcára - eszerint tehát a demonstrációk résztvevőinek közel egyharmadát vették őrizetbe.

Navalnijt, akit az utóbbi időben minden tiltakozó megmozduláson azonnal kiemelnek a tömegből, amint megérkezik, ezúttal is azonnal elfogták, amint a Puskin téren megjelent, majd éjfél körül szabadon engedték.

A helyszíni tudósítások képei ezúttal is azt igazolták, hogy - akárcsak a korábbi, Navalnij által meghirdetett demonstrációkon - ezúttal is feltűnően sok volt a fiatal a tiltakozók között.

Az Európai Unió elítélte az orosz rendőrség brutalitását és a tömeges őrizetbe vételeket. Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő közleményében hangsúlyozta: az erőszak alkalmazása, a több mint ezer ember őrizetbe vétele alapvető emberi jogokat sért, mindenekelőtt a véleménynyilvánítási és gyülekezési jogot.

Sztálin babérjaira tör
Negyedik elnöki mandátumát kezdi meg Vlagyimir Putyin, beiktatására hétfőn kerül sor. A március 18-i elnökválasztást 76,69 százalékkal nyerte meg 67,5 százalékos részvétel mellett. Alekszej Navalnij bírósági tiltás miatt nem indulhatott a választáson. Putyin 2000 óta áll Oroszország élén, először két négyéves elnöki mandátumot töltött ki, majd egy kormányfői ciklust. Ez idő alatt változtatták meg az alkotmányt és Putyin újabb, immár két hatéves elnöki mandátumlehetőséget kapott, összességében tehát 24 év esélyt az ország élén. Ezzel megelőzte Leonyid Iljics Brezsnyevet, aki 18 évig (1964-1982) vezette a Szovjetuniót, ennél hosszabb ideig csupán Sztálin állt a birodalom élén, ő 1924 és 1953 között volt a Kreml lakója.
Szerző

Kedden teszik le esküjüket a képviselők

Kedden teszik le esküjüket az áprilisi parlamenti választáson mandátumot szerzett képviselők az Országgyűlésben. A Ház alakuló ülésén az államfő negyedik alkalommal kéri fel kormányalakításra Orbán Viktort, a Fidesz-KDNP listavezetőjét.

A parlament honlapján közzétett napirendi javaslat szerint az ülés az államfő köszöntőjével kezdődik, ezt követően Áder János megnyitja az ülést és bejelentést tesz a megbízólevelek átvételéről. A Himnusz után a köztársasági elnök felkéri a korelnököt és a korjegyzőket az ülés vezetésére, majd a megválasztott képviselők döntenek az alakuló ülés napirendjéről.

A Ház meghallgatja Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke beszámolóját az országgyűlési választásról.

A 199 fős parlamentben a Fidesz-KDNP 133, a Jobbik 26, az MSZP-Párbeszéd 20, a Demokratikus Koalíció 9, az LMP 8, az Együtt 1 mandátumot szerzett, további 1 képviselő függetlenként dolgozik és ugyancsak 1 képviselője lesz a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának.

A képviselők és a nemzetiségi szószólók esküt tesznek, ezt követően bejelentik az új Országgyűlés megalakulását és a 2014-ben létrejött kormány megbízatásának megszűnését.

Az alaptörvény értelmében a parlament megalakulásával a kabinet ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát azonban nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

Az államfő az ülésen javaslatot tesz a miniszterelnök személyére. Áder János április 17-én Orbán Viktort, a választáson győztes Fidesz-KDNP pártszövetség listavezetőjét kérte fel a kormányalakítási tárgyalások megkezdésére.

A parlament vita nélkül határoz a választási beszámolókról, majd a korelnök bejelenti a képviselőcsoportok megalakulását. Titkos szavazással megválasztják az Országgyűlés elnökét, aki ezt követően szintén esküt tesz. Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke korábban közölte, hogy ismét Kövér Lászlót javasolják a házelnöki tisztségre.

A képviselőcsoportok vezetőinek közös indítványára - vagy ennek hiányában a házelnök javaslatára - az Országgyűlés nyílt szavazáson megválasztja az alelnököket és a jegyzőket. Ekkor választják meg a törvényalkotásért felelős alelnököt is, aki megválasztásának tényével és időpontjában a törvényalkotási bizottság elnökjelöltjévé válik.

A frakcióvezetők nevének bejelentésével, valamint a házelnök és az alelnökök megválasztásával feláll a Házbizottság. Az elnöklést átveszi az Országgyűlés megválasztott elnöke, aki köszöntőjét követően javaslatot tesz a háznagy személyére. Őt nyílt szavazással választják meg, majd összehívják a Házbizottság alakuló ülését.

Az alakuló ülés utolsó döntéseként - ugyancsak házelnöki javaslatra - létrehozzák a parlamenti bizottságokat, továbbá határoznak azok tisztségviselőiről és tagjairól. A 2018 és 2022 közötti parlamenti ciklusban a pártok előzetes megállapodása szerint 15 bizottság jön létre, ebből 10-nek a kormánypártok, 5-nek az ellenzék adja az elnökét.

A bizottságokról szóló határozati javaslatról a parlament vita nélkül dönt, egyidejűleg megválasztja a törvényalkotási bizottság alelnökét és tagjait. A bizottság elnökének személyéről az Országgyűlés külön határoz.

A Szózat elhangzása után berekesztik az alakuló ülést és bejelentik az Országgyűlés soron következő ülésének időpontját.
Az újonnan megválasztott Országgyűlés tárgysorozatán 29 törvényjavaslat, 1 határozati javaslat és 5 beszámoló maradt az előző ciklusról.

Szerző

Itt (lenne) a hatos

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 18. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:

Nyerőszámok:

20 (húsz)
21 (huszonegy)
33 (harminchárom)
35 (harmincöt)
39 (harminckilenc)
45 (negyvenöt)

Nyeremények:

6 találatos szelvény nem volt;
5 találatos szelvény 21 darab, nyereményük egyenként 661.465 forint;
4 találatos szelvény 1.774 darab, nyereményük egyenként 7.830 forint;
3 találatos szelvény 33.023 darab, nyereményük egyenként 1.635 forint.

Szerző